Skip to main content

Liberális leltár – ÉLŐ BESZÉLŐ március 15-én a Gödör Klubban

2006. március 6.

ÉLŐ BESZÉLŐ

Liberális leltár
A liberális politika közelmúltja és közeljövője

A Beszélő c. folyóirat 2006. március 15-i rendezvénye a Gödör Klubban

Vendégünk:

Bauer Tamás, Kis János és Kőszeg Ferenc 

A beszélgetést Ádám Zoltán közgazdász, a Beszélő szerkesztője vezeti.

A Beszélő című folyóirat idén decemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ugyancsak idén, március 15-én lesz tíz éve, hogy a Beszélő III. folyama politikai és kulturális havilapként útjára indult. A kettős évforduló egyben a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választások évére is esik, melyeknek idén különösen nagy a tétje. Így több okból is alkalom nyílik arra, hogy áttekintsük a rendszerváltás óta eltelt időszakot a liberális politikai eszmerendszer nézőpontjából: Mi teljesült az elmúlt 16 évben a rendszerváltáskori liberális elgondolásokból, mi az, ami nem vagy töredékesen valósult meg, illetve miként és milyen irányban kell a kiinduló elveket továbbgondolni? Ennek  megvitatására várja a Beszélő szerkesztősége a magyar liberális közélet iránt érdeklődő közönséget a Gödör Klubba (Budapest V. ker., Erzsébet tér), 2006. március 15-én 15.30 órára. 

A Beszélő szerkesztősége

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon