Veszélyben (volt) a Gyermekbarát Védjegy




A történtek, időrendben:





A legelső odaítélés: Gyermekbarát Védjegy a minőségért
2002. december 18.


A tízéves évfordulónk (2002) kiadványfüzetéből. Kattints a nagyobb képhez!A 10 éve újjáalakult Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma régi vágyát valósította meg ez év karácsonyán, amikor a gyermekeknek ajánlott ismeretközvetítők számára átadta a Gyermekbarát Védjegyet.
A Gyermekbarát Mozgalom célja, hogy ösztönözze a humánus értékeket képviselő, a gyermekek harmonikus fejlődését segítő eszközök kínálatát, ugyanakkor fel kíván vállalni egyfajta közvetítést a szülők-gyerekek és a gyártók-forgalmazók között.

Első alkalommal
- Halák László Aludj szépen, kis virág című könyve,
- a Color Plus Reklámügynökség Egyszer volt.hu weblapja, illetve CD-s oktatójátéka és
- Macskássy Kata, a Duna Televízió Meséről mesére, kockáról kockára című műsora kapta meg a tanúsítványt.

A továbbiakban az erkölcsi cím elnyerésére folyamatosan lehet pályázni a gyermekek számára készült legkülönfélébb termékekkel, produktumokkal, amelyekről a már védjeggyel rendelkezők köréből létrejött bírálóbizottság fog dönteni.
(Bővebb információ: tel./fax: 282-3852, )


Budapest, 2002. december 18.

Gyermekbarátok


lap tetejére

A GYISM ifjúságpolitikai tervei 2003-ra
MTI-hír a SzocHálón, 2002. december 30.


A nemzeti gyermek- és ifjúsági stratégia várhatóan 2003. április 30-ig elkészül, és a tervezet társadalmi vitája után, ősszel a parlament elé kerülhet - közölte Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) helyettes államtitkára az MTI-vel.

A tárca 2003. évi ifjúságpolitikai terveivel kapcsolatban Ocsovai elmondta, hogy a kormányzat már a rendszerváltás óta adós egy hosszú távú stratégia kidolgozásával. Mindazonáltal a stratégia megszületéséhez szükség van még néhány - az Ifjúság 2000 kutatást kiegészítő - felmérésre. Ezekre és a stratégia kommunikációjára összesen 50 millió forint áll jelenleg rendelkezésre. A stratégia végcélja azon ifjúsági törvény megalkotása, amely várhatóan a jövő év végén, de legkésőbb 2004 elején kerül a parlament elé.

A helyettes államtitkár szavai szerint a GYISM vezetése kiemelt szempontként kezeli az erőszak elleni harcot, a fiatalok közéletben való részvételének ösztönzését, az esélyegyenlőség megteremtését, az uniós integráció elősegítését, a társadalmi, ifjúsági párbeszédet, valamint a pontos és megbízható költségvetési tervezést, végrehajtást is.

A Gyermekmosoly program keretében az értékorientált, erőszakmentes közösségi programokat összesen 155 millió forinttal, a különböző közösségi helyek - játszóterek, gyermek- és ifjúsági házak - kialakítását pedig 350 millió forinttal támogatja a minisztérium pályázatok útján, amelyek legkésőbb február 28-ig kerülnek a nyilvánosság elé. Ocsovai Tamás ennek kapcsán kiemelte, újdonságot jelent, hogy a 80 millió forint keretösszegű fesztiváltámogatási alapba határon túli ifjúsági szervezetek is pályázhatnak jövőre.

A tárca alternatív kampányt indít továbbá - civil szervezeteket bevonva és elsősorban a fiatalok által leginkább használt csatornákat felhasználva - az erőszak ellen, mintegy 50 millió forintból.

Ugyanígy a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítését szolgálják majd azok a rendőrtiszti főiskolával közösen, országszerte szervezendő 3-4 napos tréningek is, amelyekkel a tapasztalatok átadásán kívül a helyi szakemberek együttműködését kívánják segíteni.

Megkezdődik jövőre a Belügyminisztériummal közösen a kistérségi ifjúságsegítő hálózat kiépítése is. A 2003-ban 14 kistérségben létrejövő intézmény a kistérségi szolgáltató irodák keretein belül működik majd, és a helyi ifjúság információhoz juttatásán kívül a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó erőfeszítéseket fogná össze.

A tárca jövőre összesen 80 millió forinttal támogatja a fővárosban és a megyeszékhelyeken egy-egy helyi ifjúsági szolgáltató- és információs iroda kialakítását, fejlesztését is. A cél az, hogy ilyen módon egyfajta országos intézményrendszer alakuljon ki.

Április elején a GYISM és az oktatási tárca közös programjaként rendezik meg a 14-18 éves korosztály uniós szimpátia szavazását, amelyre a tárca költségvetésében szintén 80 millió forint áll rendelkezésre.

Az erőszakmentes médiatermékek és játékok jelölésére létrehozandó védjegyrendszer kapcsán Ocsovai Tamás az MTI-nek elmondta, a gyermekbarát mozgalom nemrégiben, első alkalommal átadott védjegye jó civil kezdeményezésnek tűnik, így valószínűleg csatlakozni fog ehhez a minisztérium is, s az idei évhez hasonlóan jövőre is ősszel adják majd át a védjegyeket.

Tavasz végére készül el várhatóan az a későbbiekben az interneten is elérhető CD-ROM, amely az ifjúsági turizmus teljes adatbázisát - például a szállások, útvonalak, látnivalók, térképek listáit - teszi elérhetővé az iskolák és a fiatalok számára. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint táboroztatásra egyébként összesen 200 millió forintot, a non-profit ifjúsági szálláshelyek felújítására pedig 140 millió forintot fordítanak jövőre.

Folytatódik a magyar fiatalság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését szolgáló program is, amely jövőre 400 millió forinttal támogatja az EU-tagállamokkal szervezett ifjúsági cseréket és konferenciákat. Ugyanezen program további 90 millió forintot szán az unión kívüli - elsősorban a 2004-ben, másodsorban pedig a várhatóan 2007-ben csatlakozó - országok fiataljaival való kapcsolattartásra, fejlesztésre.


lap tetejére

A Gyermekbarát Védjegy elsőként külföldön
Sepsiszentgyörgy, 2003. július 8.


A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a II. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztiválon, Romániában adta át elsőként külföldön Gyermekbarát Védjegyét, elismerve a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotája munkatársainak azt az előkészítő szakmai munkát, amellyel már második alkalommal segítették a fesztivál megszervezését.

A Gyermekbarát Védjegyet a fesztivál keretén belül, a Tamási Áron Színház színpadán adta át Hanti Vilmos elnök Rákosi Zoltán igazgatónak.


Kapcsolódó link: A Fesztiválok anyagai illetve képei

lap tetejére

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - program a gyerekek védelmére
Kreatív Online, 2004. május 17.


A gyermekek védelmére indított Európában eddig egyedülálló programot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF).

A szervezet Kölyökbarát Termék Program néven hirdetett meg mozgalmat. A védjegy azt tanúsítja, hogy az adott termék magas minőségi elvárásoknak felel meg és a gyermekek speciális igényeit figyelembe véve készült. A minősítési kritérium-rendszert minden termék kategóriában független szakértői bizottság állította össze. A védjegy elnyerése és feltüntetése elismertté teszi a terméket, és előállítójának, forgalmazójának megbízhatóságát tanúsítja. A Kölyökbarát Termék Program megteremti a lehetőséget arra, hogy a vásárlók - szülők és gyerekek - ne kizárólag a reklámok alapján, hanem egy objektív, a vásárlók által is ismert kritériumrendszer alapján válasszanak a kínálatból. Az FVF ezzel preventív módon szeretné biztosítani a gyerek-fogyasztók védelmét.

A program azon túl, hogy a gyermekeket védi, nagyon pozitív kommunikációs lehetőségeket rejt magában a gyártók, szolgáltatók számára. A védjegy elnyerése ugyanis nemcsak a terméket, a szolgáltatást, hanem a gyártót, illetve forgalmazót is minősíti. A védjegy többet jelent majd a fogyasztók számára a termékeken megjelenő szokásos reklám-feliratoknál - pl. egészséges, bőrbarát, biztonságos, kreatív -, mert mögötte egy komplex és objektív kritériumrendszer áll.

A program fő támogatói: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági- és Sportminisztérium, valamint a program-koordinátor Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft.


lap tetejére

Kölyökvédjegy csak nálunk
Népszabadság, 2004. május 19.


Kölyökbarát Termék Programot hirdetett meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség két magánszemély ötlete nyomán. A pályázható védjegyhez hasonló még nincs Európában.

Pozitív diszkriminációnak, a vásárlók hiteles tájékoztatását szolgáló megkülönböztető jelzésnek szánják a Kölyökbarát Termék Program védjegyét, aminek használatára bárki jelentkezhet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél - jelentette be tegnap Huszay Gábor főigazgató. A program ötletével egy éve kereste meg a felügyelőséget Mélykuti Ilona újságíró és Szabó Gábor közgazdász, akik szülőként tapasztalták, milyen nehéz jól választani az elképesztő mennyiségű áru között. A kicsik ugyanis sok olyan termékre rászoknak, amely ízletes, tetszetős, de nem használ nekik. A védjegyhasználati pályázatot első körben élelmiszerek, gyerekjátékok és szoftverek, kozmetikai termékek, gyerekcipők és a nadrágpelenkák körében írják ki.

A fogyasztóvédelmi hatóság, mint költségvetési intézmény elkülönítetten kezeli a programból befolyó bevételt, amit kizárólag a védjegy reklámozására, illetve tájékoztatásra használ fel. Valamint ebből fedezi a vizsgálatok költségét. A kölyökbarát termékek körébe biztosan nem kerülhetnek be mesterséges aromával, színezékkel, tartósítószerrel készült élelmiszerek, de a hőkezelés után forgalomba hozott joghurtok sem - utóbbinál ugyanis fontos a megfelelő csíraszám. A tejimitátumok és a savóporral készült sajtok - úgynevezett sajtverziók - sem minősülnek hasznosnak a fejlődő emberi szervezet számára. Persze károsnak sem, éppen ezért a programban részt vevők nem győzték hangsúlyozni: a védjegyet nem viselő termékek is megfelelnek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, hiszen forgalomba - állítják - csak ilyenek hozhatók.

A védjegy - amelynek jogos használatát rendszeresen ellenőrzik - mindössze segítség a szülőknek, hogy okosan válasszanak és a lehető legjobbat vegyék gyerekeiknek. A vásárlók ugyanis az árból hajlamosak arra következtetni, hogy ami drágább, az valószínűleg jobb is - fűzte hozzá Mesterházi Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára.

A tárca egyébként a program egyik támogatója, sőt majdnem bevezetője is lett. Kiderült, hogy a minisztériumban már javában dolgoztak egy gyerekbarát programon, amely azonban csak a rajzfilmekre, filmekre, video-, illetve gyerekjátékokra korlátozódott volna. Az értelmetlen erőszak ugyanis feltartóztathatatlanul terjed a gyerekjátékok világában is. Az ifjúsági tárca - miután tudomást szerzett a civil kezdeményezés nyomán induló akcióról - lemondott a sajátjáról, aminél a most induló jóval szélesebb kört ölel fel. A fogyasztóvédelmi hatóság objektív és szakértő gazdája lehet a programnak. Az első Kölyökbarát-védjegyekről június végén döntenek a felügyelőség által felkért szakértői csoportok.


lap tetejére

A Gyermekbarátok közleménye a Kölyökbarát Védjegyről
2004. május 19.


A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma felkérte a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, hogy a napokban meghirdetett Kölyökbarát Termék Programja védjegyének logóját változtassa meg, mert az színvilágában és formájában hasonlít a Gyermekbarát Mozgalom Gyermekbarát Védjegyének emblémájához, és így az azzal összetéveszthető.



A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma az Országos Szabadalmi Hivatalnál levédett logójával 2002-ben indította non-profit minőségvédő programját, amely kiterjed a kultúrára, az élelmiszerekre és egyéb gyermekszolgáltatásokra.


Budapest, 2004. május 19.

Hanti Vilmos,
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke


lap tetejére

Szapora gyerekbarátok
Népszabadság, 2004. május 20.


Európában nincs, de nálunk már létezik gyerekbarát védjegy, méghozzá nem is egy, hanem legalább kettő - derült ki tegnapi cikkünk nyomán, amelyben a Kölyökbarát Termék Programról számoltunk be. Nemcsak a szándék, a védjegy is hasonló, amiből per lehet.

A Gyermekbarát és a Kölyökbarát védjegy egyaránt a gyerekeknek ajánlatos minőségi termékekre, szolgáltatásokra akarja felhívni a figyelmet. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma tegnap közleményben kérte fel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, hogy a most meghirdetett Kölyökbarát Termék Programja védjegyének logóját változtassa meg, "mert az színvilágában és formájában hasonlít a Gyermekbarát Mozgalom Gyermekbarát Védjegyének emblémájához, és így az azzal összetéveszthető". A mozgalom az idei gyereknapon akart megjelenni gyermekbarát élelmiszerprogramjával, ami fölött - Hanti Vilmos elnök elmondása szerint - tavaly januárban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vállalt védnökséget.

A kiemelten közhasznúnak minősülő társadalmi megkeresésére Kathi Anna, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) tájékoztatási főosztályának vezetője annyit mondott: nem tartják szükségesnek, hogy változtassanak saját - az ifjúsági tárca védnöksége alatt álló - védjegyük megjelenítésén, hiszen céljaik hasonlóak. Nem egymás ellen cselekszenek, szerintük nem sértenek érdeket, még ha a két védjegy összetéveszthető is. A szabadalmi hivatalhoz az FVF is eljuttatta már a védjegyét, de az eljárás még nem zárult le. A Gyermekbarát Mozgalom elnöke azonban ragaszkodik a másik védjegy megváltoztatásához, ellenkező esetben bírósághoz fordulnak.

A fogyasztóvédőknél most beharangozott akció nyomán szereztünk tudomást arról: létezik egy évente kiosztott Minősített játék védjegy is. Erről a Mikkamakka Játékmódszertani Központ szakemberei döntenek.


lap tetejére

Szemük fénye
Népszabadság, 2004. május 24.


Gyermeknapon ingyen utazhatnak a gyermekek és kísérőik a MÁV és a Volán járatain, május 30-tól a kiskorúak ingyen látogathatják a sportszakszövetségek rendezvényeit. A kormány nem tétlenkedik gyerekügyben: a jövőben a középületekben alacsonyra helyezett villanykapcsoló és telefon, babaszoba és pelenkasarok lesz, sőt a rendeletalkotó nem feledkezett meg arról sem, hogy a gyerekvécéket legalább "vizuálisan" el kell választani a felnőttekétől, és mosdónként egy vécébe be kell férnie a gyermeknek és kísérőjének is.

Az előző kormány "családos" retorikája után a jelenlegi a gyerekeket találta meg. A miniszterelnök tavaly az Európa-terv meghirdetésekor hangsúlyozta először a gyermekszegénység elleni küzdelmet, majd konkrét javaslatokkal töltötte ezt meg: (rászoruló) ovisoknak ingyenebéd, gyermekügyben soronkívüliség, üdülés a Balatonnál, gyerekkézre villanykapcsolók, 18 év alatt ingyenes biztosítás. Az étkeztetés a rászorulók részére ingyenes lett, a soronkívüliségről és a Balatoni nyárról azonban épp úgy nem hallunk azóta, mint a korábban bedobott bébikötvényről vagy a gyermeklottóról. Tavaly elindult a nem túl jelentős összegű állami balesetbiztosítás, igaz, lapunk számításai szerint ezzel főleg a biztosítók járnak jól.

Átfogó, hosszú távú, sok nullával nyomatékosított gyermekpolitikája azonban ennek a kormánynak sincs, ami meg van, az koordinálatlan. Mókás bizonyíték erre a gyerekbarát élelmiszerek védjegyesítése: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az ifjúsági tárca, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a földművelésügyi tárca támogatásával valósítaná ezt meg - az utóbbi akár perre is megy, mert szerinte az előbbi lenyúlta az ötletet. De akkor a belgák meg az amerikaiak is a magyaroktól lopnak, hisz ugyanezt az emblémát használják - évek óta.

De mit akar a kormány a gyerekektől? Az Orbánékat túlzott középosztály-központúsággal kritizáló jelenlegi koalíció vajon kikre gondol, amikor gyerekbarát vécét, ételt, szoptatószobát szorgalmaz? Ezek nem épp a felső középosztály problémái? Tartható-e a több gyereknek ingyentankönyv és étkezés, a magasabb családi pótlék, és hogyan tovább? A gyermekek körülbelül egyharmada a létminimum alatt él; de van-e fogalmunk arról, kik ezek, és hogyan előzzük meg a többiek elszegényedését? Tavaly közel félmillió veszélyeztetett gyereket tartottak nyilván - vajon rajtuk kívül mennyien vannak még bajban? Hogyan kívánja a kormány képviselni a gyermekek érdekeit és jogait, hogyan biztosítja lakóhelyre, társadalmi státusra, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül optimális fejlődési esélyeiket? Milyen legyen a jövőbeli generációk élete?

Egy múlt heti gyermekbántalmazásról szóló konferencián a kormánytagok határozottan leszögezték, hogy a gyermek kincs, szemünk fénye, valamint a jövő reménysége (záloga). Dicséretes kimondani, hogy gyereket ütni nem való, de számos országban törvénnyel nyomatékosítják a testi fenyítés tilalmát. Helyes, ha a kormánytagok csúnya dolognak tartják a családon belüli erőszakot, de az annak visszaszorítását célzó tavalyi rendeletet csak kis részben valósították meg. Nem érthető, miért csúszik a bántalmazót családjából átmenetileg kiemelő távoltartó rendelkezés parlamenti vitája. Az sem világos, hogy a családon belüli erőszak ügyben példásan elkötelezett rendőrségen kívül lesz-e másnak is dolga e téren. Az agyonterhelt védőnők, családsegítők, tanítók és szociális munkások gyakran nem ismerik fel, ha egy gyermeket lelkileg vagy fizikailag bántalmaznak, illetve elhanyagolnak, vagy ha igen, nem tudják, mi a teendő. A gyermekvédelmi rendszer hiányosságai legfeljebb akkor tűnik fel a döntéshozóknak, ha egy éveken át gyötört kiskorú lelövi az apját. Talán nem kéne eddig várni, ha már oly nagyon gyerekbarátok vagyunk.


lap tetejére

Észrevétel és felszólalás az M 0305060 alapszámú védjegybejelentés ellen
2004. május 28.


Magyar Szabadalmi Hivatal
1370 Budapest 5.
Pf.: 552


T. Magyar Szabadalmi Hivatal!

Alulírott Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (1083 Budapest, Práter u. 33.), mint az M9503347 alapszámú 148465 lajstromszámú GYERMEKBARÁTOK szó- és az M9503348 alapszámú 148466 lajstromszámú GYERMEKBARÁTOK... színes ábrás védjegy jogosultja, igazolt képviselőnk útján az 1997. évi XI törvény 58.§-a alapján a T. Hivatal előtt folyó M0305060 alapszámú eljárásban észrevétellel élünk, és kérjük a T. Hivatalt, hogy a sérelmezett védjegybejelentést elutasítani szíveskedjék.

Kérelmünk indokolásául előadjuk, hogy sérelmezett színes ábrás bejelentés ütközik a Vt. 3.§ c), valamint 4.§ c) pontjaiba. Az ütközés az áruosztályok eltérő volta ellenére is fennáll.

I.

Ha az összevetés során a sérelmezett bejelentésnél dominánsnak vesszük annak szöveges részét, úgy nyilvánvaló, hogy mindkét lajstromozott védjegyünkben szereplő "gyemek" szó és a sérelmezett bejelentés "kölyök" szava azonos gondolati tartalmat hordoz. A magyar nyelv általános szabályai és értelmezése szerint a "gyermek" és a "kölyök" szinonim fogalmak, különösen , ha mindkettőhöz a "barát" utótag csatlakozik. Ez esetben nincs megkülönböztető jellege az eltérő írásmódnak sem.

Ha az összevetés során a sérelmezett bejelentésnél nem annak szöveges részét vesszük dominánsnak, hanem az ábrás részét, úgy megállapíthatjuk, hogy az sem hordoz megkülönböztető jelleget, hiszen a célzott célcsoport mindkettőt akként látja, mint egy gyermek (kölyök) által készített ún. primitív kézrajzot. Ezen összetéveszthetőséget még fokozza, hogy sérelmezett bejelentés színei is megtévesztőek, azaz a bejelentés ugyanazokat a színeket használja, mint a jogosultságunk alá tartozó színes ábrás védjegy.

II.

Az áruosztályok különbözősége ellenére a Vt. 4.§. c) pontjában megfogalmazott sérelem pedig különösen azért áll fenn, mivel védjegyeinket bejelentésük óta (1995.) mint nonprofit társadalmi szervezet folyamatosan használjuk, így a védjegyhez fűződő jóhírnév kialakulása jelentős részben annak köszönhető, hogy szervezetünk nem gazdasági előnyök megszerzése érdekében, hanem elsődlegesen a gyermekek (és ez alatt a gyermekek teljesen széles körét, tehát valamennyi gyermeket - és ennek megfelelően természetesen "kölyköt" is - érteni kell) érdekében tevékenykedik, és ezen tevékenységhez fűződik mindkét védjegyünk. Ezzel szemben az ALICE Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft szervezeti formáját, és tevékenységét tekintve méginkább profitorientált gazdasági vállalkozás. Így védjegybejelentésükkel a nonprofit társadalmi szervezetekhez kötődő általános szimpátia és elvárás által kialakított jóhírnevet kívánják nyereségük növelésére felhasználni, azaz egyrészt tisztességtelenül kihasználnák jóhírű védjegyeink megkülönböztető képességét, másrészt miután profitorientált szervezetként használva a védjegyet rontáná védjegyünk - és szervezetünk non profit jellegéhez fűződő - jóhírnevét.

Tekintettel arra, hogy a sérelmezett védjegybejelentés mind formáját, mind tartalmát és színvilágát nézve egyszerű ránézéssel megállapítható, hogy oly módon került kialakításra és bejelentésre, hogy arról közvetlen asszociáció - és ennek megfelelően megtévesztés - alakuljon ki a megjelöléssel találkozó emberekben, ezért megállapítható, hogy a bejelentés nemcsak a Vt. 4.§. c) pontjába ütközik, hanem már eleve a Vt. 3.§. c) pontjába is, hiszen a bejelentéskor a kifejtettek szerinti 4.§. c) pontjába való ütközés fennállt, és a bejelentés éppen ennek érdekében került ilyen kialakításra, azaz a bejelentés rosszhiszemű.

III.

Abban az esetben a a T. Magyar Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy jelen bejelentésünk - tekintettel annak előterjesztési időpontjára - a Vt. 2001. május 1-től hatályos rendelkezései szerinti eljárásra tartozik, úgy kérjük a T. Hivatalt, hogy az előterjesztett észrevételeinket egyidejűleg a Vt. 61/B.-61/H.§§. szerinti felszólalásnak is tekinteni, és ennek megfelelően is eljárni szíveskedjenek. Kérelmünk ez esetre is ugyanaz: azaz a felszólalási eljárás eredményeként sérelmezett védjegybejelentést elutasítani, és bejelentőt költségekben marasztalni szíveskedjenek.

A felszólalás előterjesztésére nyitvaálló határidő - tekintettel arra, hogy sérelmezett védjegybejelentés közzétételének ideje 2004. március 1. - még nem telt le, így ezt határidőben előterjesztettük. A felszólalási eljárás során az észrevételekként már fentebb előterjesztett tényeket kívánjuk elsődlegesen figyelembe vetetni, és tekintettel arra, hogy azokat részletesen kifejtettük, itt nem kívánjuk megismételni. Kérjük a T. Hivatalt, hogy a felszólalási eljárás során a Vt. 61/H.§. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat, azaz a sérelmezett bejelentés kizártságát fokozottan vizsgálja.

IV.

Amennyiben a T. Hivatal úgy ítéli meg, hogy tekintettel a sérelmezett védjegybejelentés 2003. november 28-i bejelentési napjára, jelen előterjesztésünk nem tartozna a Vt. 2004. május 1. óta hatályos szövege alá, azaz függetlenül a felszólalás benyújtásának időpontjától nem lenne alkalmazhatók a Vt. 61/A-61/H.§§-nak rendelkezései, úgy kérjük jelen beadványunk III. fejezetében foglaltak figyelmen kívül hagyását, és csak az észrevételezés miatt eljárás lefolytatását, és annak eredményeként sérelmezett M 0305060 alapszámú védjegybejelentés elutasítását.


Budapest, 2004. május 28.

Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
helyett képviselő:
Dr. Vitéz Bátor ügyvéd


lap tetejére

A Gyermekbarátok újabb közleménye a Kölyökbarát Védjegyről
2004. május 28.


Május 19-i közleményünkben leírtuk, hogy a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma fölkérte a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (FVF), hogy a Kölyökbarát védjegyének logóját változtassa meg, mert az színvílágában és formájában hasonlít szervezetünk védjegyének emblémájához és így az azzal összetéveszthető.

A médiában megjelent ínformációkból az tűnik ki, hogy a „Kölyökbarát” védjegybeadvány a FVF kezdeményezése. A Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvános információja alapján világosan megítélhető, hogy nem a FVF, hanem az ALICE Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft a bejelentő, s így amennyiben a kérelemnek helyt adnak a Kft lesz a védjegyjogosult.

Ez a tény alapvetően megváltoztat minden vonatkozó, a lapokban is megjelent közlést, mely szerint a Kft ügyvezetője csak az ötlettel állt elő, majd ezt karolta föl minisztériumi támogatással az FVF. A valóság az, hogy egy nem tudni milyen szempontok szerint kiválasztott gazdasági, vagyis nyereségérdekelt vállalkozás a fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti, szakmai, anyagi, PR támogatásával jelentős haszonnal járó tevékenységre tehet szert a már foglalt, jelentős erkölcsi tartalommal rendelkező „gyermekbarát” elnevezésre hivatkozva. Ebből az is következik, hogy meglehet: a védjeggyel kapcsolatos pert nem az FVF, hanem az általa támogatott Kft ellen kell majd megindítanunk. Véleményünk szerint a valóság ilyetén alakulása már nem csupán védjegyi probléma, hanem a közigazgatás és a magánszféra együttműködését, illetve elválasztását szabályozó több hatályos törvény megsértését jelentheti, vagyis jogállami körülmények között védjegyjogi eljárásra nem is kerülhetne sor.


Budapest, 2004. május 28.

Hanti Vilmos,
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke


lap tetejére

Hasonló célok, hasonló logo: perre mennek a gyermekbarát védjegyért
Népszava, 2004. június 7.


A Kölyökbarát Termék Programot plágiumnak tartja a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma és kész perre menni, mivel a nonprofit szervezet már 2002 karácsonyán Gyermekbarát Védjegyet adott át. Ezt közölte Hanti Vilmos elnök, miután a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jövőben kölyökbarát termék programot üzemeltet a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával. A tanúsító védjegy feltűntetésével a fogyasztóvédők annak lehetőségét szeretnék megteremteni, hogy a szülők és a gyerekek objektív, a vásárlók által is ismert kritérium-rendszer szerint válasszanak a kínálatból.

A 12 éve újjáalakult, patinás mozgalom - mondta Hanti - hasonló célokat szolgált korábbi gyermekbarát védjegyével. Ők tehát már 2002-ben ösztönözni akarták a humánus értékeket képviselő, a gyermekek harmonikus fejlődését segítő eszközök kínálatát. A Gyermekbarát Élelmiszer Védjegy akciójával pedig az idei gyermeknap előtt kívánt a nyilvánosság elé állni. A földművelésügyi miniszter tavaly szeptemberben szakmai támogatásáról biztosította az akció kezdeményezőjét és kész volt az anyagi támogatásra is.

Május közepén, amikor a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a kölyökbarát termék programmal a nyilvánosság elé lépett - Mélykuti Ilona és Szabó Gábor közös vállalkozásával, az Alice Csoport Kft.-vel -, a gyermekszervezetnél úgy vélték, hogy az ő ötletük jelent meg új alakban. Mivel pedig az új logo szerintük kísértetiesen hasonlít a mozgaloméra, a Szabadalmi Hivatalhoz fordultak.

Az ötlet tőlünk származik és nem tudtunk hasonló, korábbi elképzelésekről - mondta lapunknak az ismert riporter, Mélykuti Ilona. Arról, hogy a Kölyökbarát Termék logója hasonlít a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgaloméra, szintén nem volt tudomásuk, ám ha a Szabadalmi Hivatal szükségesnek tartja, készek megváltoztatni. Azt is közölte, a társaság levélben kéri fel a mozgalom elnökét, hagyjon fel a megalapozatlan nyilatkozatokkal, különben pert indítanak hitelrontásért. Mélykuti szerint cégük egy évig dolgozott a projekten és nincs belőle profitjuk.

A befolyó összegeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kezeli egy csak erre a célra fordítható marketing alapban - tudtuk meg a felügyelőségtől. Az ifjúsági tárcánál arról számoltak be, hogy örömmel támogatták a készen kapott projektet és nem tudtak a gyermekbarát mozgalom terveiről.


lap tetejére

Az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. levele
2004. június 7.


Hanti Vilmos Úr
elnök
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma


Tisztelt Hanti Úr!

Hivatkozva a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma által 2004. május 19-én és 28-án kiadott közleményre, az ezzel kapcsolatban a sajtóban megjelent cikkekre, illetve a Népszava mai cikkére, az alábbi észrevételeket tesszük:

1. Korábbi – az FVF-vel közösen folytatott – beszélgetésünk alkalmával együttműködési készségünkről tettünk tanúbizonyságot, jelezve, hogy bár az Önök által hangsúlyozott védjegy-azonosság nem áll fenn, készséggel állunk a két program párhuzamos működése és egymás kölcsönös támogatása előtt, melyet Ön egyértelműen elutasított.

2. Felajánlottuk továbbá, hogy amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal a Kölyökbarát védjegy bejegyzési eljárása során az Önök védjegyével kapcsolatban azonosság vagy hasonlóság miatt bármely kifogást emel, a védjegy megváltoztatásáról intézkedünk. Ezt továbbra is fenntartjuk.

3. Az Ön által a sajtóban hivatkozott védjegy létezését ellenőriztük, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmához kapcsolódóan két olyan védjegy bejegyzést találtunk, melyek sem megjelenésükben sem a levédett áruosztályok tekintetében nincsenek összeütközésben a Kölyökbarát védjegy bejegyzésével (gyermekbarát szó illetve „gyermekbarátok a dolgozók gyermekeiért” védjegy).

4. Ön mind a programmal, mind cégünk közreműködésével kapcsolatban olyan állításokat tett, melyek egyrészt veszélyeztetik Programunk hatékony bevezetését, másrészt erőteljesen kihatnak cégünk szakmai presztizsére is.

5. Mindezek alapján nyomatékosan kijelentjük az alábbiakat:
- A Kölyökbarát Termék Program az Alice Csoport ötletén alapszik, ahhoz semmilyen – már fejlesztés alatt álló – programmal kapcsolatos ötletről, javaslatról nem jutott tudomásunkra információ.
- A jelenleg bejegyzés alatt álló védjegyet több védjegy variációból közösen választottuk ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, előzetesen a bejegyzett védjegyek listáját ellenőriztük, ott semmilyen hasonló védjegyet nem találtunk.
- Az Alice Csoport a védjegy használatát díjmentesen bocsátotta asz FVF rendelkezésére. A Program költségvetését az FVF kezeli, cégünk ehhez nem fér hozzá.
- A Program kidolgozása során munkánkat az első évben térítésmentesen végeztük, nyilvánosan is meghirdetésre került a Program non-profit jellege, mely eleve kizárja az Ön által emlegetett jelentős gazdasági hasznot. (Javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban tekintse meg a Kölyökbarát Termék Program nyilvánosan is hozzáférhető Szervezeti és Működési Szabályzatát).
- Határozottan visszautasítjuk, hogy az Alice Csoport és az FVF együttműködése a közigazgatás és a magánszféra együttműködésével kapcsolatos bármely jogi szabályozást sértene.

Mindezek alapján kérjük az alábbiakra:
- Tekintse át még egyszer a rendelkezésre álló információkat, javasoljuk, hogy ez ügyben konzultáljon jogászával is.
- Szíveskedjen olyan helyesbítő közleményt közzétenni, mely a tényekre épül.
- Azonnali hatállyal szüntesse be a Program és cégünk hitelét rontó kijelentéseit.
- A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos bejelentéséig bárminemű programunkkal kapcsolatos megnyilvánulástól szíveskedjen tartózkodni, és kifogásait a Magyar Szabadalmi Hivatalnál jelentse be, mert a nyilvánosságot megalapozatlanul tájékoztatja és megtéveszti.

Amennyiben a Szabadalmi Hivatal végleges állásfoglalása előtt továbbra is a nyilvánossághoz fordul és jogilag megalapozatlan kijelentésekkel hitelünket csorbítja, azonnali hatállyal jogi útra tereljük az ügyet.

Mindazonáltal változatlanul úgy gondoljuk, hogy programunk és az Önök mozgalma egyaránt a gyermekek érdekeit szolgálja, párhuzamosan is megfér Magyarországon. Nagyon sajnáljuk, hogy az Ön által kezdeményezett méltatlan vitának köszönhetően most ezek az érdekek is sérülnek.


Üdvözlettel:

Budapest, 2004-06-07

Mélykuti Ilona
ügyvezető

Szabó Gábor
ügyvezető


lap tetejére

Válaszunk az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft-nek
2004. június 11.


Mélykuti Ilona és Szabó Gábor ügyvezetők részére
Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft.


Tisztelt Asszonyom és Uram!

A június 7-én kelt levelüket megkaptam, arra az alábbi észrevételeket teszem:

1. Sajtótájékoztatójuk előtt egy nappal magam kezdeményeztem találkozót az FVF-ben, éppen az együttműködés kialakításának igényével. Ha nem kezdeményezem a találkozót, Önök azt nem teszik meg. A megbeszélésen éppen Önök zárkóztak el az együttműködéstől arra hivatkozva, hogy projektjük már kész, megváltoztathatatlan. Így levelük első pontjában leírt állításuk nem igaz. Ami a MSZH eljárást illeti, amennyiben a hivatal kifogást talál, úgy Önök kötelesek eljárni, tehát nem választásuktól függ a további intézkedés.

2. Lehet, hogy magas a mércém, de védjegyük hasonlóságának még a látszatát is illett volna elkerülniük. Ez nem jogszabályi, hanem etikai kérdés. A június 15-i határidővel meghirdetett beadandó Kölyökbarát Védjegy pályázatuknál már szerepeltetik a formailag és szövegileg hasonló védjegyet, így már ezzel jelenleg is megsértik a mi érdekeinket. A megjelent hirdetéseik többsége szintén kész tényként számol védjegyükkel. Mi ez, ha nem jogosulatlan használat és tudatosan megtévesztő tájékoztatás, amivel még a médiával nem foglalkozó is könnyen belát.

3. Az hogy védjegyük összeütközésben van-e a mi védjegyünkkel, végül is a független bíróság dolga eldönteni. Engedjék meg, hogy idézzem itt május 28-i ügyvédi beadványunk sorait: „Az áruosztályok különbözősége ellenére a Vt.4.§. c) pontjában megfogalmazott sérelem pedig különösen azért áll fenn, mivel védjegyeinket bejelentésük óta (1995) mint nonprofit társadalmi szervezet folyamatosan használjuk, így a védjegyhez fűződő jóhírnév kialakulása jelentős részben annak köszönhető, hogy szervezetünk nem gazdasági előnyök megszerzése érdekében, hanem elsődlegesen a gyermekek (és ez alatta gyermekek teljesen széles körét, tehát valamennyi gyermeket – és ennek megfelelően természetesen „kölyköt” is – érteni kell) érdekében tevékenykedik, és ezen tevékenységhez fűződik mindkét védjegyünk. Ezzel szemben az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. szervezeti formáját és tevékenységét tekintve profit orientált gazdasági vállalkozás. Így védjegybejelentésükkel a nonprofit társadalmi szervezetekhez kötődő általános szimpátia és elvárás által kialakított jóhírnevet kívánják nyereségük növelésére felhasználni, azaz egyrészt tisztességtelenül kihasználnák jóhírű védjegyeink megkülönböztető képességét, másrészt miután profitorientált szervezetként használva a védjegy rontaná védjegyünk – és szervezetünk nonprofit jellegéhez fűződő jó hírnevét.”

4. Önök olyan védjegy bevezetéséről adtak hírt, ami Magyarországon, sőt Európában egyedülálló. Ez nem igaz. Sőt kiderült, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal az Önök „védjegyét” még el sem fogadta. Ezek ellenére hirdették meg programjukat. Annak hatékonyságát és cégük presztízsét ez veszélyezteti inkább, mint mi, akik 11 éve használt logónk elbitorlása ellen lépünk föl. Az, hogy mindez miként egyeztethető össze egy költségvetési intézmény gazdálkodásával, az államháztartási, a köztisztviselői és a közbeszerzési törvénnyel, nos e kérdésekben bizonyosan működnek a jogállami szabályok.

5. Gyermekbarát Védjegy programunkkal a nyilvánosság előtt 2002 karácsonyától többször is megjelentünk, többek között két tv adásban is. Például a Duna Tv Meséről mesére, kockáról kockára műsorszáma végén is feltűnt védjegyünk. A Gyermekbarát Élelmiszer Védjegy programunkat egyeztettük még az elmúlt évben például Prof dr Biacs Péterrel, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatójával is, aki az Önök kezdeményezésének egyik kiírójaként szerepel. Nehezen hihető, hogy Mélykuti Ilona, aki kiváló médiaszakember, ne értesült volna rólunk. Úgy emlékszem, az FVM-ben azonos értekezleten vettünk részt, a Gyermekbarát Mozgalmat, illetve annak logóját ha előbb nem, legkésőbb ekkor észre kellett volna vennie.

6. Szervezetünk gyermek és felnőtt tagjai joggal érzik úgy, hogy önkéntes munkájukat jelképező szimbólum eltulajdonlása kezdődött meg az Önök fellépésével. Ismét kijelentjük, ha 1995. óta bejegyzett, de már 11 éve használt logónknak – mind formáját, mind tartalmát és színvilágát közvetlenül felidéző, arra közvetlenül asszociáló emblémájukat tovább használják, minden törvényes eszközt igénybe veszünk mozgalmunk megvédése érdekében.


Tisztelettel

Budapest, 2004. június 11.

Hanti Vilmos


lap tetejére

Levelünk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek
2004. július 20.


Dr Huszay Gábor főigazgató részére
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség


Tisztelt Főigazgató Úr!

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség internetes honlapján - minden korábbi tiltakozásunk ellenére - részletesen közzé tették az úgynevezett Kölyökbarát Termék Programot, amelyben a Kölyökbarát jelölést oltalom alatt állónak tüntetik föl. Tájékoztatjuk, hogy az említett jelölés elbírálása még tart, a Magyar Szabadalmi Hivatal ügydöntő határozatát még nem hozta meg. Ily módon az Önök által használt jelöléssel védjegybitorlást követnek el, ami a vonatkozó jogszabályok szerint szankcionálandó cselekmény.

A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöksége megütközéssel értesült arról is, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a fogyasztókat és a termelőket megtévesztve nem csak használja honlapján, illetve más nyilvános módon a Gyermekbarát védjegyre összetéveszthetőségig hasonlító Kölyökbarát Termék Program emblémát, de megkezdte az ezzel kapcsolatos pályázati elbírálást is.

Ezúton nyomatékosan felszólítjuk Önt, hogy a védjegy oltalom alatt nem álló „Kölyökbarát” logót 48 órán belül vetesse le honlapjukról, továbbá tartózkodjanak annak mindenfajta más nyilvános szerepeltetésétől.

Jelezzük, ha az érdekeinket súlyosan sértő eljárásukat nem hagyják abba, megindítjuk a már korábban is kilátásba helyezett bírósági eljárást, s arról a nyilvánosságot egyidejűleg tájékoztatjuk.


Tisztelettel

Budapest, 2004. július 20.

Hanti Vilmos
elnök


lap tetejére

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség válasza
2004. július 26.


Hanti Vilmos elnök úr
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma


Tisztelt Hanti Úr!

Hivatkozva a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnökeként 2004. július 22-én hozzánk érkezett levelére, ezúton tájékoztatom az alábbiakról:

1. Továbbra is hangsúlyozni szeretnénk, hogy korábbi egyeztetésünk alkalmával együttműködési készségünkről tettünk tanúbizonyságot, jelezve, hogy bár az Önök által hangsúlyozott védjegy-azonosság nem áll fenn, készséggel állunk a két program párhuzamos működése és egymás kölcsönös támogatása előtt, melyet Ön egyértelműen elutasított.

2. Jeleztük továbbá, hogy amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal a Kölyökbarát védjegy bejegyzési eljárása során az Önök védjegyével kapcsolatban azonosság vagy hasonlóság miatt bármely kifogást emel és a részünkre használatra átadott védjegy bejegyzését erre hivatkozva megtagadja, a védjegy megváltoztatásáról természetesen intézkedünk, a védjegy birtokosának (Alice Csoport Kft.) egyetértése és együttműködése mellett.

3. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004. július 9-én a 2003. novemberében benyújtott Kölyökbarát védjegy bejegyzési eljárása során nyilatkozattételre kérte fel az Alice Csoport Kft-t az Önök által jegyzet Gyermekbarátok a dolgozók gyermekeiért és a Kölyökbarát védjegy hasonlóságával kapcsolatban, melyre a szokásos eljárási határidő áll rendelkezésre. A védjegy bejegyzési eljárás – mindezzel párhuzamosan – folyamatban maradt, az Ön által jelzett védjegy-bitorlást eddig a Hivatal nem állapította meg.

4. Az eljárási határidő kereteit betartva természetesen mindent megteszünk egy olyan megoldás érdekében, mely a jelzett problémát rendezi. Ez azonban – a végjeggyel kapcsolatos további lépésektől függetlenül – nem jelentheti a részletesen kidolgozott, meghirdetett és folyamatban lévő Kölyökbarát Termék Program és a kapcsolódó pályázati eljárás felfüggesztését, hiszen – állításával ellentétben – ezzel kapcsolatban semmiféle Önöket vagy a fogyasztókat érintő jogsértést nem követünk el.

5. Az Ön által sérelmezett – Kölyökbarát védjegyhez kapcsolódó – oltalom alatt álló jelzést a publikált anyagokból töröljük az eljárás lezárásáig, bár a védjegy bejegyzése esetén az oltalom visszamenőleg, 2003. novemberétől érvényes. Intézkedem, hogy a Program logója internetes honlapunkon VII. 25-től ne jelenjen meg.

Mindezek mellett továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy programunk és az Önök mozgalma egyaránt a gyermekek érdekeit szolgálja, párhuzamosan is megfér Magyarországon, és értetlenül állunk az Önök által kezdeményezett méltatlan vita előtt, hiszen ennek köszönhetően most a gyermek-fogyasztók érdekei, illetve az Önök által is vallott nemes célok sérülnek.

A Program meghirdetőjeként, valamennyi programban több, mint egy éve lelkesen dolgozó kollégáimmal együtt mindent megteszünk ezért, hogy ez a nemes cél megvalósulhasson, természetesen a törvényi keretek betartása mellet, melyre egyúttal az Önök mozgalmát is felkérem.


Tisztelettel

Budapest, 2004. július 26.

Dr. Huszay Gábor


lap tetejére

Közlemény: A hivatal meghátrál?
2004. július 28.


A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma értetlenül és megütközéssel fogadta négy állami intézmény és egy kft együttes kezdeményezését, mely szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal és az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft a mi szervezetünk számára 1995 óta a védjegyi oltalom alatt álló, ahhoz összetéveszthetőségig azonos szó és ábrás jelöléssel Kölyökbarát Termék Programot indítanak. A kezdeményezők között vezető szerepet betöltő FVF és a kft vezetője ráadásul a nyilvánosságot oly módon tájékoztatta, hogy az általuk „kitalált” jelölés a Magyar Szabadalmi Hivatal által jogvédett, s szerte Európában az első!

Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, s elhangzásuk óta minden törvényesen lehetséges eszközzel igyekeztünk e tényre felhívni a figyelmet.

Különösen azért sérelmezzük az említett költségvetési intézmények és egy profitorientált vállalkozás közös akcióját, mert az 1995. évben lajstromozott védjegyünkhöz fűződő jóhírnév kialakulása annak köszönhető, hogy civil szervezetünk nem gazdasági előnyök megszerzése, hanem valóban a gyermekek érdekében tevékenykedik. Ezt a tényt ismerte el a bíróság szervezetünk közhasznú minősítésével. Ezzel szemben a társasági törvény hatálya alá tartozó kft – igen kiterjedt állami szervezeti, személyi, költségvetési és PR támogatással - éppen ezt a társadalmi szervezetekhez fűződő szimpátiát és támogatást kívánja profitra váltani, ami súlyosan veszélyezteti tevékenységünk és védjegyünk non-profit jellegét és megítélését.

A piacgazdaság mai, hazai szabályai között érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy egy nem tudni milyen szempontok szerint kiválasztott kft és a fogyasztóvédelmi hatóság közös vállalkozást indítson be, a költségvetési intézmény szakmai, szervezeti és anyagi bázisán a „gyermekbarátság” nemes eszméjére hivatkozva. Megítélésünk szerint ez már messze meghaladja a védjegyjogi problémát, hiszen a közigazgatás és a magángazdaság elválasztását szabályozó, több hatályos törvény megsértését jelentheti. Jellemzőnek tartjuk, hogy eddig egyetlen hatáskörrel rendelkező, a költségvetés és az államháztartás rendjére felügyelő számos intézménynek nem tűnt föl az a nyilvánvaló összeférhetetlenség, amelyről igen könnyen meg lehet győződni, ha akár az FVF honlapján hónapok óta közzétett felhívást elolvassák.

Következetes fellépésünk és eljárásunk hatására szervezetünket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója július 26-án kelt levelében arról értesítette, hogy intézkedett: „a program logója internetes honlapunkon VII: 25-től ne jelenjen meg”. Üdvözöljük az ábrás jelölés tekintetében tett lépést, de nyomatékosan fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvényes rend helyreállításához továbbra is szükségesnek tartjuk a jogosulatlan névhasználat megszüntetését is, hiszen mozgalmunk védjegyének része a „Gyermekbarát” megnevezés, amelyhez képest a „Kölyökbarát” szóösszetétel használata nyilvánvalóan megtévesztő és jogsértő.

Közleményünkkel valamennyi érdekelt fél figyelmét szeretnénk fölhívni. Így természetesen azon cégek, vállalkozások figyelmét is, amelyek termékeikkel beneveztek a FVF termékminősítő programjába: a fogyasztóvédelmi főhatóság és az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közös programja jogosulatlanul használja a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma védjegyét.


Budapest, 2004. július 28.

Hanti Vilmos elnök,
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma


lap tetejére

Baráti védjegyvita - Új jelkép után néz a fogyasztóvédelemi hatóság
Népszabadság, 2004. július 29.


Levette honlapjáról a Kölyökbarát mozgalom védjegyét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A szabadalmi hivatal dönt a Gyermekbarátokéhoz hasonló védjegy használatáról.

Levette honlapjáról a Kölyökbarát mozgalom védjegyét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A szabadalmi hivatal még nem döntött: jogszerűen használhatják-e azt a mosolygó gyermektenyeret védjegyként, amelyhez hasonlót a Gyermekbarátok már tizenkét éve bejegyeztettek.

Májusban még egyedülálló Kölyökvédjegy bevezetéséről számoltak be a fogyasztóvédelemnél tartott tájékoztatón. Két minisztérium (a gazdasági és az ifjúsági tárca), valamint a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az Alice-csoport a fogyasztóvédőkkel együtt pályázatot hirdetett a védjegyhasználatra. A gyerekeknek kifejezetten hasznos termékek jelölésével a szülők tájékoztatását, megalapozott döntését igyekeznek segíteni.

Mint lapunk megtudta: eddig két élelmiszergyártó társaság öt terméke nyerte el a védjegyhasználat jogát. Csakhogy közben kiderült: hasonló küllemmel már létezik hazánkban egy termékvédjegy, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma által lajstromoztatva. A mozgalom elnöke, Hanti Vilmos nem késlekedett, a szabadalmi hivatalnál rögvest megóvta a védjegy bejegyzését, bár az ügyben még nem született döntés.

A védjegytulajdonos tegnap lapunkhoz eljuttatott közleményében bejelentette: megkapta az FVF főigazgatójának levelét, aki jelezte, a program logóját internetes honlapjukon a héten már nem szerepeltetik. (Értesülésünk szerint rövidesen új logó jelenik meg a fogyasztóvédelem honlapján.)

A logó valóban eltűnt, de a gyermekbarátok elnöke szerint a Kölyökbarát elnevezést is meg kell változtatni, mondván, annak használata megtévesztő és jogsértő. Hanti ugyanakkor A hivatal meghátrál? címen kiadott közleményében törvénysértőnek minősíti a közigazgatás és egy magáncég közös vállalkozását is. Erre a Gyermekbarátok honlapján közzétett levelezés szerint Mélykuti Ilona, a Kölyökbarát termékprogram egyik alapítója már válaszolt, hangsúlyozva, az egész ügy nonprofit jellegű, abból ők nem juthatnak pénzhez.

Az ügyről Kathi Attila, az FVF tájékoztatási főosztályának vezetője annyit mondott: a logó eltávolítását a békességet szolgáló gesztusnak szánták, bizonyítva, hogy a mindannyiuk által képviselt nemes ügy érdekében kerülni szándékoznak a konfliktusokat. A program és a védjegy lényege nem egy tenyér, hanem egy komoly kritériumrendszer, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek és szolgáltatások a gyerekek érdekeit szolgálják. Érdekellentétről szó sincs, ráadásul az új program nem rontja a Gyermekbarát Mozgalom hírnevét. A szabadalmi hivatal várhatóan augusztus végére dönt a védjegy ügyében.

Az interneten keresve rögtön rátaláltunk az amerikai gyerekbarát mozgalom védjegyére, ami ugyancsak a tenyérmotívumot használja. Gyerekbarát hálózat létezik Németországban és Ausztriában is, ahol a speciálisan kialakított hoteleket jelölik e minősítéssel.


lap tetejére

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapján található újabb grafika
www.fvf.hu, 2004. július 30.




Az ügyet a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöksége nem tekinti lezártnak, miután a védjegyünknek nem csupán a grafika a része, de a név is.


lap tetejére

Kölyökbarát ásványvíz és sonka
Népszabadság, 2004. augusztus 2.


Mosolygó tenyér helyett mosolygó arc lesz a védjegye a Kölyökbarát termékprogramnak. Mint arról már beszámoltunk, az akció rosszul indult, hiszen a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma megtámadta az övéhez nagyon hasonló korábbi védjegyet. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség most jelezte, hogy új védjegyet fog használni, ami napokon belül meg is jelenik honlapján. Az első pályázati körben az Óbudai Gyémánt szénsavmentes ásványvizek és a Filigra sonkatermékek nyerték el a védjegy használatának jogát, amire szeptember 30-ig újra lehet pályázni. A termékek körét tovább bővítik majd.


lap tetejére

Levelünk az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökének
2004. október 11.


Garai István Ügyvezető Elnök úr részére
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület


Tisztelt Ügyvezető Elnök Úr!

Megkaptuk meghívását a november végi konferenciájukra.

Szervezetünk már 1998 óta vesz részt az erőszakmentesebb tévéműsorok és számítógépes játékok elleni föllépésben, s ez évben indítottuk Németh Imre miniszter úr védnöksége alatt futó szakmai programunkat "A gyermekbarát étkeztetésért!" címen. Így a tanácskozás kétszeresen is igazán érdekes lehetett volna számunkra, s talán lett volna alkalom a mi véleményünk elmondására is. Mivel a konferenciát az OFE a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel közösen rendezi, azon nem kívánunk részt venni. Nem szeretnénk olyan látszatot kelteni, hogy a FVF körül minden a legnagyobb rendben van, miközben közreműködik a fogyasztók megtévesztésében, s bírósági pert fontolgatunk ellene.

Mint arról a sajtóból értesülni lehetett a FVF közösséget vállal az Alice Kht-val, amely for-profit cég szervezetünk logóját bitorolja a Kölyökbarát Programjuk keretében. (Erről részletesebben: www.gyermekbarat.hu-n lehet olvasni.) A bitorlás ténye mára már nem csak egyfajta vélelmezés a részünkről, hanem a napokban megszületett MSZH döntése is ezt igazolja. A FVF-nek éppen a fogyasztók megtévesztése ellen kellene föllépnie ahelyett, hogy maga is tevékeny szerepet vállal a megtévesztésig hasonló logónkkal futtatott programban. Mindaddig nem kívánunk a FVF rendezvényein részt venni, ameddig a hivatal ezt az állapotot fenntartja.


Tisztelt Elnök Úr, nagyra értékeljük az OFE fogyasztók érdekében tett erőfeszítéseit.

Tevékenységükhöz további sikereket kívánunk.


Baráti üdvözlettel

Budapest, 2004. október 11.

Hanti Vilmos
elnök


lap tetejére

Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága állásfoglalása
2004. október 14.


Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke (1701 Budapest, Pf. 244.) 2004. június 23-án panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához. Panaszbeadványában az M-RTL Televízió Rt. 2004. június 17-én sugárzott "Híradó" c. műsorát kifogásolta, amely egyoldalúan tájékoztatott akkor, amikor a Kölyökbarát termékről annak megemlítése nélkül számolt be, hogy annak emblémája még nem kapta meg a védjegyi oltalmat. A panaszos civil szervezet vitatja az embléma jogszerű használatát, mivel az az általuk használt, védjegyként bejegyzett logóhoz jelentősen hasonlít.

A Panaszbizottság 7. számú eljáró tanácsa a panasznak

h e l y t   a d .

A Panaszbizottság eljáró tanácsa kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy az 1996. évi I. törvény 50. § (2) bekezdése szerint a jelen állásfoglalás kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a 18.30 órakor kezdődő Híradó c. műsorában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága megállapította, hogy az M-RTL Televízió Rt. 2004. június 17-én 18.30 órai kezdettel sugárzott Híradó c. műsora megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdését, mivel kiegyensúlyozatlanul járt el akkor, amikor oly módon mutatta be a Kölyökbarát színes szó- és ábra-védjegyet, hogy nem számolt be annak tényéről, hogy egy megtévesztésig hasonló másik védjegyet azonos célzattal egy másik szervezet használ."

Jelen állásfoglalással szemben az 1996. évi I. törvény 51. § (1) bekezdése értelmében annak közlésétől (kézhezvételétől) számított negyvennyolc órán belül - a Panaszbizottság útján - jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088 Budapest, Reviczky u. 5.).

Indoklás

Az eljáró tanács határozatát az ügy iratainak megvizsgálása, valamint a panasszal érintett műsorszám megtekintése után hozta. Az eljáró tanács megállapította, hogy panaszos a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. § (1) bekezdése alapján érintettnek minősül azáltal, hogy nem jutott kifejezésre álláspontja, ezáltal a műsorszolgáltató megsértette a médiatörvény 4. § (1) bekezdését. A felhívott jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik: "A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."

A rendelkezésre álló iratokból megállapítható tényállás szerint panaszos képviselője, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke. Ennek az egyesületnek van egy védjegye, mely egy tenyeret ábrázol, rajta egy napocska megjelenítéssel, alján félkör alakban "Gyermekbarátok" felirattal. A panasszal érintett műsorszám egy másik szervezetet mutatott be a televíziónézőknek, melynek védjegye hasonló a panaszos által használt védjegyhez. A két szervezet között jogvita van a védjegy használatát illetően. Ennek elbírálása nem tartozik ugyan a Panaszbizottság hatáskörébe, - mivel szabadalmi és iparjogvédelmi jogviták kizárólagos hatásköre és illetékessége a Fővárosi Bírósághoz tartozik - de az eljáró tanács megállapította, hogy a műsorszolgáltató a kiegyensúlyozottság követelményét nem megtartva járt el. Az eljáró tanács állásfoglalása szerint két szervezet használ megtévesztésig hasonló védjegyet. A kifogásolt védjegy használatának célja a következő: gyermekek részére vásárolt termékek, pl. gyermekjátékok, gyermekruhák, élelmiszerek stb. csomagolóanyagain ezt a védjegyet feltüntetni, hogy a szülőket ezen termékek vásárlására ösztönözzék. Ezt a védjegyet a panaszolt műsorszámban bemutatott szervezet garanciális jelzőként kívánja bevezetni a kereskedelemben, melynek megjelenítése megnyugvással tölti el a vásárlót az általa vásárolt áru minőségét illetően.

Fentiekre tekintettel nem járt el kiegyensúlyozottan a műsorszolgáltató, amikor a panaszos szervezet törekvéseiről nem számolt be a nézőknek. Az eljáró tanács szükségesnek tartja, hogy a műsorszolgáltató valamilyen módon találjon lehetőséget a panaszos megszólaltatására ez ügyben, hasonló terjedelemben és műsoridőben.

A Panaszbizottság 7. sz. eljáró tanácsa a fentiek szerinti állásfoglalását az 1996. évi I. törvény 50. § (2) bekezdése alapján a 49. §-ban szabályozott eljárás keretében egyhangúan hozta meg.


Budapest, 2004. október 14.

Dr. Szabó Ferenc
7. sz. eljáró tanács elnöke

Dr. Molnár Mária Katalin
7. sz. eljáró tanács tagja

Dr. Jenőváriné Kapocsi Antónia
7. sz. eljáró tanács tagja


lap tetejére

A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata
2004. november 2.


Bejelentő:
ALICE Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Budapest

A megjelölés:
Kölyökbarát (Színes ábrás)

A bejelentés napja:
2003. november 28.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentést elutasítja.

E határozat megváltoztatását - a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, és azon 5250 Ft-ot kell illetékbélyegben leróni.



INDOKLÁS

A bejelentő kérelmében a fenti megjelölés lajstromozását kérte a 3, 25, 28, 29, 30, 34. osztályokba tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés vizsgálata során megállapította, hogy a megjelölés nem részesíthető védjegyoltalomban, mivel a 29, 30. és 32. áruosztályok tekintetében hasonló a Friesland Hungária Rt. (Debrecen) cég 154 572 lajstromszámú KÖLYÖK MILLI színes ábrás védjegyéhez, amely 1996.12.19. óta áll oltalom alatt Magyarországon; a 29, és 30. áruosztályban hasonló ugyanezen cég 161 395 lajstromszámú KÖLYÖK színes ábrás védjegyéhez, amely 1999.06.15. óta áll oltalom alatt Magyarországon. A bejelentett színes ábrás megjelölést összhatásában vizsgálva megállapítható, hogy lényeges eleme a KÖLYÖKBARÁT szóösszetétel, amelynek első tagja azonos ellentartott védjegyek domináns részét képező szóelemmel. A lajstromozni kért megjelölés nem különböztethető meg biztonsággal az ellentartott védjegyektől, ezért a fogyasztók részéről egyértelműen fennáll az összetévesztés veszélye.
Az árujegyzékek összevetése során is hasonlóság fedezhető fel. A különféle élelmiszerek és alkoholmentes italok értékesítési jellemzőit tekintve hasonlóak egymáshoz, ezért a fogyasztók joggal következtethetnek arra, ugyanazon cég termékeivel találkoznak.
A Hivatal nyilatkozattételre hívta fel a bejelentőt.

A bejelentő válaszában kifejtette, hogy az ellentartott védjegyeket a Friesland Hungária Rt. az általa gyártott tejtermékeken kizárólag a MILLI terméknévvel együtt használja. A megjelölés szintén tartalmazza a KÖLYÖK szót, azonban a KÖLYÖKBARÁT szókapcsolatban, ezenkívül egyedi ábrával és színvilággal, és a megjelölés kizárólag a benyújtott ábrával kerül majd alkalmazásra. Előadta, hogy a megjelölés egy - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által meghirdetett - minőség-tanúsítási programhoz kapcsolódik, melynek célja a gyermek-fogyasztók számára biztonságos, testi és lelki fejlődést szolgáló termékek hiteles, nem piaci szempontokat tükröző megkülönböztetése. A megjelölést a bejelentő díjmentesen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség használatába engedte át. A Kölyökbarát Termék Program kapcsán kidolgozott megjelölés tanúsítja, hogy az adott termék magas minőségi elvárásoknak felel meg és a gyerekek speciális igényeit figyelembe véve készült. A megjelölés kiadását szigorú minőségi "vizsga" előzi meg és használatát évente kell újítani, a kiadó rendszeresen ellenőrzi a minőséget. A Program üzemeltetője, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megteremti a lehetőséget arra, hogy a vásárlók ne kizárólag a reklámok alapján, hanem egy objektív és a vásárlók által ismert kritérium-rendszer alapján válasszanak a kínálatból, ezzel preventív módon biztosítja a gyerek-fogyasztók védelmét. A KÖLYÖKBARÁT színes ábrás megjelölés ilyen módon - ellentétben a Friesland Hungária Rt. védjegyével - nem termékek, márkák megjelölésére szolgál, hiszen a megjelölést bármilyen természetes és jogi személy megkaphatja, amelynek terméke, szolgáltatása megfelel a meghatározott feltételeknek. A bejelentő röviden ismertette a Program működését, az elbírálás menetét. Hozzáfűzte, hogy a Kölyökbarát-termék Program non-profit program, bevételeit a Program népszerűsítésére, működtetésére a fogyasztóvédelmi szemlélet terjesztésére fordítja. Végezetül felsorolta, hogy a megjelölésre jelenleg mely termékcsoportokban lehet pályázatokat benyújtani. Közölte, hogy a termékkör úgy került meghatározásra, hogy lefedje a gyermek-fogyasztók tipikus fogyasztási szokásait. Ezen termékek közül a 29, 30, 32. áruosztályokba tartozó termékek (különösen a tejtermékek) törlése a Program teljes megvalósulását veszélyeztetné, hiszen ezek a gyermekek által fogyasztott alap-termékek.

A Hivatal elfogadta a bejelentőnek a fenti kifogással való érvelését.
Azonban Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (Budapest) cég 2004.05.28. napján észrevételt mutatott be a megjelölés lajstromozása ellen és kérte annak elutasítását korábbi 148 465 lajstromszámú GYERMEKBARÁTOK szóvédjegyére és 148 466 lajstromszámú GYERMEKBARÁTOK ... színes ábrás védjegyére hivatkozással.
Álláspontja szerint az eltérő áruosztályok ellenére is fennáll az ütközés, mivel a mindkét ábrában dominánsnak tekinthető "kölyök" illetve "gyermek" szavak azonos gondolati tartalmat hordoznak. A magyar nyelv általános szabályai szerint ezek szinonim szavak, különösen, ha mindkettőhöz a "barát" utótag csatlakozik. Véleménye szerint az összetéveszthetőséget fokozza, hogy az ábrában mindkét esetben egy gyermek által készített kézrajz szerepel, ezenkívül a megjelölés színei is hasonlóak a védjegyben alkalmazott színekhez. Kifejtette, hogy 1995 óta, mint non-profit társadalmi szervezet folyamatosan használják a védjegyet. Az ahhoz fűződő jóhírnév kialakulása jelentős részben annak köszönhető, hogy szervezetük nem gazdasági előnyök megszerzése érdekében, hanem elsődlegesen a gyermekek érdekében tevékenykedik. Álláspontja szerint a bejelentő ALICE Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. szervezeti formáját és tevékenységét tekintve inkább profitorientált gazdasági vállalkozás.

A Hivatal a bejelentést ismételten megvizsgálta és megállapította, hogy az árujegyzék egésze tekintetében hasonló a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (Budapest) cég 148 466 lajstromszámú "GYERMEKBARÁTOK a dolgozók gyermekeiért" színes ábrás védjegyéhez, amely 1995.11.15. óta áll oltalom alatt Magyarországon és ugyanezen cég 148 465 lajstromszámú "GYERMEKBARÁTOK" védjegyéhez, amely 1995.11.15. óta áll oltalom alatt Magyarországon.
A Hivatal újabb nyilatkozattételre hívta fel a bejelentőt.

A bejelentő nyilatkozatában előadta, hogy a 148 466 lajstromszámú színes ábrás védjegyet annak jogosultja a bejegyzett formában nem használja. A védjegyet a Mozgalom eddig két alkalommal ítélte oda - egy gyermekeknek szánt honlapnak és egy televíziós műsornak - mindkét esetben annak csak a központi elemét (nyitott tenyérben megjelenő mosolygós nap) használva, mely nem egyezik meg az általuk bejelentett védjeggyel. A 148 465 lajstromszámú "GYERMEKBARÁTOK" szóvédjegyet a Mozgalom semmilyen formában nem használja, a szóösszetétel mindkét eleme meglehetősen gyakorta használatos általános jelzőként. Kifejtette, hogy a bejegyzett védjegyekre vonatkozó vizsgálatuk alapján több olyan védjegyet is találtak, melyben a "gyermekbarát" szó, illetve a "kölyök" vagy a "gyermek", illetve a "barát" szó szerepelt. A 148 465 lajstromszámú szóvédjegy és a bejelentett színes ábrás megjelölés között lényegi különbség, hogy míg az előbbi egy csoportot jelöl, addig a megjelölés egy jelzős szerkezet, mely áruk, szolgáltatások megjelölésére szolgál. Színes ábrás megjelölésük bár szintén tartalmazza a "barát" szót, ezt kizárólag a KÖLYÖKBARÁT szóösszetételben teszi, a megjelölés kizárólag a benyújtott ábrával együtt kerül majd alkalmazásra, mely megítélése szerint egyértelműen megkülönböztethető a "GYERMEKBARÁTOK a dolgozók gyermekeiért" színes ábrás védjegytől. Megjegyezte, hogy cégük a megjelölést a 3, 25, 28, 29, 30. áruosztályokra kérte bejegyezni, ugyanakkor a korábbi védjegyek csak a 35. osztályban kerültek bejegyzésre. Amennyiben a 35. osztályban történő bejegyzés valamennyi termék- és szolgáltatás osztállyal szemben védelmet biztosít, akkor a jelenleg alkalmazott védjegybejelentési osztályok értelmüket vesztik, hiszen elegendő lenne minden árut és szolgáltatást a 35. osztályban bejegyezni.
A Hivatal a bejelentő nyilatkozata ellenére úgy találja, hogy a megjelölés nem részesíthető védjegyoltalomban.

Az 1997. évi XI. törvény (Vt) 4.§ (1) bekezdés b/ pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy, illetve az érintett áruk hasonlósága miatt.
A lajstromozni kért színes ábrás megjelölés hasonló az ellentartott védjegyekhez.
A bejelentett színes ábrás megjelölést összhatásában vizsgálva megállapítható, hogy egyik lényeges eleme a KÖLYÖKBARÁT szó, amely kiejtésben, vizuálisan, valamint tartalmát tekintve lényegesen hasonló az ellentartott színes ábrás-, illetve szóvédjegyekhez. A színes ábrás megjelölés másik lényeges eleme a stilizált nyitott tenyér ábra és a benne elhelyezett mosolygó arc szintén hasonló a 148 466 lajstromszámú védjegy nyitott tenyér ábrájához és a benne foglalt mosolygó nap ábrázoláshoz. A megjelölés színhasználata tovább erősíti az összetévesztés veszélyét, a kék négyzet háttérben megjelenő sárga tenyér szembetűnő hasonlóságot mutat a színes ábrás védjegy kék alapon körbe foglalt fehér színű tenyér elemével, amelyben sárga, stilizált nap található. Fenti indokok miatt a fogyasztók megteremthetik az asszociációs kapcsolatot a megjelölés az ellentartott védjegyek között, ezért egyértelműen fennáll az összetévesztés veszélye.
A 148 465 lajstromszámú szóvédjeggyel is fennáll az ütközés, mivel a megjelölés domináns pozícióban elhelyezkedő szóeleme tartalmilag és formailag is nagyon hasonló a védjegyhez. A BARÁT, illetve a BARÁTOK utótagok szótöve megegyezik, pusztán a többes szám ragja tekintetében tér el, a KÖLYÖK és a GYERMEK előtagok pedig hasonló jelentést hordoznak.
Az árujegyzékek összevetése során is hasonlóság fedezhető fel, az áruosztályok számának egyezése hiányában is. A különféle tisztítószerek, kozmetikumok, ruházati termékek, játékok, élelmiszerek és a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások hasonlóak egymáshoz, mivel a megjelölés árujegyzékében felsorolt termékek kereskedelmi csatornákon keresztül jutnak el a vásárlókhoz.
A nyilatkozatból, illetve az észrevételből kitűnik, hogy a két cég azonos területen fejti ki tevékenységét, azonos fogyasztói csoportot (a gyermekek és szülők) céloznak meg termékeikkel, illetve szolgáltatásaikkal.
A bejelentő azon érvelése, miszerint a védjegyeket nem használták a bejegyzett formában jelen eljárásban nem releváns, mivel ezt a Hivatal csak a védjegy ellen indított használat hiánya miatti törlés megállapítására irányuló kérelemben vizsgálja. Jelen eljárás tárgya kizárólag a védjegyek és a bejelentett megjelölés ütközéseinek megítélése.

Ezért a Hivatal a Vt. 4.§ (1) bekezdés b/ pontja, a 61.§ (4) bekezdésének alapján a rendelkező rész szerint határozott.


Budapest, 2004. november. 2.

Dr. Sorosi Gyula
főosztályvezető-helyettes


lap tetejére

Az Országos Rádió és Televízió Testület
1626/2004. (XI. 17.) sz. határozata

2004. november 17.


Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 51. §-ában biztosított jogkörében Hanti Vilmosnak, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnökének (1701 Budapest, Pf. 244.) a Magyar RTL Televízió Rt. (1119 Budapest, Fehérvári út 84.) műsorszolgáltatóval szemben indított panaszügyében a Panaszbizottság megismételt eljárásban hozott 23-3-1051/2004. számú állásfoglalása ellen a műsorszolgáltató részéről benyújtott jogorvoslati kérelem folytán meghozta az alábbi

határozatot.

A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását helybenhagyja, és a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmét elutasítja.

A Testület kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy a jelen határozat kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a 18 óra 30 perckor kezdődő Híradó c. műsorszámában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat:

"Az Országos Rádió és Televízió Testület megállapította, hogy az M-RTL Televízió Rt. a 2004. június 17-én 18.30 órai kezdettel sugárzott Híradó c. műsora kapcsán megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt sokoldalú tájékoztatás követelményét azzal, hogy nem számolt be arról, hogy a védjegy bejegyzése kapcsán jogvita van folyamatban, melyet a védjegyhez nagyon hasonló Gyermekbarát védjegy birtokosa kezdeményezett."

E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni.

Indoklás

Hanti Vilmos úr, a Magyarországi Mozgalmának elnöke 2004. június 22-én panaszbeadvánnyal fordult az ORTT Panaszbizottságához, amelyben előadta, hogy az RTL Klub Híradójának június 17-i adásában a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat. A panaszos álláspontja szerint a műsorszolgáltató azzal követett el jogsértést, hogy a termékekről készített riportja során nem számolt be arról, hogy az eme termék megjelölésére szánt védjegy kapcsán a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma jogvitában áll a riportban bemutatott kezdeményezés szervezőivel.

Panaszbeadványában a Mozgalom elnöke részletesen vázolta e jogvita lényegét és a saját (jogi) álláspontjuk igazolásául szolgáló körülményeket. A panaszos azt követően fordult a Panaszbizottsághoz, hogy a műsorszolgáltatóhoz a törvényes határidőn belül megküldött kifogására az M-RTL nem válaszolt.

A műsorszolgáltató írásban kifejtett nyilatkozatában kérte a panasz elutasítását. Álláspontja szerint a panaszos által előadottaknak nincsen köze a kiegyensúlyozottság kérdéséhez tekintettel arra, hogy a riport hátterében egy az egész társadalmat érintő téma, az egészség és a gyermeknevelés kapcsolata bontakozott ki, és a riport a kölyökbarát termékek mibenlétéről szólt. Egyebekben a műsorszolgáltató a panaszosnak a védjegyet érintő jogvitában képviselt álláspontját is támadta.

A Panaszbizottság eljáró tanácsa a július 14-én meghozott határozatában a panaszügyben az eljárását megszüntette. A határozat indoklása szerint a tanács - tekintettel a panaszbeadvány érvelésében legtöbbször hivatkozott, védjegyet érintő jogvitára - egyhangúlag megállapította, hogy a felek között kialakult vita eldöntése nem tartozik a hatáskörébe.

A panaszos jogorvoslati kérelme nyomán eljáró Testület a 1234/2004. (IX. 15.) sz. ORTT határozatban a Panaszbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a Panaszbizottságot új eljárásra kötelezte. A Testület kifejtette, a panaszbeadvány - megtévesztő érvelése ellenére - tartalmilag nem a védjegy-jogvitában való döntésre irányult, hanem arra, hogy a Panaszbizottság kötelezze a műsorszolgáltatót az adott vitában a másik álláspont megjelenítésére is. E tekintetben pedig nincs jelentősége annak, hog maga a vita egyébként milyen jogterületet érint, és eldöntésére mely szervnek van hatásköre. Minderre tekintettel a Testület kötelezte a Panaszbizottságot, hogy az ügyben érdemi vizsgálatot lefolytatva állapítsa meg: a műsorszolgáltató valóban - közérdeklődésre számot tartó - vitás kérdést mutatott-e be, és ennek bemutatása során a kiegyensúlyozottság követelményének megtartásával járt-e el.

A megismételt panaszbizottsági eljárás nyomán az eljáró tanács állásfoglalást hozott, amelyben a panasznak helyt adott, és a műsorszolgáltatót közlemény közzétételére kötelezte. Az állásfoglalás indoklásában a tanács kifejtette: a panaszolt műsorszámban bemutatott szervezet a védjegyet garanciális jelzőként kívánja bevezetni a kereskedelembe annak ellenére, hogy a panaszossal - a két szervezet ábrás megjelöléseinek megtévesztésig hasonló jellegére tekintettel - jogvitában áll e védjegy használatának jogosságát illetően. Erre tekintettel a Panaszbizottság álláspontja szerint a műsorszolgáltató nem járt el kiegyensúlyozottan, amikor a a panaszos szervezet törekvéseiről nem számolt be a nézőknek.

A Panaszbizottság állásfoglalásával szemben a törvényes határidőn belül a műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Ebben megismételte a korábban tett nyilatkozataiban foglaltakat, és újfent hangsúlyozta: a riport nem egy jogvitát mutatott be, így a panaszos alapvetőan azt kifogásolja, hogy a védjegy körüli vitáról, a Kölyökbarát termékek és a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma megjelöléseinek hasonlóságáról, a Mozgalom álláspontjáról és sérelmeiről a műsorszolgáltató nem számolt be. A műsorszolgáltató véleménye szerint a kiegyensúlyozottság kérdése fel sem merülhet az ügy kapcsán, hiszen a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságában áll eldönteni, hogy milyen közérdeklődésre számot tartó eseményről, vitáról tájékoztatja a nézőket. Minderre tekintettel a műsorszolgáltató kérte a panasz elutasítását.

A testületnek a döntés meghozatala során az alábbiakról kellett állást foglalnia: közérdeklődésre számot tartó vitatott kérdésről van-e szó, valamint a panaszos megjelenít-e társadalmilag releváns véleményt.

Az ügy kapcsán alapvetően két téma merül fel; egyrészt a gyermek/kölyökbarát termékek témája, másrészt a védjegyek körüli jogvita. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme abból indul ki, hogy a szóban forgó műsorszám csupán az első témakörrel foglalkozott, és e témaválasztás a szerkesztői szabadság értelmében megillette a műsor készítőit. A Testület álláspontja ezzel szemben az, hogy a két témakör szervesen kapcsolódik egymáshoz. A becsatolt dokumentumokból kiderül, hogy a panaszos jogi útra terelte igényének érvényesítését, amely eljárás befolyással lehet a híradóban közölt híranyagra is. Ilyen módon a két téma már nem választható ketté, az Rttv. 4. § (1) bekezdése szempontjából egy témakörnek kell tekinteni őket. A tájékoztatás szempontjából lényeges, közérdeklődésre számot tartó kérdés, hogy több gyereket védő kezdeményezés is él ma Magyarországon, és egy híműsorral szemben alapvető követelmény, hogy az adott kérdéskört több szempontból, a teljesség igényével tárgyalja.

Mivel tehát a panaszos jogi útra terelte igényének érvényesítését, amely eljárás befolyással van az ügy kimenetelére, álláspontja társadalmilag releváns véleményként értékelhető. A műsorszolgáltató ezért akkor felelt volna meg a sokoldalú tájékoztatás követelményének, ha a panaszos által közölteknek nyilvánosságot biztosít műsorában.

Minderre tekintetel a Testület a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és az Rttv. 50. § (2) bekezdés szerint közlemény közzétételre kötelezte a műsorszolgáltatót.

A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja.


Budapest, 2004. november 17.

Az Országos Rádió és Televízió testület nevében

Kovács György s.k.
elnök


lap tetejére

A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának közleménye
2004. november 28.


Elutasította a Magyar Szabadalmi Hivatal az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Kölyökbarát védjegybejelentését, a Gyermekbarát Mozgalom felszólítja a hatóságokat névváltoztatásra.

A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapította, hogy a Kölyökbarát megjelölés nem részesíthető védjegyoltalomban, mivel az a megtévesztésig hasonlít az évek óta lajstromozott Gyermekbarát védjegyre. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma felszólítja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (amelynek éppen a fogyasztók védelmét kellene szolgálnia), a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium jogutódját, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt és az Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, hogy a közösen meghirdetett Kölyökbarát Termékprogramuk elnevezését változtassák meg. Hagyják abba a fogyasztók megtévesztését azzal, hogy közleményeikben (így az FVM honlapján is) Kölyökbarát védjegyről beszélnek, ezzel azt sejtetve, hogy az már védjegyoltalomban részesült. Természetesen az sem igaz, hogy a védjegy egyedülálló Európában, mivel szervezetünk védjegyoltalom alatt álló Gyermekbarát Védjegyét évek óta használjuk. Legutóbb A GYERMEKBARÁT ÉTKEZTETÉSÉRT! szakmai programunkat indítottuk útjára.

Közhasznú egyesületünk a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 2004. 05. 28. napján észrevételt tett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a Kölyökbarát megjelölés lajstromozása ellen és kérte annak elutasítását a GYERMEKBARÁTOK szóvédjegyére és a GYERMEKBARÁTOK színes ábrás már lajstromozott védjegyünkre hivatkozással. Álláspontunk szerint fennáll a fogyasztók megtévesztése, mivel mindkét ábrában dominánsnak tekinthető kölyök illetve gyermek szavak azonos gondolati tartalmat hordoznak. A magyar nyelv általános szabályai szerint ezek szinonim szavak, különösen, ha mindkettőhöz a barát utótag csatlakozik. Véleményünk szerint az összetéveszthetőséget fokozza, hogy az ábrában mindkét esetben egy gyermek által készített kézrajz szerepel, ezen kívül a megjelölés színei is hasonlóak a védjegyben alkalmazott színekhez. Kifejtettük, hogy 1995 óta, mint non-profit társadalmi szervezet folyamatosan használjuk a védjegyet. Az ahhoz fűződő jó hírnév kialakulása jelentős részben annak köszönhető, hogy szervezetük nem gazdasági előnyök megszerzése érdekében, hanem elsődlegesen a gyermekek érdekében tevékenykedik. Álláspontunk szerint a bejelentő ALICE Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. szervezeti formáját és tevékenységét tekintve inkább profitorientált gazdasági vállalkozás.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a Kölyökbarát bejelentést megvizsgálta és megállapította, hogy az hasonló a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma GYERMEKBARÁTOK a dolgozók gyermekeiért színes ábrás védjegyéhez, amely 1995. 11. 15. óta áll oltalom alatt Magyarországon és ugyanezen cég GYERMEKBARÁTOK védjegyéhez, amely 1995. 11. 15. óta áll oltalom alatt Magyarországon. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatában kimondta: a Kölyökbarát védjegy nem részesíthető védjegyoltalomban.


Budapest, 2004. november 28.

Hanti Vilmos elnök,
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma


lap tetejére

Megállapodás,


amely létrejött a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (képviselő: Hanti Vilmos elnök) a továbbiakban: egyesület – valamint a BUSZESZ Élelmiszeripari Részvénytársaság (képviselő: dr. Zentai László vezérigazgató) – a továbbiakban: társaság – között.

1. A felek megállapítják, hogy a társaság 2004-ben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kiemelkedő minőségű termékére „Kölyökbarát” szó és ábrás védjeggyel ellátott elismerés használatára és feltüntetésére jogot kapott és ennek alapján e jelzések az Óbudai Gyémánt elnevezésű termék csomagolóanyagán szerepelnek.

2. Az egyesület okmányokkal igazolja, hogy az 1. pont szerinti védjegybejegyzési kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal jogerős határozatával visszautasította, mert az elnevezést és annak szellemiségét az egyesület által 1995-ben bejegyeztetett „Gyermekbarát” és „Gyermekbarátok” elnevezésű ábrás szóvédjeggyel ütközőnek minősítette.

3. A felek annak érdekében, hogy a társaság által vétlenül okozott érdeksérelmet megszüntessék és a kialakult vitás helyzetet, melyet alapvetően a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve az azzal kapcsolatban álló és a védjegyeljárásban ténylegesen résztvevő Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft eljárása váltott ki, egymás között orvosolják, a jelen megállapodásban foglalt egyezséget hozzák létre.

4. Az egyesület elfogadva a társaság jóhiszeműségét, megértve annak helyzetét, tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a társaság a még raktáron lévő termékein, illetve a még fel nem használt csomagolóanyagának kifutásáig, legkésőbb 2005. április 30-ig Óbudai Gyémánt elnevezésű termékét a kifogásolt tartalmú csomagolóanyaggal gyártsa. A társaság megállapítja, hogy az általa gyártott és a kifogásolt címkével rendelkező termékek, figyelembe véve a forgalmi viszonyokat és a szavatossági időt, legnagyobb valószínűséggel 2006. május 01-ig kikerülnek a kereskedelemből is.

5. A társaság az egyesület kérésére vállalja továbbá, hogy a 4. pontban megjelölt gyártási határidőt követően termékein, valamint más kommunikációjában a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által adományozott jelzést (a „Kölyökbarát” szót és az ábrás védjegyet) nem szerepelteti.

6. A társaság vállalja, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget a jelen eljárásról értesíti és egyben kéri, hogy a főfelügyelőség a sérelmes állapotot szüntesse meg és keresse a gyermekbarát mozgalommal az együttműködés lehetőségét.

7. A társaság vállalja, hogy a jelen megállapodás kétoldali aláírását követő 15 napon belül az egyesület folyószámlájára (amely MGYM 11670009-07753900-70000002) egy összegben 150.000.-Ft, azaz Százötvenezer forint összegű támogatást utal át, amely felajánlást az egyesület elfogad tekintettel arra, hogy az közhasznú célokat szolgál.


Budapest, 2005. február 02.

Egyesület                                                           Társaság


lap tetejére

Átalakul a Kölyökbarát termék program
Magyarország.hu, 2005. április 10.


A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megújítja a Kölyökbarát termék programot, jelentette be Kathi Attila, a főfelügyelőség szóvivője. Az új feltételek véglegesítéséig a programot szüneteltetik.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (FVF) felügyelő Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium január elején civil kezdeményezésre indította el a Kölyökbarát termék programot. A program elindításakor meghirdetett cél az volt, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek és a gyerekeknek a biztonságos termékek kiválasztásában. A program olyan termékek listájával kívánt segítséget nyújtani a szülőknek és a gyermeknek, amelyek valóban biztonságosak, továbbá a gyermekek testi és lelki fejlődését szolgálják.

A program keretében megszerezhető védjegy birtokosa az lehet, aki pályázik használatára és megfelel a követelményeknek. A Kölyökbarát védjegyet azok a termékek, szolgáltatások viselhetik, amelyek nemcsak jó minőségűek, de a gyermekek speciális igényeit is figyelembe veszik.

A program megújulva folytatódik majd, mondta Kathi Attila. Vizsgálják, milyen módosításokra van szükség ahhoz, hogy az a készülő fogyasztóvédelmi koncepcióval összhangban legyen. A koncepció várhatóan a nyár elején kerül a kormány elé, a tervezet kiterjed a tájékoztatás, az oktatás, az érdekvédelem és az állam hatósági fellépésére.


lap tetejére

A Fővárosi Bíróság jogerős ítélete:
Nem sértett jó hírnevet a Gyermekbarát
Védjegy bitorlása elleni nyilvános fellépés

Budapest, 2006. május 29.


A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (a továbbiakban MGYM) több éves küzdelmének végére tett pontot a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete az MGYM és a Mélykuti Ilona ügyvezető által jegyzett Alice Csoport Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban Alice Kft.) között kialakult vitában.

A sajtóból elsőként 2004. májusában lehetett értesülni arról, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Kölyökbarát termékprogramot indított, s a pályázható védjegyhez hasonló nincs még Európában. A kezdeményezéshez több minisztérium csatlakozott, s a program koordinátoraként az Alice Kft. mutatkozott be.

Az MGYM a hírre reagálva kérte a Kft-t, illetve a többi hatóságot, hogy vagy vonják be a szervezetüket a projektbe, vagy változtassák meg a program nevét és ábrás logóját, hisz a gyermekszervezet már közel egy évtizede védjegyoltalom alá helyezte a Gyermekbarát Védjegyét, amelyhez az újonnan jelentkező Kölyökbarát „védjegy” mind színvilágában, ábrájában, nevében hasonló, az a fogyasztókat megtévesztheti, s fenn áll annak a lehetősége, hogy egy civil szervezeti önkéntes munkával bevezetett jelképet, amely jelentős erkölcsi tartalommal rendelkezik, egy profitorientált vállalkozás bizonytalan értékek mentén a saját anyagi hasznára fordít. Az MGYM a programba való bekapcsolódásának a lehetőségét azzal indokolta, hogy ezen a téren több éves civilszervezeti tapasztalatokkal rendelkezik, az együttműködést az Alice Kft. mindvégig elvetette. Közben a Magyar Szabadalmi Hivatal elutasította a már meglévő Gyermekbarát Védjegyhez hasonló Kölyökbarát „védjegy” oltalom alá helyezését, ennek ellenére az Alice Kft. beperelte az MGYM vezetőjét és a szervezetet, hogy az általa nyilvánosságra hozott tiltakozások (www.gyermekbarat.hu) sértik a kft. jó hírnevét.

A napokban megszületett jogerős ítélet elutasította a felperes, az Alice Kft. kereseti kérelmét, amely az I. rendű alperes, Hanti Vilmos (az MGYM elnöke) és a II. rendű alperes, az MGYM ellen irányult.

Az ítélet indoklásából kiderül, hogy az MGYM honlapján megjelölt közlemények az alperesek véleményét jelenítik meg a felperes eljárásával kapcsolatban, a vélemények pedig olyan következtetéseken alapultak, amelyek valóságtartalma megállapítható.

Az igen alapos ítélet indoklásából kiderül az is, hogy az Alice Kft. a fogyasztókat megtévesztő védjegy koncepciójának kidolgozásáért és a szellemi tulajdon használatáért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől 2 millió Ft és 25% ÁFA díjazás illette meg, s a további együttműködésért pedig havi 350 000 Ft és 25%-os ÁFA.


Budapest, 2006. május 29.

Hanti Vilmos elnök,
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma


lap tetejére