–rc– [Langmár Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

De a Hegyvidék mégiscsak szót ejtett az immár 4,2 milliárdos, pártemberek által irányított kft.-ről. Az erről szóló Hegyvidék-cikkből – amelyben lényegében a gazdasági racionalitással magyarázták létrehozását – többek között a következők nem derültek ki: miért titokban tárgyaltak és döntöttek minderről; milyen értékű ingatlanvagyonról van szó; a kft.-be a leginkább mobilizálható területek kerültek; a kft. megalakításának döntő oka, hogy ez az érték kikerüljön a vagyonátadó, illetve a fővárosi törvény (tehát a budapesti Városháza) hatásköre alól.

Egy valami azonban mégiscsak kiderült a lap említett két cikkéből: óvatosan kell bánni az önkormányzati testület állításaival. Míg a testületi beszámolók sorában nem esett szó egy bizonyos január 21-i ülésről, addig a másik cikk arról írt, hogy „január 21-én úgy döntött a testület, hogy (a szóban forgó ingatlanokat) egy önkormányzati alapítású, úgynevezett »egyszemélyes« korlátolt felelősségű társaságba viszi be.”

A nyíltság és nyilvánosság jegyében a demokratikusan megválasztott kerületi testület egyéb lépésekre is elszánta magát, kft.-jének védelmére. Múlt heti ülésükön ismét zárt tárgyalást rendeltek el, amikor is a „személyi kérdésekre” került sor. A testület a legteljesebb titokban kívánta tartani ezt az ügyletet, viszont a titkosítás és a kft. megalakítása ellen föllépő Vértesné Bacher Ottilia és Zachariás Klára, SZDSZ-es képviselőnők nyilatkoztak a Beszélőnek. Ezért most az SZDSZ–Fidesz-többségű kerületi testület, egységbe forrva a többi párttal, föllépett ellenük.

A személyi ügyek napirendjénél elrendelt zárt ülésen írásbeli figyelmeztetést javasoltak a képviselőknek, mondván, megsértették a testület titkosítási határozatát. (Egy „fegyelmi vizsgálat” egyébként kideríthette volna, hogy a Beszélőben közölt magnófelvételt nem a „hölgyek” egyikétől kaptuk, hanem egy újságíró kollégától. Ő sem passzióból jár magnóval pártösszejövetelekre, hanem mert hallott már a kft. megalakulásáról. Titkok ugyanis nincsenek.) Az önkormányzati testület vitájában kiderült, hogy fegyelmi vizsgálatra és büntetésre természetesen nincs jogi lehetőség, bár egyes kerületi képviselők azt is javasolták, hogy akkor a testület hozzon olyan rendeletet, amely lehetőséget ad a szankcióra. Végül is a kerületi polgármester (SZDSZ) javaslatára, mintegy „kompromisszumos” megoldásként – az érintetteken kívül egyetlen tartózkodással – szóban elítélték a két kévpiselőt. Minden bizonnyal a szólás- és véleményszabadság jegyében.

• Önkormányzat