Skip to main content

Az atlatszo.hu bemutatja a NAV-botrány kirobbantóját

2013. november 27.

Az atlatszo.hu bemutatja a NAV-botrány kirobbantóját: a közérdekű bejelentő, aki feljelentette az adóhatóságot

Az atlatszo.hu november 27-én 19:00-kor a Müsziben

a NAV-botrány kirobbantójával, Horváth András volt adóellenőrrel;

a Levegő Munkacsoport elnökével, Lukács Andrással;

a Transparency International jogi vezetőjével, dr. Ligeti Miklóssal;

és az atlatszo.hu főszerkesztőjével, Bodoky Tamással 

a korrupcióról szóló közérdekű bejelentések következményeit mutatja be.
_____________________________________________________
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) tapasztalható visszásságok és az ezeket támogató kormányzati körök teszik lehetővé azt az évi több mint 1000 milliárd forintnyi áfacsalást, amit szervezett bűnözői körök követnek el Magyarországon - állítja Horváth András, a NAV munkatársa, aki feljelentést tett az ügyészségen. Részletek:
http://atlatszo.hu/2013/11/08/betelt-a-pohar-egy-adoellenornel-feljelentette-a-nav-ot/

Blaha Lujza tér 1., Budapest, Hungary, 1085

 

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon