Skip to main content

Címlap

Szerbhorváth György: A norvégmintás hazafiságtól az üres köztársaságig

Jövünk le az Oslo-környéki hegyről a vulkáni eredetű sziklákon, és azt mondja-kérdi a hétéves kisfiú: ugye, Norvégia szép ország? Vendéglátóim magyar állampolgárok (egyikük szerb is), nem vették fel a norvégot, bár már megtehetnék, de akkor le kellene mondani a magyarról. Még gondolkodnak azon a lehetőségen, hogy hazaköltözzenek.

Lehetséges – Kiadvány Kis János 70. születésnapjára

LEHETSÉGES – Kis Jánosnak tanítványaitól

Szerkesztette: Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila

Megjelent a Kalligram gondozásában, a szuverén.hu támogatásával.

A szerkesztők előszavából

Ebben a könyvben tizenkilenc szerző köszönti írással Kis Jánost hetvenedik születésnapján. A borító és különösen az alcím elárulja, hogy az olvasó nem hagyományos Festschriftet tart a kezében, mellyel a pályatársak, kollégák szoktak tisztelegni az ünnepelt személy előtt.

Pál Attila: Elszalasztott választások

Közhely, hogy a déli népeknek semmi sem sürgős. Petőfi („ej, ráérünk arra még") és Moldova („nicht ugribugri, aber langsam spazieren") „igazsága” az északi szélességi fokok csökkenésével egyenes arányban erősödik. Az viszont még a Szaharán túli Afrikában is szokatlan, hogy egy parlamenti választás az eredeti kiíráshoz képest hat évet késsen.

Kende Péter: Egy baráti kapcsolat hosszú története

A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékének meghatározó alakja, az SZDSZ első elnöke, lapunk alapító szerkesztője, Kis János 2013. szeptember 17-én hetven éves. Kende Péter írásával kívánunk neki boldog születésnapot, magunknak pedig még sok évtizednyi olvasnivalót tőle!

Kis János: Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

A tanulmányról szóló Klubrádió-adást itt hallgathatja meg.

3 hozzászólás

Kende Péter: Egy baráti kapcsolat hosszú története

Petőcz György: Százéves háború?

Kerék-Bárczy Szabolcs: Elvesztegetett és elnyerhető idő.

Balázs Zoltán írása a Magyar Narancsban: A kudarc nyomában – Vitában Kis Jánossal

Kis János: Mit várok e vitától?  Válasz Balázs Zoltánnak

Balázs Zoltán kritikai megjegyzései (HVG): A kisimult idő.

tovább →

Bajomi Lázár Péter, Bozóki András, Gáspár Máté, Inkei Péter, Karsai György, Marsovszky Magdolna, Mélyi József, Nagy Gergely, Petőcz György, Vörös Miklós: A kulturális szféra helyzete Magyarországon

„Őszintén bevallom, jobban félek a sablontól, a vaskalapos reakciótól, a régi egyszerű utánzásával járó unalomtól, a művészi bátorság meggyengülésétől, mint a túl merész kísérletektől. Az erőteljes művészeti fejlődést nem az egyoldalú és mesterséges irányítás, hanem legjobban az egyéniség szabadsága fogja biztosítani.”
(Gróf Andrássy Gyula)

A tanulmányról Bozóki András július 18-án az atv műsorában beszélt.

tovább →

Rövid apológia Csillag Ádámról

Tíz évet töltöttem a Balázs Béla Stúdióban (BBS), éppen a hetvenes évtizedet. Szocioló­gus­ként kerültem nagy szerelmem közelébe, filmet csinálhattam, hol szakértőként, hol íróként, hol társalkotóként, hol meg vala­miféle elméleti hátteret biztosítva a profi filmeseknek. Ugyanebben az évtizedben a Magyar Televízióban (MTV) is szá­mos produkcióban vehettem részt. A BBS-ben ebben az időszakban három, egymástól élesen elkül­ö­nülő irányzat alakult ki: a dokumentaristáké, a kísérleti- és a kisjátékfil­meseké.

Hangos kikötő

Szabad a pálya Varró Szilviával és Szuhay Péterrel – 2013. szeptember 1.

2013. szeptember 1-én Varró Szilvia újságíró, az XKK kommunikációs központ igazgatója és Szuhay Péter etnográfus, néprajzkutató a romagyilkosságok kapcsán beszélgetett az eseménysorozat, illetve az ítélet társadalmi fogadtatásáról. Műsorvezető: Mink András és Zolnay János.

A hanganyag nyers, vágatlan formában érhető el, ezért a műsorfolyam beszélgetésen kívüli elemeit (reklámok, hírek, stb.) is tartalmazza.

Kerék-Bárczy Szabolcs: Elvesztegetett és elnyerhető idő

„Most zajlottak le az önkormányzati választások. Természetesen jobban örültem volna, ha a mi pártjaink nyerik meg a választásokat, de bizonyos szempontból nem bánom, hogy nem így történt. Most ugyanis Magyarországon egy olyan helyzet alakult ki, hogy van egy kormánykoalíció, amelynek a parlamentben együtt kell működnie az ellenzékkel, emellett létrejönnek az önkormányzatok, amelyeknek helyben kell az irányítás felelősségét vállalni.

Bőrük volt a bűnük – Virtuális megemlékezés a romagyilkosságok áldozatairól

Számos cég, média vagy szervezet mellett a Beszélő szerkesztősége is részt vesz abban a kezdeményezésben, melynek keretében augusztus másodikán, a kislétai gyilkosság emléknapján, egyben a roma holokauszt napján teret adunk a romagyilkosságok áldozatairól és túlélőiről szóló kisfilmeknek.

Együtt emlékezünk.

Blogok

Alkalmazott haláleset

Bonyolult életek értékelésére a halál nem jó alkalom, mert a kegyelet – korlátozván a kritika lehetőségeit – óhatatlanul torzításra kényszerít. Ezért nem most fogom megírni, amit Horn Gyuláról írandó lennék. Most csupán röviden konstatálni szeretném, ami az ő halála nyomán az eddigieknél is világosabbá vált.

Vitacikkek a poszthoz:

Kőszeg Ferenc: Horn Gyula és mi magunk

Zolnay János: A Horn-paradoxon – válasz Révész Sándornak

Révész Sándor blogja

1 hozzászólás

tovább →

E-kikötő

Szakolczai Attila: „Amíg a gyertya el nem égett” – Özvegyek a 301-es parcellában és a katonai ügyészségen

Budapest Főváros Levéltárában, a Budapesti Katonai Ügyészség iratainak rendezése közben bukkantam arra az ügyre, amelyből most huszonnégy jegyzőkönyvet közreadok. Az ügy maga érdektelen; a tanúk egy részétől felvett kihallgatási jegyzőkönyvek azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlásnak egy eddig kevéssé ismert oldalát mutatják meg: ahogy azt a perbe fogottak (és kivégzettek) hozzátartozói kényszerültek megélni.

Blogok

Beszervezési kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

Blogok

Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el, hogy a mintegy ötezer nemzeti dohányáruda képes kielégíteni a nemzeti igényeket.

E-kikötő

Varga László: Levéltári zabrálás 3 felvonásban

3 hozzászólás

Kedves Révész Sándor,

a kért segítségnyújtás szándékával küldöm alábbi cikkemet, amely tavaly május 7-én jelent meg a Népszavában (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=546834). Ezt legfeljebb csak azzal egészíteném ki, hogy emlékezetem szerint a pártiratok „államosítását” én követeltem először nyilvánosan Murányi Gábornak adott interjúban. (A pártiratok is a nemzeti vagyon részei. Magyar Nemzet 1990. május 21.)

E-kikötő

Karsai László: Ítélet a Jobbik kontra Karsai László perben

Fővárosi Törvényszék 19.P.22.708/2012/10.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kummer Ákos ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. ) által képviselt Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/A) felperesnek

dr. Nagy Péter ügyvéd (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) által képviselt dr. Karsai László ( 1024 Budapest, Keleti Károly utca 11/A. V. em. 25.) alperes ellen

jóhírnév megsértése miatt indított perében meghozta a következő

Blogok

Nesztek, ítélet!

Kellett nektek büntethető holokauszttagadás?! Parancsoljatok! Itt az első jogerős ítélet! Az első fokút a nyilvánosság észre sem vette. A jogerőset sem. Hét hét telt el az ítélethirdetés után, mire valaki levette a történetet a kurucinfóról.

 

Vitacikkek a poszthoz:

 

Zolnay János: Végre törvény, végre ítélet!

Ádám Zoltán: Miért lehetséges tiltani a holokauszt tagadását?

Pásztor Tibor: Értelmes ember nem zsidózik, a hülyéknek tilos!

 

Révész Sándor blogja

tovább →

Blogok

Százéves háború?

Érezhetően megnövekedett az igény az elmúlt két és fél évtized értelmezésére. Kis János a Beszélő honlapján megjelent Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás c. tanulmánya a politizálás ideológiai vezérmotívumai mentén vizsgálja az időszakot. A megközelítés az Orbán-kormány ellenzéke számára is fontos, s nem csak a múlt megértése, hanem elsősorban a jelen és a közeli jövő küzdelmei szempontjából. A politikai ellenfél megismerése a fő kérdés. A kialakítandó nyelvezet szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az ellenzék a jelenlegi hatalmi garnitúra szellemi vonzerejét a jobboldaliságban, vagy valami egészen más tartalomban véli megtalálni.

Blogok

Náciságom tanulságai

3 hozzászólás

"Ideje lenne, hogy leállítsák Révész Sándor nácimentő publicisztikáinak egyelőre végeláthatatlannak tűnő sorozatát. Vagy irányítsák át őt olyan médiumhoz, amelynek a profiljába illik a nácimentés. Mai (júl. 29., 9. old.) publicisztikájában már odáig ment, hogy a nácik üldözőit titulálta bűnösöknek, a leleplezett nácikat áldozatoknak, ahogy az egy echte nácitól elvárható. Elég legyen! Ne engedjék náci fórummá tenni a lapot!"

Blogok

Végre elindult valami?

A Fidesz ellenzéke mindeddig nem találta meg önmagát. Szédeleg, próbál időt nyerni, támaszkodni, megkapaszkodni. Valójában azonban nem is látja az ellenfelet. Magyar Bálint A posztkommunista maffiaállam címmel megjelent interjúja (Élet és Irodalom, június. 14., Rádai Eszter interjúja) talán fordulópontot jelenthet. A címben is megjelenő fogalommal, és annak kifejtésével Magyar leírja az Orbán Viktor irányítása mellett létrejött világot, bemutatja egy rendszer kiépülését, történelmileg értelmezi és elhelyezi a struktúrát, és magyarázattal szolgál a félelem, az öncenzúra, a szolgai alkalmazkodás és szabad rablás mind fojtogatóbb légkörére.

Gál J. Zoltán kapcsolódó írása a Vasárnapi Hírekben: Remények

tovább →

Blogok

Bíró Zoltán intézete

1 hozzászólás

Alig kapott figyelmet a magyar sajtóban az a bő egy hónapja a HVG.hu-n először napvilágot látott hír, hogy a kormány Bíró Zoltán vezetésével, 30 leendő kutató részvételével és 360 millió adófizetői forint költségvetéssel felállítja a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet és Archívumot.

Blogok

Egy könyvnek látszó tárgy

4 hozzászólás

Kieselbach Tamás galériás szeret könyvet kiadni. Nem sajnálja rá a pénzt, ha az a könyv keménykötésű, 180 grammos fényes műnyomó papírra nyomják, vastag és nehéz! Ezek a könyvek általában nagyon hasznosak és nagyon szépek.

Évekkel ezelőtt a Modern magyar festészet címet viselő, kétkötetes opusról, éppen a Beszélőben írtam:

Blogok

Hogyan nem erőszakoltam meg fidelitasos kislányokat

2006. február 17.-én pénteken este, kevéssel 7 óra után Tony Blairt néztem az atv-n, amikor becsöngettek hozzám. Két kislány állt a lakás ajtajában, és ártatlan hangon közölte, hogy Rátonyi Gábor KDNP-s zuglói polgármester, országgyűlési képviselőjelölt számára gyűjtenek kopogtató cédulát. A történet, filmjelenetekre bontva a következőképpen zajlott le (még akkor, hajnalban lejegyeztem, változtatás nélkül másolom ide).

E-kikötő

Szijj Ferenc: Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról

Közlemény
a Nemzeti Illemhely pályázatokról
Piszkozat

A Nemzeti Illemhelyek koncessziós pályázata igenis a törvényi előírások mindennemű tiszteletben hagyásával történt. Az ellenzék vádaskodása az állítólagos „budimutyik”-ról merő hangulatkeltés, és csupán azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai klikk országrontó üzelmeiről.

E-kikötő

Berkovits Balázs – Jónás Marianna: Azért nem csak a szél... – Fliegauf Bence filmjéről

Most, hogy nemrég a magyar filmkritikusok díját is megkapta Fliegauf Bence a romagyilkosságokról szóló filmje, amelyet – miután elhódította a berlini Ezüst Medvét – Magyarország Oscar-díjra is jelölt, érdemes vele kritikailag is számot vetnünk, minthogy mindezidáig kritikai tárgyalásban szinte egyáltalán nem részesült. Jellemző a film magyar recepciójára, hogy az kizárólag politikai táborok mentén alakult, a rasszisták vagy önmagukat „jobboldaliként” azonosítók nem szerették, az antirasszisták pedig szerették a filmet.

Vitacikk a témához: 

tovább →

E-kikötő

Kertész Péter: Biccegve mennék a temetésemre...

ha 70 éves koromban eltemetnek (kél mol ráchámim...), rég elfelejtettek volna. apám, kertész endre, nyomdai betű szedő, nagyapám, kertész józsef nyomdájában, 31 évet élt (munkaszolgálat), anyám, szül. fischer lenke, manikűrös 61 évet élt (tüdőrák), dóra kislányom 34 éves korában elhagyott minket (angol tanár, két kicsi maradt utána, áron 11, múlt, mira 10 éves lesz). túléltem őket jócskán… utolsó három évet elengedtem volna… nem rajtam múlt…

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon