2006. január 5.

                   Emlékezés Solt Ottiliára születésének 62. évfordulóján

                            2006. január 6-án pénteken délelőtt 11 óra
                                      II., Komjádi Béla utca 3.

A Budai Liberális Klub Alapítvány emlékünnepséget rendez Solt Ottilia
(1944–1997) szociológus, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék
kimagasló személyisége, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrehozója
születésének 62. évfordulóján. Solt Ottilia emléktáblájánál beszédet mond:

Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Emlékünnepségünkre várjuk mindazokat, akiknek fontos Solt Ottilia szellemi
öröksége: a szociális érzékenység és a szolidaritás.

                                                           ***

Solt Ottilia 1944-ben született Budapesten. Az ELTE magyar-filozófia szakán
szerzett diplomát, majd szociológusként a Gazdaságkutató Intézetben, illetve
a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai és Történelemtudományi Intézetében
dolgozott. 1974 és 1981 között a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársa
volt. Miután állásából elbocsátották, tanárként és könyvtárosként
tevékenykedett. A hetvenes években a magyarországi társadalom legszegényebb
rétegeinek életkörülményeit kezdte vizsgálni, s ennek nyomán 1979-ben
létrehozta a Szegényeket Támogató Alapot (SZETA). Ugyanebben az időben
kezdte szerkeszteni a Beszélő című illegális ellenzéki lapot. 1988-ban a
Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője lett, és alapító tagja a Szabad
Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990 és 1994 között országgyűlési
képviselő volt, majd főiskolai tanárként leendő szociális munkások
képzésével foglalkozott. Hosszú, súlyos betegség után, életének 53. évében,
1997. február 1-jén hunyt el Budapesten.

„Solt Ottiliát a cselekvés jóérzése fűtötte, vidáman és bátran vette föl a
harcot a kellemetlenkedő hatalommal. Számára a szegények segítése nem egy
rossz társadalmi lelkiismeretű városi lány gesztusa volt, ő csakugyan a
végeken érezte elemében magát? Jó volt a közelében lenni, jó volt a bájosan
rendetlen, legendás Komjádi utcai lakásban tanyázni, segédkezni. A halál
megint a jók és igazak közül ragadott el egyet” (Fencsik Flóra)
 

• Hazai vizek