Eörsi János [1]

Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat)

1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után
 

	MDF	SZDSZ	FKgP	MSZP	Fidesz	KDNP	SZDSZ-Fidesz	Független	Egyéb	Összesen
1. forduló	79	63	11	3	2	4	4	7	3	176
Végeredmény	114	35	11	1	1	3	3	6	2	176

Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára).

A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat)

2. táblázat
 

	MDF	SZDSZ
	alulmaradt jelöltjei	alulmaradt jelöltjei
Szavazatnövekedés	23	67
Szavazatcsökkenés	2	26

Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren.

Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg.

E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet).

Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest.

3. táblázat
 

	Az első fordulóban	Az első fordulóban
	az MSZP jelöltje	az MSZP jelöltje
	negyedik	ötödik
A második fordulóban:
Az MDF-hez képest…
SZDSZ-pozíció javult	2	7
SZDSZ-pozíció romlott	32	19
Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott	9	4

 
Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.

 

4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint

 

 

	MDF	SZDSZ	FKgP	MSZP	Fidesz	KDNP	SZDSZ–Fidesz	Független	Egyéb
Budapest	23	9	–	–	–	–	–	–	–
Baranya	4	1	1	–	–	–	–	–	1
Bács-Kiskun	5	2	3	–	–	–	–	–	–
Békés	3	2	1	–	–	–	–	1	–
Borsod	10	1	1	–	–	–	–	1	–
Csongrád	5	–	1	–	–	–	–	1	–
Fejér	5	2	–	–	–	–	–	–	–
Győr–Sopron	3	3	–	–	1	–	–	–	–
Hajdú–Bihar	6	2	–	1	–	–	–	–	–
Heves	5	–	–	–	–	–	1	–	–
J.-N.-Szolnok	6	1	1	–	–	–	–	–	–
Komárom	2	3	–	–	–	–	–	–	–
Nógrád	1	–	–	–	–	3	–	–	–
Pest	13	2	–	–	–	–	–	1	–
Somogy	1	1	3	–	–	–	–	1	–
Szabolcs-Szatmár	8	–	–	–	–	–	1	–	1
Tolna	4	1	–	–	–	–	–	–	–
Vas	1	4	–	–	–	–	–		–
Veszprém	6	–	–	–	–	–	1	–	–
Zala	3	1	–	–	–	–	–	1	–
Összesen	114	35	11	1	1	3	3	6	2

 

5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint

 

 

	MDF	SZDSZ	FKgP	MSZP	Fidesz	KDNP	SZDSZ-Fidesz	Független	Egyéb
Budapest	375 019	319160	2600	74429	28135	–	–	–	3947
Baranya	56552	37274	20353	6650	–	–	7858	–	15394
Bács-Kiskun	63221	44767	51797	1833	1717	–	–	7931	5924
Békés	48913	25115	37740	8275	–	—	–	19614	3389
Borsod	95656	53042	22888	19562	4736	12631	–	17458	7940
Csongrád	81793	20728	27142	1647	1 199	2738	–	11618	14494
Fejér	56839	54976	13587	3928	–	–	–	–	2939
Győr-Sopron	57013	Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – 1 Tolna 4 1 – – – – – – – Vas 1 4 – – – – –   – Veszprém 6 – – – – – 1 – – Zala 3 1 – – – – – 1 – Összesen 114 35 11 1 1 3 3 6 2   5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Budapest 375 019 319160 2600 74429 28135 – – – 3947 Baranya 56552 37274 20353 6650 – – 7858 – 15394 Bács-Kiskun 63221 44767 51797 1833 1717 – – 7931 5924 Békés 48913 25115 37740 8275 – — – 19614 3389 Borsod 95656 53042 22888 19562 4736 12631 – 17458 7940 Csongrád 81793 20728 27142 1647 1 199 2738 – 11618 14494 Fejér 56839 54976 13587 3928 – – – – 2939 Győr-Sopron 57013 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – 1 Tolna 4 1 – – – – – – – Vas 1 4 – – – – –   – Veszprém 6 – – – – – 1 – – Zala 3 1 – – – – – 1 – Összesen 114 35 11 1 1 3 3 6 2   5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Budapest 375 019 319160 2600 74429 28135 – – – 3947 Baranya 56552 37274 20353 6650 – – 7858 – 15394 Bács-Kiskun 63221 44767 51797 1833 1717 – – 7931 5924 Békés 48913 25115 37740 8275 – — – 19614 3389 Borsod 95656 53042 22888 19562 4736 12631 – 17458 7940 Csongrád 81793 20728 27142 1647 1 199 2738 – 11618 14494 Fejér 56839 54976 13587 3928 – – – – 2939 Győr-Sopron 57013 61912 22389 3388 17304 7971 – – – Hajdú–Bihar 59386 36269 22987 18299 – – – 5198 3728 Heves 36059 27334 – – – 29488 – – 10760 J.-N.-SzoInok 50344 31521 25677 8073 2579 – – – – Komárom 37322 42718 8038 3429 – 8909 – – 3248 Nógrád 24222 20656 – – – 19906 – – 4345 Pest 148 355 92106 22938 7827 3 167 9834 – 14739 – Somogy 17322 7730 37456 35712 – – – 14935 – Szabolcs-Szatmár 60314 31065 23465 12097 – 9293 – 469 28168 Tolna 36085 22795 7782 8022 – 8691 – – 3553 Vas 45684 45218 18778 – – 10196 – – – Veszprém 63298 33312 11371 1659 7043 – 10399 – 6841 Zala 47441 36540 – 4194 – 11246 – 11960 9121 Összesen 1 460 838 1 044 238 376988 219 024 65880 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – 1 Tolna 4 1 – – – – – – – Vas 1 4 – – – – –   – Veszprém 6 – – – – – 1 – – Zala 3 1 – – – – – 1 – Összesen 114 35 11 1 1 3 3 6 2   5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Budapest 375 019 319160 2600 74429 28135 – – – 3947 Baranya 56552 37274 20353 6650 – – 7858 – 15394 Bács-Kiskun 63221 44767 51797 1833 1717 – – 7931 5924 Békés 48913 25115 37740 8275 – — – 19614 3389 Borsod 95656 53042 22888 19562 4736 12631 – 17458 7940 Csongrád 81793 20728 27142 1647 1 199 2738 – 11618 14494 Fejér 56839 54976 13587 3928 – – – – 2939 Győr-Sopron 57013 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – 1 Tolna 4 1 – – – – – – – Vas 1 4 – – – – –   – Veszprém 6 – – – – – 1 – – Zala 3 1 – – – – – 1 – Összesen 114 35 11 1 1 3 3 6 2   5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Budapest 375 019 319160 2600 74429 28135 – – – 3947 Baranya 56552 37274 20353 6650 – – 7858 – 15394 Bács-Kiskun 63221 44767 51797 1833 1717 – – 7931 5924 Békés 48913 25115 37740 8275 – — – 19614 3389 Borsod 95656 53042 22888 19562 4736 12631 – 17458 7940 Csongrád 81793 20728 27142 1647 1 199 2738 – 11618 14494 Fejér 56839 54976 13587 3928 – – – – 2939 Győr-Sopron 57013 61912 22389 3388 17304 7971 – – – Hajdú–Bihar 59386 36269 22987 18299 – – – 5198 3728 Heves 36059 27334 – – – 29488 – – 10760 J.-N.-SzoInok 50344 31521 25677 8073 2579 – – – – Komárom 37322 42718 8038 3429 – 8909 – – 3248 Nógrád 24222 20656 – – – 19906 – – 4345 Pest 148 355 92106 22938 7827 3 167 9834 – 14739 – Somogy 17322 7730 37456 35712 – – – 14935 – Szabolcs-Szatmár 60314 31065 23465 12097 – 9293 – 469 28168 Tolna 36085 22795 7782 8022 – 8691 – – 3553 Vas 45684 45218 18778 – – 10196 – – – Veszprém 63298 33312 11371 1659 7043 – 10399 – 6841 Zala 47441 36540 – 4194 – 11246 – 11960 9121 Összesen 1 460 838 1 044 238 376988 219 024 65880 Közzétéve a Beszélő oldalon (https://www.c3.hu/~beszelo_admin) Beszélő hetilap > 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 > Beszélő > Honnan jött az utánpótlás? Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János [1] Második forduló Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett. Bár a kisgazdák jól tartották a korábban elfoglalt helyüket, a KDNP pedig utolérte a Fideszt a maga 21 mandátumával, a siker kétségkívül a Fórumé, amely csaknem pontosan háromszor annyi győzelmet aratott az egyéni kerületekben, mint a szabad demokraták, 72-re növelve az első fordulóban szerzett 11 mandátumnyi előnyt (1. táblázat) 1. táblázat: Az első helyek megoszlása az egyéni választási körzetekben az első és a második forduló után     MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Összesen 1. forduló 79 63 11 3 2 4 4 7 3 176 Végeredmény 114 35 11 1 1 3 3 6 2 176 Az első forduló után hideg zuhanyként ható, ám az MDF elsőségének tényét tekintve semmiképpen nem meglepő eredményt háromféleképpen kezdték magyarázni a gyorsértékelők. Először is – és ez igen hihetőnek hangzik, bár nehezen bizonyítható – az emberek szeretnek nyerni, szívesen fordítják gazdaságosan voksukat és bizalmukat a jobbnak látszó esélyekre. E szerint az okoskodás szerint a vesztes szemszögéből kedvezőbb lett volna egy egyfordulós választási szisztéma, egy olyan rendszer, amelyben a lemaradás egyenletesen oszlik el a választókerületek között. Az első forduló szorosabb eredményt mutatott, ám amikor a pártállam veresége biztossá vált, és a legjobbak között kell választani, a második legszimpatikusabbnak sem kegyelmeznek. Az egyéni választókerületi forduló valóban kiélezett küzdelmet hozott: 171 kerület közül 125 esetben közvetlenül egymással mérkőztek meg a két legerősebb párt jelöltjei (ebből az MDF 96-szor, az SZDSZ 29-szer győzött), és csak 21 körzetben nyert az egyik a másik megkerülésével (az arány e körben 15:6 az MDF javára). A másik ok, ami eszünkbe jutott, ahogy sorozatban jelentették a legmeghökkentőbb eredményeket: a győztes párt – finoman szólva – negatív kampánya. Az Apák és fiúk jellegű mocskolódásokkal, a „Szabad élet, szabad madár…” kezdetű népdal, valamint Tőkés László elirigylésével talán sikerült visszariasztani a választókat a liberálisoktól; a rágalmak ellen nem lehet védekezni – hangoztatta Tamás Gáspár Miklós, vereségét kommentálva. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a nyugodt (ny)erő propagandája csak másodlagos szerepet játszik az elsöprő sikerben. Annak ellenére ugyanis, hogy az április 8-i fordulóban mindenütt csökkent a részvétel, a két vezető párt általában növelte híveinek számát, még ott is, ahol alulmaradt ellenlábasával szemben – ez is a küzdelem élességét jellemzi. (2. sz. táblázat) 2. táblázat     MDF SZDSZ   alulmaradt jelöltjei alulmaradt jelöltjei Szavazatnövekedés 23 67 Szavazatcsökkenés 2 26 Még kisebb volt az SZDSZ-es, győzni nem tudó jelöltek szavazatvesztesége a fővárosban (ahol persze másfelől a leglátványosabb fordulat zajlott le, hiszen a Fórum 12:20 arányú hátrányról 23:9-re fordított); csak 2 szabad demokrata jelölt (köztük kétségkívül Tamás Gáspár Miklós) veszített úgy, hogy a rá szavazók száma is csökkent az első fordulóhoz képest. Egy másik adat: az első fordulóban 1 millió 50 ezren szavaztak (a területi listákon) az SZDSZ-re – most abban a 138 kerületben, ahol SZDSZ-es jelölt szerepelt, 1 millió 44 ezren. Nem a szavazatveszteség, vagyis az elriasztás játszott komoly szerepet, hanem a pótlólagos szavazatszerzés, azaz az új hívekre vadászás. Az MDF átütő sikerének harmadik – és legfontosabb – magyarázata az lehet, hogy jobban megtalálta ennek forrásait. Persze nyilván itt is számba kell vennünk a „külső segédlettel” folyó kampány hatásait (így például az MDF melletti papi intelmeket Somogyban vagy a főváros II., XII. és VIII. kerületében), de az MDF arculatának előnyösebb vagy legalábbis az SZDSZ-nél sikeresebb vonásait is. Ez a párt nem oly radikálisan követeli a rendszerváltást, de mindenkinél meggyőzőbben biztosít afelől, hogy ami lesz, az továbbra is konszolidált rendszer lesz; nem oly kíméletlenül bazíroz az észre, a belátásra, de legalább érzékelteti velünk, hogy ezt a hívektől és ellenfelektől sem követeli meg. E tényezőknél is fontosabb, hogy az MDF-nek lényegesen nagyobb hátországa van, mint az SZDSZ-nek: több forrásból sikerült további híveket szereznie. Bár az SZDSZ és a Fidesz igen tudatos választási koalíciót kötött egymással, 8, illetve 5 esetben léptetve vissza egymás javára jelöltjeit, kiderült: ez a pártközi egyetértés (mely az „alsóbb szintek” egynémelyikében a lemondásra felszólított jelölt ellenállásába is ütközött) nem sokat ér, ha a két párt szavazótábora csak kis részben fedi egymást. Így eshetett meg, hogy azon választókerületek döntő többségében, ahol a Fidesz jelöltje az első fordulóban kiesett, a Fidesz-szavazatok felét sem könyvelhette el az SZDSZ többletszavazatként. Az MDF viszont annál több volt kereszténydemokrata szavazatot söpörhetett be. Az SZDSZ–Fidesz kölcsönös lemondások (13 eset) közül csak 1 juttatta mandátumhoz a kedvezményezett fél jelöltjét (történetesen a Fideszét, Szájer Józsefet). Az MDF nemcsak a szövetségesei táborából, hanem minden bizonnyal az MSZP-éből is többletszavazatokra tehetett szert. (3. sz. táblázat) Az MSZP – amennyiben versenyben maradt – általában hozta az előző forduló eredményeit; ott viszont, ahol kiesett, az MDF pozíciója rendre javult a szabad demokratákéhoz képest. 3. táblázat     Az első fordulóban Az első fordulóban   az MSZP jelöltje az MSZP jelöltje   negyedik ötödik A második fordulóban:     Az MDF-hez képest…     SZDSZ-pozíció javult 2 7 SZDSZ-pozíció romlott 32 19 Az SZDSZ-jelölt az 1. helyről lecsúszott 9 4   Végezetül közöljük az egyes pártok egyéni választókerületekben szerzett mandátumait, megyénkénti bontásban. (4. táblázat.) A kifejezetten „MDF-es megyék” országát (pl. Csongrád, Borsod, Heves, Zala) az „SZDSZ-es” (Vas, Fejér), a „Kisgazda” (Somogy), a „kereszténydemokrata” (Nógrád) megyék teszik változatossá. 5. táblázatunk a második fordulóban leadott érvényes szavazatok megyénkénti megoszlását tartalmazza. Az országos megoszlás nagyjából a mandátumok elosztásának arányait (MDF 42,5%, SZDSZ 23,8%, FKgP 11,4%) követi, azaz az egyéni választókerületi forduló megközelítően az arányosság elvének megfelelően működött.   4. táblázat: Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ–Fidesz Független Egyéb Budapest 23 9 – – – – – – – Baranya 4 1 1 – – – – – 1 Bács-Kiskun 5 2 3 – – – – – – Békés 3 2 1 – – – – 1 – Borsod 10 1 1 – – – – 1 – Csongrád 5 – 1 – – – – 1 – Fejér 5 2 – – – – – – – Győr–Sopron 3 3 – – 1 – – – – Hajdú–Bihar 6 2 – 1 – – – – – Heves 5 – – – – – 1 – – J.-N.-Szolnok 6 1 1 – – – – – – Komárom 2 3 – – – – – – – Nógrád 1 – – – – 3 – – – Pest 13 2 – – – – – 1 – Somogy 1 1 3 – – – – 1 – Szabolcs-Szatmár 8 – – – – – 1 – 1 Tolna 4 1 – – – – – – – Vas 1 4 – – – – –   – Veszprém 6 – – – – – 1 – – Zala 3 1 – – – – – 1 – Összesen 114 35 11 1 1 3 3 6 2   5. táblázat: A második fordulóban leadott szavazatok pártok és megyék szerint       MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP SZDSZ-Fidesz Független Egyéb Budapest 375 019 319160 2600 74429 28135 – – – 3947 Baranya 56552 37274 20353 6650 – – 7858 – 15394 Bács-Kiskun 63221 44767 51797 1833 1717 – – 7931 5924 Békés 48913 25115 37740 8275 – — – 19614 3389 Borsod 95656 53042 22888 19562 4736 12631 – 17458 7940 Csongrád 81793 20728 27142 1647 1 199 2738 – 11618 14494 Fejér 56839 54976 13587 3928 – – – – 2939 Győr-Sopron 57013 61912 22389 3388 17304 7971 – – – Hajdú–Bihar 59386 36269 22987 18299 – – – 5198 3728 Heves 36059 27334 – – – 29488 – – 10760 J.-N.-SzoInok 50344 31521 25677 8073 2579 – – – – Komárom 37322 42718 8038 3429 – 8909 – – 3248 Nógrád 24222 20656 – – – 19906 – – 4345 Pest 148 355 92106 22938 7827 3 167 9834 – 14739 – Somogy 17322 7730 37456 35712 – – – 14935 – Szabolcs-Szatmár 60314 31065 23465 12097 – 9293 – 469 28168 Tolna 36085 22795 7782 8022 – 8691 – – 3553 Vas 45684 45218 18778 – – 10196 – – – Veszprém 63298 33312 11371 1659 7043 – 10399 – 6841 Zala 47441 36540 – 4194 – 11246 – 11960 9121 Összesen 1 460 838 1 044 238 376988 219 024 65880 130 903 18257 103 922 123 791     Megjelent: Beszélő hetilap [2], 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15 [3] Előző cikk: Szamizdat lesz újra a Beszélő? [4] Következő cikk: Etika és politika [5] Beszélő [6] Forrás: https://www.c3.hu/~beszelo_admin/cikkek/honnan-jott-az-utanpotlas Links: [1] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/szerzok/eorsi-janos [2] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/epublish/2 [3] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/epublish/2/118 [4] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/cikkek/szamizdat-lesz-ujra-a-beszelo [5] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/cikkek/etika-es-politika [6] https://www.c3.hu/~beszelo_admin/rovatok/beszelo