DOKUMENTUM - Ganz Mávag Mûvelõdési Központ, 1977.
Az elsõ Magyarországon megjelent önálló, videómûvészettel foglalkozó kiadvány anyaga. Szerkesztõ: Pap Tamás
Az elsõ borítólapon:
Charlotte Moorman/Nam June Paik: TV-melltartó élõ szobor részére, 1969

A hátsó borítón:
Keith Arnatt: Öntemetés, 1969.
Az elsõ borítólapon: Charlotte Moorman/Nam June Paik: TV-melltartó élõ szobor részére, 1969. A hátsó borítón: Keith Arnatt: Öntemetés, 1969

14 pont a videóról:

1. A videó elektromágneses képalkotás - a fotó és a film kémiai. Mindkettõnél nagy szerepet játszik a fény, mindkét képalkotási módszer eredménye látszólag azonos. A tradicionális alkotó a videóval is filmet csinál - a médium új típusú használója eddig nem látott kép világot hoz létre, sok esetben a semmibõl: kamera nélkül.

2. A videókép ugyanolyan katódsugárpontokból jön létre, mint amilyen az otthoni tévékészülékeden a képet létrehozzák. Ha nem tetszik a mûsor, bekapcsolhatod a magad mûsorát.

3. A tévétõl kérdezhetsz, de nem válaszol, kérdezhet, de nem kíváncsi a válaszodra. Rádsózzák, ami ellen csak úgy védekezhetsz, ha kikapcsolod. Orwell szerint 1984-ben már ki sem kapcsolhatod, mert miközben sugároz, felvételt is készít rólad. - A videóval kommunikálhatsz, és felkészítheted magad 1984-re.

4. A tévé milliókat lát el egységes információval. A videó egyszerre csak öt-tíz embernek szól. Intim együttlétet biztosít. (Mindig komikus, amikor sokat bámulják.) A videó is szólhat azonban milliókhoz úgy, hogy mindenki mást kap tõle, vagy mindenki mást csinál vele magának, vagy úgy, hogy a szalagokat sokszorosítják, és mindenki akkor nézi meg, amikor akarja. Végsõ soron pedig a tévé is videóvá válhat.

5. A tévé nagyon drága, csak egy intézménynek van elég pénze arra, hogy mûködtesse. Ezért nem is engednek hozzá, hogy te is mûködtesd. Félnek, hogy elrontod. A videó sokkal olcsóbb, de még mindig nem eléggé. Talán azért olyan drága, hogy ne nyúlhass hozzá, mert hátha elrontod. De elõbb-utóbb ugyanannyiba fog kerülni, mint most egy kazettás magnó. Akkor már azt csinálhatsz vele, amit akarsz. Cserélhetsz a barátaiddal szalagot.

6. Elõbb azonban meg kell tanulnod kezelni. Javasolt tanfolyam: konfrontálás a régi médiumokkal, amiket már ismersz (vagy azt hiszed, hogy ismersz): a tévével, a rádióval, a fotóval, a filmmel, a magnóval, a diával, az emberi testtel. A szembesítés során megtanulod az új médium használatát. Azonban a folyamat végére az új médium is megváltozik, az egészet kezdheted újra.

7. A videó: domesztikált elektronika. Elektronikus tükör. A playback: idõtükör. A videószalag mozgó polaroidfénykép. A te tévéd: videótelefon. A xerox: elektronikus fénykép. Xeroxozz videótelefonnal. A videót kompjuterrel is mûködtetheted - feltéve, hogy a kompjuter a tiéd.

8. Csinálhatsz videózenét, nem bonyolult átalakítási kódokkal, hanem direkt úton: képbõl hangot, vagy hangból képet. A kettõ szalagon ugyanolyan.

9. Csinálhatsz videószínházat, ahol önmagad megsokszorozott és idõben szétszórt képmása a partnered.

10. Ha lépést tartasz a korszerû lakáskultúrával, kedvenc lakberendezési tárgyad a videó legyen: olyan kisplasztika, melynek egyik nézete állandóan változó dekoratív festmény.

11. Ha álmaidat megzavarja az a tudat, hogy felébredve elfelejted õket, mától kezdve nyugodtan aludhatsz, mert a videó regisztrálja az álmodat. Álmodhatsz mások számára is.

12. A videóval megismerheted önmagad és környezetedet, és megismertetheted a környezeteddel önmagát.

13. Regisztrálhatod a többi videósok tevékenységét, különösen akkor, ha õk egyidejûleg a tiedet regisztrálják. Amint megbomlik a kettõtök egyensúlya, valami új keletkezik, melynek következményei beláthatatlanok is lehetnek.

14. Résztvehetsz abban az eseményben, amit regisztrálsz. Avatkozz be videókamerával a kezedben az események menetébe.

Beke László

(Elhangzott Peter Weibel videóbemutatóján, GM Galéria 1977.03.02.)