Jegyzetek
1. Jacques Roubaud: Le grand incendie de Londres. Récit, avec incises et bifurcations
Seuil, Paris, 1989. Rövidítése a továbbiakban: GIL, oldalszám.
2. Cicero válogatott mûvei Európa Könyvkiadó,
Bp., 1987, 354.
3. "A 'vízre írni' a változandóság és az elavulás jelöléseként
közmondásossá vált (A. Otto [Die Sprichwörter des Römer], 1890, 31, 5.).
Szophoklésztõl (Nauck, töredékek, 742), Catullustól (70, 3) és Szent Ágostontól
(De civitate Dei, 1, 19, 23, ) hoz fel példákat rá. Shakespeare,
men's evil manners live in brass; their virtue We write in water (VIII. Henrik, IV, 2).
- Cestius piramisához közeli síremlékére Keats a következõ feliratot választotta:
Here lies one whose name Was write in Water (Itt nyugszik egy ember, kinek nevét a
vízre írták)." Ernst Robert Curtius: La littérature européenne et le Moyen Age latin,
II. trad. Jean Bréjoux, PUF, Paris, 1956, 9.
4. Az emlékezés már Arisztotelésznél magában foglalja a tárgyat
és az emlékezés mostjától különbözõ idõt. Az õ emlékezésfogalma az idõ szempontjából
egyirányú, mégpedig múltirányú: a késõbbiekben említendõ protenció, az elõre-felidézés helyén
nála a sejtés áll. "Az emlékezet pedig az elmúltra vonatkozik. [...] Az emlékezet sem nem
érzékelés, sem nem megítélés, hanem ezek valamelyikének birtoklása vagy affekciója, midõn
eltelt az idõ. A most végbemenõre azonban nem irányul az emlékezet, mint mondottuk, hanem a
jelenvalóra érzékelés, az eljövendõre sejtés, az elmúltra pedig emlékezet vonatkozik.
Ezért az idõvel van összekapcsolva minden emlékezet. Így csupán azok az élõlények emlékeznek,
amelyek érzékelik az idõt, mégpedig azzal a képességükkel emlékeznek, amellyel ezt érzékelik."
Az emlékezet és a visszaemlékezés In: Arisztotelész: Lélekfilozófiai írások
Ford. Steiger Kornél, Európa Könyvkiadó, Bp., 1988, 210.
5. Jacques Roubaud: GIL, 14-15.
6. Jacques Roubaud: GIL, 157 és 167-168.
7. Arisztotelész: i.m.220.
8. A tudat vagy a lélek térszerû elképzelése többnyire lappangó,
de makacs megjelenítési mód, melyre irodalmi toposzok tömege rakódott rá hosszú századokon
keresztül.
9. Az emlékezet körei. Interjú Jacques Roubaud-val,
készítette Aliette Armel. Ford. Kluge Katalin, Szép literatúrai Ajándék, Pécs, 1994/ 1. 24.
10. Arisztotelész: i.m., 212.
11. Arisztotelész: i.m., 214.
12. Cicero: i.m., u.o.
13. "A jelent csak a múlt jövõjeként lehet meghatározni. Nem más ez,
mint a befejezett jövõ gondolata, mely már Husserlnél implcit módon megjelenik. Az õ
fenomenológiai leírása világosan kimutatja, hogy a jelen csak a befejezett múltban
definiálható: az jelen, ami múlt lesz. Heterogén módon keveredik benne a múlt és a jövendõ,
miképp az érzéssel is ez a helyzet; hiszen nem biztos, hogy meglesz, hiába nézzük mindig
egyirányból, elõrevetítve. Indiában szép mondás van erre: 'A jövõ felé hátráló úton járunk'.
Ezt a gondolatot próbálom megragadni, azokból az elmélkedésekbõl kiindulva, melyek
Arisztotelész óta szembetalálják magukat a pillanat létének meghatározhatatlanságával.
A pillanat apóriái." Az emlékezet körei i.m. 22.
14. A két mû kapcsolatáról ld. Szigeti Csaba: Lectures
(Jacques Roubaud olvassa Szentkuthy Miklóst?). Pompeji, 1997/1. 7-25.
15. Eugen Fink: Megjelenítés és kép. Adalékok a
nem-valóság fenomenológiájához (1930), ford. Rózsahegyi Edit,
In: Kép, fenomén, valóság. Szerk. Bacsó Béla, Kijárat Kiadó, h.n. é.n. 70-71.
16. Az emlékezet körei I.m. 21.
17. Jacques Roubaud: GIL, 206-207.
Vissza a fõszöveghez
Tartalomjegyzék