Kiss Ilona

Nyomtatóbarát változat

– teszi fel a kérdést a Sajudis orosz nyelvű orgánumának cikkírója, a litván kérdés végső megoldási lehetőségeit latolgatva. A kérdés még mindig nyitott: Gorbacsov még most sem zárja ki egyértelműen a szovjet csapatok litvániai bevetését, amivel – a litván államfő hét eleji nyilatkozata szerint – az egész reformfolyamatot veszélyezteti.

Az összevont szovjet belügyi csapatok gyakorlatilag már április közepe óta készen állnak arra, hogy a rendkívüli állapot esetleges bevezetésekor nagyobb erőkkel is akcióba lépjenek. A hírek szerint tovább folytatódik a litván dezertőrök és a sorozásokon meg nem jelenők elleni hajtóvadászat. Máig nem ismeretes például, hová tűnt az a tizenkét litván fiatal katona, akik állomáshelyüket önként elhagyva, egy vilniusi ideggyógyintézetben kerestek menedéket: innen hurcolták el őket a szovjet deszantosok még március 26-ról 27-re virradó éjszaka. A dezertálás a megtorló intézkedések ellenére sem szűnt meg. Folyik a litván tartalékosok mozgósítása is: egy bevonultatott sofőr a Sajudis lapjának elmondta, arra kényszerítik őket, hogy az „éjszakai pártok” röpcéduláit és újságjait szállítsák, s hogy kiszolgálják a Moszkvából érkező katonai elöljárókat, akiktől mást sem hallani, mint hogy „majd mi rendet csinálunk Litvániában…”

Az említett „éjszakai pártok” élesen szemben állnak a kormánnyal, olyan társadalmi szervezetek tartoznak közéjük, mint az orosz anyanyelvűeket tömörítő „Jegyinsztvo” (Egység), a szakszervezetnek álcázott „Litván Dolgozók Szövetsége” és a nemrégiben megalakult „Szovjet Állampolgárok Bizottsága”, amely a litván alkotmányt elutasítókat veszi védelmébe. „Természetes szövetségesük” az SZKP platformján álló kommunista szárny, melynek vezetői az LKP-SZKP név használata mellett döntöttek, s ezzel Brazauskas átszervezett kommunista pártját névbitorlónak nyilvánították.

A legnagyobb hatású társadalmi szervezet, a Sajudis kongresszusa épp most döntött arról, hogy mégsem alakul párttá. Ez a lépés nyilvánvalóan annak a kormánytörekvésnek is része, hogy ne feszítsék tovább a húrt a Moszkvával való kapcsolatok terén, tehát ne hozzanak olyan döntéseket, amelyeknek globális politikai kihatása lenne. A múlt heti Szoglaszijében megjelent „A Sajudis-gondolkodás metamorfózisa” című cikk szerzője kifejezetten károsnak tekintené, ha a Sajudist politikai-ideológiai, netán nacionalista mozgalomként határoznák meg. A mozgalom a kezdet kezdetén az állampolgárok személyiségi és szabadságjogainak védelmét vállalta magára, ám később koncepciójuk olyan nemzeti elemeket is magába szívott, amelyek alapjául szolgáltak a függetlenségi törekvések ideológiájához. A tavalyi „februári fordulat” után a Sajudison belül egyre nagyobb ütemben indult meg „az intézményesedés, a hierarchizálódás”, egyre nagyobb tért nyertek „a pragmatikus politizálás” szempontjai. A jelenlegi helyzetben azonban az lenne a kívánatos – véli a cikkíró –, hogy a Sajudis „depolitizált, dezideologizált” társadalmi mozgalom maradjon, s különüljön el a Sajudis parlamenti csoportjától.

Bizonyos kérdésekben szemben áll a Sajudis hivatalos, „központi” irányvonalával az egyre jobban megerősödő Litván Liberális Klub is. Ez a szervezet a vilniusi egyetem filozófia- és politikatudományi oktatóinak szemináriumaiból nőtt ki, eredetileg a nyugati liberális hagyomány tanulmányozására alakult. Egyelőre hivatalosan még nincsenek bejegyezve, tagnyilvántartást sem vezetnek, bár – a híradás szerint – a KGB-ügynökök máris felfigyeltek tevékenységükre. Egyelőre laza csoportosulásként kívánnak egy olyan „intellektuális ellenzéki” szerepet betölteni, amely megóvhatja a Sajudist attól, hogy „kritika nélküli, monolit hatalmi gondolkodásmódot” kövessen. Fontosnak tartják ugyanakkor azt is, hogy a liberális gondolat helyet kapjon a leendő független államban, amelynek ugyan egyelőre még léte is kérdésessé vált. Szeretnénk remélni, hogy az utóbbi hetekben kialakuló nemzeti-liberális polarizálódás nem fogja akadályozni a mindkét fél által alapvetően tekintett függetlenség megteremtését.

Az utóbbi hetekben egyébként az észt liberális mozgalomban is változások történtek – adja hírül a Reszpublica című észt hetilap. Március elején Észt Liberális Demokrata Párt néven egyesült a Szabad Demokrata Párt és a Liberális Néppárt. Az alapvető liberális elveket mindkét vonal egyöntetűen elfogadja, a baloldali pártoktól eltérően azonban olyan társadalom megteremtését tartják kívánatosnak, amelyik mindenkinek egyenlő esélyt nyújt, viszont nem formális egyenlősdit hirdet.

Április 12-én a három balti ország államfője háromoldalú gazdasági együttműködési egyezményt írt alá, amely lényegében a Balti Közös Piac alapító dokumentumának tekinthető. A rendkívül perspektivikus egyezmény, amely egyebek között már erre az évre előirányozza a közös Balti Beruházási Bank megalapítását, kiváló keretet nyújthatna a politikai és gazdasági függetlenséghez egyaránt. Ám a totális gazdasági blokád és a polgárháborús fenyegetés – úgy tűnik – az egész kezdeményezés megvalósulását megkérdőjelezi.

• Külföld