Skip to main content

Kádár János utolsó beszéde az Írók Boltjában

2006. április 21.

 

2006. április 24. 17 óra

Kádár János utolsó beszéde

rendező: Sólyom András

A vetítés után Sólyom András beszélget Kornis Mihály íróval  

euróra
 

Az Euróra Kulturális Közhasznú Alapítvány által kezdeményezett EURÓRA FILMKLUB következő vetítése Sólyom András filmjével folytatódik az Írók Boltjában. Az április 24-én 17 órától látható dokumentumfilm Kornis Mihály darabja nyomán született, sok archív felvétel felhasználásával. A vetítés után Sólyom András rendező beszélget Kornis Mihály íróval.

Budapest új kulturális színfoltjának számító kéthetente jelentkező program tematikája többnyire, de nem kizárólagos formában az irodalom és a filmművészet kapcsolatára épül. A vetítendő filmeket a közelmúlt magyar dokumentum-, rövid-, és kísérleti filmjeiből válogatjuk. A vetítéseket (amelyek az érdeklődők számára ingyenesek) mindig beszélgetés, vita követi az alkotókkal, kritikusokkal, esztétákkal.

Az EURÓRA FILMKLUB
további vetítései:
május 8.; május 22.

Cím:
Írók Boltja
VI. ker. Andrássy u. 46.

További információ:
Katona Zsuzsa
06-30-933 7058

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon