Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból


Mozgóképkultúra és médiaismeret a Nemzeti alaptantervben (NAT)
A művelődési és közoktatási miniszter rendelete a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak követelményeiről / 9/1998 (III.25.) MKM /
A "Média hatása a gyermekekre és fiatalokra" konferencia résztvevőinek nyilatkozata



Mozgóképkultúra és médiaismeret a Nemzeti alaptantervben (NAT)A lap tetejére

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
Tananyag Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) Minimális teljesítmény
Mozgóképírás, -olvasás
(A mozgókép "köznyelvének" használata a házi videótól a televízióig.) Gyakorlati ismerkedés a mozgókép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és az időben.
Az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elemeinek elsajátítása.1a
Képsor- és dialógustervezés. 2a
A mozgókép megjelenési formáinak azonosítása. A képsor tagolásának, illetve felépítésének egyszerű módszerei. 
Művészeti ismeretek
Ismerkedés műalkotásokkal: jellegzetes megoldások a történet-mesélésben, a drámai szituáció felépítésében és a képalkotásban. Történet, elbeszélés, cselekmény. Azonosulás, feszültség, a néző figyelmének irányítása. Dokumentum és fikció - a kettős hagyomány. 
A mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése. 2b
A film hatásmechanizmusainak tudatosulása. 2c
Az értelmezés elemi tudnivalói. Ismerje fel a cselekmény és a történet közti különbséget.
Művelődéstörténet
A technikai képírás fejlődése (fotó, néma- és hangosfilm, televízió, digitális kép). A reprodukciós és távközlési technikák elterjedésének kulturális hatása.
A technikai képírás egyszerű eszközeinek használata (pl. fotó). 2A A személyes érintkezés, illetve a technikai rendszerek közvetítésével történő kommunikáció megkülönböztetése.
Kommunikációs rendszerek
A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok). A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenet (hír, vélemény, személyiség, történet, reklám) hatása.
Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. 3B  A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség tudatosulása. Ismerje fel a tömegkommunikáció néhány jellegzetes módszerét. 


RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
(A példákat dőlt betűvel szedtük)
Tananyag Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) Minimális teljesítmény
Mozgóképírás, -olvasás
Hogyan fogalmaz a mozgókép: a jelentésalkotás eszközei.

A látvány (és hangzóvilág) térbeli és időbeli megszervezése: a montázs.
A képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése szerepjátékok, szituációs gyakorlatok segítségével. 1A
Fogalmazási gyakorlatok: esemény, vélemény, személyiség megjelenítése.2A; 3C
Esemény, helyzet, élmény megörökítése, értelmezése a mozgókép kifejezőeszközeinek segítségével (a technikai lehetőségek szerint: fotósor, kamerahasználat, képregény stb.).
Művészeti ismeretek
A mozgóképi szöveg kettős természete: technikai reprodukció és közlés.
A tér-időszervezés (montázs) és a filmelbeszélés fejlődésének legfontosabb állomásai, összefüggésben a technikai eljárások fejlődésével.

Művészet a technikai sokszorosítás korában: az eredeti és a másolat.
Műalkotások elemzése.
Az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a forma és értelem, stílus és világkép összefüggéseinek felismerése. 2B
Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. 3B
A filmelemzés egyszerű módszerei.
Művelődéstörténet
A mozgókép alkalmazási területei (művészet, szórakoztatóipar, tudomány, oktatás, tömegtájékoztatás).
A magyar és az egyetemes filmművészet néhány jelentős korszaka, alkotói és alkotásai.

A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó).
Filmművészet és moziipar, média és tömegkultúra.
A mozgókép alkalmazási területeinek megkülönböztetése. 2B Ismerje a hazai és az egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotását.
Kommunikációs rendszerek
A műsorrend felépítése és üzenete.
Egyes műsortípusok (hír, reklám, közvetítés, film, sorozat, show) szerepe és hatásmechanizmusa: információ, véleményformálás, szórakoztatás, művelődés.
A sokcsatornás televíziózás hatása a mozgókép kifejezésmódjára.
A média hatása a közösségek formálódására és az emberi érintkezésre. Egyirányú kommunikáció, manipuláció.
"Információs országút" - interaktív médiumok (multimédia stb.).
Legyen tisztában az alkotói és befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásaival, az idő- és a térélmény átformálódásával (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulásával.
Ismerje a médiaszemélyiség kialakításának mechanizmusait. 1A
A technikai kommunikációs eszközök szuverén használatának képessége (ismeretszerzés, kapcsolatteremtés). 3C
Ismerje fel a monitorkultúra hatását a mindennapi életvitelre, jelentőségét és működési mechanizmusainak jellegzetességeit az életforma kialakításában.

Közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás közti különbség.



A művelődési és közoktatási miniszter rendelete a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak követelményeiről / 9/1998 (III.25.) MKM /A lap tetejére

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. Törvény 74§-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1.§


(1) E rendelet melléklete a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Mozgókép- és médiakultúra-pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2.§


E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s.k.
művelődési és közoktatási miniszter


Melléklet a 9/1998. (III.25.) MKM rendelethez


A mozgókép- és médiakultúra szakírányú továbbképzési szak képesítési követelményei


1. A képzési cél

Olyan speciális felkészültségű pedagógus szakemberek képzése, akik a mozgókép- és a médiakultúra területén szerzett ismereteik, illetve az alapképzéseben szerzett tanári képesítésük birtokában a közoktatásban tanulókat e területen oktatják nevelik: képesek közvetíteni a mozgóképírás, olvasás és a médiakultúra szabályait, jelentőségét; képesek kialakítani a tömegkommunikációs eszközökben megjelenő nyilt és rejtett üzenetek felismererésének a képességét; fejleszteni a mozgókép és média kifejezési eszközeinek felismerésének, a történet és cselekmény filmes, rádiós, televíziós alkotásokban való megkülönböztetésének, illetve a dokumentum és a fikció felismerésének és értelmezéséek a képességét; tudatossá tenni a mozgókép és média kulturális szerepét, illetve a médiafüggőség veszélyeit; kialakítani e területen a tudatos személyiségfejlesztő felhasználó, fogyasztói magatartást és szokásokat.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

mozgókép- és médiakultúra pedagógus


3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és valamely tanári szakon szerzett szakképzettség

4. A képzési idő

Négy félév, legalább 530 tanóra (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)
Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés részaránya mintegy 50-50%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. A mozgókép- és médiakultúra elméleti alapjai

Médiatörténet; kommunikációelmélet; a mozgókép rendszertana; médiaesztétika; médiaszociológia; médiapszichológia, társadalomismeret, oktatásinformatika.
E terület a képzési idő legalább 30%-át alkotja.

5.2. A mozgókép és média használatának, illetve készítésének elmélete és gyakorlata

A multimédia használata; a mozgóképkészítés alapismerete és gyakorlata; a sajtó-, a film-, a rádió-, a televízió-, a videoalkotások és műsorok elemzése, készítésének alapjai; rádió- és televíziós műsorok szerkesztése.
E terület a képzési idő legalább 50%-át alkotja.

5.3. A mozgókép- és médiakultúra tanítási, pedagógiai gyakorlata

Hospitálás és iskolai tanítási gyakorlatok a médiatörténet, médiaesztétika, médiaelemzés területén.
E terület a képzési idő legalább 10%-át alkotja.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

A képzésben az önálló tanulás, illetve a kiscsoportos muka fontos szerepet kap. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítésék megszerzéséből, vizsgákból, az iskolai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A gyakorlatok teljesítése aláírással vagy háromfokozatú minősítéssel igazolható. Az iskolai gyakorlat legalább 15 óra hospitálásból és legalább 10 óra önállóan megtartott foglalkozásból áll, mely zárótanítással fejeződik be.

6.1. Kötelező szigorlatok

Legalább két komplex szigorlat az 5.1. és az 5.2. pontban felsorolt tárgyakból.

6.2. Szakdolgozat

Olyan írásbeli dolgozat, amely a mozgókép, illetve a médiakultúra elméleti vagy gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó, pedagógiai célú alkalmazására.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak tanítási, illetve pedagógiai alkalmazására

6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmények érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.



A "Média hatása a gyermekekre és fiatalokra" konferencia résztvevőinek nyilatkozataA lap tetejére

A "Média hatása a gyermekekre és fiatalokra" nemzetközi konferencia résztvevői megállapítva, hogy az erőszak jelenléte a médiában és az Interneten aggasztó méreteket öltött és felismerve az e jelenségben rejlő veszélyeket a következő közös nyilatkozatot teszik:

1. A Konferencia résztvevői felkérik a műsorszolgáltatókat, hogy

- tiszteletben tartva a gyermek és felnőtt nézők alkotmányos jogait, érzékenységét és a halál méltóságát, tartózkodjanak a halál, a gyilkolás és kínzás különböző formáinak naturalisztikus, alantas érzések és indulatok keltésére alkalmat adó ábrázolásától;
- szenteljenek megfelelő teret az olyan műsorszámok közzétételére, amelyek a magyar, az egyetemes és a nemzeti kultúrák bemutatásával, a segítségre szorulók iránti szolidaritás felkeltésével a nézők számára teljes értékű alternatívát kínálnak az erőszakos, vagy más, káros hatású műsorszámokkal szemben.
- szenteljenek megfelelő teret a szenvedélybetegségekkel, prostitúcióval, pedofiliával és gyermekpornográfiával kapcsolatos felvilágosításra.

2. A Konferencia résztvevői felhívják az állami és a szakmai szervezetek figyelmét, hogy tekintsék át a jog, az oktatás, a nevelés és a kultúra terén rendelkezésre álló eszközöket, amelyek segítségével a médiában, az Interneten, illetve az audiovizuális iparág más termékein megjelenő káros hatású erőszak visszaszorítható, és döntsenek ezek alkalmazásáról.

3. A Konferencia résztvevői felkérik az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy mint a magyarországi műsorszolgáltatók működését felügyelő szabályozó hatóság

- vizsgálja felül a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas műsorszámokkal kapcsolatos törvényi tilalmak megszegése esetén használható szankciók rendjét és kötelezze el magát e szankciók következetes alkalmazása mellett,

- folytasson tárgyalásokat a műsorszolgáltatókkal annak érdekében, hogy létrejöjjön az erőszakot, vagy más, káros hatású jeleneteket tartalmazó műsorszámok médiabeli szerepeltetésének egy olyan, a műsorszolgáltatók önkorlátozásán alapuló rendszere, amely kellően hatékonyan biztosítja a kiskorú tévénézők védelmét,

- a műsorszolgáltatókkal és a műsorújságok kiadóival közösen tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a médiumok közönsége számára olyan egyértelmű jelzésrendszer kerülhessen Magyarországon is bevezetésre, amely egyértelműen jelzi az egyes műsorok kiskorúaknak, illetve kiskorúak meghatározott csoportjainak nem ajánlható tartalmát.

4. A Konferencia résztvevői arra kérik az egyházakat és a civil szervezeteket, hogy minden a rendelkezésükre álló eszköz segítségével törekedjenek arra, hogy a társadalom és a jogalkalmazó szervek ne fogadják el megváltoztathatatlan tényként az erőszak Internet- és médiabeli túlzott jelenlétét és tegyenek meg annak érdekében, hogy ezt a jelenlétet visszaszorítsák.

5. A Konferencia résztvevői azzal a kéréssel fordulnak a családokhoz és az oktatási intézményekhez, hogy a társadalmi és a jogalkalmazó szervezetek erőfeszítéseitől függetlenül is készítsék fel a gyermekeket a média, az Internet és az audiovizuális ipar termékeinek kritikus használatára, hogy ne legyenek magukra utalva a különféle információk és hatások befogadásában.

6. A Konferencia résztvevői kérik mindazokat a szervezeteket és személyeket, akikhez a jelen nyilatkozatban fordulnak, hogy az ebben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenységüket összehangolva együttműködve fejtsék ki.

Budapest, 1998. október 16-17.

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás