Adatok a magyar videómûvészet történetének tanulmányozásához
( Forrás: Peternák Miklós: Adatok a magyar videómûvészet történetének tanulmányozásához. SVB VOCE, Budapest, Soros Alapítvány Képzõmûvészeti Dokumentációs Központ - Mûcsarnok, 1991 )
Videó-Kronológia 1959 - 1980
(Forrás: A videó világa: Videómûvészet szerk. Bán András - Beke László, Népmûvelési Intézet Népmûvészeti és Közmûvelôdési Információs és Módszertani Központ, "Selyemgombolyító", Budapest, 1983)
1972-75
Az elsõ mûvek és az elsõ hírek idõszaka.
Bódy Gábor elõadása Végtelen tükörcsõ címmel a tihanyi szemiotikai kongresszuson, mely kapcsolódik Négy bagatelle címû 35mm-es filmje utolsó részéhez, ami az elsõ magyarországi videómûként is tekinthetõ.(Az elõadás kidolgozottabb változatát Infinite Image and Reflection. Total Expanded Cinema címen 1978-ban Edinburgh-ban mutatja be.)
Televíziót több mûvész is használ installációs vagy akció-objektként, vagy szeriális munka alapjául, mint Halász Károly Modulált tv-sorozata (Perneczky Géza Important Business címû kiadványa sokszorosítja, majd az 1977-es székesfehérvári Sorozatmûvek címû kiállításon is szerepel).
Az elsõ hírekre példa Szombathy Bálint cikke a videó a 70-es évek közepén (Új Symposion, 1975, 125. szám) vagy a Mûvészet 1975 júliusi számában egy rövid, Nam June Paikkal készült - a L'Art Vivant-ból átvett - interjú részlet.
1976-77
Viszonylag könnyebben hozzáférhetõvé válnak az országba került fekete-fehér, szalagos (open-reel) Sony 1/2 collos, illetve Akai képmagnók, mivel több mûvelõdési ház, egyetem, majd a Balázs Béla Stúdió is rendelkezik velük.
1976-ban készült az elsõ magyarországi kompjuterfilm (Bódy Gábor: Pszichokozmoszok; még ugyancsak 35mm-es filmre).
1977-ben kerül sor az elsõ nemzetközi videómûvészeti bemutatóra: a Peter Weibel által hozott anyagokat a Ganz Mûvelõdési Házban mutatják be, ebbõl az alkalomból kiadvány is készül Beke László, Hajas Tibor, Najmányi László, Maurer Dóra írásaival (e szövegeket újraközli 1988-ban a Kossuth Mozi Videómûvészet címû kiadványa).
Ugyancsak a Ganz Mûvelõdési Házban mûködik Kreativitási Gyakorlatok néven Erdély Miklós és Maurer Dóra vezetésével egy független mûvészeti kurzus, ahol a videó használatára is sor kerül.
Több mû és terv születik kifejezetten videóra, melyek jó része - ha töredékesen is - máig fennmaradt, így Hajas Tibor A vendég és A sötétség ékszerei címû szalagjai, Najmányi László és Molnár Gergely több munkája (Ezra Pound, Flammarion Kamill, David Bowie Budapesten).
Ugyanekkor készül Bódy Gábor két televíziójátéka (Katonák,1977; Krétakör,1978), ahol a magyar televízióban korábban nem látott módon használja ki az elektronikus kép és hang lehetõségeit.
Néhány alaposabb tanulmány is megjelenik a tárgykörben, mint Somogyi György írása Videóvíziók címmel (Mûvészet 1977. évkönyv). A Balázs Béla Stúdióban "videó munkacsoport" mûködik, amely pályázatot ír ki videó munkákra.
Megszületik az INFERMENTAL terve (az elsõ nemzetközi magazin videókazettákon), melynek elsõ kiadását Bódy Gábor 1982-ben készíti majd el, s máig 10 kiadás készült, a különszámokat leszámítva.
Egyre több mûvész jut alkalmanként videó berendezéshez egy-egy project erejéig - e munkákból igen kevés maradt meg máig.
Megjelennek az elsõ olyan újságcikkek és riportok, melyekbõl már érzõdik az 1980-as évek elsõ felében Magyarországon kialakuló videókazetta feketepiac "hatása", mely végül is a videót szélesebb körben majd "ismertté" teszi.
Bódy Gábor Létrehozza a MAFILM K* (kísérleti) szekcióját, mely a következô évben nagyszabású "haj- és sminkfesztivált" rendez.
