 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
 Stanley Kubrick: 2001 - Űrodüsszeia (1968) | ||
 Előző fejezet:Bibliográfia: | Tartalom | Következő fejezet: Anti-Rousseau? - Beszélgetések Stanley Kubrickkal |
Stanley Kubrick halála - Végefőcím
Utoljára még egyszer hátat fordítva az őt soha el nem ismerő, de sok mindenben őt utánzó, Oscar-díj-osztásra készülő Hollywoodnak, meghalt a négy és fél évtizedes pályafutása során csupán 13 egész estés filmet produkáló amerikai rendező, Stanley Kubrick. A második világháború utáni korszak egyik legnagyobb hatású rendezőjének tartott filmes maga volt az anti-Hollywood.
"A regényt egy ember írja. A szimfóniát egyvalaki komponálja. Akkor természetes, hogy a filmet is egy ember csinálja" - összegzett kevés nyilatkozatainak egyikében az a Stanley Kubrick, aki talán még a korunk hollywoodi sztárrendezőjének tartott Steven Spielbergnél is nagyobb szabadságot élvezett filmjei elkészítésében. Olyannyira, hogy most, amikor a március 7-i halála előtt, New Yorkban levetítették legújabb alkotását a filmet pénzelő amerikai Warner Brothers stúdió két főnökének, Hollywoodban szokatlan és ismeretlen módon csak akkor ismerkedtek meg azzal a filmmel, amit eddig látatlanban finanszíroztak nagyvonalúan: 65 millió dollár erejéig állták a cechet.A Bronxban, egy orvos gyermekeként 1928. július 26-án született és fotósként induló Kubrick mindig is ügyelt alkotói függetlenségére. A leckét néhány családi finanszírozású film és az első siker, A dicsőség ösvényei után az Anthony Mann kirúgását követően átvett monumentális Spartacus-film szolgáltatta. Ahogy Kubrick később megfogalmazta: az amerikai álomgyárban a rendező csak a legjobban fizetett alkalmazott lehet, de alkotása sorsáról a producer dönt. A továbbiakban mintha ezt elkerülendő csinált volna mindent. Nagy-Britanniába költözött, s az évek során szinte mániákusságba hajló ellenőrzést alakított ki filmjei fölött. Aki vele forgatott, az nemcsak arra készülhetett fel, hogy rendkívüli gondossággal dolgozza ki a fényviszonyokat és a beállításokat - amikre már fotósként is nagyon jó szeme volt -, hanem arra is, hogy egy-egy jelenetet akár több tucatszor is fel kell venni. Ez olyannyira megviselte a vele dolgozó színészek idegeit, hogy Jack Nicholson - aki az 1980-as Ragyogás őrületbe süllyedt alkalmi hotelgondnokát játszotta - meg is jegyezte: számára Kubrick egészen új értelmet adott az "alaposság" szónak. Ez a film egyébként a Guinness Rekordok könyvébe is belekerült, mivel a női főszereplő, Shelley Duvall egyik jelenetét Kubrick 127 alkalommal vette föl, mire elégedett lett vele.
Így azután - bár sok sztár törekedett rá, hogy vele dolgozhasson - ismétlésre kevesen vállalkoztak. Kivétel talán csak Peter Sellers volt - aki a Lolitában és a Dr. Strangelove-ban szerepelt -, valamint Kirk Douglas, aki A dicsőség ösvényei és a Spartacus című filmekben dolgozott Kubrickkal. Douglas mindazonáltal sommásan hideg gazembernek minősítette a rendezőt, az erőszakos jeleneteivel sokkoló, 1971-es Mechanikus narancs főszereplője, Malcolm McDowell pedig azt állította, hogy a forgatás évekkel később is traumát okozott neki. Ken Adam, több filmjének producere pedig az 1975-ös Barry Lyndon készítése alatt - amelynek során Kubrick a hiteles 18. századi miliő megteremtése érdekében ragaszkodott ahhoz, hogy a belső színhelyeken valóban gyertyafénynél forgasson - ideg-összeroppanást kapott.
Öntörvényűsége nemegyszer összeugrasztotta azokkal is, akiknek a regényéből filmjeit forgatta. A Spartacus utáni önálló korszakában ugyanis mindegyik műve irodalmi alapanyagból készült. A Mechanikus narancs alapjául szolgáló regény - amely magyarul Gépnarancs címmel jelent meg - szerzője, Anthony Burgess elhatárolta magát a filmtől, a horrorkönyvek királya, Stephen King pedig egyenesen a műveiből készült legrosszabb feldolgozásnak nevezte a Ragyogást. Kubrick filmjei időnként komoly viharokat is keltettek. A dicsőség ösvényei címűt például Franciaországban jó ideig nem mutatták be, mert az első világháborús történetben a francia hadseregben uralkodó kettős mérce volt a téma. A Vlagyimir Nabokov botrányos, pedofilnek mondott regényét feldolgozó Lolitát pedig eleve nem is tudta leforgatni a már a hírre is felhorkanó Amerikában.
A csúcsbotrányt egyébként a már említett Mechanikus narancs támasztotta, amely a szélsőséges brutalitás bemutatásával önmagában is sokkolta a nézőket. Amikor pedig Nagy-Britanniában a főhős, Alex tombolása több erőszakos bűncselekmény elkövetője számára is állítólagos példaként szolgált, maga Kubrick vonta vissza a brit forgalmazásból a filmet. Amelyet egyébként a diktatórikusnak minősített országokban - így a szocialista országokban - sem engedett bemutatni.
Mániákus alapossága, a színészekkel és munkatársaival történt összecsapásai és a filmjeit kísérő egyéb kisebb-nagyobb viharok ellenére a múlt heti halálhír nyomán született nekrológok mégis olyan géniuszként emlékeztek meg Kubrickról, aki talán ellentmondásos, de a különböző műfajokban alapvetőnek tartott alkotásokat hozott létre. Már a Spartacust kiemelkedőnek tartották az akkoriban egyre-másra készült, az ókori Római Birodalomban vagy Görögországban játszódó grandiózus kosztümös filmek között. Az igazi dicshimnuszokat azonban a nukleáris armageddont fergeteges fekete humorral leíró, a két nagyhatalom tábornokait lökött, idióta katonaként ábrázoló, Dr. Strangelove című filmjéért kapta, amely alig két évvel a világot a valódi atomkatasztrófa szélére sodró kubai rakétaválság után űzött gúnyt a témából.
Sok filmje mintává lett alapmű. Az 1968-ban bemutatott 2001: Űrodüsszeia című filmjén például négy éven keresztül dolgozott, s olyan vizuális trükköket alkalmazott, amiket nemcsak Oscar-díjjal jutalmaztak - ez volt az egyetlen, amelyet neki adresszáltak -, de olyan későbbi látványos tudományos-fantasztikus filmek inspirációjául is szolgáltak, mint a Csillagok háborúja trilógia. De egyes jeleneteit is klasszikusként emlegetik, például a Ragyogásból az ajtón fejszével hasított nyíláson démoni mosollyal benéző Nicholsont, a Lolitában a nyalókát szopogató Sue Lyont, a Dr. Strangelove-ban a kilőtt nukleáris rakétán a pusztulásba lovagoló Slim Pickenst, illetve az Acélborítású lövedékben fröcsögve üvöltöző kiképző őrmestert, Lee Ermeyt.Még zeneválasztását is sokkolónak mondták. A Dr. Strangelove-ban például a pusztító atomrobbanás alatt a britek második világháború idején biztató katonadalokat éneklő csalogánya, Vera Lynn hangja csendül föl. A 2001: Űrodüsszeia bevezető képsoraihoz most már elválaszthatatlanul kötődik Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye, nem beszélve arról a hatásról, amit az kelt, amikor a Mechanikus narancs hőse, Alex az Ének az esőbent dalolva rugdos egy nőt, akit később meg is erőszakol.
Kubrick zárkózottsága olyan méreteket öltött, hogy London melletti házából a forgatások kivételével szinte ki sem mozdult, a külvilággal leginkább telefonon, faxon és újabban az interneten keresztül érintkezett. Mivel - noha volt pilótajogosítványa - betegesen irtózott a repüléstől, Nagy-Britanniából évtizedek óta ki sem lépett.
Titokzatosság jellemezte utolsó, éppen halála előtt befejezett alkotását is. A Szélesre zárt szemek című filmet Arthur Schnitzler egy 1926-os novellája alapján készítette, a főszerepekben Hollywood álompárosával, Tom Cruise-zal és Nicole Kidmannel. Az 1996 novemberében kezdődött forgatás 15 hónapig tartott. Mást nemigen lehetett tudni, mivel a filmhez bármilyen módon közel kerülőknek szigorú titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk, a forgatás helyszínét pedig szokatlan biztonsági intézkedésekkel őrizték. De ez még semmi: a Warner Brothers stúdiófőnökei már a forgatókönyvet is csak "védőőrizetben" olvashatták egy londoni szállodai szobában, amikor pedig a két főszereplő társaságában először látták a filmet - amiről egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy Cruise és Kidman számos fülledten erotikus jelenetben szerepel -, Kubrick utasításai szerint a mozigépésznek hátat kellett fordítania a vászonnak.
Nagy Gábor: Stanley Kubrick halála - Végefőcím, HVG, 1999. március 20.
| Előző fejezet: Bibliográfia: | Tartalom | Következő fejezet: Anti-Rousseau? - Beszélgetések Stanley Kubrickkal |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |