AZ ELSÕ NAPOK
Egy szájpadhasadékos kisgyermek szoptatása elsõ
hallásra lehetetlen ötletnek tûnik. Az újszülöttek
alkalmazkodóképessége figyelemre méltó,
a baba meg fogja tanulni, hogyan birkózzon meg hátrányával,
ha elég bátorítást kap, és ha Ön
követi a tanácsokat: szoptatás elõtt kifej egy
kevés tejet, hogy kiváltsa a baba érdeklõdését
a szopás iránt, keresi a helyes szoptatási pozíciót
és megfelelõ gyakorisággal szoptat. Minél
hamarabb kezd hozzá a szoptatáshoz, annál könnyebben
fog alkalmazkodni a gyermek.
Ha a szájpad- vagy ajakhasadékon kívül nincs
más problémája a kicsinek, akkor semmi akadálya
annak, hogy sokat dajkálja õt, és engedje hogy próbálgassa
a szopást, mint bármely más kisbaba. Ezután
tegye mellre nappal 2-3 óránként, éjszaka
3-5 óránként
Az elsõ napokban a melle nagyon puha és így jól
alkalmazkodó lesz, ez megkönnyíti azt, hogy több,
különbözõ szoptatási testhelyzetet is kipróbáljanak.
Ezek a korai kísérletek, tapasztalatok nagyon fontosak.
A kisbaba megismerkedik a kolosztrum ízével. Ez az elõtej
igen gazdag védõanyagokban. A korai szoptatás során
kialakul és rögzül a helyes száj- és álltartás,
a szükséges nyelvmozgatás és a mellbimbó
elhelyezkedése. Ezek az elsõ tapasztalatok olyan mély
nyomot hagynak a babában, mintha veleszületett tulajdonság
lenne, és még a szükséges mûtét
miatti szopási szünet sem módosítja nagy mértékben
szopási szokásait. Igen hamar felidézi a "tanultakat"
és boldogan szopni fog, amint ismét alkalma lesz rá.
Az etetés fogja kitenni az együtt töltött idõ
nagy részét. Lehet, hogy ezen kívül a kisbaba
szinte az egész napot átalussza, különösen
az elsõ idõkben. Használja ki ezt az idõszakot.
Élvezze az érintését, hogy érzi bõrének
melegét, beszéljen hozzá sokat. Ezek minden édesanya
és kisbaba számára különleges pillanatok.
Nem szabad, hogy az a rendellenesség, amivel a gyermek született,
befolyásolja az Önök között kialakuló
kapcsolatot.
AZ AJAK- ÉS SZÁJPADHASADÉKOS KISBABA SZOPTATÁSA
A következõ tanácsok abban nyújtanak segítséget, hogy képes legyen kielégíteni kisbabája különleges igényeit. A kulcsszó az idõ és egy jó adag türelem - ezáltal Ön és gyermeke is átélheti a szoptatás nyújtotta élményeket és elõnyöket.
1. Gondoljon a saját kényelmére mielõtt a
szoptatást megkezdené.
Ez nagyon fontos, mert eleinte a nap nagy részét a szoptatás
fogja kitölteni. Használjon párnákat támasztékul.
Helyezkedjen el kényelmesen, engedje el magát. Dajkálja
a babát, beszéljen hozzá szoptatásalatt, fõleg,
ha a kicsi hajlamos arra, hogy evés közben is elszundikáljon.
A szoptatáshoz alakítson ki egy kényelmes kuckót,
ahol jól érzi magát, ahonnan esetleg kinézhet
az ablakon. Ha fogadni akarja a hívásokat, helyezze el a
közelben a telefont, de, ha teljes nyugalomra vágyik, tegye
mellé a kagylót. Készítsen oda egy kis innivalót,
tegye fel kedvenc zenéjét.
2. Tegye mellre gyakran a kisbabát!
Valószínûleg önnek kell meghatároznia
a szoptatási idõpontokat, mivel a kicsi nem fog elég
gyakran felébredni ahhoz, hogy eleget szopjon. Lehet, hogy hamar
elfárad, nem szopik elég hosszú ideig ahhoz, hogy
a növekedéséhez szükséges tejhez hozzájusson.
Minél gyakrabban szopik, annál több tejet kap és
annál jobban gyarapszik a súlya. Nem szabad kivárni,
hogy sírjon az éhségtõl, tegye mellre 2-3
óránként. Az ön szervezete is fel fogja venni
ezt a ritmust: két óra alatt újra elõállítja
a szükséges tejmennyiséget.
3. A baba akkor szopik legjobban, ha ébren van!
Ezt nehéz figyelembe venni az elsõ pár hétéi.
Ha a kicsi mozgatja a száját, kezét az arca felé
emeli, ez jelentheti azt, hogy éhes, bár még nincs
ébren. Könnyebb lesz úgy felébreszteni, ha az
édesanya megtanulja felismerni ezeket a jeleket. Azokat a csecsemõket,
akiket nehéz táplálni, sokkal jobban meg lehet etetni
akkor, amikor még nem nagyon nyugtalanok az éhségtõl.
Szoptatás elõtt felélénkítheti a kisbabát,
ha egy kicsit levetkõzteti, kicseréli a pelenkáját
beszél hozzá, ringatja, megmozgatja. Paskolja meg a lábát
egy hûvös, nedves kendõvel, erõteljesen dörgölje
meg a talpát.
A következõ ébresztési technika is jól
beválik: fektesse a babát a térdére, úgy,
hogy a Iába az ön hasa felé nézzen. Támassza
meg a fejét a tenyerével, így a gyermek teste az
ön alkarjára nehezedik. Ültesse föl,
 |
| Ébresztési módszer |
azután fektesse vissza. Ezt ismételje meg újra és újra, amíg a kicsi ki nem nyitja a szemét, és ébren nem marad. Folyamatosan beszéljen hozzá és tegye mellre.
4. Gyõzõdjön meg róla, hogy a gyerek jól
megtámasztva, kényelmesen helyezkedik el.
A lehetõ legkevesebb energiát követelje
tõle az, hogy a fejét és a testét tartsa:
Fontos, hogy minden erejét a szopásra tudja fordítani.
Az alacsony izomtónusú babák akkor tudnak legjobban
szopni, ha a testük vízszintesen, vagy közel vízszintesen
helyezkedik e]. Tegyen két párnát a térdére,
így a baba fenekét és fejét ugyanazon a szinten
tarthatja. Ha jó a kicsi izomtónusa, lejjebb engedheti a
fenekét, de közben figyelemmel kell kísérni,
hogy folytatja-e a hatékony, ritmikus szopást.
5. Szoptatás elõtt pár percig tartson a mellén melegvizes kendõt! Préseljen ki egy kis kolosztrumot vagy tejet a mellébõl, és kínálja oda a babának, hogy nyalja le, ezután szívesebben kapja majd be a mellbimbót. Szoptatás közben a mell ritmikus masszírozásával vagy fejéssel segítheti a tej kiürülését, így több táplálékhoz jut a kisbaba. Használhat kézi vagy elektromos mellszívót abból a célból, hogy a szoptatás elején gyorsabban meginduljon a tejleadás. A szoptatás elõtti fejés hatására a mellbimbó puhább és hosszabb lesz, így a kicsi könnyebben be tudja kapni, és rögtön folyni kezd a tej a szájába. Ahogy a baba gyarapszik, erõsödik és egyre több tapasztalatot szerez, az õ szopása is elegendõ lesz a tejkiáramlás megindítására.
6. Hogyan segíthet még gyermekének?
Segíthet neki úgy is, hogy alulról
négy ujjal megtámasztja a mellét, fölül
pedig a hüvelykujjával szabaddá teszi az orra elõtti
területet, hogy a baba könnyen tudjon levegõt venni.
Ha szükséges, nyomja be egy kicsit a mellét, hogyne
akadályozza õt a légzésben.
Finom de határozott mozdulattal nyomja lefelé a kisbaba
állát, amikor bekapja a mellbimbót. Így segítheti
abban, hogy elég nagyra nyissa a száját ahhoz, hogy
a bimbóudvar egy része is a szájába kerüljön,
és ne csak a bimbó végét szopogassa. Gyõzõdjön
meg róla, hogy az alsó ajka kifelé fordul, és
a nyelve a mellbimbó alatt helyezkedik eI.
Kissé emelje meg a mellét és helyezze a mellbimbót
a baba szája közepébe. Vigyázzon, hogy a mell
súlya ne terhelje a kicsi alsó állkapcsát.
Ez fölöslegesen fárasztaná. Ellenõrizze,
hogy helyesen szopik-e! Finoman húzza vissza a gyermek alsó
ajkát, így látni fogja, hogy a nyelve hogyan mozog
a fogínyen elõre-hátra.
Csöpögtessen szemcseppentõvel vagy kiskanállal
egy kis vizet vagy kifejt tejet a mellére, a baba szája
fölé, ha nehezen kezdi meg vagy nem akarja folytatni a szopást.
Amikor a folyadék megérinti a száját, újra
nekilát az intenzív szopásnak.
 |
 |
| Nyomja le az állat | Jó szopási technika |
| Hónalj
alatti tartás Ez
a szoptatási testhelyzet különösen jól
alkalmazható, ha a babának gondot okoz a mellbimbó
bekapása. A gravitáció segíteni fog
abban, hogy a mellbimbót és a bimbóudvart a
szájában tartsa. |
|
| Lovagló
helyzet Ez egy másik testhelyzet, ami sokaknál bevált. Ültesse a babát az ölébe, Önnel szemben, úgy, hogy szétterpeszti a kicsi lábát, mintha lovagolna. Ha kell, tegyen alá párnákat, hogy elérje a mellet. Így kényelmesen és nyugodtan lehet szoptatni. Elképzelhetõ, hogy egy 4 kicsit hátra kell majd billenteni a baba fejét, hogy könnyen a szájának megfelelõ részére tudja irá nyítani a mellbimbót. |
 |
| Lovagló helyzet |
Átcsúsztató módszer
Lehet, hogy a baba jobban szeret az egyik mellbõl
szopni, mint a másikból. Talán az az oka, hogy amikor
Ön az egyik mellén tartja, a gyermek pont ebben a helyzetben
tudja jól a szájában tartani a mellbimbót
a hasadék egyik oldalán. Amikor a másik mellen, ellenkezõ
irányba fordulva szopik, ott jobban zavarja a hasadék. Segíthet
a helyzeten, ha úgy teszi át a babát a másik
mellére, hogy közben nem fordítja meg a kicsit.
PL.: Ha hagyományos helyzetben jól tud szopni az egyik mellébõl,
akkor, ha a másik következik, csúsztassa át
a babát a másik oldalra és itt legyen hónalj
alatti tartásban (vagyis a teste Ön mellett helyezkedjen el,
és ne az ölében).
 |
| Átcsúsztató módszer |
Teljesen mindegy, hogy melyik testhelyzetet választják, lényeg az, hogy a gyermek törzse és feje egyvonalban legyen és egy irányba nézzen. A mellkasa forduljon az ön melle felé. Ne kelljen a babának a fejét elfordítania, mert ez nehezíti a nyelést.
Böfiztetés
Van olyan kisbaba, akit gyakran kell böfiztetni,
de olyan is akad akit nem. Ha a baba békésen szopik, nem
kell emiatt zavarni. Ellenben ha
félrenyel", vagy ha gyakran kicsúszik a szájából
a mellbimbó,, szüksége van böfiztetésre,
mert biztos túl sok levegõt nyelt. A böfiztetéshez
ültesse a kicsit az ölébe. Amíg nyakizmai nem
elég erõsek, addig segíteni kell neki: tartsa a baba
állát a hüvelyk és a mutatóujja között.
Így kiegyenesíti a nyakát és a légbuborék
könnyen távozhat a gyomrából. Tarthatja a kisbabát
a vállán, vagy a mellkasán magával szemben.
Simogassa a hátát a fenekétõl fölfelé.
A böfiztetés után tegye át a másik mellére.
A váltott mellbõl való szoptatással élvezheti
annak elõnyeit, hogy amíg a baba az egyik mellbõl
szopik, addig a másikban is megindul a tejkiürítési
reakció (let down reflex), így a baba a másik mellbõl
már kisebb erõfeszítéssel, több tejhez
fog jutni. Ez a módszer abban is segít, hogy ébren
tartsa a kicsit. Szoptassa 4-5 percig az egyik mellén, böfiztesse
meg, azután szoptassa a másikon újabb öt percig,
majd megint böfiztetés következik. Persze ezt a metódust
csak akkor használja, ha a folyamatos váltogatás
nem zavarja a kisbabát, hanem inkább segíti õt.
 |
 |
| Csöpögtessen anyatejet a mellbimbóra | Így tartsa a baba mellkasát böfiztetés közben |
SEGÍTSEN A BABÁNAK TARTANI AZ ÁLLAT !
Ahhoz, hogy a kicsi jól tudjon szopni, szükséges,
hogy az állkapcsát meg tudja tartani, és képes
legyen a mellbimbót és a bimbóudvart fogínyével
összepréselni. A gyenge izomzatú, beesett arcú
kisbabának nagy erõfeszítésébe kerül,
hogy stabilan tartsa az állkapcsát, mert hiányoznak
az arcáról a zsírpárnák. A száj
izmainak fejlõdése segíti hozzá, hogy megbirkózzon
ezzel a feladattal. Amíg ez be nem következik, addig Önnek
kell segítenie, mégpedig úgy, hogy a kezével
megtartja az állát.
A mellet alulról alátámasztó kezét
csúsztassa elõre úgy, hogy csak három ujjra
és a tenyerére nehezedjen a mell súlya. A mutató
és hüvelykujját tartsa U alakban, a baba álla
az U öblében helyezkedjen el.
A baba izomtónusa fokozatosan javulni fog és egy idõ
múlva már nem lesz szüksége az áll alatti
tartásra, elég lesz, ha Ön egyszerûen a mutató
ujjával támasztja alá az állát.
 |
 |
| Támassza alá a mellét | Gyengéden tartsa a kisbaba állát |
 |
 |
| A mell és az áll együttes alátámasztása | Az áll megtámasztása mutatóujjal |
 |
 |
| elõzõ | következõ |