1014, Budapest, Országház u. 9.
 
PIPS:lab - luma2solator

 

Korábbi kiállítások

Langh Róbert - Szalay Miklós:

Kalendárium

2001. április 19. - május 25
Bevezető - A Kezdeti Terv - A Jelen Állapot

A kezdeti terv

Tartalmi leírás

Munkánk tárgya a Kultúra Kettőssége Kalendárium című CD-rom, amely szándékunk szerint megjelenik weboldal és CD lemez formájában egyaránt, fenntartva az egykor népszerű műfaj jelenlétét az új médiumok korában.

A tervezett CD-rom azt a hagyományos formát frissíti fel, amely félúton a szórakoztató irodalom és a tájékoztatás közt a hosszabb távú emlékezetet célozza meg, s amelyet a modern újságírás nem képvisel eléggé. Időszemléletünk határait kitágítva egyúttal a kultúra különböző szemléleti formáit is bemutatja, nem megkerülve azt az inspiratív kihívást, mely a lineáris és körkörös időszemlélet kettősségéből adódik.

A kalendáriumok - az úgynevezett Csízió, és a többi, kevésbé tárgyszerű, vagy közvetlenül szórakoztató kiadványok - fél évezredes történetük során kettős késztetésből jelentek meg. Egyrészt a változatlanság, a tradíciók megőrzése volt a szerkesztők célja, felelőssége, másrészt pedig a változó világ visszatükrözése, amely nélkül a műfaj hitelét vesztette volna. E két motívum arányeltolódása vezetett a kalendáriumok újkori szerepvesztéséhez, és az így szétnyíló "kultúr-ollónak" köszönhető a publicisztika mai változatossága.

A CD-ROM mint új hordozóeszköz sokféleségén, váratlan helyzeteket teremtő színes és szórakoztató szerkezetén kívül a naptár kialakításához kedvező adatstruktúrája, és értékes, időtálló, egyedi hatású megjelenése tekintetében is analóg a néhai kalendáriumokkal. Analóg a szó párhuzamost, folyamatost, hasonlóságot jelentő értelmében, és analóg mint fogalom a digitális szemlélet ellenében, mint egy kies, földi harmóniákra törekvő rendszer. A két fogalom összehasonlításában az analóg jelenti a megnyugtatót, az igazi élményeinkre, emlékeinkre emlékeztetőt, és az egészre irányulót, hiszen időszemlélete az örök visszatérés szerinti. A digitális pedig jelenti a fejlődést, a valószínűsített adatokból írt rendszereket, amik hártyaként borítják az ismeretlent.

Az összeállítás elsősorban az ezredforduló kordokumentuma, másodsorban pedig a kalendárium műfaj jellemző vonásainak meghonosítása a digitális kultúrában.

Ezt a műfajt noha a tájákoztatás igénye hívta életre, mai szemmel mégis különös, hogy a benne lévő információk igen ráérősen, akár több év múltán jutottak az olvasóhoz. A vidék életében mégis a legnépszerűbb gyakorlatias és olvasmányos forrás volt, néprajzi vagy szociológiai szempontból ma is jelentős. Nem eldönthető, hogy praktikuma vagy könnyedsége volt elsődleges, és épp ez a kettősség teszi megragadhatóvá műfaját. Vidék és város, ipar és mezőgazdaság, vallás és kultúra stb. egyaránt kiolvasható a kalendáriumból.

Hasonlóan az eredetihez, a CD-rom is organikus szemléletet tükröz, kirajzolódik belőle egy olyan új világkép, amelynek egyik alapja az információs társadalom szülte új életformák, a másik pedig az azokat lehetővé tevő mezőgazdaság. A városi lét feltehetően hamarosan elveszti vonzerejét, a városi lakosság vidékre költözik. A kapcsolattartást jelentő mozgások nagyrészt az Internetre hárulnak. Ez harmónikusabb életet jelent a városi, kiüresedett életmódnál. Nagyobb szerepe lesz benne környezetünknek és a vele kapcsolatos tudásnak. A földszagú, emberszabású szemlélet ütközik itt a fejlődés, a technika idealizált eszmekörével, ennek metaforáiból képezzük a CD-rom formáját.

A forgatókönyv alapján kiderül és a műfajból adódik, hogy a néző személyes kapcsolatba kerül a művel. Ez a kölcsönösség pedig meghatározza a szerzők álláspontját. Egyirányú kijelentések helyett inkább a kapcsolat felvételének, megtartásának eszközei játszanak szerepet. Ez azonban inkább alkotói intuíciókból, és nem általános kommunikácios technikákkal történik, a művek hiteles alkotói megoldásokat, stílusjegyeket hordoznak.

A Nemzet Kulturális Alapprogram által juttatott támogatás és a C3 Alapítvány lehetővé tette, hogy a CD szerkezete kész a szerzők témáinak befogadására. Ezek a témák rovatokká szerveződtek, amelyek különféle arculatú ötletekként is egységes képet alkotnak. Az alkotók magukévá tették a kiadvány központi gondolatát, mégis annyiféle interpretációban ábrázolják kultúránk kettősségét a kalendárium tükrében, ahányan vannak.

A hagyományhűség jegyében át kell gondolnunk, mit tehetünk hozzá az Információs Társadalom eszméjéhez, az Internet gazdasági érdekekkel átszőtt, de személyes közlések által életben tartott komplexumához. Szerkesztői munkánk során nem reprodukáljuk, hanem újraértelmezzük a Kalendáriumot, vagyis megkeressük azt a mozzanatot, ami akár a régi tartalom nélkül is a folyamatosság, a kötődés élményét kinálja fel.

Szinopszis

A szerkezet napokra bontva olvasható, ahol a naptár szerinti információk után mindjárt egy elkülöníthető mezőgazdasági rovat következik. Ez leginkább statisztikát, figyelmeztetéseket és időjárási összefüggéseket jelent, melyet a Dél-Magyarország és az Észak-Magyarország szakértő újságírói készítenek el. Továbblépve az aznapra szánt cikkekből kitűnik a történelmi évfordulók, érdekességek, tág értelemben vett aktualitások sora, ezt követően művészeti, irodalmi és szórakoztató töredékek láthatók, misztikus vagy éppen babonás következtetések, jóslások, hiedelmek modern változatai, a vidéki kultúra tükrében bemutatott események, az információs társadalom szülte képzetek, melyek rejtve maradnak a napi hírek hátterében, valamint a tömegkultúra által termelt végletek, melyek túlmutatnak saját banalitásukon, ápolva a műfaj ha- gyományait. A vidéki szellemi áramlatoknak megfelelően budapesti alternatív jelenségek, melyek távol állnak a mesterségesen keltett szenzációktól. A napi politikai hírek természetesen kimaradnak az összeállításból, a kiadvány nem politizál, és tárgyszerű gondolkodásával senki nézeteit nem sérti. A multimedia eszközei, az interaktív lehetőségek kiemelik mindezt a hagyományos kiadványok sorából, a játékosan kialakított környezet magán viseli a szerkesztők személyiségét.

A címnek megfelelôen ez a kalendárium játszik az idővel: a meghatározott tárgyévben, 2002-ben a CD-rom programszerűen, napi bontásban működik, ami azt jelenti, hogy csak az aznapi témákat érhetjük el (így - akár egy tévésorozat - rendszerességet föltételez a nézőtől), majd 2003-tôl a CD megnyílik, és ide-oda lapozhatunk benne. Ha a néző mégis azonnal kíváncsi az egészre, használhatja a titkos kulcsszót. Ez a rétegzettség olyan többletet jelent, ami a régi kalendáriumoktól sem lett volna idegen.

Az internetes változat a munkafüzet alcímet kapta, a következő céllal. Mintát veszünk, hogy feltárjuk és elemezzük a kalendárium jelentésrétegeit a kor hangulata, a hozzászólók reakciói alapján. A weboldal egyrészt vendégkönyv amelynek célja, hogy a hozzászólásokat megfontolhassuk, másrészt eszköz a beavatkozásra, mely a témát rangjához méltó publikációhoz juttatja.

A szerzők közül sokan internetes levelezési listákról kerülnek ki, azokból a kommunikációs közösségekből, amelyek gyakran anonim, de mindenképpen kötetlen formában tartanak kapcsolatot egymással. Ezt elősegítendő olyan weboldalt hoztunk létre, amely az interneten megtalálható keresők segítségé- vel könnyen elérhető, így a véletlenül arra vetődő érdeklődő is könnyen üzenetet hagyhat és így maga is szerzővé válhat. Ez persze nem jelent szerkesztetlenséget, mert az átvételre alkalmas cikkekre ugyanolyan szerkesztési elvek vonatkoznak, mint az objektív információkra.

A 2000. év népszerü motívumára épülő naplórészletekből egyfajta közérzet, korhangulat sugárzik, amely a reflektált témák ellenpontjaként személyes gondolatok és érzések közvetítésére vállalkozik. Megfigyelhetjük majd, amint az ezredforduló misztériuma módosítja ezen szerzők sorsait, emberi kapcsolatait, ahogyan megörökíthetjük környezetünk változásait.

A szerkesztésben részt vevő újságírók, kutatók, művészettörténészek és művészek a főszerkesztőn keresztül juttathatják témáikat a feldolgozó csoporthoz, a művészeti vezetőhöz és programozóhoz. A kutatás így párhuzamosan folyik a fejlesztéssel, ami a rendelkezésre álló idő teljes kihasználását jelenti. A kutatók a projekt céljainak figyelembevételével társszerzőként működnek közre, rovatokat és tárcákat alakíthatnak ki, nevükkel hitelesítve az olykor szubjektív jelentéseket.