Videótörténet

Nemzetközi videótörténeti kronológia 1959 - 1980

Adatok a magyar videóművészet történetének tanulmányozásához
( Forrás: Peternák Miklós: Adatok a magyar videóművészet történetének tanulmányozásához. SVB VOCE, Budapest, Soros Alapítvány Képzőművészeti Dokumentációs Központ - Műcsarnok, 1991 )

Bódy Gábor előadása Végtelen tükörcső címmel a tihanyi szemiotikai kongresszuson, mely kapcsolódik Négy bagatelle című 35mm-es filmje utolsó részéhez, ami az első magyarországi videóműként is tekinthető.(Az előadás kidolgozottabb változatát Infinite Image and Reflection. Total Expanded Cinema címen 1978-ban Edinburgh-ban mutatja be.)

Televíziót több művész is használ installációs vagy akció-objektként, vagy szeriális munka alapjául, mint Halász Károly Modulált tv-sorozata (Perneczky Géza Important Business című kiadványa sokszorosítja, majd az 1977-es székesfehérvári Sorozatművek című kiállításon is szerepel).

Az első hírekre példa Szombathy Bálint cikke a videó a 70-es évek közepén (Új Symposion, 1975, 125. szám) vagy a Művészet 1975 júliusi számában egy rövid, Nam June Paikkal készült - a L'Art Vivant-ból átvett - interjú részlet.

Viszonylag könnyebben hozzáférhetővé válnak az országba került fekete-fehér, szalagos (open-reel) Sony 1/2 collos, illetve Akai képmagnók, mivel több művelődési ház, egyetem, majd a Balázs Béla Stúdió is rendelkezik velük.

1976-ban készült az első magyarországi kompjuterfilm (Bódy Gábor: Pszichokozmoszok; még ugyancsak 35mm-es filmre).

1977-ben kerül sor az első nemzetközi videóművészeti bemutatóra: a Peter Weibel által hozott anyagokat a Ganz Művelődési Házban mutatják be, ebből az alkalomból kiadvány is készül Beke László, Hajas Tibor, Najmányi László, Maurer Dóra írásaival (e szövegeket újraközli 1988-ban a Kossuth Mozi Videóművészet című kiadványa).

Ugyancsak a Ganz Művelődési Házban működik Kreativitási Gyakorlatok néven Erdély Miklós és Maurer Dóra vezetésével egy független művészeti kurzus, ahol a videó használatára is sor kerül.

Több mű és terv születik kifejezetten videóra, melyek jó része - ha töredékesen is - máig fennmaradt, így Hajas Tibor A vendég és A sötétség ékszerei című szalagjai, Najmányi László és Molnár Gergely több munkája (Ezra Pound, Flammarion Kamill, David Bowie Budapesten).

Ugyanekkor készül Bódy Gábor két televíziójátéka (Katonák,1977; Krétakör,1978), ahol a magyar televízióban korábban nem látott módon használja ki az elektronikus kép és hang lehetőségeit.

Néhány alaposabb tanulmány is megjelenik a tárgykörben, mint Somogyi György írása Videóvíziók címmel (Művészet 1977. évkönyv). A Balázs Béla Stúdióban "videó munkacsoport" működik, amely pályázatot ír ki videó munkákra.

Megszületik az INFERMENTAL terve (az első nemzetközi magazin videókazettákon), melynek első kiadását Bódy Gábor 1982-ben készíti majd el, s máig 10 kiadás készült, a különszámokat leszámítva.

Egyre több művész jut alkalmanként videó berendezéshez egy-egy project erejéig - e munkákból igen kevés maradt meg máig.

Megjelennek az első olyan újságcikkek és riportok, melyekből már érződik az 1980-as évek első felében Magyarországon kialakuló videókazetta feketepiac "hatása", mely végül is a videót szélesebb körben majd "ismertté" teszi.

Bódy Gábor Létrehozza a MAFILM K* (kísérleti) szekcióját, mely a következő évben nagyszabású "haj- és sminkfesztivált" rendez.