Horváth Zoltán

Nyomtatóbarát változat

Nem tudom, az igen tisztelt hallgatóság tud-e olykor időt szakítani arra, hogy élő egyenes adásban követhesse az immár egyre több mindentől független magyar parlament munkáját. Aki ezt teszi, igazolhatja, a mind kifinomultabb, mondhatnám diszkrétebb közvetítési technika számos részismerettől fosztja meg, sőt időnként még dezinformálja is a nagyérdeműt. Mert hol vannak már a tegnapi hőskor tévéközvetítéseinek árulkodó snittjei? A felszólalásoknál sokszor nagyságrenddel több helyzet- és emberismerethez segítő honatyai beszólásokat pedig jótékony, többnyire megfejthetetlen morajjá darálta a hangtechnika.

Valamelyes tájékozódásul maradtak az országgyűlés jegyzőkönyvei, ezek azonban természetüknél fogva képtelenek a maga teljes mélységében és kiterjedtségében közvetíteni azt a verbális televényt, amely egyszerre szolgál a képviselői szó- és érzelemvilág nyersanyagául, egyszersmind kultúrantropológiai keresztmetszetként is.

Mikor máskor léphetnék hát az e forrásból származó ismeretekkel és az ezekből leszűrhető tanulságokkal a szélesebb nyilvánosság elé, mint éppen a sajtó, a sajtószabadság napjául is rendelt március 15-én.

Válasz Petőfi Sándor képviselő úr „Mit csinál a kormány?” című interpellációjára
(rövid részlet az Országgyűlés jegyzőkönyvéből)


Szónok: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Petőfi képviselő úr!

Könnyen válaszolhatok az imént elhangzott, megtisztelően még rímbe is szedett interpellációban feltett kérdésre: a kormány ugyanis végzi a dolgát. (Beszólás az ellenzéki oldalról: „Már érezzük is az illatát…” Beszólás a kormányoldalról: „Szóval, mintha otthon lennétek…” Házelnök: „Felkérem képviselőtársaimat, őrizzük meg méltóságunkat…”)


Szónok: Igen, Hölgyeim és Uraim, jó lenne, ha meg tudnánk őrizni méltóságunkat, még akkor is, amikor a kormányoldaltól el kívánják vitatni a nemzeti színeket… (Ellenzéki oldal: „Miért nem jó neked a piros-fekete? A kémelhárító is honvédos.” Kormányoldal: „Négy évig zászlózhattatok, most feldughatjátok…” Ellenzéki oldal: „Anyád!” Kormányoldal: „Anyád!” Házelnök: „Ezennel szeretném köszönteni a munkánkat a televízió- és a rádiókészülékek előtt figyelő polgártársainkat.” Nem azonosítható helyről: „Józsikám, közvetítenek, szóljál mindenkinek, hogy üljenek majd az államtitkár asszony köré a beszéde alatt…” Egy másik nem azonosítható helyről: „Dezsőkém, közvetítenek, szóljál mindenkinek, hogy üljenek majd a frakcióvezető úr köré a beszéde alatt…”


Szónok: Szívesen folytatnám felszólalásomat, ha kis figyelmet kaphatnék... (Házelnök: „Felhívom a hozzászóló figyelmét, hogy az interpellációra adandó válaszra a házszabály öt perc időkeretet biztosít.” Ellenzéki oldal: „Ennek annyi is sok…” Kormányoldal: „Nyugi kisapa, nyolc évig maradunk…” Ellenzéki oldal: „Csak bolsi puccsal. Ahogy megszoktátok…” Kormányoldal: „Anyád!” Ellenzéki oldal: „Anyád!” Házelnök: „Kérem képviselőtársaimat, őrizzük meg a Ház méltóságát…” Nem azonosítható helyről: „Miért itt hívsz? Várj, átülök, mert látszom a képen, és ezek képesek szájról olvastatni. Szóval hatvan. Hogyhogy mi hatvan?! Hát a tanulmány. Hogy miről szól? Természetesen a korrupció visszaszorításáról…Na csá’!”


Szónok: Egyet kell értsek az interpellálóval abban, hogy erős vihar támad, ám amit a habokról, és – áttételesen nyilván – a kormány habozásáról érzékeltetni kíván… (Ellenzéki oldal: „Miért álltatok össze a libsikkel?” Kormányoldal: „És amikor ti voltatok a seggükben?” Nem azonosítható: „Na jó, akkor üzenem a kabinetirodának, hogy ha nem képesek 24 óra alatt lecserélni egy lehasznált, másfél éves semmi kis Audit, akkor majd villamoson fogok járni. A feleségemnek pedig ti magyarázzátok meg, hogy azt a foltot a hátsó ülésen az előző sportminiszter csinálta…” Házelnök: „Felhívnám képviselőtársaim figyelmét…” Nem azonosítható: „Figyelj, add tovább: most szóltak, ha még egy mondatot végig tud mondani az ipse, minden jelenlévő tizenötezret fizet…” Ellenzéki oldal több helyről is: „Úgy van, igaza van: gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa…” Kormányoldal: „Anyád!” Ellenzék: „Anyád!” Házelnök: „Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az általános hangzavar miatt a felszólaló további öt másodperccel meghosszabbíthatja hozzászólását.” Ellenzék: „Tessék megszavaztatni a házbizottságot…!” Kormányoldal: „Tudod hol vagy, kisöreg…?” Azonosíthatatlan: „Helló, főnök, azt mondják itt telefonon, Orbán Viktor gyülekezik húszezer polgári körös talpassal a Rákos-mezőn, hogy kiszabadítsa Szabadi Bélát. Én még új vagyok itt, és ezt sehol nem látom a forgatókönyvben…”


Szónok: De ha már Mohács nevét emlegetjük… (Ellenzék: „Ti vagytok Mohács…” Kormányoldal: „Ti meg a tolvaj janicsárok…” Ellenzék: „Anyátok!” Kormányoldal: „Anyátok!” Nem azonosítható helyről: „SOS üzenet Dezsőnek: gombolja be a pocakján az ingét, mert kilátszik a vietnámi szolidaritási KISZ-tábor trikóján az embléma…” Kormányoldal: „Csak lopni tudtatok…” Ellenzék: „Csak lopni tudtok…” Kormányoldal: „Anyátok!” Ellenzék: „Anyátok!” Házelnök: „Anyátok!… Oppardon… Rendre utasítom magamat… Közben felhívom a Tisztelt Ház figyelmét, hogy interpelláló képviselőtársunk, Petőfi Sándor elhagyta az üléstermet. Egyben jelzem, hogy ülésszakunk tévé-közvetítése most véget ér. Megköszönöm azok figyelmét, akik eddig is nyomon követték munkánkat. Megkérdem a Tisztelt Házat, elfogadja-e a Mit csinál a kormány? című interpellációra adott választ. Kérem, szavazzanak!”

Az országgyűlés 186 szavazattal 134 ellenében 6 tartózkodás mellett egységesen elment uzsonnázni.



Egyébiránt meg tényleg: mit csinál a kormány?

• Mit csinál a kormány?