A SZOPTATÁS ELÕNYEI SZÁJPADHASADÉKOS CSECSEMÕK ESETÉBEN

Kevesebb fertõzés
A szájpadhasadékos gyerekeknél gyakran elõfordulnak a fül fertõzéses megbetegedései, mivel a garatot és a középfület összekötõ Eustachkürtbe könnyen bejuthat az a folyadék, amit a baba lenyel. Azoknál a gyerekeknél, akiket szoptatnak negyedannyi a középfül és a felsõ légúti megbetegedés, mint a tápszerrel táplált babáknál.
Meleg szülõ-gyerek kapcsolat, meghitt közelség
A kisbaba rendellenessége helyrehozható. Külsõ megjelenése elsõ látásra meghökkentõ, így, bár a család és a barátok mindent megtesznek azért, hogy szeretettel, segítséggel vegyék körül az újszülöttet, és édesanyját, mégis elõfordulhat, hogy a kicsi nem kap annyi dédelgetést, mosolyt és simogatást, mint az olyan babák, akiknek harmonikus az arca.
A marna közelsége, a test melege, az ölelés különösen fontos lehet számára. A meghitt szoros kapcsolat, ami szoptatás alatt jön létre, segíteni fog Önnek abban, hogy érzelmileg is közelebb kerüljön gyermekéhez, hogy könnyebben feldolgozza a kicsi fogyatékosságával kapcsolatos konfliktusait.

Jobb az arc és szájfejlõdés
Az arc és a száj fejlõdése nagyon fontos a szájpadhasadékos gyerekek esetében. .A szopás "megköveteti", hogy a kicsi intenzíven használja arcés szájkörüli izmait és a nyelvét. A gyermek szoptatása az említett izmok erõsítésével segítséget nyújt az arc normális kialakulásához.

Mindez késõbb hozzásegíti a gyermeket a helyes beszéd-fejlõdéshez. Sok szájpadhasadékos gyermeknek még így is beszédjavító kezelésre van szüksége.
Különleges védelem a mûtét után
A szájpadhasadékos gyermek egy vagy több mûtéten fog átesni. Az anyatej védõanyagokat tartalmaz. Ez különleges védelmet, megnövekedett ellenállóképességet nyújt a mûtétet követõ idõben. A szoptatás javasolható, amint az operáció után lehetséges, mivel jótékony hatású, és a babának is kellemes. Orvosi tanulmányok adatai szerint a szájpadhasadék-mûtét után a szoptatott csecsemõk súlynövekedése gyorsabb, és kevesebb idõt kell a kórházban tölteniük, mint a pohárból vagy üvegbõl táplált babáknak. A szoptatáshoz való korai visszatérés semmiféle szövõdményt nem okoz, és nincs szükség nagyobb számban sebészeti felülvizsgálatra sem. A szoptatás segíti az anyát, hogy tevékenyen részt tudjon venni a kis beteg gyógyításában együttmûködõ csapat munkájában, ahelyett, hogy tehetetlenül, kívülállóként aggódna.

HOGYAN HAT A GYERMEK ÁLLAPOTA A SZOPTATÁSRA?

Ajakhasadék
Az egyoldali, (unilaterális), vagy a mindkét oldalt érintõ (bilaterális) hasadék a csecsemõ felsõ ajkán megnehezíti azt, hogy a gyermek szája légmentesen rátapadjon a mellre és szívni tudjon, pedig erre a hatékony szopáshoz szükség van.
Különbözõ szoptatási helyzetek kipróbálásával eljuthatunk a probléma megoldásáig: valószínû, hogy bizonyos pozícióban a bimbóudvar (a mellbimbó körüli sötét terület) kitölti a rést, és így létrejöhet a szívóhatás.
Az emberi mell azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkezik, hogy formája szükség szerint képes alkalmazkodni.
A fogmedri nyúlvány hasadékát az anya saját hüvelykujjával töltheti ki, amikor a baba szopik.

Helyezze a mellbimbóját a hasadék egyik oldalára	Fedje el hüvelykujjával a fogmedri hasadékot.

Száj padhasadék
A kisbabának lehet lágy szájpadot érintõ hasadéka az egyik vagy mindkét oldalon, más esetben a hasadék kiterjedhet mind a kemény, mind a lágy szájpad egyik vagy mindkét oldalára. Ha a szájpad hasadékán keresztül tej kerül az orrüregbe, az köhögést okozhat. Ha a gyermek myringotómián esett át (egy csövet ültetnek a dobhártyába a váladék lecsapolása céljából, és a dobüreg szellõzésének biztosítása érdekében) a tej kifolyhat a fülén keresztül is. Bár a látvány nem felemelõ, ez nem jelent különösebb veszélyt. Ezzel együtt, ha bármilyen váladék ürül a fülbõl, azt meg kell mutatni a gondozó orvosnak.
A szopás alatt a babának be kell szívnia a szájába a mellbimbót, össze kell harapnia a bimbóudvart fogínyével, hogy kinyomja a tejet a tejöblökbõl, azután a nyelv egy erõs mozdulatával a mellbimbót a szájpadláshoz kell szorítania, hogy kipréselje belõle a tejet. Mivel a szájpadhasadékos gyermeknek a szájpadlása nem fejlõdött ki, nehézséget okozhat számára a mellbimbó jó elhelyezése. Türelemmel, kísérletezéssel és kellõ bátorítással meg fogja tanulni a kisbaba, hogy szájának melyik oldalára helyezze a mellbimbót ahhoz, hogy elég tejhez jusson.
Lehet, hogy a gyermek nagyon hangosan nyeldekelve eszik és gyakori böfiztetésre van szüksége. Az etetések hosszabb ideig tartanak, mivel a baba hamar elfárad, sokat pihen, különösen, amíg nagyon kicsi.

Ajak- és szájpadhasadék hat hetes korban

elözõ	következõ