A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete 1917-ben alakult meg. 1917-től 1948-ig jelentős gyermekvédő, gyermekóvó érdekképviseleti feladatot látott el. Már az I. világháború utolsó esztendejében részt vállalt a Károly király gyermeküdültetési akcióban. 1944-ben betiltja a nyilas vezetés, majd az 1945-ös első újjászervezés után 1948-ban a cserkészmozgalommal együtt kényszerült átadni a helyét egy monolitikusabb politikai elképzelésnek, az úttörőszervezetnek.
Az egyesület Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma néven, immáron másodszor alakult újjá 1992. szeptemberében. "Gyermekbarát társadalmat!" jelszóval azzal a céllal szerveződött újjá, hogy a társadalomban ösztönözze a gyermekbarát intézkedéseket, tevékenységeket, és maga is ebből kivegye a részét a gyermekek szabadidejének szervezésével (kulturális, sport, stb.), iskolai felzárkóztató programokkal, segélyezéssel, a demokratikus készségek kialakításával. Mindezt hálózatszerű bővítéssel valósítja meg. A mozgalom célja alapvetően a hátrányos helyzetű gyermekek segítése. Mára már 4 régióban 68 településen működik helyi gyermekbarát szervezet 26 000 regisztrált taggal, amelyből 3 200 fő a felnőtt önkéntes segítők száma.
Az egyesület státusza nonprofit társadalmi (civil) szervezet. Tevékenységét tagdíjakból, adományokból és pályázatokból tudja finanszírozni. 1994-ben tagja lett a Szocialista Nevelési Internacionálé - Nemzetközi Sólyom Mozgalomnak (IFM-SEI). Magyarországon széleskörű társadalmi bázist szervezett a gyermekek érdekeinek képviseletére. Az 1995. januárjában megalakult Országos Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács első soros elnöki tisztét töltötte be.
Az első pillanattól kezdve erőteljes gyermek-érdekképviseletet hirdet, hiszen a magyarországi gyermekek a társadalmi átalakulás legnagyobb vesztesei lettek, mivel visszaszorultak a gyermekeket érintő gondoskodások különböző módjai.
A "Ki beszél itt a gyermekekről?" című felhívásra egyre több helyi szervezete alakult meg a Gyermekbarát Mozgalomnak. Széleskörű kapcsolatrendszere jött létre, ami a gyakorlatban is demonstrálja, hogy a gyermekek érdekében széleskörű társadalmi összefogás szükséges.
Az első évben csak az írott sajtóban több mint száz flekk szólt a Gyermekbarátokról.
A Gyermekbarát Mozgalom fő tevékenységi köre: a gyermekek érdekeinek helyi és országos képviselete, közreműködés a szabadidejük hasznos eltöltésében, a demokratikus készségek kialakításában, a leghátrányosabb helyzetben lévők segélyezése.
A rendszerváltást követően Magyarországon a legkiszolgáltatottabb helyzetbe a gyermekek kerültek. Az átalakulás lakossági terhei szinte kivétel nélkül érintették a gyermekeket. A legnagyobb mértékben a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme csökkent mind a munkavállalókat megcélzó központi jövedelem-elvonások, mind a munkanélküliség nagyarányú kiterjedése, mind pedig a gyermekek utáni állami juttatások reálérték-vesztése következtében.
Napjainkra a gyermekvállalás az elszegényedéssel vált egyenértékűvé. A rendszerváltás a középrétegek számára az átlagos családok tömeges lesüllyedését jelentette a létminimum határára, a gyermekek pedig sorsuk egyre rosszabbra fordulásaként élték azt meg. Miközben a családjuk egyre nehezebben tudja anyagilag fenntartani magát, a megélhetésért a szülőknek egyre többet kell dolgozniuk - rosszabbodó feltételek között - addig a saját jövőjük, lehetőségeik is beszűkülnek. A családok elszegényedésével csökkentek az anyagi és egyéb lehetőségek, amelyek a gyermekek testi-lelki-szellemi harmonikus nevelését, társadalmi szocializációját biztosítanák. Egyre inkább háttérbe kerültek mindazok a feltételek, amelyek a gyermekek egészséges életmódra történő közvetlen nevelését, kulturálódását szolgálják, másrészt felerősödtek olyan társadalmi hatások, amelyek összességükben teret engednek az egészségtelen, az igénytelen életvitelnek. Ezek a rossz minták is hozzájárulnak a gyermekek helytelen szocializációjához.
A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését közvetlenül, vagy közvetve szolgáló szabadidős lehetőségek jelentősen csökkentek. Az e téren működő gyermekszervezet a nevelés és a szocializáció semmivel nem pótolható színterét adja.
A korábbi monolitikus gyermekszervezet tevékenysége visszaszorult, s az újak érdemi működése nem vált széleskörűvé. Egyes adatok szerint a gyermekeknek csupán csak a 6%-a tartozik valamely gyermekszervezethez Magyarországon. E miatt is megvan a veszélye annak, hogy a '90-es évek gyermekei kellő értékrendközvetítés, értékek átadása hiányában a társadalomtól elidegenednek, és nem kellően készülnek fel a felnőtt életre.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy bővüljenek azok a lehetőségek, amelyek a gyermekekkel való foglalkozást biztosítják. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű gyermekeknél, akiknek erőteljesen csökkent az esély arra, hogy felnövekedvén a társadalom középrétegéhez tudjanak kapcsolódni. Fontos, hogy a családok életén belül is növekedjenek mindazok a készségek, amelyek igénylik a gyermekek harmonikus nevelésének biztosítását. A családi életet nem élvező, állami gondozásban levő gyermekek számára pedig szükséges, hogy kellő szocializációjuk alakuljon ki az intézményen kívüli életre való felkészülésben.
Társadalmi közgondolkodásunk az elmúlt évtizedek során - közoktatás-politikai, gyermek- és ifjúságpolitikai állami feladatokra alapozva - megteremtette a gyermekek és családjaik védelmét. Természetesen nem mindenre kiterjedő és maga után kívánnivalót nem hagyó volt ez a rendszer, de a gazdasági alapot és a kulturális értékek védelmét feltétlenül jelentette.
A sokat emlegetett, ingyenesnek nevezett alapellátást az utóbbi években társadalompolitikai szempontból is sok kritika érte, ám a helyébe lépő kialakulatlan, átmeneti rendszer is a problémák tömegét veti fel.
Az ország gazdasági helyzetére hivatkozva újabb és újabb szociálpolitikai megszorításokat illetve szándékokat tapasztalunk, miközben - érthető módon - a szociológusok, a pedagógusok, a pszichológusok, a szülők nagy része, és a gyermekekért felelősséget érző társadalmi szervezetek aggódnak a jövőért.
Az elmúlt év során eredményesen tevékenykedtünk szervezetünk alapszabályában megfogalmazott céljaink érdekében.
A piaci viszonyok megjelenésekor elementáris erővel törtek a felszínre az elfojtott társadalmi problémák, és a nyugdíjasok mellett a fiatalok, a gyerekek, a gyermekes családok jelentős hányadát igen nehéz egzisztenciális helyzetbe hozták. Ennek felismerésére, tennivalók feltárására is szükség volt.
Szervezetünk - mint nem politikai jellegű gyermekszervezet - az elmúlt 5 évben elismerésre méltóan munkálkodott a tagolttá vált ifjúsági szervezetek sokszínű világban. Meggyőződésünkké vált, hogy az ifjúsági érdekérvényesítés sikerét az ifjúsági vezetők szakmai felkészültsége és a munkában szerzett tapasztalata kedvezően befolyásolja. Változatos tennivalók mellett ezen a téren is előrelépést terveztünk, vettünk célba sikeresen.
A korábbi szervezetépítés - a régiószerű működés megszervezése során fontos volt, hogy vonzó, érdekes programokat szervezzünk. Ez nagy nehézségek árán valósult meg, mivel anyagi eszközök nem álltak rendelkezésünkre. Szembe találtuk magunkat a ténnyel, hogy a problémák, az igények a helyi sajátosságoktól függően eltérő képet mutatnak.
Az is világossá vált, hogy szervezetünk működésképtelen társadalmi támogatás hiányában. Mind az anyagi eszközök megszerzését, mind a támogatások kiépítését szem előtt tartottuk. Ezért tennivalóink sorában az alábbiakra helyeztük a hangsúlyt:
1. Együttműködés
Független gyermekszervezetünk széleskörű kapcsolatok kiépítésére törekedett a részvétel elvének gyakorlásával: országos és helyi szinteken a korosztályt foglalkoztató iskolák, iskolaszékek, diákönkormányzatok, települési önkormányzatok, a településen működő segítő szervezetek (családsegítő szolgálatok, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Nevelési Tanácsadók, Menekült Táborok), országgyűlési képviselők, GYIÉT, Közoktatáspolitikai Tanács, Generáció NGYIK, MEASZ, Társadalmi Unió, Zánkai Tanácsadó Testület.
Gazdálkodó szervezetekkel kiépítendő kapcsolatainkra a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni.
Nemzetközi kapcsolataink:
Erdélyben, Vajdaságban, Kárpátalján helyi szervezetünk működik.
IFM-SEI-lyal együttműködve szervezzük a 3000 fős zánkai, 1997. évi Gyermek Világtalálkozót "A fiatalok kultúrája a jövő kultúrája" címmel.
Osztrák Gyerekbarátokkal hagyományosan jók a kapcsolataink. Az egymást erősítő együttműködésre továbbiakban is támaszkodunk.
2. Szabadidő kultúrált eltöltése:
A 90-es évek elejétől tapasztalhattuk, hogy a családok erőforrásainak érezhető csökkenése odavezetett, hogy az ifjúság jövője, a személyes jövő, az egzisztencia-teremtés sokak számára teljesen kilátástalanná vált.
Rendkívüli feszültségeket jelez az ifjúság életesélyeinek alakulása, tudjuk aligha létezik a társadalmi peremhelyzetnek, a deprivációnak kiélezettebb formája, mint az esélytelenség. Az esélytelenség arra, hogy az egyén versenyképes munkaerő-piaci pozícióhoz szükséges képzettségre tegyen szert, hogy konvertálható ismereteket szerezzen, hogy a társadalmi peremhelyzetet valamikor az életút során meg tudja haladni.
Félő, hogy a peremhelyzetet, az életesélyek megkülönböztetetten kedvezőtlen alakulása az ifjúság egy részét a társadalmi deviancia felé tereli.
Ezért is fontos tudatosan vállalnunk és szerveznünk az iskolasegítő programokat, a kultúrált időtöltés formáinak biztosítását. Tevékenységünk folyamatos, napi jellegű. A gyermekekkel történő rendszeres foglalkozásokból, a szülőkkel, családokkal való rendszeres kapcsolatból áll. Ugyanakkor nagy részét képezi az egyes eseményekre (hétvégi kirándulásokra, foglalkozásokra, táborokra, kulturális rendezvényekre történő fölkészülés.
Régióink munkája e területen is kiterjedt az elmúlt fél évben: (például)
Keleti Régió: Kézműves klub működése (pl. szövés-tanulás, népi mesterségek), Múzeum, könyvtár-látogatások, Hangverseny a Nyírbátori Református templomban, Vers, mesetanulás, versenyek, Színházlátogatás Nyíregyházán, Miskolcon
Nyugati Régió: "Telt-ház" - Színházi nap Kaposváron, Télkarnevál - Kulturális Gála, Kézműves műhely - 2 hetente, Szaktárgyi korrepetálások szervezése általános iskolás tanulók számára.
Dél-Keleti Régió: Képzőművészeti pályázat - kiállítás Mezőtúron, Munkácsy M. Múzeum gyermekprogramján részvétel, (múzeum, műemléki hónap).
Bp. és Környéke Régió: Fővárosi szórakoztató és egyéb közösségi programokon való részvétel (Május 1. a Városligetben, Gyermeknap a Köztársaság téren, Juniális a Hűvösvölgyi Nagyréten, Aug. 20. a Margitszigeten, Non-profit expo, Gyerexpo stb.) gyermek és családi programokkal egybekötve; Színházi - gyermekdélutánok, családi esték, Péter Kréher festőművész és Makai Ilona irányításával "Repülő ecset" festőjáték és verseny, Nyergesújfalu és Ecser folklórcsoportjai.
A hagyományok, történelmi emlékhelyek ápolása, közösségi és családi ünnepek méltó megünneplése, mind egy-egy nevelési alkalom, élményt nyújtó program. 1996. kitüntetett programsora a Millecentenáriumi évforduló. Példák:
Keleti Régió: Gyereknap, Gyermekek Világnapja, Karácsonyi megemlékezések, Betlehemi játékok, Húsvéti vidámságok, Helytörténeti gyűjtemények - gyűjtés - ismeretek.
Nyugati Régió: Zalai hagyományok, májusfaállítás - kitáncolás, Kárpátaljai millecentenáriumi tábor, millecentenáriumi Gyermekbarát emlékmű építtetése - avatása, Kossuth-túra 1996. (együtt a Kossuth Szövetséggel).
Dél-Keleti Régió: Békés megyei Úttörővezetői Emlékülésen való részvétel (50. évf.), Millecentenáriumi Emléktábor - Szentes.
Bp. és Környéke Régió: Váradi Emléktábla koszorúzás, Tápióságon Dr. Papp Károly prof. emléktáblájának koszorúzása, "Félelem nélkül élni" - közös ünneplés az Osztrák Gyermekbarátokkal, Gyermeknap, Gyermekek Világnapja, Gyermekbarát Országos Születésnapi Gála, Tisztelgés Tápióságon az 1848-49-es szabadságharc emlékművénél, Tápióságon, millecentenáriumi emléknap (jurtaépítés, íjászbemutató).
A nyár, az iskolai szünidő gyermekszervezetünk számára a felhőtlen, gondtalan együttlétet, vezetők, szociális munkások számára a kemény, sokrétű munkát jelenti. A táborok, kirándulások tervezése, pályázatok megírása, majd a táborszervezés a tavaszi hónapokban bonyolódott. Június-augusztus a táborozás, kirándulás hónapja.
Az 1996-os év központi táborai kiemelten jól sikerültek. (Föhr-sziget (Északi tenger) Nieblum-falu. - A német sólymok (SJD-Die Falken) táborában 12 gyerek és 2 ifjú nyaralt az Európa Tanács Ifjúsági Szekciója anyagi támogatásával. Svájc-Olivone - Melk-Bécs (júl.7-14.), Kemence: Gyermekbarát Zöldek tábora, Szanazug - Országos Felkészítő Tábor)
Régió és Környezetvédelmi Táborok:
Keleti Régió: Hétvége Nagyhódoson, Kerékpártúrák - közeli falvakba, Horgászverseny a Bátorligeti tavon, Bográcsos főzés - a településhez közeli erdőben, Vadászparkban, Tiszaparton, Hajdúnánási kirándulás (struccfarm).
Nyugati Régió: Kézműves tábor Ecseren - 45 fő, Kirándulások - Taszár IFOR bázis - 45 fő, Somogyvámos, Nomád tábor - Fagyoskereszt - 50 fő, Kárpátaljai tábor - 6 fő.
Dél-Keleti Régió: Természet és környezetvédő tábor - Szabadkígyós - 28 fő, Képző és felkészítő tábor - Csillebérc - 43 fő, Természetjáró környezetbarát tábor, Millecentenáriumi emléktábor, Kirándulások - horgászverseny, szalonnasütés, vonattal a közeli településre.
Bp. és Környéke Régió: Balatonszemesen több turnusban: -Bp.-i gyerekek részére - 12 fő, -családok részére -ált.iskolások részére, Sopron - 40 fő, Deszkáspuszta, Úszótábor ovisoknak Jászberényben - 20 fő, Telkibánya túrázó - ásványgyűjtő tábor - 22+3 fő, Balaton-felvidéki túra tábor - 55 fő, Bakonyoszlop - 35 fő, Szigetközbe - Vénekre - 41 fő, Erdei tábor VI.ker.gyermekeknek, Szilvásvárad - 40 fő.
A színes, változatos helyeken szervezett tábori programok nélkül a résztvevők nagy többsége "kulcsos gyerekekként" töltötte volna az egész nyarat.
A Budapesten szervezett nyári programok sorából a részvétel a Szüni-dö-dő eseményein volt a legjelentősebb: pl. Szentendrei papírgyár, Götz Bp. KFT. (babagyártás folyamata), Dunai Vízrendészeti Rendőrkapitányság (vízirendőrség munkájáról), Duna MGTSZ Csepel Dísznövénykertészet, Semic Interprint nyomda megtekintése stb. adott kellemes élményeket a résztvevőknek.
Jelentős a központban működő "Gyermekbarát Zöldek" tevékenysége - tábori nevelő munkája is - a legutóbb a Kemencén szervezett sikeres táborban hozott eredményeket.
Az a tapasztalatunk, hogy a helyi szervezetek nevelőmunkájában - a tevékenységek folyamatában az egyes nevelési területek egymásba folynak, hiszen pl. amikor kirándulunk, az egészséges életmódra, a mozgás megszerettetésére, a természetvédelemre is nevelünk. Ezért az egészséges életmódra nevelésről rövidebb említést teszünk ebben az összefoglalóban, kiemelve a gyermekspecifikus veszélyeztető tényezőket, mint az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás és a drog veszélye. A további munkánk során e három területre hangsúlyozott figyelmet fordítunk.
Az 1996-os év a politikai szocializáció területén is jelentős eseményeket hozott szervezeteinkben. A Nemzeti Alaptantervnek megfelelően egy-két év múlva a kötelező műveltségi területek egyike lesz a polgári ismeretek - vagy társadalomismeret. Ennek a még csak elvben létező iskolai tárgyát, a programját most dolgozzák ki. Mi természetesen nem iskolai közegben, hanem a gyermekszervezet keretei között készültünk fel a Gyermekbarátok Köztársasága megalakítására - modellezve a felnőtt társadalmat. Tudjuk ugyanis, hogy a demokrácia életképességének és tartósságának elengedhetetlen feltétele a közügyekért felelősséget érző, abban részt vállaló, demokratikus szellemű "jó polgárok" tömeges megjelenése.
Ezt tanulni és gyakorolni kell. A "jó polgár" az az autonóm személyiség, aki tevékenyen részt vesz a szűkebb és tágabb környezete közügyeiben, és felelősséget érez az ország ügyei iránt.
Modellezve tehát a felnőtt társadalmat, pártokat alakítottunk, (Fehér Párt: "Az alapszín az alapokért", Sárga Párt: "A diákok jogaiért", Kék Párt:" Az edzettebb gyerekekért") parlamenti képviselőket, majd köztársasági elnököt választottunk, gyermek-kormányt alakítottunk. A tartalmi nevelőmunka tovább folyik, felkészítés a Gyermekbarát Népfőiskola "Sólyom Osztályában" történik.
A Gyermekbarát Sólymok kapcsolatot keresnek és építenek régiónkban élő sok-sok gyerekkel.
Május végén ünnepelte a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma jogelőd szervezete megalakulásának 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból a szervezet vezetői koszorút helyeztek el az egykori főtitkár, Váradi Sándor emléktáblájánál az óbudai Váradi utcában, ünnepi ülést tartott a Gyermekbarátok Köztársaságának parlamentje a Magyar Parlament kongresszusi termében, ahol Kiss Péter munkaügyi miniszter köszöntötte a zsúfolásig megtelt teremben a szervezet képviselőit. Mint mondotta, a mozgalom 1992-es újjászerveződése az akkori időszak szükségszerűsége volt, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében köszönetet mondott a szervezet vezetőinek, tagjainak gyermekérdekű munkájukért. Az operettszínházban díszelőadással zárult az ünnepségsorozat, ahol a megemlékezések után a Valahol Európában musicalt tekintették meg az egykori és mai gyermekbaráttagok és barátaik.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma országos elnöke, Hanti Vilmos beszéde az operettszínházban:
Kedves Barátaim!
Egy ember életénél is tiszteletet ébreszt a 80. születésnap. Most, amikor a Gyermekbarát Mozgalom megalakulásának 80. évfordulóját ünnepeljük, számunkra különösen kedves ez az évforduló, hiszen sok ember összefogásának szép példáját idézzük. Amikor szociáldemokrata elődeink szükségét látták annak, hogy a századelő zord, nyomorúságos éveiben létrehozzák önkéntes, civil kezdeményezésüket, a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületét, akkor alapvetően a nincstelen, a szegény gyermekek érdekében létrejött szervezetről beszélünk.
Főhajtást érdemelnek részünkről azok az emberek, akik önzetlenül vállalták, hogy a nyomorgó gyermekeken segítenek.
Figyelemre méltó, és napjainkban is tanulsággal szolgál a tragikus sorsú Somogyi Bélának 1917. tavaszán megjelent cikke, amelyben leírja, hogy a Gyermekbarátok nagyon sok közvetlen eredményt elérhetnek a gyermekek érdekében, apró örömöket szerezhetnek néhány ezer gyermek számára, de azt is tudják, hogy anyagi eszközeik korlátozottsága miatt a bús sorsú kis proletárok tízezreihez és százezreihez hozzá sem bírnak majd férni. Tudják, hogy az a pár ezer proletárgyermek, akiknek néhány szép órát vagy napot, vagy egy és más könnyebbséget fognak szerezni, az ő hatáskörükből megint csak visszatér az egészségtelen tömeglakásokba, a silány táplálékhoz és martalékává lesz a korai kenyérkereső munkának.
Tehát a Gyermekbarátok ténykedésének nem kifejezetten csak a jótékony pepecselésben kell kimerülnie, hanem azért is kell küzdeni, hogy alapvetően esélyegyenlő, szolidáris, gyermekbarát társadalom jöjjön létre.
Ötven évvel ezelőtt, 1947-ben a 30. születésnap alkalmából Kéthly Anna, aki az egyesület elnökeként hosszú ideig volt harcosa a Gyermekbarátok törekvéseinek, így szólt egy rádióműsorban:
Virrad már a világnak, látszik már a láthatáron a nap fölkelte. A jubiláló Gyermekbarátok munkája nyomán majd fölnőnek azok az emberek is, akik bölcsen, okosan élni is tudnak majd egy megbékélt világban.
Nem egészen így lett. Sem a világ nem békélt meg, sem a gyermekbarátok nem bontakozhatták ki tevékenységüket.
Tudjuk, a politika ismét közbeszólt. Amíg 1944-ben a szélsőjobb, 1948-ban a szélsőbal lehetetlenítette el a Gyermekbarát Mozgalom működését. Világossá vált: az MKP vezetőinek nincs szüksége az ilyen szabadon, önállóan tevékenykedő mozgalomra.
Nagyon hosszú idő telt el addig, amíg 5 évvel ezelőtt ismét felújíthattuk a Gyermekbarát Mozgalom működését. Nagyon sok településen alakultak meg helyi szervezeteink. Egyrészt családi mozgalomként végezzük segítő munkánkat, ugyanakkor létrehoztuk korosztályi szerveződésünket, a gyermekbarát sólymok köztársaságát. Bizakodjunk! Talán most már tényleg eljön az idő, hogy előbb-utóbb valósággá válhatnak Kéthly Anna szavai!
A 80. évfordulón, amikor egy pillanatra megállunk, és emlékezünk, azt kívánom, hogy példamutató elődeink adjanak lelkesedést, kitartást, hitet további munkánkhoz. Ehhez segítsenek hozzá bennünket Babits Mihály sorai:
"Csakazértis, hirdeti már címében is egy baloldali lap a polgári ellenállás lehetőleg legtömörebben megfogalmazott lényegét. De nem az átfestett címerek, a visszakeresztelt utcanevek, a szerencsétlen kiskatonákra húzott középkori maskarák, az üres frázisok elleni hadakozásra kell fecsérelni a társadalom energiáit, ezt a fordulót hagyjuk meg a múltból előbukkant ködlovagoknak - legyen a múlt és a múlton való végtelen rágódás az ő kiváltságuk. Mindenkinek a maga munkahelyén, szakmai egyesületében, településén, egyházközségében és iskolai körzetében kell szembeszállnia mindenfajta tekintélyuralommal - 'csakazértis' ragaszkodva a méltányossághoz, a szakszerűséghez, a demokráciához."
(Hegyi Gyula: Csakazértis, Magyar Hírlap, 1992. április)
Csakazértis. A rendszerváltást követő kezdeti években a lap és a szellemi műhely lehetőségeivel, nagy hittel igyekeztünk tenni a modern szociáldemokrata értékek hazai térhódításáért. A lap felelős szerkesztőjeként jelenthetem ki: a szociáldemokrácia enyhén szólva nem konjunkturális időszakában időt álló gondolatokat képviseltek az újság köré gyülekező legkülönfélébb emberek. A Csakazértis estéken a Kossuth Klubban politikusokkal, szakemberekkel egyértelműen fogalmaztuk meg ma is vállalható (és ma is még vállalásra váró) szocialista elveket, módszereket. Hiszen azzal, hogy áttérünk a piacgazdaságra, nem feltétlenül a vadkapitalista viszonyoknak kell érvényesülniük, ahol az emberek, a családok, a gyermekek végérvényesen kiszolgáltatottá válnak.
A rendszerváltás forgatagában azt tapasztaltuk, hogy a hatalmon lévő, befolyással bíró erőket a legkevésbé az ember érdekelte. Nem érdekelte az, hogyan éli meg az egyén a gondoskodó államból a személyes boldogulásra, az öntevékenységre alapozó átalakulást. Drasztikusan csökkentek a családoknak, a gyermekeknek szánt központi juttatások. A rendszerváltást követően a legnehezebb helyzetbe a gyermekek kerültek Magyarországon. Az átalakulás lakossági terhei szinte kivétel nélkül érintették a gyermekeket. A gyermekvállalás az elszegényedéssel vált egyenértékűvé. A megélhetésért folytatott hajszában, az eredeti tőkefelhalmozás során a kisebbeknek, a gyermekeknek még kevesebb figyelem jutott. Mindezek mellett az egyre nyomasztóbb belpolitikai viszonyok közepette érkeztünk el 1992. őszéhez, amikor az átalakulás óta először tetőzött a szélsőjobb hullám. A Csurka - dolgozattal 44 év után újra megfogalmazódott a szélsőjobb ideológiája.
Szeptember 19-én tüntetést szerveztek a Hankiss-TV ellen, majd követte azt az október 23-i államfői beszéd megzavarása.
A Csakazértis szellemi műhelyében e borús szeptemberben merült föl annak az igénye, hogy a lap lehetőségein túlmenően gyermekeink védelme érdekében szükség lenne az érdekképviseletükre. Ekkor határoztuk el, hogy nem csak a sajtó erejére, befolyására alapozva teszünk magunk is a gyermekekért. A jó példát minél szélesebb körben terjesszük! Mutassunk haladó értékeket fiataljaink számára! Kézenfekvő, hogy a nagy múltú, szociáldemokrata hagyományú gyermekbarát mozgalmat minél szélesebb körű társadalmi bázissal, országos méretekben ismét újjá kell szervezni.
A szerveződés megkezdésének bejelentésére 1992. szeptember 28-án került sor a Csakazértis Esten. Így ez a dátum tekinthető az újjáalakult egyesület születésnapjának. A rendezvényről amolyan baloldali minicsúcsként adott hírt a sajtó. "Már csak másfél évet kell aludnunk?" címmel a szocdem est alkalmat adott arra, hogy a potenciális baloldali pártok, ifjúsági és szakszervezeti vezetők végre találkozhassanak egymással és kifejthessék véleményüket a közös együttműködés lehetőségéről.
1997-ben a Gyermekbarátok kettős évfordulót ünnepelnek. Június 15-én 80 éves ez a nagy múltú mozgalom, amely a zivataros években mindig hitet tett a gyermekek ügye mellett. Szeptember 28-án pedig immáron 5 éves az újjászervezett egyesület.
Szinte hihetetlen, hogy igazi, alulról létrejövő civil kezdeményezésként mekkora erőket volt képes felszabadítani! Mennyi lelkes, a gyermekekért tenni kész embert kapcsolt be tevékenységébe! Szinte hihetetlen, hogy mennyi segítője lett a Gyermekbarátoknak és milyen sok eredmény született a fél évtized alatt. Négy régióban, 68 településen alakultak meg helyi szervezeteink, határainkon túl pedig három országban egy-egy csoport.
Családi egyesületünk mára kiépítette gyermekszervezeti bázisát is. 1996. szeptember 20-án a Gyermekbarát Sólymok megalakították a Gyermekbarátok Köztársaságát. Ezzel belső fejlődésünk eredményeként létrejött a mozgalmon belül korosztályi szerveződésünk, amelynek keretében fiataljaink egyre önállóbban intézhetik saját ügyeiket.
Ha a 80. évfordulón megállunk és visszatekintünk, büszkén állapíthatjuk meg, hogy e hazában mindig is voltak áldozatkész emberek, akik hajlandóak voltak a legelesettebb gyerekekhez fordulni. Hívják őket Angyalföldön Dege mamának, Óbudán Váradi bácsinak, vagy a szocdem pártban Révész Kati néninek vagy Bandi bácsinak.
Optimisták lehetünk az eddigi öt év alapján is, hiszen a civil szervezetek számára a nehéz időkben nagyon sok áldozatkész felnőttel találkozhattunk, akik csatlakoztak mozgalmunkhoz. A legtöbbször maguk is támogatásra szorultak volna. Ennek ellenére (vagy ezért?) mégis kitartottak - s tettek, tesznek is tőlük telhetően a gyermekekért. Csekély anyagi lehetőségeink ellenére figyelemre méltó eredményeket értünk el, kiváló, ügyszerető munkatársakkal dolgozhattam együtt. Gyakran megfogalmazódik bennünk, hol tartanánk már, ha állami támogatásként mi is tizennégyszeres összeget kaptunk volna, mint az MDF-es többségű kormány idején más gyermekszervezet, vagy ha (akár az 1953-ban államosított javainkért cserébe) rendelkeznénk mi is hasznosítható ingatlankomplexummal.
Köszönjük azok segítségét, akik, ha formálisan nem is kapcsolódtak szervezetünkhöz, mégis részesei eredményeinknek. Külön a sajtó munkatársai segítségét. Sokan közülük maguk is bizonytalan helyzetbe kerültek, mégis próbálták tenni, amit lehetett. Újjáalakulásunk óta több mint kétezer flekk terjedelmű cikk született rólunk.
A Gyermekbarát Mozgalom története bizonyítja, hogy még egy demokratikus gyermekszervezet működése sem biztosított szélsőjobb vagy szélsőbal kurzusok idején. A Gyermekbarát Egyesületet 1944-ben a nyilas vezetés tiltotta be, majd a háború utáni újjászervezett tevékenységét 1948-ban a kommunistának nevezett monolitikus hatalom lehetetlenítette el.
Amikor előre tekintünk, bízzunk abban, hogy mozgalmunk a jövőben több eszközzel többet tud még tenni a gyermekekért, és nem lesz több lehetőség a beszüntetésére!
Hanti Vilmos
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma országos elnöke
Mi tagadás, nagyon készültünk Zánkára.
Nem minden nap gyűlik össze több ezer gyerek és fiatal a világ minden tájáról - mint a mi vendégünk. A mienk itt azt jelenti, hogy a mienk: a magyaroké, mienk: a Gyermekbarátoké, Úttörőké, Fiatal Sasoké - mienk: azoké a magyar gyerekeké, akiket ott a táborban megismertek, akiknek majd eszükbe jutunk, ha Magyarországról hallanak (és nem mindegy, mi jut eszükbe) - mindannyiunké, akik készültünk Zánkára. De azt ne higgyük, hogy csak mi készültünk! Készülődtek vendégeink is. A finnek például kétszázötven-háromszázan jöttek, és aki jött, már előtte buzgón tanult magyarul. Az angolok - a Woodcraft Folk - a megnyitóra készültek közösen, ezt ők vállalták. A németek, skandinávok, belgák a saját nemzeti napjukon a rájuk jellemző módon színesítették, tették felejthetetlenné Zánkát. Ahogy mi is készültünk: július 20-a a magyar (ifjúsági) kultúra, magyar ételek - és magyar gondok megbeszélésének napja volt. Merthogy komoly dolgokról is volt szó azok számára, akiket a többi népnek és ifjúságának nem csak a táncai és dalai érdekelnek. És mennyit lehetett játszani, milyen sokféle új játékot!
És milyen jókat lehetett enni! Az étlap egyenesen szédítő volt! Nem mintha az lenne a legfontosabb, de ha az ember egész nap ugrál, úszik, sportol és egyáltalán, jó étvágyú fiatal gyomra van, akkor ez sem megvetendő!
De a legérdekesebb, a legizgalmasabb nem a koszt, nem a Balcsi, még csak nem is a sokszínű program volt, hanem MI. MI, több ezer gyerek, szerte a világból, MI, akik azelőtt sose láttuk egymást, nem hallottunk egymás országáról semmit, MI, akik egy csomó új barátot, tudást, ismeretet szereztünk valóban feledhetetlen tíz nap elmúltával, s az emlékeink, amelyek még tovább élnek bennünk és észrevétlenül válnak tanulságokká. Mert egyáltalán nem fogjuk észrevenni, hogy egy parányit mindannyian, -kicsik és nagyok- okosabbak, tájékozottabbak is lettünk Zánka után, nemcsak barnábbak. Zánka nagyszerű volt. Egy kicsit jobban lehetett bízni utána a világban, és egymásban. Mi tagadás, nagyon készültünk Zánkára...
A Magyarországi Gyermekbarátok vezetői Jászapátiban tartott országos találkozójukon felhívással fordultak a világ köztiszteletben álló személyiségeihez, hogy legyenek partnerek a közös cselekvésben a gyermekekért.
Íme szemelvények a sok-sok válasz közül:
"Meggyőződésem, hogy a gyermekek jogaira és szükségleteire összpontosító politika az egészséges társadalom jellemzője... ... megnyertünk norvég non-profit szervezeteket és társaságokat, hogy a gyermekek között végzett munkával vegyenek részt az erőszak, a kábítószerezés és bűnözés elleni egységes fellépésben... ... Az olyan non-profit szervezetek, mint a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma nagyban hozzájárulnak e munka sikeréhez. Támogatást érdemelnek tehát a gyermekek sorsa iránt felelősséget érző minden személytől. ... Sikert kívánunk a "2000.év gyermekkönnyek nélkül" elnevezésű kezdeményezésükhöz és szervezetüknek a magyar gyermekekért végzett munkájához."
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Kristi Kolle Grondahl
a Storting (Norvég Parlament) Elnöke
"Ma a gyerekeket sokféle veszély fenyegeti. ... Ma az egész világon a családok több önállóságot nyújtanak gyermeküknek, de ez nem párosul autonómiával, vagyis azzal a képességgel, hogy felelős módon éljenek függetlenségükkel, az iskolák egyre többet oktatnak, de kevesebbet nevelnek, a tudás átadására törekszenek a személyiség kialakítása helyett, a szabadidő - különösen a "fogyasztói társadalomban" - árat ró mindenre, az értékeket semmibe veszi, különösen a társadalmi és morális jellegű értékeket..."
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Jacquqes Moreillon, Főtitkár
Cserkészmozgalom Világszervezete
"... Boldog gyerekkort csak meleg, biztonságos családi környezet biztosíthat, mely mentes minden súlyos anyagi vagy egyéb presszúrától, ezért lehetővé akarjuk tenni azt a modern európai gyakorlatot, amely mind az apa, mind az anya számára lehetővé teszi, hogy gyermeke első éveiben otthon maradhasson vele, hisz a gyermek jogai közé tartozik, hogy mindkét szülő gondoskodását teljes mértékben élvezhesse. Külön figyelmet akarunk szentelni azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei súlyosan betegek vagy születési rendellenességgel jöttek a világra. ... Én magam is meg akarok mindent tenni, ami hatalmamban áll, hogy országom gyermekeit megóvjam mindenféle fizikai erőszaktól vagy zaklatástól, hogy az ilyen bűnök elkövetőit igazságosan megbüntessék, hogy gyermekeink egészséges és biztonságos társadalomban nőhessenek fel."
Sok sikert kíván Mozgalmuknak....
Dr. Janez Drnovsek
Szlovénia Miniszterelnöke
"Örömmel kaptam kézhez levelét, de egyúttal szívszorongva is - a túl sok gyermek miatt, akik védtelenek a felnőttek közönyével és agresszivitásával szemben. ... Számunkra, Romániában a gyermekek védelmezése elsődleges szempont, ... ezért hoztuk létre "Gyermekeink" elnevezésű programunkat, amelyet személyesen koordinálok. Mellékelek egy programvázlatot és örülnék, ha együttműködnénk.
Köszönöm jókívánságait és biztosíthatom Elnök Urat megkülönböztetett nagyrabecsülésemről."
A "Gyermekeink" program javasolja:
Mit?
A román társadalom érzékenységének fokozását a gyermekek helyzete iránt.
Születések számának növelését ösztönző feltételek teremtését.
Modern elvek szerinti pedagógiát.
A fiatalok szocializációjának, társadalomba való integrálódásának könnyítését.
Ki?
... Bárki, aki törődik a romániai gyermekek helyzetével.
Hogyan?
A romániai gyerekek helyzetének átfogó feltérképezése.
Az újszülött- és gyermekkori elhalálozás okainak felfedezése.
A szegények helyzetének reális felmérése.
Életképes megoldások kidolgozása.
Sajtókampány a román közvélemény figyelmének felhívására.
Hol?
Bukarestben és az ország 40 megyéjében. A programot megyei szinten a polgármesteri hivatalok támogatásával koordinálják.
"Őszintén üdvözlöm az Önök mozgalmát."
Emil Constantinescu
Románia Elnöke
"... Számomra úgy tűnik, ez a kezdeményezés - függetlenül attól, milyen fejlettségi fokon állnak - érvényes mai világunk minden országára. ... Kazahsztán a világ egyik legfiatalabb állama, a gyermekkultusz azonban ősi. Napjainkban a 16 éven aluli korosztály a népesség egyharmadát teszi ki, és attól, hogy milyen felnőttekké válnak, mennyire fognak szilárdan állni a lábukon, milyen képzésben részesülnek, természetesen nagyban függ a XXI. századi Kazahsztán arculata ... Éppen ezért élveznek prioritást a gyermek- és anyavédelem kérdései. ... Dosztojevszkij fogalmazta meg annak idején a prófétikusnak tűnő kérdést: felér-e az eljövendő isteni harmónia egyetlen megkínzott gyermek könnyével is? Társadalmunk, mint sok más társadalom is, hamis, gyötrelmes utat tett meg ennek az eljövendő paradicsomnak a keresésében egy olyan országban, ahol mintha fennkölt célok nevében megrémülnének az emberi jogok. ... Csak az általános emberi civilizáció keretei között fejlődve, a személyiséget mindenkor szem előtt tartva lehet eljutni az általános felvirágzáshoz.
A gyermekkönnyek nélküli világhoz.
Sok sikert, Barátaim!"
Narszuttán Nazarbájev
a Kazah Köztársaság elnöke
"... Joggal hivatkoznak világszerte a gyermekekkel szemben fenyegetően növekvő erőszakra. Ezért rendkívül fontosak az olyan intézkedések, amelyek fokozottan védik a gyermekeket. A Szövetségi Köztársaság kormánya is kulcskérdésnek tekinti ezt a kérdést. A Szövetségi Kancellár Úr nagy érdeklődéssel fogadta és kíséri az Önök "2000 gyermekkönnyek nélkül" akcióját. ... Sok sikert kíván felelősségteljes munkájukhoz."
Baráti üdvözlettel.:
Andreas Hermes
"A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Elnökének, Zoran Lilicnek és Miniszterelnökének, Dr.Radoje Konticnak megbízásából, valamint a magam nevében üdvözlöm a " 2000.év gyermekkönnyek nélkül" című kezdeményezést. ... Az UNICEF-fel való szoros és tevékeny együttműködésen kívül a gyermekgondozás állami programjának keretében a Jugoszláv Köztársaság elfogadta a Gyermekjogok védelmét és előmozdítását a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban. ... Mint a gyermekek boldogulásáról, fejlődéséről és gondozásáról szóló nyilatkozat aláírója, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elkötelezte magát minden gyermek jobb jövője mellett.
Az akció a gyermekekért 2000-ig, (és azon túl) jugoszláv tervének mottója: "A gyermekekre fordított minden befektetés megtérül, bármilyen költséges is".
Őszinte nagyrabecsüléssel és tisztelettel:
Zoran Lili
"A gyermekek védelmének és jogainak kérdése elsőrendű fontosságú az Európai Bizottság számára. A felnőtt társadalomtól minden gyermek védelmet, gondozást érdemel a képességei kifejlesztésére szolgáló szabadsággal együtt. Ez alapkérdése az emberi jogoknak és a fenntartható fejlődésnek. Mégis a gyakorlatban e jogok nem érvényesülnek kellőképpen. ... Biztosíthatom, hogy e feladat továbbra is fontos marad számunkra. Nagyra értékeljük, hogy e kérdés Önöket is foglalkoztatja."
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Luis Planas
Európai Bizottság
"II. János Pál Pápa Őszentsége osztja az Ön levelében foglalt érzelmeket, s Isten áldását kéri az Ön és társai által a gyermekek érdekében végzett munka sikerére."
Őszinte nagyrabecsüléssel:
L. Sandri Assessor
AGAPÉ Gyülekezet (Perjesi István vezető lelkész)
1182 Budapest, Sallai u. 132. Tel./fax: 291-3782
Agora Elektronikus Magazin (Miro Kiss Ida főszerkesztő)
2600 Vác, Ilona út 3. Tel.: 27/305-769
Alba Kör - Erőszakmentes Békemozgalom (Takács Imre ügyvivő)
1055 Budapest, Balaton u. 25. Tel./fax: 332-6109
Alba Regia Amazon FC
Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület (Róka Gyula képviselő)
Anglikán Hitközség (Denis Moss káplán)
1431 Budapest, Pf. 192.
Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom, Szolnok (Fekete Ferencné)
5008 Szolnok, Radnóti u. 19.
Balatonlellei Fürdőegyesület (Katus Lajos elnök)
8638 Balatonlelle
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata
6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Tel.: 76/487-387, 76/481-144 Fax: 76/481-328 76/481-217
Belváros-Lipótváros V. ker. Önkormányzat Belvárosi Segítő Szolgálat (Pócsfalvi Csaba intézményvezető)
1054 Budapest, Vadász u. 30. Tel.: 302-01-0
Békére Keresők Alapítvány (Takács Imre elnök)
Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetsége (Bögözi Győző)
BOCS Alapítvány (Simonyi Gyula elnök)
8003 Székesfehérvár, Pf. 7.
Buddhista Misszió, Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközösség (Pressing Lajos ügyvivő)
1112. Budapest, Kőérbereki dűlő 240. HRSZ. 1386 Bp. Pf. 952.
Budapest, V. ker. Szent István tér 13-14. Általános Iskola (Tarcsáné Fábián Julianna szmk elnök)
Budapest, VII. ker. Rottenbiller u. 43/45. 1071 Általános Iskola (igazgató) Tel.: 352-1425, Fax: 342-6999
Budapest, VII. ker. Hernád u. Általános Iskola Tel.:322-90-17, 352-1436, 322-8028
Budapest, XVIII. ker. Kapocs u. 56. Általános Iskola 1188 (Fadgyasné Láda Erika igazgató) Tel.: 295-4629
Budapest, XVIII. ker. Kassa u. 173. Általános Iskola 1185 Tel.: 292-1408, 292-2884
Budapest, XXI. ker. Ív u. Általános Iskola
Civil Parlament (Dr. Kemény László)
Civil Szervezetek II. Országos Gyűlése (Parlament, február 7.)
Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért (Nagy Imre elnökhelyettes)
Családsegítő és Gondozó Szolgálat
Zirc 8420. Zirc, Bajcsy Zs. u. 9.
Diabetesz Gyermek és Ifjúsági Országos Szövetség (Dr. Czövekné P. Ildikó)
4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 43. Tel.: 42/444-369, Fax: 42/409-364
Dusnok, Általános Iskola (Gorbay-Nagy Tihamér igazgató)
6353 Dusnok, Tel.:06-78-401-004
Dusnok, Napköziotthonos Óvoda (Erdélyi Lajosné vezető óvónő)
6353 Dusnok, Tel.: 78/401-004
Együtt Magyarországért Unió (Siposhegyi Péter)
Dr. Takács-Tárkányi Háziorvosi Bt.
9232 Darnózseli, Fő u. 70.
Elvált Apák Egyesülete (Dr Hegedűs István)
Elvált Gyerekek Védegylete (Kovács Péter)
1601 Budapest (postán marad)
Erdőbénye, Szent István Általános Iskola
3932 Erdőbénye Pf. 5.
EPK Gyermekmisszió (Balogh Sándor vezető)
1143 Budapest, Gizella u. 37.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal (Tóth János Csaba sajtóreferens)
1014 Budapest, Úri u. 62. Tel.: 202-5611, Fax: 202-5458
Erőszakellenes Fórum (Farkas Henrik)
1111 Budapest, Budafoki út 14. Tel.: 185-6788, 463-1450 Fax: 463-1896
Erzsébetvárosi Önkormányzat Oktatási- Ifjúságpolitikai és Sportbizottsága
1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. Tel.: 342-2969
Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ (Telegdiné Tóth Mária igazgató)
1073 Budapest, Erzsébet krt. 32.
Építőipari Dolgozók Szakszervezete (Csorvási József elnök)
Fejér Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szegedi Zoltánné igazgató)
8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 28.
Ferencvárosi Munkás Szabadidős Egylet (Szász Gábor ügyvezető titkár)
Fényes Szellők Baráti Kör (Réthei Prikkel Lajos ügyvezető elnök)
1360 Budapest, Pf. 6.
Fidelitas, a Fidesz ifjúsági társszervezete (Rogán Antal alelnök)
1062 Budapest, Lendvay u. 28. Tel.: 269-5353
FIKSZ Egyesület (Cs. Kádár Péter)
/1031 Budapest, Amfiteátrum u. 29./
Új adatok: Császár János elnök - 1137 Budapest, Szt. István krt. 12. 30/495-5171
Fővárosi Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Molnár László igazgató)
1052 Budapest, Városház u. 9/11.
Gyermekbarátok Alapítványa
1196 Budapest, Zrínyi u. 97. Tel./fax: 282-3852
Gyermekbarát Sólymok (Molnár Anett, a Gyermekbarát Köztársaság elnöke)
8360 Keszthely, Martinovics u. 57. Tel.: 83/315-858, Fax: 83/314-351
Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma (Papp György)
1502 Budapest, Pf. 121. Tel.: 166-6300/111, 113, 166-9745
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kerekasztal, Kiskunfélegyháza
6100 Kiskunfélegyháza
Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium
6750 Szeged, Korányi fasor 14/15.
9700 Szombathely, Markusovszky L. u. 5.
Haladó Erők Fóruma (Baranyi Ferenc elnök) Villányi úti Konferenciaközpont
1114 Budapest, Villányi út 11/13.
Heves Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata, Eger (Dr Nagy Magdolna igazgató-főtanácsos)
3301 Eger, Iskola u. 1. Tel.: 36/410-013, 410-607, 411-133
Humanista Mozgalom (Bereczki Márta szóvivő)
Idegen Fejlettebb Intelligenciában Hívők Közössége (Balogh Róbert közösségvezető)
2803 Tatabánya, Pf. 348.
Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesülete
1205 Budapest, Hosszú u. 70.
Ifjú Szocialisták Mozgalom (Czuschlág János ügyvivő)
1081 Budapest, Köztársaság tér 26. Tel.: 210-0046/221. Fax: 210-0081
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet 31 dolgozója
5000 Szolnok, Gyermekváros u. 1.
Józan Élet Egészség és Családvédő Szövetség (Gergely Mihály elnök)
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. Tel.: 176-1964, Fax: 200-2530
Kaposvár, Honvéd Utcai Általános Iskola (Kraliczki Zoltán igazgató)
Kempelen Farkas Gimnázium (Békefi Gábor igazgató helyettes)
Keresztény Értelmiségi Társaság Egyetemista-főiskolás Egyesület (Hosszu Gábor egyetemi docens)
1118 Budapest, Előpatak u. 35.
Kisgyőr, Napköziotthonos Óvoda (Juhász Erika óvodavezető)
Kiss Áron Magyar Játék Társaság (Györgyi Erzsébet soros elnök)
Komáromi Marianum Egyházi Alapiskola, Szlovákia (Stubendek István igazgató)
94501 Komárno Királya 30. Szlovákia
Kossuth Szövetség (Gavlik István elnök)
1084 Budapest, Déry M.u. 3.
Környezetvédelmi és Vízügyi Dolgozók Nyugdíjas Csoportja
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (Hajtman Ágnes)
1144 Budapest, Ulászló u. 15.
Madách Imre Gimnázium (dr. Leibinger Jánosné igazgató)
Magzatvédő Társaság Baranya megyei csoportja (Solymosy Béláné)
7633 Pécs, Esztergál L.u.5/a.
Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (Sárközi Sándor elnök)
1054 Budapest, Szabadság tér 16. Tel:311-8844 Fax: 311-1838
Magyar Flóra és Fauna Alapítvány (dr. Kovács Tibor)
Magyar Demokrata Fórum (Lezsák Sándor elnök)
1538 Budapest, Pf. 579. Tel.: 212-4601, Fax: 156-8522
Magyar Cserkészleány Szövetség 1136 Budapest, Balzac u. 21. II/2A Tel.: 340-0383, Fax: 213-6097
Magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi Szövetség (Dr. Kovács Gyula igazgató)
7401 Kaposvár, Orci u. 18/a Tel.: 82/312-058
Magyar Gyermekorvosok Társasága (Dr. Békefi Dezső főtitkár-helyettes)
Városi Kórház 2800 Tatabánya, Semmelweis u. 2.
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Seregély István egri érsek
3301 Eger, Széchenyi u. 1. Tel.: 36/313-259, Fax: 36/320-508
Magyar Népfőiskolai Társaság (Trencsényi Imre)
1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel./fax: 201-4928
Magyar Nők Szövetsége (Asbóthné Thorma Judit elnök)
1062 Budapest, Andrássy út 124. Tel.:131-9734
Magyar Nők Szövetsége Győr és Környéke Tagszervezete
Magyar Olvasástársaság (dr. Kádárné Fülöp Judit)
1827 Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár Budavári Palota "F" épület
Magyarországi Egyesítő Egyház (Mina Attila elnök)
1085 Budapest, Oránszky u. 19. I/1
1464 Budapest, Pf. 1346. Tel.: 138-4875, Fax: 176-4518
Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (Németh Ferenc főtitkár)
1396 Budapest, Pf.483. Tel.:/Fax: 331-9705
Magyarországi Jehova Tanui (Völgyes Sándor)
1425 Budapest, Pf.223.
1162 Budapest, Cserkút u. 15. Tel.: 409-1980, Fax: 409-1984
Magyarországi Eszperantó Szövetség 1368 Budapest, Pf. 193.
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Kapolyi László elnök)
1074 Budapest, Dohány u. 76. Tel./Fax: 342-3547, 175-3137
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Schweitzer József országos főrabbi)
1075 Budapest, Síp u. 12. Tel.: 342-1335, 322-6475, Fax: 342-1790
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (Fábián Katalin)
Magyar Internacionálé Óvoda és Általános Iskola
1026 Budapest, Pasaréti út 82/84. Tel./fax: 200-7573
Magyar Pedagógiai Társaság (Trencsényi László főtitkár)
1388 Budapest, Pf.84. Tel.: 132-4580
Magyar Pedagógiai Társaság Mozgalompedagógiai Szakosztály (Laurenszky Ernő elnök)
1388 Budapest, Pf. 84. Tel.: 132-4580
Magyar - Román Baráti Társaság
1016 Budapest, Dezső u. 3.
Magyar Úttörők Szövetsége Országos Ügyvivő Testülete
1535 Budapest, Konkoly Thege M. u. 21. Tel./fax: 175-6530, 395-6538
Május 1. Társaság (dr. Aggod József alelnök)
1023 Budapest, Zsigmond tér 8. Tel.: 339-4236
Miskolci Nők Egyesülete (Bodolainé Zay Irén)
3531 Miskolc, Nagy Sándor u. 11.
Munkáspárt Budapesti Elnöksége (Kollát Pál elnök)
1082 Budapest, Baross u. 61. Tel./Fax: 313-5423
Munkáspárt VII. ker. Szervezete
1074 Budapest, Hársfa u. 43.
Művészetbarátok Egyesülete
1078 Budapest, István u. 2. Tel.: 322-2660
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (Benkő Ágota elnök)
1056 Budapest, Március 15 tér 8. Tel./Fax: 117-4563
Napköziotthonos Óvoda (Juhász Erika vezető óvónő)
3556 Kisgyőr, Arany J. út 22. Tel.: 46/476-202
Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (Varjú László elnök)
Nők Világbéke Szövetsége (Cook Elizabeth)
1132 Budapest, Csanády u. 25/B III/2 Tel./Fax: 267-4900
Nyugdíjasok Budapesti Képviselete
1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.
Országos Családszövetség (Lindmayer József)
Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs ( Szekeres Istvánné elnök)
7621 Pécs, Rákóczi u. 11. Tel.: 72/210-064
Pedagógusok Szakszervezete (Szöllősi Istvánné főtitkár)
Pestszentlőrinc - Pestszentimre Társaskör
1183 Budapest, Széchenyi u. 18/a
Pitypangos Óvoda, Százhalombatta (Zsidákovits Sándorné vezető)
2440 Százhalombatta, Liszt F. u. 6.
Rászorultak Megsegítésére Alapítvány (Brenner Gábor)
1033 Budapest, Megyfa u. 33.
Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete (Ecsédi Károlyné elnök)
1077 Budapest, Almássy tér 2. Tel.: 342-2126, 122-9843 Fax: 122-6717
Székesfehérvári Regionális Álláskeresők Egyesülete
8001 Székesfehérvár, Pf. 196.
Szépen, Emberül Alapítvány (Kállai Eszter elnök)
1243 Budapest, Pf. 698.
Szociáldemokrácia 2000 Egyesület (Ladányi György elnök)
1088 Budapest, Puskin u. 4. Tel.: 138-2648, Fax: 138-4272
Szövetség a Baloldal Megújulásáért (Kemény Csaba)
1068 Budapest, Rippl Rónai u. 2.
Társadalmi Egyesülések Szövetsége Országos Elnöksége (Gyúró Ferenc elnök)
1126 Budapest, Szoboszlai u. 2-4, Tel.:155-9139. 155-5333/11, Fax:156-0982
Társadalmi Unió (Szabó Miklós elnök)
1094 Budapest, Balázs B. u. 17. Tel./Fax: 215-45-11
Tégy a gyűlölet ellen! mozgalom (Hegedűs Zsuzsa)
Újpalotai Családsegítő Szolgálat (Nagy Éva vezető helyettes)
1156 Budapest, Kontyfa u. 13. Tel.: 418-3315
Ybl Miklós Középiskola, Székesfehérvár
Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Faragó László igazgató)
3200 Gyöngyös, Thán Károly u. 1.
Vas Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (Németh Endre igazgató)
9700 Szombathely, Vörösmarty u. 11.
Vasutas Szakszervezet pestszentlőrinci nyugdíjas alapszerve
Városi Biciklizés Baráti Kör, Székesfehérvár (Póka Gyula)
8001 Székesfehérvár, Pf. 196.
VE-GA Szövetség (Korom Pál elnök)
6600 Szentes, Kossuth L. 17.
Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (Faragó György igazgató)
Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Zakács Gyula igazgató)
8801 Nagykanizsa, Bajza u. 2. Pf. 34.
Zirci Nagycsaládosok Egyesülete (Somogyi Beáta)
8420 Zirc, Bajcsy Zs. u. 9.
Zonta International (Gyulai Mária elnök)
1035 Budapest, Berend u. 3. IV/15
Zöld Béke egyesület (Kotász Zoltán elnök)
4 H Mozgalom (Wágner Róbertné)
1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. Tel.: 301-4000
24. Óra Alapítvány (Katona Edit titkár)
Országos Tisztiorvosi Hivatal
1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
1966 Budapest, Pf. 64.
Kovács Gyuláné
4028 Debrecen, Faraktár u. 41. I/1
Munkáspárt BAZ. Megyei Nőtagozat Németh Józsefné Miskolc
Drenyovszky Irén Dr.
1111 Budapest, Karinthy F. u. 23. Tel.: 365-4731
Intermédia-Balaton Relkám és Szolg. Kft. Dr. Schunck Rudolfné
8200 Veszprém, Jutasi út 81. Tel./fax: 88/407-427
E és Sz. Egészségügyi Megelőző és Gyógyító BT Dr. Egyed Katalin
2092 Budakeszi Batthyány u. 2.
Zelk Zoltánné Sinka Erzsébet
1112 Budapest, Menyecske u. 1.
Smodics Katalin Dr.
9222 Hegyeshalom, Pozsonyi út 2. Tel.: 96/220-095
Mikó Ferencné védőnő
6447 Felsőszentiván Egészségház
Babtista Gyülekezet Mosonmagyaróvár
Szente Valéria
8056 Bakonycsernye, Ady E. út 21.
Kovács Tímea
1075 Budapest, Síp u. 22. II/20
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
8001 Székesfehérvár, Városház tér 4. Tel.: 16/468, Fax: 16/467
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Gyermekmunkacsoportja
3600 Ózd, Bartók B. u. 15-17.
Bordás Zoltánné
3529 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 39.
KAROLINA Kórház Rendelőintézetei Csecsemő és Gyermekosztály Dr. Keszei Károly
9200 Mosonmagyaróvár, Régi Vámház tér 2-4. Tel.: 96/215-122
Kincses Kornélia
7530 Kadarkút, Kóta u. 22.
Kincstári Vagyoni Igazgatóság Tatabánya
Tatabánya, Győri út 13. Pf. 174. Tel.: 34/310-417, Fax: 34/339-244
Kincstári Vagyoni Igazgatóság Heves Megyei Kirendeltsége
3301 Eger, Deák F. u. 51. Pf. 431.
Kincstári Vagyoni Igazgatóság Vas Megyei Kirendeltsége
9700 Szombathely, Berzsenyi u. 2/b. Tel.: 94/329-850, Fax: 94/329-851
Baptista Gyülekezet Tisza Attila lelkész
7400 Kaposvár, Béke u. 30. Tel.: 82/313-514
Védőnői Gondozási Kör Kisláng
Fejér Megyei "Szent György" kórház Csecsemő és Gyermek Osztály
8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3. Tel.: 22/16-001
Hesp Edéné óvónő 2120
Dunakeszi, Batthyány E. u. 1. Tel.: 27/342-237
Kovács Árpádné
8416 Dudar, Táncsics út 17.
Szabó Imre Dr.
Budapest, XVI. Wesselényi u. 121.
Babtista Gyülekezet
7400 Kaposvár, Béke u. 30.
Dara Dénesné
6527 Nagybaracska, Szabadság tér 11.
Radics Vera
8051 Sárkeresztes, Kölcsey u. 9.
Takács Zoltán
5830 Battonya, Molnár C. Pál ltp. 3/A.3/8.
Golgota Keresztyén Gyülekezet Kovács Béláné
6422 Tompa
Büky Béláné dr.
1092 Budapest, Ráday u. 20.
Védőnői Szolgálat
9178 Hédervár, Fő út 32. Tel.: 215-315
Napközi Otthonos Óvoda
3780 Edelény, Mátyás király u. 7/a. Tel.: 48/341-953
Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző
3580 Tiszaújváros Rózsa u. 10. Pf. 30. Tel.: 49/341-711
Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó
1173 Budapest, Pesti út 82. Tel.: 256-8277
Napköziotthonos Óvoda
9232 Darnózseli, Bem tér 1.
Kincstári Vagyoni Igazgatóság Hajdú Bihar Megyei Kirendeltsége
4002 Debrecen, Pf. 80. Tel.: 52/437-548, 466-511, Fax: 52/437-548
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza Megyei Onkológiai Gondozó
Tatabánya II. Dózsa György u. 77. Tel.:34/515-428
Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
9023 Győr, Kodály Z. u. 20-24.
Ybl Miklós Középiskola
8003 Székesfehérvár, Szabadságharcos u. 57. Tel.: 22/312-948, Fax: 22/316-414
Molnárné R. Melinda
2092 Budakeszi, József A. u. 10.
Városi Rendelőintézet
3580 Tiszaújváros, Bethlen Gábor út 25.
Solymosi Béláné
7633 Pécs, Esztergál L. u. 5/c
Perge Erzsébet
5300 Karcag, Varró út 7.
Általános Iskola
8248 Nemesvámos, Kossuth u. 22.
Horváth Józsefné
2170 Aszód, Tavasz u. 1.
Kiss Áron Magyar Játék Társaság Óbudai Múzeum
1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: 250-1020.
Ádám Borbála
4034 Debrecen, Csenger u. 3.
Horváth Éva Dr. és tsa. Bt.
8300 Székesfehérvár, Széchényi u. 10. Tel.: 22/316-930
Magyar Művelődési Intézet
1251 Budapest, Pf. 33.
Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinika
4012 Debrecen, Pf. 32.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete
3981 Sátoraljaújhely, Pf. 102.
Országos Csecsemő és Gyermekegészségügyi Intézet (Dr. Schuller Dezső főigazgató, egyetemi tanár)
1094 Budapest, Tűzoltó u. 7-9.
1450 Bp. Pf. 83. Tel./Fax: 215-0340
Ilosvai László dr. belgyógyász
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u.233.
Gonda Erzsébet
2330 Dunaharaszti, Dózsa Gy.u.24.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet: Csecsemő és Gyermekosztály
4043 Debrecen, Bartók B. u. 2-20. Tel.: 313-555
Betfagé Gyülekezet
5650 Mezőberény, Luther u.8/A.
Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszék
3515 Miskolc, Egyetemváros Tel.: 365-111, Fax: 362-223
Csőri Gyuláné körzeti védőnő
Megyasszó
Állami Népegészségügyi Szolgálat Városi Intézete
Szerencs Pf. 155. Tel.: 362-811
Kossuth Szövetség (H. Szabó Lajos megyei titkár)
8501 Pápa Pf. 140. Tel.: 89/324-559
Balogh Ibolya
2000 Szentendre, Kovács László út 27.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
1173 Bp. Aranylúd u. 56. Tel.:256-3957. 256-4459
Magiszter (Gyarmati Szabó Éva felelős szerkesztő)
1134 Bp. Angyalföldi út 2. Tel.: 120-8209, Fax: 22/223-651
Győri Ferencné
1135 Budapest, Tahi u. 96.
Hősné Baranyi Irén
6800 Hódmezővásárhely, Kistópart u. 7. IV/14/a
Boldog Tibor
6301 Kalocsa, Pf. 147.
Schrenk Gyuláné
8000 Székesfehérvár
Hermann Ottó Általános Iskola
Városi Rendelőintézet
3580 Tiszaújváros Bethlen Gábor út 25. Tel.: 341-444
Szarka Lászlóné
2600 Vác, Nagymező u. 63.
Kurucz Sára
6347 Érsekcsanád, Petőfi út 35.
Suhajda Ferencné dr.
3881 Abaújszántó, Arany J. u. 55.
Dicső József
4635 Újkenéz, Kossuth út 13.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház Belgyógyászat
2801 Tatabánya II. Dózsa Gy. u. 77.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Kórháza és Rendelőintézete
2801 Tatabánya II. Semmelweis út 2.
Semmelweis Orvostudományi Egyetem I.sz. Gyermekklinika
Budapest, VIII. Bókay János u. 53. Tel.: 334-3186
Madách Imre Gimnázium
1073 Bp.Barcsay u. 5. Tel./Fax: 352-0028
Szakközép és Szakmunkásképző Iskola
2340 Kiskunlacháza, Rákóczi u. 63.
Világos Mária védőnő
6512 Szeremle Egészségház
Egészségvédelmi Szolgálat
6346 Sükösd
Védőnői Szolgálat
1173 Budapest, Ferihegyi út 81. Tel.: 256-9941
Kovács Pálné
7763 Szemely, Damjanich u. 7.
Egészségvédelmi Szolgálat
6446 Rém
Politikatörténeti Intézet
1054 Budapest, Alkotmány u. 2. Tel.: 111-5659
Általános Iskola
1046 Budapest, Bajza u. 2. Tel.: 169-1195
Apáczai Csere János Általános Iskola
3922 Taktaharkány, Tel.: 47/378-022
Magyarországi Szülők Országos Egyesülete
1438 Bp. Pf. 377.
Általános Iskola
9735 Csepreg, Széchenyi tér 22. Tel.: 65-009
Kölyökvonal: Szilágyi Kornél
1752 Budapest, Pf. 45.
Lellei Óvoda
8638 Balatonlelle, Szövetség u. 76.
Kossuth Lajos Általános Iskola
4450 Tiszalök, Kossuth út 43.
EPK
7434 Mezőcsokonya, Hősök tér 4.
6090 Kunszentmiklós, Mészöly P. u.
Pécs, Derűs u. 8-10.
DÉMÁSZ RT.
6760 Kistelek, Petőfi u. 53.
Vankné Tóth Mária
6200 Kiskőrös, Vízmű u. 27.
Fekete Ferencné
5008 Szolnok, Radnóti u. 19.
Pirka Beáta
2801 Tatabánya, Május 1. u. 28.
Dajka Ida dr.
Hajdúnánás, Bethlen G. krt. 34.
Kempelen Farkas Gimnázium (Békefi Gábor ig. h.)
Tel./fax: 226-0655
Rásky Mihályné
8200 Veszprém, Dózsa György Általános Iskola
Margittay Erzsébet
1013 Budapest, Attila út 25. V. 25.
Tokaj Város Önkormányzat Egyesített Népjóléti Intézmény
3910 Tokaj, Bethlen G. u. 47.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest m-i intézete
1300 Bp. Pf.61.
MÁV Kórház és Rendelőintézet Fogszabályozás szakrendelés
Szolnok, Verseghy u. 6-8. Tel.: 426-633
Kincstári Vagyoni Igazgatóság BAZ Megyei Kirendeltség
3519 Miskolc-Tapolca, Miskolctapolcai u. 37.
Önkormányzati Csecsemő és Terhestanácsadó
3565 Tiszalúc, Hársfa u. 42.
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
1395 Bp. PF. 409.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
3581 Tiszaújváros, Bethlen G. 19.
Jász-Nagykun-Szolnok m-i Mezőgazdasági Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége
5001 Szolnok, Ságvári krt. 4. Pf. 17.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
8701 Kazincbarcika, Egressy u. 34.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
6401 Kiskunhalas, Köztársaság u. 1. Tel.: 77/22-166.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
7623 Pécs, Mátyás kir. 32. Tel.: 212-442, fax 212-443.
Duna TV (Czakó Gábor)
1016 Bp. Mészáros u. 48-54. Tel.: 356-0122. fax 356-9246.
Szeged MJV Önkormányzat Gyermekkórháza
6701 Szeged, Pf. 387. Tel.: 62/435-535.
ORTT (Fehér Zsuzsa)
Aggod József
1152 Bp. Mátyás u. 78. Tel.: 306-4591.
Építőipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége
1068 Bp. Dózsa Gy. u. 84/a Tel./fax.: 342-4390.
Körzeti Egészségügyi Szolgálat Taktaharkány
EPK. Békéscsabai Teljes Evangéliuni Gyülekezet
5600 Békéscsaba, Berényi u. 25.
Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinika
4012 Nagyerdei krt. 98. Pf.32.
Borsod A-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ
3501 Miskolc, Szentpéteri kapu 76. Pf. 188. Tel.: 46/321211.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete
1138 Bp. Váci u. 174.
Bicske Város Polgármesteri Hivatala
2060 Bicske Kossuth Tér 1. Tel.: 22/33O-211.
Szolnok Megyei Jogó Város Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata
Szolnok, Baross u. 1. Pf. 214. Tel.: 56/424-524 Fax: 56/410-219.
Nyugdíjasok Komárom-Esztergom Megyei Képviselete
2800 Tatabánya Vezér u. 17.
Óvodai Gondnokság
7400 Kaposvár Petőfi u. 20. Tel.: 82/318-780.
EPK. Berhida
8181 Berhida, Bartók Béla u. 21.
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
1088 Puskin u. 12. Tel./fax: 338-2302
Az erőszakmentesebb médiumokért tartottak tanácskozást 2000. szeptember 20-án a somogyvámosi Krisna-völgyben.
1998. januárjában indult útra a "Gyilkosság nélküli képernyőt!" című kampány, amely az erőszakmentesebb médiumokért, illetve a békésebb számítógépes játékokért emelt szót.
A Gyermekbarát Mozgalom kezdeményezéséhez mára már száznál több civil szervezet, tizenegy egyház, több gyermekérdekű intézmény csatlakozott, ötvenezernél több egyéni aláírás gyűlt össze.
A résztvevők áttekintették, hogy az elmúlt több, mint két és fél év kampánytörténéseit, megbeszélték, milyen további feladatokat tudnak maguk elé tűzni.
Fontosnak tartották, hogy
A résztvevők felhívják a figyelmet arra, hogy a médiaerőszak elleni föllépés a társadalom valamennyi szereplőjének ügye kell, hogy legyen. Mindenki a saját területén tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék a televíziókban, a számítógépes játékokban személyiségük gazdagodását segítő társat találja meg. Fontos, hogy a gyermekek egyéb szabadidős tevékenységéhez az iskolák, a gyermek- és más civil szervezetek lényegesen nagyobb állami támogatásban részesüljenek.
Somogyvámos, 2000. szeptember 20.
A konferencia résztvevői
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos elnöksége és a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (MGYM) országos elnöksége a gyermekek jogai, érdekei érvényesülésének, minél gazdagabb személyiségfejlődésük elősegítése érdekében együttműködési megállapodást köt.
A felek együttműködésükben különösen az ENSZ Gyermekek Jogai Bizottsága (továbbiakban Bizottság) 1998. évi állásfoglalása alapján született megállapítások minél eredményesebb hazai megvalósítására helyeznek hangsúlyt.
I.
II.
III.
Budapest, 1999. április 26.
Kiss Péter
az MSZP ügyvezető alelnöke
Hanti Vilmos
az MGYM országos elnöke
1999. május 7. és 9. között Szentesen tartották meg a Gyermekbarát Vezetők VIII. Országos Találkozóját. A találkozó keretében került sor az MSZP Gyermek Tagozatával közösen szervezett fórumra, amelyen részt vett az MSZP legmagasabb közjogi méltósága Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A résztvevők a következő állásfoglalást fogadták el:
1999-ben a meghirdetett elvekkel ellentétben a gyermekes családok is jelentős veszteségeket kénytelenek elszenvedni. Nem került sor a családi pótlék értékmegőrző emelésére, így a családtámogatások legfontosabb eszköze megközelítőleg 10%-kal ér kevesebbet az előző évhez viszonyítva. Bevezetésre került ugyan a személyi jövedelemadóban a gyermekkedvezmény, ez azonban még a legkedvezőbb helyzetben levő családoknál is alig képes pótolni azt a veszteséget, amit az adójóváírás felére csökkentése eredményez. Azok a családok pedig, amelyek a leginkább rászorultak lennének, nem tudják ezt igénybe venni, hiszen nincsen akkora adójuk, amiből érvényesíthető lenne az adókedvezmény.
A sajtóban napvilágot látott hírek szerint folytatódik az a tendencia, mely szerint tovább romlik a gyermekes családokon belül is a legrosszabb helyzetben levők, az átlagos jövedelem alatt élők helyzete. A kormány ismételten arra készül. hogy a következő évben sem emeli a családi pótlék (és az iskoláztatási támogatás) összegét. Ezáltal a családi pótlék jövőre további 6%-kal érne kevesebbet. Ugyanakkor az adókedvezményt kívánja emelni, amelyet csak a kellően magas jövedelemmel rendelkezők tudnak igénybe venni.
A tervezett intézkedések a gyermekes családok többségét kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák, éppen a rászorulókat leginkább. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, mint a COFACE, az Európai Közösség Családszervezetének tagja, mindezt indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja. A találkozó résztvevői kifejezik azon követelésüket, hogy a családközpontúság ne a jelszavak és látszattevékenység szintjén jelenjék meg a kormány politikájában, hanem a konkrét intézkedésekben is valósuljon meg.
Erre kötelezi a kormányt Magyarországnak az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez való csatlakozása és az 50 éves Európa Tanács emberi jogi határozatai is.
Szentes, 1999. május 9.
A "Generációk kézfogása" jegyében ünnepelte a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 7. születésnapját.
A gálaműsorra 1999. december 11-én került sor a Vasas Szakszervezeti Szövetség dísztermében. A színpadon köszöntötték Bánk László 97 éves gyermekbarátot is, aki a 20-as években a gyermekbarát egyesület 8-as csoportjának titkára volt.
Kiosztásra került "Az év gyermekbarátja" díj is, amelynek pályázatát 1999-ben nyolcadik alkalommal hirdették meg 10-14 éves gyermekek számára. A szervezők kérték, hogy egy rövid indoklással nevezzék meg, kik azok a felnőttek, aki az elmúló évben igazán sokat tettek egy vagy több gyermekért. A Gyermekbarátok nem annyira a közéletben, a nyilvánosság előtt már szereplő felnőttekre szóló javaslatokat várták, hanem inkább azokét, akikről akár csak a pályázók tudnak, hogy segítettek egy-egy gyermeken. Így a zsűri nem a szavazatok számát vette figyelembe, hanem az indoklások tartalmát.
"Az 1999. év gyermekbarátja" díjban részesültek:
A díjakat Kiss Péter az MSZP ügyvezető alelnöke, gyermekbarát-díjas adta át.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a Lengyel Nagykövetségtől elismerő plakettet is átvehetett abból az alkalomból, hogy jogelőd szervezete 60 évvel ezelőtt a gyermekbarátok árpádföldi üdülőjében lengyel menekült családokat fogadott be.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma jogelődje 1917-ben alakult meg az I. világháború következményeként árván maradt gyermekek, elszegényedett családok segítésére, a szülők korszerűbb nevelési módszereinek ösztönzésére. A nincstelen, szegény gyermekek sorsán próbált egy-egy kirándulással, kulturális és sport programok szervezésével, az éhező gyermekek etetésével valamelyest javítani. Tevékenységét alapvetően a szociáldemokrata párt támogatta. Vezetői többször megfogalmazták: az, hogy a gyermekekkel ideig-óráig foglalkoznak, s számukra egy kis időre boldogságot okoznak, önmagában helyén való dolog, de ezzel alapvetően nem változik meg a gyermekek sorsa. Igazságos társadalmi viszonyokat, esélyegyenlő feltételeket kell teremteni, hogy a legelesettebb gyermeknek is meglegyen a kulturális és szociális háttere a felemelkedéshez. Ne a születés véletlene, hanem a képesség legyen az alapja az érvényesülésnek. A gyermekbarátok országos elnöke volt Kéthly Anna is, a XX. századi hazai politikusok egyik legnagyobb alakja. A gyermekbarátok igen hamar fölléptek a gyermekek érdekeinek érvényesítése céljából. Már a 20-as évek végén, a németországi nemzetközi táborban létrehozták a gyermekköztársaságot, amikor a gyermekek tábori keretekben saját maguk szervezhették életüket. Az egyesület középutas értékeivel sokszor hánykolódott a magyar társadalom gyakori vihartengerén. 1944-ben közveszélyességre hivatkozva szélsőjobbról tiltotta be működését a belügyminiszter, majd a II. világháborút követően 1948-ban lett a szélsőbal áldozata.
1992-ben került sor a gyermekbarát mozgalom második újjászervezésére. Célul tűztük ki elődeink törekvéseinek folytatását. Rendszeresen megemlékezünk a Budapest, III. kerületi Váradi utcai emléktáblánál, amely az egyedüli közterületi emlék az egykori gyermekbarátokról. Ars poétikánkat a szegedi gyermekbarátok kérésére Juhász Gyula által 1928-ban írt vers utolsó sora egyértelműen kifejezi: "Barátság és testvériség!" Azt valljuk, hogy akkor, amikor a felnövekvő nemzedéknek az emberiség nagy kérdéseivel kell szembenéznie (pl. globalizáció, a természeti környezet pusztulása), akkor az együttműködésre, a párbeszéd igénylésére kell nevelnünk. Fontosnak tartjuk a demokratikus készségek elsajátítására, a másik fél megértésére, megbecsülésére nevelést, a tolerancia kialakításának kérdését. A gyermekbarát mozgalom keretében működik egy vallásos csoport is, mivel úgy ítéljük, hogy a szekularizáció miatt szükség van a körünkhöz tartozó vallásos családok erősítésére.
Az egyesület segítésére 1992-ben létrejött a Gyermekbarátok Alapítványa, amely azonban csupán fillérekkel gazdálkodik. A kuratóriumi összeállítása azonban kifejezi azt a törekvésünket, hogy a rendszerváltást követően gyermekeink optimális szocializációjának elősegítése széleskörű társadalmi összefogást igényel. A kuratóriumban tag többek között Beke Kata, Oláh Sándor (egykori kisgazda parlamenti képviselő), Mécs Imre (SZDSZ), Kiss Péter és Jánosi György (MSZP), Pokorni Zoltán (Fidesz).
Az újjáalakulásunk óta eltelt 8 év alatt 5 régióban 68 településen működött szervezetünk, ezek közül három határon túliként Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban. Az anyagi források jelentős szűkülésével az utóbbi időben ez a szám csökkent. A demokráciára nevelés érdekében 5 éve működtetjük a Gyermekbarát Kormányt a 12-16 éves korosztály körében. Teljes jogú tagjai vagyunk a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sólyom Mozgalom - Szocialista Nevelési Internacionálénak, valamint az Európai Közösség Családszervezetének.
Az idősebb támogatói kör mellett fiataljainkat és gyermekeinket sólymoknak hívjuk. A nevet 1996-ban, a honfoglalás millenniumán vettük föl, a keszthelyi Balatonparton fölállított gránit emlékművünknél. Ezzel a magyar történelmi múltat is becsülni kívánjuk, s egyben csatlakoztunk nemzetközi szervezetünk keretében működő más országbeli gyermekszervezetek elnevezéseihez.
Nagyon sok kulturális, sport, egyéb szabadidős programot szervezünk, gyermekérdekű pályázatot írunk ki. Hagyományaink közé tartozik a Gyermekbarát Olimpia, és az évenkénti gálaműsor keretében összegződő kulturális tehetség-bemutató. Szervezetünkhöz kötődik a két éve indított kampányunk az erőszakmentesebb televíziózásért és számítógépes játékokért (Gyilkosság nélküli képernyőt!). A kampányba több mint 100 (!) civil szervezet, gyermekérdekű intézmény, 11 egyház kapcsolódott be. Jelentős sikerként értékeljük, hogy múlt év márciusától a szülőket és a gyermekeket tájékoztató piktogramok - a tévétársaságokkal történt közös megállapodásunk révén - megjelennek rendszeresen a képernyőn. Nemrégiben zárult a balkezes gyermekek problematikáját föltáró pályázatunk, amelyet az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 10. évfordulójára írtunk ki. Már harmadik éve működtetjük a Práter utcai gyermekfoglalkoztatónkat.
Sajnos, az utóbbi időben anyagi forrásaink jelentősen csökkentek. Egy non-profit, s főleg gyermekszervezet alapvetően állami támogatásra szorul. Ez az utóbbi időszakban jelentősen csökkent. Emiatt már a múlt nyáron is több táborunk elmaradt, programjainkat szűkíteni kényszerültünk. A kunok őseiként vallott kazakok gyermekkórusát még két éve fogadni tudtuk, de eddig még látogatásukat anyagiak hiányában nem tudtuk viszonozni. Kazah barátaink különösen hálásak nekünk, mert gyermekeik számára elsőként mi adtuk meg a lehetőséget, hogy a nyugati kultúráról élményeket szerezzenek. A kellő támogatás hiányában határon túli magyar kapcsolataink is gyengültek, hisz ez a terület különösen pénzigényes. Munkafeltételeink sem a legjobbak. Nyolc év alatt nem sikerült kárpótlásként visszakapnunk jogelőd szervezetünk államosított ingatlanjait.
Az Osztrák Gyermekbarátok, amely Ausztria legnagyobb családszervezete, testvérként tekint ránk, mivel még a monarchiában együtt alakultunk meg. 1998-ban a gyermekbarát társadalomért kifejtett hazai erőfeszítéseinket elismerve a legmagasabb szintű kitüntetésüket kaptuk meg. Kedves számunkra a legutóbbi, decemberi elismerés is, amikor szervezetünk a Lengyel Nagykövetségtől emlékplakettet kapott azért, mert hatvan évvel ezelőtt jogelőd egyesületünk árpádföldi üdülőjében otthont adott a háború borzalmai elől menekülő lengyel családoknak.
A hosszú évek óta áldozatos munkát végző munkatársaimmal mindenesetre a nemzetközi elismerések után igazoltnak látjuk, hogy a Gyermekbarát Mozgalom szellemisége, tradicionális múltja a XX. századi Magyarország gyermekvédelmének egy színes eleme, amelyre ebben az országban valamennyien büszkék lehetünk. Sok tanulságot szerezhetünk ebből a kincsből a jövőnek. A gyermekbarátok további tevékenysége hazai földön is elismerést, támogatást igényelne. De egyelőre úgy látszik, ránk is vonatkozik, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában...
Hanti Vilmos országos elnök
Furcsa, keleties zenére eszmélek, a szobában világos van. Lassan eljut a tudatomig, Almatiban, Kazahsztán egykori fővárosában vagyok. Odamegyek szobám negyedik emeleti ablakához és kinézek. Előttem egy nagy téren hatalmas piac, ahol szürketónusú emberek nyüzsögnek néhány teherautó körül. Egyik helyen halat, máshol tejet, zöldséget, kenyeret árulnak. A vaslemezhangú zene továbbra is szól egy alkalmi ládára állított erősítőből. A teret szelíden belengi a sasliksütők füstpaplanja. A távolban egy karcsú tévétorony, amely egy magas hegyvonulat félkaréjának kezdete, a felhők fölött havas hegycsúcsok nyúlnak ki. Szóval itt vagyok Almatiban, 5000 kilométerre Magyarországtól. Az idő otthon még csak öt óra, itt már tíz.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma tavaly önkénteseinek segítségével vendégül látta a negyvenfős kazah Er-Tosztik fiúkórust. A magyar gyermekek viszontlátogatása még nem valósulhatott meg. Az utaztatást vállaló támogató elállt eredeti szándékától, mert nem realizálódott kazahsztáni üzlete. Másfél év múltával a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat támogatásával, amolyan előőrsként, Zsibrita Mária elnökségi taggal sikerült eljutnom közép-ázsiai barátainkhoz alapvetően azért, hogy a magyar gyermekek látogatását előkészítsük. Kazah részről a fogadási készség kifogástalan, s hiszek benne, hogy előbb-utóbb csak lesz olyan segítőnk, aki támogatást tud nyújtani a nem olcsó repülőjegyekhez, hogy gyermekeink, mint a népi diplomácia nagykövetei eljuthassanak e távoli helyre.
Kazahsztán a világ 10 legnagyobb országa közé tartozik, 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, államformája elnöki köztársaság. 1997-ben született meg a döntés, hogy az ország fővárosa Almatiból a jóval észak-nyugatabbra fekvő Akmolába kerüljön. A kunok és a kazahok távoli, történelmi rokonok. Vendéglátóink úgy tekintettek mindvégig ránk, mint annak a nemzetnek a képviselőire, akik képesek voltak tőlük elvándorolva megtelepedni és megmaradni Európában. Sokan számon tartják az országban, hogy Magyar nevű törzsből származnak, s találkoztunk olyan gyermekkel, akinek a keresztneve Magyar volt. Kétszázötven azonos szóról beszélnek, amely magyar és kazah nyelven is ugyanaz: alma, balta, kazán stb. A volt főváros neve is szinte érthető magyarul: az alma atyját jelenti. Magunk is megbizonyosodhattunk arról, hogy a város melletti domblejtőkön nagyon sok almát termesztettek egykor. Ma már elhanyagolt a terület. Immáron tíz éve nem nyúltak a ligetes kertekhez, s ez bizony meglátszik azokon.
Az Air Kazahsztán járata Ferihegyről meglepő pontossággal indult. A TU 134-es gép belső, foltozgatott kárpitja egy kis szorongással töltött el. Ha ilyen a külső, milyen lehet az, amit nem látunk? Mindenesetre alaptalannak bizonyultak efféle gondolataim, mert közel négy óra után a gép pontosan és méltósággal szállt le Gurjevbe, a Kaszpi-tenger melletti kazah városba. Eddig a sok olajmunkással alaposan megtelt a gép. Nekik talán nem volt újdonság a komorságában is lenyűgöző sztyeppe, amit a repülőgép ablakából láthattunk. Amolyan kiszáradt tófenékre, holdbéli síkságra emlékeztette az embert. Mindenhol barna föld, egyébként meg semmi. Közel két órás várakozás után egy újabb géppel folytathattuk utunkat, három óra alatt értük végre el Almatit. A mi óráinkon még csak este fél tíz volt, de vendéglátóinknál már öttel későbbre járt. Ennek ellenére a reptéren nagyon sokan, több kocsival várták kettőnket, virággal s igazi szeretettel.
Egy rendkívül izgalmas történelmi időszakban érkeztünk ebbe az országba. Akkor, amikor a kazah nép a több évtizedes orosz, majd szovjet időszaktól függetlenedve keresi önmagát. Szinte mindennél fontosabbnak tűnik most a kazah nép történelmének föltárása, a felsorakoztatható nemzeti értékek megismertetése, minden olyan, amelyet példaként állítható maguk elé. Ugyanakkor erőteljesen jelenik meg a nyugati kultúra is a fogyasztási javakban és az életvitelben egyaránt. A nemzeti tradíciók erősítésével talán inkább az értelmiség él, illetve mindazok, akik az áruk és szolgáltatások megszerzésében kevésbé tudnak versenyképesek lenni. A két irány -mint az lenni szokott- nem mentes a kezdeti túlzásoktól sem. A nemzeti gyökerek olyan mélyek, olyan elemi erővel törtek föl az elmúlt években, hogy azokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nyugati kultúra minden egyes megnyilvánulása pedig csak az emberek fizetőképességének növekedésével tud teret nyerni, ami még erősen gátja egy szélesebb megjelenésnek. Sokféle nyugati sajtótermékekkel találkozhatunk, csak meg kell tudni fizetni azokat. A televízióban többféle csatornát lehet fogni, közöttük több a nyugati mintát nyújtó angol nyelvű műsor. A szélsőségek a fogyasztásban is erőteljesen jelen vannak. A ritka közvilágítást, a kioszkok égőjét egy-egy igényes szórakozóhely épületének pazar fényei egészítik ki. A hepehupás járda itt rendre megszakad, hogy átadja a helyét a pub, a night klub vagy egyéb vendéglátóhely igényesen odatelepített előteraszának. A békésen sétálónak ekkor le kell mennie az aszfalthiányos úttestre, ha folytatni kívánja a sétáját, amely szándék egyébként nem gyakori. Sötétedésre az emberek már nem tartózkodnak az utcákon. Akik megtehetik, hogy szórakozni járnak, a magánautók fekete fuvarjaival, taxival, vagy saját, legtöbbször nyugati kocsijaikkal járnak a sakktáblapontossággal épült utcákon. A tíz év alatt nem igen javított közutak mellett többcsillagos szállodák állnak teniszpályákkal, parkokkal. Az egy éve átadott bevásárlóközpont bármelyik európai városban megállná a helyét, a hétköznapi délelőttön sokan töltötték az idejüket benne, annak ellenére, hogy árai igen magasak voltak. A bazár hagyományosan olcsóbb hely, ahol alkudni is lehet, a kispénzűeknek ad vásárlási lehetőséget. Szembetűnő, hogy amíg a jólétben élők köre megjelent szerte a városban, akiket új kazahoknak hívnak, addig lényegesen többen a mindennapi megélhetésükért küzdenek. Az ötvenes éveiben járó taxis örömmel tördeli a "madjar" szót, miután megmondom neki, hogy "vengérszkij" vagyok. Bizalmába fogadva mondja el, hogy két diplomával végzi a sofőrködést, korábban mérnök volt, de nagyon sokuknak nincs ma már munkájuk, miközben sokuknak kell nagycsaládokat eltartaniuk.
A kazahok életét nagyon sokáig a többgenerációs családok együttléte jellemezte, ahol a családfőt, az apát megkülönböztetett tisztelet vette körül. Benne látták a külső ellenség elleni sikeres föllépőt, de a javak fő megteremtőjét is. A jurta kupolájával egyfajta jelképként találkozhattunk többfelé is. Ez a kupola az, ami összetartja a családot, a rokonságot, a barátokat. Az egymástól nagy távolságokra élő családoknál ritka volt a vendég, éppen ezért nagy tisztelettel és kedvességgel fogadtak minden látogatót. A magyar Gyermekbarát küldöttségben vendéglátóink azt köszöntötték, hogy 40 gyermekük számára biztosítottuk az első találkozást az európai kultúrával.
Szinte kézről kézre adtak egymásnak bennünket a családok, az elhúzódó ebéd és a vacsora majdnem egybenyúlt. Muzulmán imádsággal kezdtünk, amely az étkezés dicsőítéséről és a mindenhatónak való köszönetről szólt. Előételként a leggazdagabb saláta, savanyúféleségeket adták, répával, káposztával, töltött padlizsánnal, gránátalmatortával, majd a mantival, ami nem más, mint tésztában kifőzött marhahús és tökdarabkák összeérett együttese. Mindig találhattunk az asztalon lószalámit is. A kazah nép a lóval szoros barátságban élt, jellemző hogy nyolcvan szóval illetik. Az ételekhez kenyérként amolyan fánkocskákat lehetett ennünk.
Az a szülő, akinél elsőként jártunk igen hálás volt, hogy lakását megtiszteltük. A nagyon puritán lakótelepi hajlékban még nem fordult meg külföldi vendég. Annak ellenére, hogy édesapja akadémikusként sok látogatót fogadott. Furcsa módon nem mi szedhettünk a tányérunkra a terített asztalról, amit kazahul daszterhannak neveznek, hanem vendéglátóink pakoltak rendre hol ebből, hol abból, ha már láttak egy kis üres helyet a tányérunkon. Mint előkelő vendéget, az asztalfőre ültettek bennünket, s tukmálták belénk az ételt. Amikor végérvényesnek tűnően befejeztük, leszedték az étkeket az asztalról. Tálkában tejes teával, erjesztett kancatejjel, a kumisszal kínáltak. Ezután jött az étkezés fő attrakciója, a besparmák, ami nem más, mint tésztán főtt bárányhús darabok. Mondani sem kell, hogy először nem tudtunk erről a fogásról, s jóllakottan igazán nem kívántuk a gőzölgő húshegyet. Kínkeservesen az illem kedvéért azért egy picit ettünk, de még mindig nem tudtuk, hogy az édességek a gyümölcsök csak ezután jönnek majd. A torták, krémesek, sült almástekercsek, aszalt narancsok, szilvák, friss szőlők, almák már végképp étkezési teljesítésünk határához érkeztek. Ez a vendéglátói szokás sem véletlen. A kazahok nagy része a húszas évek végén áldozatul esett a nagy éhínségnek. A családfőnek sokáig egyetlen fő feladata az étel biztosítása volt a sztyeppés, kopár vidéken. Régebben még az is előfordult a kézzel evés időszakában, hogy a családfő saját kezével a vendég szájába tette bele a legjobb falatokat. Ehhez képest mi még jól jártunk. A vodkával mondott tósztok is központi szerepet játszottak, mert ekkor lehetett mindenkinek kifejtenie véleményét bármilyen aktualitásról. Először azt hittük, hogy a tíz-tizenkét fős asztalnál csak egyszer fog mindenki szólni, de az idő előrehaladtával újra és újra jelentkeztek régebbi tósztolók is. Azt kérték, hogy fenékig igyuk a poharunkat. Ezt mi meg is tettük eleinte, de amikor azt láttuk, hogy vendéglátóink nem követik e felszólítást, mi sem folytattuk azt a továbbiakban. A vodkát berkutról, a sólyomhoz és a sashoz hasonló madárról nevezték el, amely egyfajta jelképes állata a kazah népnek. Igazi magyar fordítása nincs, olyan, mint nálunk a turul. Érdekes szokás, hogy a vendég kap mindig ajándékot (no meg vinni is illik, ha megyünk), sőt az ételekből is készítenek egy kis útravalót.
Nagyon sok társadalmi szereplőt látogattunk meg egy hét alatt. Egy kis Európát jelentett a magyar nagykövetnél tett vizitünk. Göncz Árpád képe előtt kedves fogadtatásban részesültünk, ígéretet kaptunk arra, ha a magyar gyermekek elmennek Almatiba, a nagykövet úr minden tőle telhető segítséget megad.
A 159-es iskolában külön koncerttel lepett meg bennünket a gyermekkórus. Ha a magyar himnuszt hallom, mindig arra gondolok, hogy e dallam mennyi szent pillanat alatt szólhatott eddig, s így mennyi embert köt össze. A kazah gyermekek szájából magyarnyelven igazán megható volt, de az Ave Maria is. Még nálunk tudták meg, hogy azt mennyire szeretem, s megtanulták, kifejezetten nekünk. Verdi Nabukkójának felfedezése Budapesten történt. A jáki kápolnából szűrődött ki a dallam, rácsodálkoztak szépségére, ott nyomban meg is kapták a kottáját. Az iskola igazgatója a koncert végén egy kaftánt adott ajándékul, olyan napóleonkalap félével. Felpróbáltatták velem, megköszöntem. Annak jelentőségét igazán a Kazah Nemzeti Múzeumban kezdtem értékelni, ahol bemutatták számunkra, hogy minden magas rangú embernek van ilyen kaftánja, Nazarbajev elnök is hasonlóban tette le esküjét.
Az elnökről többféle kedves történetet hallottunk. Amikor a nagy kínai selyemúton a kazahok nagy író-költője Dzsambul szülőfaluja felé autóztunk, adódott időnk beszélgetni. Megtudhattuk, hogy a kazahok utóneve mindig valamilyen tulajdonságot jelent, amellyel a szülők szeretnék, ha gyermekük rendelkeznék. S ha születéstől fogva az ifjúnak állandóan az elvárt tulajdonságot mondogatják, nagy az esélye annak, hogy meg is fog felelni a szülői elvárásnak. Nazarbajev elnök szüleinek sokáig nem volt gyermekük, pedig nagyon szerettek volna. Végül a negyvenes éveikben született meg fiuk, akit a mi kis szultánunknak neveztek el. Nurszultán Nazarbajev végül is Kazahsztán elnöke lett. Az elnöki köztársaságot egyébként -számunkra talán szokatlan módon- e tájon sokan természetesnek tartják, hisz mindig is elvárt volt errefelé az erőskezű uralkodó. A mai szovjet rendszer után is erős kézzel kell a függetlenedést véghez vinni, a kazah öntudatot helyreállítani. Nazarbajev felvilágosult vezető, 1992-ben az árak jelentős részét felszabadította és gazdasági reformokba kezdett. Az ország a FÁK talán legerősebb állama. A szólásszabadságra találtunk egy amolyan londoni Hide park féle utcasarkot, ahol egy korábbi elnökjelölt évek óta textillepedőkön teleírja véleményével a környező fákat. Egyébként bírálatokat nemigen hallottunk az elnökre. Többen ugyan sajnálják, hogy Almati már nem főváros. Amikor úgy is nagy távolságok vannak az országban, szinte mindegy, hogy repülővel honnan hová utazik az ember. Nem biztos, hogy egy zordabb éghajlatú főváros felépítésének mérhetetlenül magas költségei egyenes arányban van annak hasznával, vagyis hogy közelebb kerüljenek Moszkvához. Ámbár ki tudja... Az egyszerű ember, aki saját életén látja a fővárosi státusz elvesztésének következményeit, talán nem fogja föl azt a grandiózus elképzelést, amit e lépés sejtet... Egy Oroszországhoz közeli főváros akár az egész FÁK térség központja lehet egyszer...
Kinyíltak a kapuk a nyugati típusú alapítványok előtt is. A Soros Alapítványnál járva az igazgatótól megtudhattuk, hogy Almatiban nagyobb léptékű projekteket készítenek, mint nálunk, hiszen a társadalom szerkezete lényegesen eltér. Almati megye elnökhelyettesénél egy, a pionírt pótló új gyermekmozgalom megalakításának kezdeteire bukkantunk. A korábbi gyermekhősök példáját kívánják egyfajta kulturális tevékenység keretében az ifjú nemzedék elé állítani. Láthattuk az egyik emblématervet is, egy íjazó gyermeket. A hatalmas egykori úttörőpalotában éppen annak a tizenhatodik születésnapján jártunk. Kiállítások, bemutatók, sakkterem (Ahova Polgár Judit képét is várják a fali tablóra.), sok-sok gyermekprogram. Egyszerűen élt a viszonylag új építésű palota. Noha ebben az évben már nem kap állami támogatást, így fenntartása érdekében kiadták egyik szegletét bútorárulásra. Számomra különös élményt jelentett a Bobek Alapítványnál tett látogatásunk. A mai magyarországi hatalom "civil" irányítási tendenciáit tapasztalhattuk visszaköszönni már egy megerősödött változatban. A Bobek Alapítvány létrehozását Nazarbajev elnök felesége kezdeményezte, ő is annak országos elnöke. Szélesen kiépített szervezetről van szó. A gyermekek különféle segélyezéséhez, tevékenységéhez szervezi a szponzorokat, s azt az egész országban igen sokrétűen teszi is. Az egykori minisztériumban található az alapítvány városi szervezete, irodája ablakából a dísztérre lehet látni. Mindez egyfajta tekintélyt biztosít a szervezetnek. Aki az elnöknél számítani akar, az mindenképpen jelentkezik támogatónak. Többen mondták, az alapítványt jelentős állami pénzek is gazdagítják. A felülről vezérelt struktúra mellett rábukkantunk egy másik dimenziót vélelmező emblémára is, amely az atomrobbantások ellen lép föl: a napkorong előtt egy észak-amerikai indián egy kazah emberrel ül és közösen szívják a békepipát.
Látogatásunk egy hete hamar eltelt. Indulunk haza. Itthoni idő szerint 19 órakor fekszünk le, három óra múltán máris kelünk. Félálmomban még vendéglátóink mindenféle étellel, útravalóval halmoznak el. A helyi repülőgépjáraton a kézi csomagjainkat is lemérik, túlsúlyunk van. 45 dollárt kell fizetnünk. Az 50 dollárost nem fogadják el, mert régi évjáratú. Egy kis izgalom, megnézzük, milyen egyéb pénzünk van. A német márka túl gyűrött, az angol fontot nem váltják. Levesszük az ételes szatyrot, mínusz öt kiló. Talán így már össze tudjuk dobni a szükséges pénzt. Végre indulunk. Felszállás után fél órával kinézünk az ablakon. Hátul a repülőszárny fölött egy halvány fénycsík jelenik meg, ami egyre inkább vastagodik. Pirkad. A nap legyőzi a gép sebességét, piros gallérja egyre erősebb lesz. Még egy átszállás s a menetidőt pontosan tartva még délelőtt megérkezünk Ferihegyre. Ismét itthon vagyunk, s tudjuk, a világ egy újabb pontján lettek barátaink.
1999. szeptember-október fordulóján
Hanti Vilmos
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke
Link: nu.hu
Mindenek előtt
E helyen leírjuk, hogy a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma (MGYM) miért foglalkozik olyan erőteljesen a választási korhatár csökkentésének ügyében a követelések megalapozásával és az ellenzők meggyőzésével.
Az egyértelmű szóhasználatunk érdekében megjegyezzük, hogy az ENSZ dokumentumokkal összhangban, füzetünkben gyermek kifejezéssel illetjük a 18 éven aluliakat.
Íme a titkos tippünk:
Akinek e füzet elolvasása után rögtön égető kérdései keletkeznek, vagy kedve támad egy vitára, annak csak azt ajánlhatjuk, hogy lépjen velünk kapcsolatba.
Vigyázat, fenyegetés!
Aki még mindig nem biztos benne, hogy a választási korhatár csökkentése lényeges kérdés, rákényszerül, hogy szemtől szemben beszélgessen velünk, hogy eszébe jutassuk az érveket, melyek nem veszhetnek ködbe.
De a viccet félretéve.
Annak a nagy történelmi múltú gyermekszervezetnek, mint a miénk kötelessége, vagy legalábbis óriási felelőssége a gyerekek érdekeiért és jogaiért síkra szállni, és egyöntetűen ilyen jogként értelmezni, hogy a gyermekek nem zárhatók ki a demokratikus döntési folyamatokból. Ezzel már bele is vágtunk a téma közepébe...
Reméljük, sikerült felkelteni érdeklődését! Várjuk támogató és vitató véleményét.
Köszönetet mondunk az Osztrák Gyermekbarátok szakmai tanácsaiért, amelyek nélkül írásunk nem készülhetett volna el.
| Fadgyas Balázs a Gyermekbarát Köztársaság 14 éves miniszterelnöke Levélcím: 1188 Budapest, Szövet utca 52. E-mail: | Hanti Vilmos a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma országos elnöke Levélcím: 1701 Budapest, Pf. 244. E-mail: Mobil: 20/9 22 66 64 Tel./fax: 313 98 74 |
Miért oly fontos kérdés ez a Gyermekbarátoknál?
A Gyermekbarátok már 1917-es alapításukkor elhatározták, hogy együttműködnek a gyerekekkel és fiatalokkal az őket érintő területeken. Sajnos a XX. századi magyar történelem e törekvést többször is ellehetetlenítette. 1944-ben és 1948-ban is kényszerűen megszűnt a gyermekbarát egyesület, majd az 1992-es újjászervezést követően tudott csak ezirányú tevékenysége valamelyest megszilárdulni többek között azzal, hogy létrehoztuk újra a Gyermekbarát Köztársaságot, s azon belül a Gyermekbarát Kormányt.
A rendszerváltást követően törekvésünk során egy valami azonnal világossá vált: általában nem sokat egyezkednek napjainkban sem a gyerekekkel az őket érintő döntésekben. Iskolákat átalakítanak, megszüntetnek stb. anélkül, hogy a gyermekeket megkérdeznék mindezekről. Ezért a Gyermekbarátoknak az a logikus követelése, hogy legyen a gyermekeknek egyeztetési joga minden szinten!!!
Mit értünk pontosan a választási korhatárcsökkentésen, és ez hogy valósítható meg?
A választási korhatár csökkentése azt jelenti, hogy az eddig megállapított kort, mely betöltésekor az ember először jogosult választani, 18 évről 16-ra kellene csökkenteni.
Vegyük azonban észre, hogy a korhatár csökkentése önmagában még nem old meg minden - gyermekeket érintő - problémát. De amit követelünk, az nagyon jó arra, hogy nyomást gyakoroljon a politikára, a gyermekeket érintő kérdések erőteljesebb felvetésére, gyermekönkormányzatok és kerekasztalok széleskörű létrejöttére a minél több településen, illetve, hogy a politika gyermekbaráttá és számukra is érthetőbbé váljon. Ha a 16 éveseket választói joggal ruházzuk fel, akkor a választások alkalmával ők is honorálhatják, illetve szankcionálhatják az egyes pártok működését. Azaz, ha egy párt évekig nem gondoskodik a gyermekek ügyeiről, aligha várhatná el, hogy ez a korosztály megválassza.
Egy társadalom, mely fejődését fentről lefelé szervezi, vezeti és kormányozza, a gyermekeket érintő lényeges döntéseket hoz anélkül, hogy azt az érintettekkel egyeztetné és a döntésbe bevonná, nem jó társadalom. Aligha nevezhető fejlődőnek, demokratikusnak. Ugyan miért lenne jó társadalom az, amely gyermekeket érintő döntést hoz, és amelyet nem értenek a felnövők (képzési költség csökkentése, tanári problémák, környezetrombolás, génmanipuláció, atomipar, családi ellenségeskedés, stb.). Az a felnőtt világ, amelyet a gyermekek igényei hidegen hagynak, csak azért, hogy saját jólétét megmentse, nem menekülhet viselkedésének következményeitől.
Miért éppen 16?
A választási korhatár csökkentésének követelése ezzel együtt folyamatos kompromisszumok eredménye és egy lépés a követendő fejlődésben.
Mely választásokra legyen ez érvényes?
A választási korhatár a települési önkormányzatoknál történő csökkentése ütközne a legkisebb ellenállásba, tehát ez tűnik legelőbb keresztülvihetőnek. A korhatárcsökkentés pártfogói a települési szinttel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a gyermekek ott ismerik ki magukat a legjobban, és leginkább a közvetlen környezetük változása iránt érdeklődnek.
Persze kétséges, hogy az országos, vagy európai döntések ugyanezen gyermekeket kevésbé érdekelné, illetve érintené.
Lássuk be, a törvényhozás egyáltalán nem tesz különbséget a 18 év felettiek közt aszerint, hogy kiismerik e magukat a politikában vagy sem, továbbá, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődnek a politika iránt. Leginkább hallgatólagosan értenek egyet abban, hogy a 18 évesek elég érettek a választásra. Több vizsgálat is megállapította azonban, hogy a politikai érdeklődés már sokkal korábban (kb. 12 évesen) kialakul, és hogy a gyermekek kritikusan és megfontoltan ítélnek, tehát ez nem elég ok, hogy ne vehessenek részt minden választáson.
Ezért követeljük mi a választási korhatár csökkentését minden szinten.
A következő okok miatt követeljük a korhatár 16 évre csökkentését:
A Gyermekbarátoknál sólymaink körében sokat beszélünk a demokrácia kipróbálásáról és megéléséről. Nincs kétségünk afelől, hogy 16 éves gyermekeink túlnyomó része elég érett a választói joghoz.
Nos, mit gondolnak az ellenzők a korhatárcsökkentésről? Itt következnek a legfontosabb ellenérvek és a mi állásfoglalásaink.
Ellenző: "A fiatalok egyáltalán nem akarnak választani!"
Gyermekbarátok: "Ezt a döntést a fiatalokra kell bízni."
Egy alsó-szászországi (NSZK) felmérés megmutatta, hogy a 16-17 évesek szívesebben mennének választani, mint a 35 évesek. Egy salzburgi (osztrák) közvélemény-kutatás szintén megmutatta a 16-17 évesek magas választási hajlandóságát. Egy körkérdéssel természetesen sok minden bizonyítható és cáfolható aszerint, hogyan tesszük fel a kérdést.
A véleményünk: Sok fiatal van, aki választani akar és el is menne, nekik lehetőséget kellene ehhez biztosítani. Hiszen a felnőttek csökkenő választási részvétele sem vezet oda, hogy az érintettek lemondanak a választási jogról.
A gyermek és ifjúsági szervezeteknek is buzdítani kell a választási részvételre, hogy legyőzzék a gyermekek kétségeit, amint ez Schleswig-Holstein-ban (NSZK) eredményesen történt, annak ellenére, hogy a fiatalok ott elég szkeptikusak voltak. A választási korhatár csökkentésének bevezetése után (még a 98-as választások előtt) minden gyermek és ifjúsági szervezet választásra szólított fel.
Ellenző: "A 16 évesek még túl éretlenek!"
Gyermekbarátok: "A 16 évesek nem éretlenebbek, mint a 18 évesek."
A politika (szakpolitikai témák) iránti érdeklődés már sokkal korábban kifejlődik.
Nincs általánosan kötelező kritérium a választási korhatárra. Hiszen az életkort nem vizsgálták, hanem egyszerűen hallgatólagosan kijelölték. Ha a "választási érettség" a politikában és intézményeiben (parlament, önkormányzatok, bíróságok) szerepet játszik, akkor mindenek előtt az iskolákat kellene felkérni, hogy ezt támogassák. Ezért követelünk politikaoktatást a gyerekek 5. iskolaévétől kezdődően. Nem hisszük, hogy lehetetlen lenne, ha 10-11 éves iskolásoknak elmagyaráznák, hogy működik a demokrácia, és kipróbálnának különféle modelleket.
A választási érettséget, amely sokszor hiányzik, képzéssel kell megszerezni.
Ellenző: "A gyermekek könnyen befolyásolhatók! Ez manipulációhoz vezet!"
Gyermekbarátok: "Szerintünk nem jobban és nem kevésbé, mint a felnőtteknél."
A média befolyásáról azt gondoljuk, hogy a gyermekek, akik mélyebben élnek a tömegmédiumok korában, ezt jobban el tudják kerülni. A gyermekek nagyon kritikusak a felnőttek ígéreteit illetően, mert túl sokszor hitegették vagy megcsalták őket, mind az iskola, mind a szülői ház, mint a politikusok, de akár a bugyuta reklámok is.
Valamennyien befolyásolhatók vagyunk, különben értelmetlen lenne a választási küzdelem; és a plakátok, transzparensek, tévéviták mind kidobott pénz lenne.
Ehhez képest a manipuláció, melynek fő célja, hogy a gyermekek zsebéből is pénz húzzon ki, mindenhol elfogadott.
Ellenző: "A gyermekek radikálisan választanak, és biztos nem ránk szavaznak!"
Gyermekbarátok: "A gyermekeknek maguknak kell eldönteni, mit akarnak választani!"
A "ránk" alatt egyes pártok saját magukat értik. Tehát csak az választhat, aki az adott pártra szavaz. Nagy tömegben ez demokráciaellenes és erkölcstelen felfogás.
Természetesen azok a gyermekek, akik nem érzik, hogy valamely párt tesz értük, azokat nem válasszák meg. Nincs ez másképp a felnőtteknél sem. A választási korhatár csökkentésével egyébként minden pártnak megvan az esélye a gyermekek szavazatainak elnyerésére.
A politikusok rendkívül negatív hozzáállását mutatja, ha a gyermekeket óvni akarják a politikától, mert az egy piszkos, átláthatatlan üzlet. Éppen az a politikusok feladata, hogy a politikát őszintévé és átláthatóvá tegyék.
A választásoktól való radikális visszatartás tendenciája a tapasztalatok szerint ott a legmagasabb, ahol legsúlyosabbak a szociális problémák (munkanélküliség, lakáshiány, szegénység).
A politikának arról kellene szólnia, hogyan lehet gondoskodni az emberekről.
Ellenző: "A választási korhatárcsökkentés nem hoz újat!"
Gyermekbarátok: "Ez egy fontos előfeltétel!"
Mint már említettük, a választási korhatár csökkentése természetesen nem oldja meg a gyermekek problémáját, de kényszeríti a pártokat és ezzel együtt a települések, tartományok, sőt az egész ország döntéshozóit, hogy többet tegyenek a gyermekeket érintő témákban, hiszen mind újra akarják választatni magukat. Pontosan ez a demokrácia lényege. Először csökkenteni kell a korhatárt, hogy a gyermekek gyorsabban és közvetlenebbül szólhassanak bele az őket érintő politikába. A gyermekparlamenttel, a gyermekönkormányzatokkal több befolyásuk lenne a politika alakítására. Unalmas bizottsági üléseken ücsörögni a gyermekek számára nem túl motiváló, ezért vesz részt oly kevés fiatal a jelenlegi grémiumokon és fórumokon.
A közösen követelt erősebb törvénykezési befolyás értelmes igénycsomagként szolgál, melyet a politikusok nehezebben kerülhetnek ki, és ami valóban megváltoztathatja a helyzetet.
Ellenző: "A választási jog automatikusan kötődik a nagykorúsághoz!"
Gyermekbarátok: "Ez csak részben igaz és nem kötelező előírás!"
A gyermekek sokkal korábban rá vannak kényszerítve olyan hosszú távú döntések meghozatalára, mint az iskola vagy szakmaválasztás.
Nincs olyan kényszerítő ok, mely szerint a gyermekek demokratikus jogainak kiszélesítésével kiegészítő kötelesség is járna.
Önmagában az a tény, hogy a gyermekek 16 évesen szavazhatnának, még nem jelenti azt, hogy már 12 évesen akarnak házasodni, vagy 14 évesen autót vezetni.
Ellenző: "A gyermekeknek egész más gondjaik vannak; pl. iskolát találni!"
Gyermekbarátok: "Ez igaz, de a választójoggal jobban felhívhatnák erre a figyelmet!"
Ehhez kapcsolódnak a már elmondottak: Ha a gyermekek szavazhatnak, egyúttal megválaszthatják a módját, hogy orvosolják problémáikat. A társadalmi problémákról informáltabbak lesznek, mert a pártok elkezdenek erről gondoskodni, hiszen meg akarják szerezni a gyermekek szavazatait. A politikusoknak arra kell módszereket találniuk, hogy elfogadtassák ezeket a gyermekekkel.
Ezt a politikusok és pártstratégák csak a választási korhatár csökkentése után kezdik el, nem pedig előtte, ahogy azt sokan ígérik.
Mindezek ellenére úgy tűnik, a politikusoknak legyőzhetetlen félelme van a gyermekek igényeinek megtárgyalásával szemben. A választási korhatár csökkentésével párhuzamosan a meglévő választási modelleket is át kell alakítani, hiszen a politikusok tanulhatnak a gyermekek "bejöveteléből".
Ezért kell a választási korhatárt csökkentő követelésünkbe az alábbiakat bevonni:
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye aláírásának 10. évfordulóján (1999. november 20.) sajnálatosnak tartja, hogy az egyezmény elemei igen lassan épülnek be a hazai közviszonyokba. Az 1994-98-as kormányzás idején jelentős késéssel elindított jogharmonizációs és egyéb intézkedések 1998. után lényegében megrekedtek. Annak ellenére, hogy létrejött az Ifjúsági és Sport Minisztérium (amelynek célcsoportja a 13 éven fölüli fiatalok köre), a 0-18 éves korosztályra nem fordítódik kellő és egységes kormányzati figyelem.
Az 1998-as ENSZ bizottsági jelentésben is elismeréssel illetett Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működését a kormány másfél éve nem biztosítja. A 10. évfordulóhoz érkezve még mindig nem szilárdult meg egy átfogó és integrált, a gyermeki jogok érvényesülésének elősegítésével és védelmével kapcsolatos országos politika. A javulás helyett jelentősen romlottak a gyermekek egészségügyi, oktatási és szociális ellátása terén meglévő szolgáltatások. Nem csökkentek a roma és más kisebbségi létben élő gyermekek elleni diszkriminatív jelenségek. Nem realizálódott a gyermekekkel, a gyermekekért munkálkodó nem kormányzati szektor lehetőségei a gyermekek jogaival kapcsolatos politikák és programok kidolgozásában. Nem születtek megfelelő intézkedések a gyermekek részvételi jogainak kiszélesítése érdekében. Nem nyílt lehetőség a kizárólag gyermekek által vezetett egyesülések bírósági nyilvántartásba vételére. A gyermekek véleménye nincs kellő mértékben tiszteletben tartva.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 10. születésnapján az egyezmény szellemében társadalmi vitára bocsátja azt a kezdeményezését, hogy a magyarországi választójog 16 éves kortól legyen.
Ezt a gyermekek hosszú távú érdeke igényli, független attól, hogy pillanatnyilag mely párt számára jelenthet ez előnyösebb, vagy hátrányosabb választási helyzetet. Az a lehetőség, hogy a 16 éven felüli gyermekkorosztály közvetlenül véleményt formálhat a helyi és országos közéleti kérdésekben és annak közvetlenül részesévé válhat, nagymértékben erősítheti azt a szocializációs folyamatot, amelynek keretében kialakulhat felelőssége és cselekvőképessége a közügyek végzésében. Ugyanakkor a 16 évtől kezdődő szavazati jog felerősítheti az adott korosztály iránti sokrétű figyelmet, amely végső soron helyzetük javulásához vezethet.
Budapest, 1999. november 16.
Hanti Vilmos
Úgy gondolom, hogy még rajtam kívül nagyon sokan azt vallják, akkor lesz igazán demokrácia Magyarországon, ha a civil szervezetek széleskörűen behálózzák életünket, s minél sokoldalúbban kifejthetik a humán szférát szolgáló nélkülözhetetlen tevékenységüket. A civil szektornak egy jelentős hatalmi ágat kell jelentenie. A mindenkori kormányzat részéről nem kegy a civil szervezetek plurális működésének biztosítása, mivel ezek az egyesületek a demokrácia pótolhatatlan részei.
Hazánkban 10 évvel a rendszerváltást követően még mindig nem működnek a civil szervezetek széleskörűen, az alapvető munkához szükséges infrastrukturális háttér még mindig hiányzik. A "helyénvalóság" elve alapján fontos, hogy minden működési szint megtalálja oldalirányban a kapcsolatát. Az lenne szerencsés, ha egy helyi szervezet például döntően a helyi közéletben vállalna alapvető szerepet, működésének feltételei e szinten dőlhetnének el. Ha a parlamenttől kapja közvetlenül a támogatását, miközben a hatalom által "nemszeretem" országos szervezetek e miatt kiszorulnak, az mindenképpen a civil szervezetek kezelésének zavarát jelenti, nem is beszélve a felesleges egymással szembeni konfliktusok gerjesztéséről. El kell ismerni, hogy a maga eszközeivel minden civil irányítási szint (helyi, régió, országos) nélkülözhetetlen feladatot lát el, ha megfelelően végzi a dolgát. A fejlett demokráciákban csak elvétve fordul elő, hogy a hatalom kijátssza egymással a különféle szerveződési szinteket, anyagi megvonással elsorvasztja a "szólási helyzetben" lévő országos szervezeteket. Az sem jellemző, hogy a hatalom a számára "kedves" szervezetekkel áll csak szóba, csak az ő támogató véleményüket hallja meg.
Magyarországon több mint félszázezer (!) civil szervezet működik. A sok nehézség ellenére, ha meg tudnak erősödni, egyre többen szükségét érzik annak, hogy tömörüléseket hozzanak létre.
A Civil Fórum 14 jelentősebb országos tömörülése azért fogott össze, hogy egyfajta koordinációt valósítson meg. Ezzel az egyes tömörülések szervezetei szakszerűbben, hatékonyabban tudnak működni, s a civil szervezetek mondanivalójukat is érdemibben tudják közvetíteni. A Civil Fórum fontosnak tartja a kapcsolatot a mindenkori döntési helyzetben lévő pártok parlamenti képviselőivel, az országos végrehajtó hatalommal, vagyis a kormányzattal. A választópolgárokat folyamatosan szolgálóknak szüksége kell, hogy legyen a civil szervezetek által megfogalmazott véleményekre, tapasztalatokra. Az érdemi eredményeket elérni kívánó hatalom erről a kontrollról nem mondhat le.
Nem hiszi magáról a Civil Fórum, hogy ő kizárólagosan a civil ügyek országos képviselője. Ha megnézzük a tagtömörülések tevékenységét, azt tapasztalhatjuk, hogy egy-egy önmagában is széleskörű munkát végez, számtalan további szervezetből áll. Tehát ez a szervezettség, ez a bizonyított civil munka adja meg számunkra az erkölcsi alapot az általánosítható civil problémák megfogalmazására.
Természetesen a Civil Fórum nyitott, belső demokratizmusának ez az egyik alapja. További jelentős országos tömörülésekkel készen áll az együttműködésre.
Kapcsolatot keresünk továbbá a különféle minisztériumokkal, ahol a Civil Fórum egy-egy szakbizottsága kíván érdemi párbeszédet folytatni. Örömünkre szolgál, hogy amíg a nagypolitikában lényegében szünetel a plurális civil párbeszéd, addig az együttműködést ajánló megkeresésünkre nagyon sok minisztérium reagált. A jelen sorok írásáig felvettük a kapcsolatot a környezetvédelmi, a honvédelmi, a szociális, a kulturális, a földművelésügyi, a gazdasági minisztériumokkal, ahol kivétel nélkül konstruktív együttműködési készséget tapasztaltunk.
Közreműködni kívánunk a Magyar Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságával annak érdekében, hogy a következő évi parlamenti támogatás nagyságrenddel nagyobb legyen az ideinél, az elosztás módja legyen határozott elveken nyugvó, a hazai országos civil szervezetek teljes körét figyelembevevő, nyilvános. Azt hiszem, az adófizetők pénzéből mindezeket elvárhatjuk.
A Civil Fórum együttműködő szervezetei:
Befejezésül azt kérem az olvasóktól, ha bármiben tudják gazdagítani a Civil Fórum munkáját, keressenek meg bennünket: tel./fax: 282-3852, mobil: 20/922-66-64, levélcímünk: 1701 Bp. Pf. 244. E-mail: .
Hanti Vilmos
a Civil Fórum soros elnöke
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 13-18 éves korú gyermekküldöttsége hazaérkezett a július 14-23 között az ausztriai Wiesenben megrendezett gyermekvilágtalálkozóról. (Children's World Camp)
A szervező, a Szocialista Nevelési Internacionálé a Föld négy kontinenséről 26 országból fogadta ar táborozókat. A világtalálkozóra az 1997-es zánkai után került sor. A július 15-i nyitóünnepségen a Németországtól kapott, s Magyarországon első alkalommal lévő, több mint hatvan éves vándorzászlót Hanti Vilmos, a szervezet elnöke adta át Ausztriának.
A nagyszabású gyermekrendezvény alkalmat adott arra, hogy a résztvevők megismerjék más országok kultúráját, megtanulják azokat elfogadni, barátságot kössenek más népek gyermekeivel, nyelvet gyakoroljanak, amely mind hozzájárulhat Európa Uniós felkészülésünkhöz.
A találkozó keretében július 20-án a bécsi városházán színes gyermekkonferenciát tartottak, amelyet Ausztria Parlamentjének elnöke nyitott meg, majd az eseményeket a küldöttségek utcai felvonulása követte.
Budapest, 2000. július 24.
Hanti Vilmos
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke
Amikor 1999. szeptemberében eljött az ideje, hogy megválasszuk a IV. Gyermekbarát Kormányt, új ötletünk támadt: megalapítottuk a Sólymokat is azok számára, akik már betöltötték 16. életévüket, de még nem múltak el 26 évesek. Ezzel tulajdonképpen jó néhány problémát megoldottunk, amit eddig nem sikerült: mi legyen azokkal, akik már betöltötték a 18-at? Mi legyen azokkal, akiket már "kineveltünk" ifjúsági és gyermekvezetőnek? Mi legyen azon fiatalokkal, akik be szeretnének kapcsolódni a munkánkba, de nem tudják, hogyan? - lévén a Gyermekbarát Köztársaság 18 évben határozta meg maximális korhatárát. Úgyhogy megalapítottuk a Sólymokat, mi öten: Brunner Tibor, Hanti Gergely, Molnár Anett, Molnár Áron és Hanti Péter. Azóta bár sokat dolgoztunk, mégsem lehetünk sohasem elégedettek.
Elnökségünk (tagjai az alapító tagok) elfogadta Alapszabályunkat, Ügyrendünket. Természetesen számos taggal bővült szervezetünk, de mi ezt a számot tovább szeretnénk növelni. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik be szeretnének lépni a Sólymokhoz. Ehhez -ha megfelelsz az Alapszabály III. pontjában meghatározott feltételeknek- nem kell mást tenni, mint kérni felvételedet írásban. A legbiztosabb, ha ezt levélben (1701 Budapest, Pf. 244.) juttatod el. Ezután kapsz egy Belépési Nyilatkozatot, amit adataid kitöltése után vissza kell küldened. Ezután tulajdonképpen már Sólyom tagnak számítasz, bár Alapszabályunk szerint azt még a helyi vezetőnek is el kell fogadnia, de eddig még nem volt példa ilyenfajta kérelem visszautasítására - és reméljük, hogy a jövőben sem lesz.
Tevékenységünk igen sokféle lehet, mivel szinte maguk határozzuk el, mivel akarunk foglalkozni. Itt lehet gondolni a legkülönfélébb dolgokra is. Olyanfajta dolog a Sólymok, mint egy önsegélyező klub: tevékenységeinket csakis a magunk számára fejtjük ki, nem akarunk olyanokért dolgozni, akik nem Sólyom tagok. Hogy miket lehet csinálni? Lehet kulturális programokat szervezni, például színházba, múzeumba vagy kiállításra járást, érdeklődési körünknek megfelelően (kötelezők megtekintése, hadiipari kiállítás, stb). Lehet tájékoztató és felvilágosító jellegű előadásokat, képzéseket, szemináriumokat szervezni, például az Európai Unióról, a NATO-ról vagy bármiről. (Többnapos budapesti rendezvények, városnézések, vagy bármilyen program szervezésében nagy segítség a Gyermekbarát Ház, ami alkalmas kisebb programok lebonyolítására csak úgy, mint ottalvásra - 100 ft/fő/éjszaka áron.) Lehet közös szabadidős illetve szórakozóprogramokat szervezni, hiszen ezért jó egy közösség, hogy van kivel (hasznosan) eltölteni kevés szabadidőnket.
Azonkívül hogy mi, illetve a helyi vezetőség mit szervez magunknak, érdemes odafigyelni a régiós, az országos és a nemzetközi programlehetőségeinkre is. Minden nyáron sokféle táborba lehet jelentkezni, és mivel tagja vagyunk glóbuszunk egyik legnagyobb ifjúsági szervezetének, a Nemzetközi Sólyom Mozgalomnak (IFM-SEI), sokfelé utazhatunk, sok kapcsolatot szerezhetünk, jövendőbeli partnereket, és jóvoltukból sokfajta képzésre, szemináriumra vagy nyelvtanfolyamra is pályázhatunk országhatárunkon kívülre - már persze azok, akiket a Sólyom elnökség is támogat. Azt, hogy valakit az elnökség támogasson, nem túl nehéz elérni, ha valaki aktív tag és lehet rá számítani.
Az eddigiek során is számos lehetőség nyílt a szervezetbeli fiataloknak utazásra. Jelenleg sajnos nincsen sok pályázónk, mivel (a nyelvtanfolyamok kivételével) az összes külföldi pályázathoz szükséges elfogadható szintű nyelvtudás valamilyen nyelven, és sajnos eddigi tagjaink "nem mindegyike" büszkélkedhet a legalább társalgás szintű nyelvtudással. De reméljük, hogy tagjaink számának növekedésével egyre több és több fiatalt küldhetünk szervezetünk és hazánk képviselésére. Hiszen most tulajdonképpen a gyorsabb a nyerő!
Budapest, 2000. szeptember
Hanti Péter
a Sólymok elnöke
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 2000-ben 9. alkalommal hirdette meg pályázatát gyermekek számára, kit tekintenek az év gyermekbarátjának. A díjat a zsűri nem a szavazatok mennyisége alapján ítéli oda, hanem a javaslattevő gyermek véleménye alapján: ki volt az a felnőtt, akit úgy gondol, hogy sokat tett akár egy gyermekért is.
2000-ben az év gyermekbarátja lett
Tuzáné Bartók Mária tanítónő (Székesfehérvár).
(Iskolája telefonszáma: 22/316-183)
A díjat a Kispesti Gyermekbarátok GENERÁCIÓK KÉZFOGÁSA című karácsonyi ünnepségén adtuk át 2000. december 16-án. (Budapest XIX., Kispesti Vigadó, Fő u. 42.)
Hanti Vilmos
a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke
Hanti Péter
táborszervező
Interjú egy résztvevővel
Mi a neved?
Beret.
Honnan jöttél?
Norvégiából.
Ez az első alkalom, hogy külföldön jársz?
Nem.
Hogy tetszik a tábor?
Hááát... jó, csak szerintem egy kicsit túl nagy. Túl sokan vagyunk!
Tudod-e, hogy mi az a Woodcraft Út és hogy miről szól?
Miről szól? Talán hogy vigyázunk a környezetre és a világra, szerintem...
Mi az, ami itt a legjobban tetszik?
Minden ember! Hogy új embereket ismerek meg.
És mi a legrosszabb itt?
Az eső.
Van-e valami üzeneted a magyar gyerekeknek és fiataloknak?
Nem túl sok... csak hogy lépjenek be a Woodcraft Folkba és jöjjenek annyi táborba, amennyibe csak tudnak, és élvezzék az életet!
Köszönöm szépen.
Szívesen.
Interjú egy angol résztvevővel
Hogy hívnak?
A nevem Sachit.
Honnan jöttél?
A londoni Central Barnet kerületből.
Ez az első alkalom, hogy Woodcraft táborban vagy?
Nem.
És mennyiben voltál már?
8 éves korom óta minden nyáron, szóval úgy kb. 9 éve.
Mit gondolsz a külföldi delegációk részvételéről?
Szerintem jó munkát végeznek, de talán csinálhatnának valamivel többet.
Miket szeretsz itt a legjobban?
Színes környezet, a hangzavar, amit csinálunk. Szeretem a DF eseményeket és a nagyon jó volt a magyar delegáció főzőestje.
És miket nem szeretsz?
Nem szeretem az időt, az elmúlt pár nap esőjét. Tönkretette a Hiroshima Napot.
Mi az, amit a Woodcraft Folktól kapsz?
Hogy megismerkedem más országbeli emberekkel és ilyenek, amiket a legjobban élvezek, a különböző kultúrákat.
Meg vagy-e teljesen elégedve a szervezettel?
Szeretek táborokba járni és résztvenni az összejöveteleken.
Van-e bármi üzeneted a magyar gyermekeknek?
Nos, érezzék jól magukat és köszönjük, hogy eljöttek. Jöjjenek megint!
Köszönöm szépen.
Interjú egy média központos fiatallal
Heló, te ki vagy?
Heló, Simon Phillips vagyok, az angliai Brightonból.
És mit csinálsz a táborban?
Segítek irányítani a Média Központot, ami a tábori rádiót, újságot, honlapot és a tábori gépeket működteti.
Érdekli-e mindez a résztvevőket?
Nagon érdekli őket, főleg a rádió. Nagyon sok ember jön be ide minden nap, 10-20 ember jön be, hogy a rádió interjúkat csinálja és hogy segítsen élő rádióshow-t előadni.
Nem gondolod-e, hogy ez a munka kicsit unalmas egy idő után?
Nem, mindig van valami új és izgalmas dolog, a tábori hírek, a különböző lázadások vagy az árvíz kapcsán. Ma van a Föld Csúcs (Earth Summit), ami nagyon jó móka, és itt egyben élheti meg az ember a tábori eseményeket.
Szóval akkor mondhatjuk, hogy ez a tábor egy sikeres része?
Egészen biztosan az. Úgy gondoljuk hogy sokat tettünk és nagyon jól érezzük magunkat.
Mit gondolsz a táborról általában? Hogyan értékelnéd?
Szerintem a tábor nagyon pozitív. Sok dolgot csinálunk és sokat is kapunk vissza a fenntarthatóságról és hogy milyen jó is az, amikor a világ különböző részeiről összegyűlünk egy csoportba. Mind nagyon jól végeztük a dolgunkat és ezért nagyon jó érzés tölt el minket.
Akkor biztosan nagyon sok pozitív visszajelzés kapsz.
Igen, nagyon sokan jönnek be csak úgy, és nagyon örülnek a tábornak.
Van-e bármi üzeneted esetleg a magyar gyerekeknek?
...gyertek a következő nemzetközi táborunkba is és reméljük hamarosan újból találkozunk!
Oké, köszönöm szépen!
Interjú Uwe Ostendorffal, az IFM-SEI főtitkárával
Hogy érzed magad most, négy hónappal főtitkárrá választásod után?
Érzem, hogy a dolgok kezdenek beindulni. Az első két hónapban felmértem az irodai helyzetet, a pénzügyi lehetőségeket és mik a fontos határidők, hogy ne késsük le őket az európai pénzek megpályázásakor, stb. Most kezdtünk el különböző projektekbe, hogy többet is tegyünk a napi munkán felül. Most kezdtük el mindazon dolgokat, amiket az ezévi malmői kongresszuson eldöntöttünk.
Hogyan értékelnéd a Vezetőségi Bizottság munkáját a választások előtt?
Az én benyomásom -és hát nem csak az enyém-, hogy a napi munka zajlik és az iroda működik, de viszont csak önmagáért működik és nincsenek IFM kezdeményezések, ezért az emberek csak várnak de semmi sem történik és ez így nem jó. Sok-sok szervezettel beszéltem a nagy események során, mint amilyen a wieseni IFM tábor volt és sok ember nagyon is elégedetlennek tűnt a helyzettel, különösen a latin-amerikaiak, akik sok kritikát fogalmaztak meg: kívül estek a kommunikációs struktúrákon és el voltak felejtve. Szintén láttam, hogy sok szervezet kilépett az IFM-ből és a jó kapcsolat megszakadt.
És mit gondolsz a Vezetőség munkájáról most?
Azt gondolom, most egy új csapatunk van, a legtöbb ember új ebben a vezetőségben. A kezdetben az volt az érzésem, hogy az információhiány miatt talán nem dolgozunk olyan keményen, mint azelőtt, de nem ez volt. Nagyon komolyan kezdtünk el dolgozni, és a különbség számomra az, hogy úgy érzem, most egy csapat vagyunk, és mindenki együtt dolgozik, nagyon dinamikusan, pl. sok megbeszélésünk volt a legutóbbi közel-keleti békeprojektünk befejezése után, de semmi sem történt, sokat beszéltünk semmi eredménnyel. De júniusban, három hónappal a választások után egy új Béke Projekt Szövetséget állítottunk fel, mai már megkezdte munkáját Izraelben és Palesztínában. Egy másik dolog, hogy új kommunikációs struktúránk van, több e-mailt használunk, van már e-mail hírlevelünk és saját honlapunk. Mindezek az első hetekben elkészültek, és több jelentés is fut már be a régiókból, több telefonhívás és én úgy érzem, hogy szorosabban dolgozunk együtt, mint az utolsó Vezetőségi Bizottság. Így szerintem jó úton haladunk a csapatmunka felé.
Mit tekintesz a legfontosabb munkádnak rövid- és hosszútávon?
Rövidtávon a kommmunikációs struktúrák fejlesztését, mert ez az alap. A brüsszeli iroda nagyon kicsi és csak korlátozott forrásai vannak, de sok tagszervezetünk van sok-sok tudással és sok emberrel, akik nemzetközi munkát végeznek, mint a Woodcraft Folk Nemzetközi Tábora során. És ha használni kívánjuk mindezt a tudást, jó kommunikációnak kell lennie közöttünk ezért rövidtávon ez az első. A másik, hogy megvizsgáljuk, megvan-e a pénzügyi hátterünk, ami jelen pillanatban gond, de már dolgozunk rajta.
Hosszútávon pedig a régiók fejlődését akarjuk elősegíteni, hogy több felelősségük lehessen mint régió, és ne a központi IFM iroda irányítson mindent Brüsszelből. Ez egy olyan dolog, amit a régiókban kell megbeszélni és előmozdítani, de a lehetőséget kell megtermteni. És ez hosszútávon nagyon szükséges dolog, míg a másik az IFM kibővítése. Sok ország van, ahol nincs egy tagszervezetünk sem, és ezen változtatni kell, főleg a nagy országok esetében. Még csak most kezdtük, de már érdekesebbek vagyunk más szervezeteknek is, hogy csatlakozzanak hozzánk, és ha többen megismerik az IFM-et, akkor talán többen csatlakoznak. Pl. nemrég kaptunk egy levelet Oroszországból, ahol az emberek egy új gyermekszervezetet akarnak felépíteni, és Oroszország egy nagyon nagy ország, ahol nem vagyunk jelen, és ők be akarnak lépni az IFM-be, úgyhogy ez egy fantasztikus kezdés, és ugyanez a helyzet Lengyelországgal is, ahol szintén van egy új szervezet, akiket érdekel az IFM és ez a folytatás sikreres útja.
Mik most az IFM belső problémái, a kommunikációtól eltekintve?
A pénzügyi helyzet sem kielégítő, de ezt csak hosszútávon tudjuk megoldani, mivel a helyzetünk főleg az Európai Közösség és az Európa Tanács támogatásán múlik. Egyre komplikáltabb köztámogatásért pályázni ezekhez az intézményekhez. Főleg, hogy az Európa Tanácsnak kevesebb pénze van ifjúsági munkára. Ennek eredményeképpen nem tudjuk pl. a jegyek árát visszatéríteni a Vezetőségi és Nemzetközi Bizottság találkozóira. Célunk, hogy lehetővé váljon minden szervezet számára -legyen ez Nyugat-Európából vagy a harmadik világból- hogy résztvegyen a találkozóinkon.
Elégedett vagy-e a támogatással, amit a Vezetőség jelent?
Igen, mert csapatban próbálunk dolgozni. Most az egész vezetőség képviseli az IFM-et és ez nagy változás és szintén támogatás a számomra. Nem tudok mindenhol jelen lenni. Első alkalommal mennek alelnökök találkozókra pl. Csehországba vagy a svéd kongresszusra az IFM-et képviselni és bemutatni. Sok meghívást kapunk és fontos, hogy ezeken a találkozókon részt is vegyünk. Az embereknek tudniuk kell, mi is az az IFM-SEI, mik a céljaink és politikai állásfoglalásaink.
Hogyan értékelnéd szervezetünk ifjúsági külügyi titkárának, Hanti Péternek -aki eléggé fiatal- alelnöki tevékenységét és szerinted elég tapasztalt-e ilyen fontos poszt betöltéséhez?
Igen, természetesen. Az első pont, hogy először van képviselőnk Kelet-Európából. A második, hogy fiatal, mivel fiatalabb Vezetőséget akartunk, mint azelőtt. Talán az új dinamizmus a Vezetőség tagjainka korától is függ. A harmadik pont természetesen, hogy Péter egyike azoknak, akik már különböző találkozókon, szemináriumokon és két IFM-SEI táborban is résztvettek. Így nagy tudása van, amit fel tud használni ehhez a munkájához. Úgy gondolom, a kongresszus jó döntést hozott megválasztásával.
Számíthat-e a Vezetőség és főleg a te tudásodra és pénzügyi segítségnyújtásodra, hogy eredményesen dolgozhasson és jelen tudjon lenni a Vezetőségi találkozásokon, aminek ugyebár alapvető jelentősége van a sikeres munkához?
Igen, ahogy ezelőtt elmondtam, a pénzügyi helyzet egyike a legfontosabb kérdéseknek, amit nem tudunk könnyen megoldani. De -tapasztalatom szerint- a múltban nem néztünk eléggé utána az új forrásoknak és most már elkezdtünk különböző alapítványokkal együtt dolgozni és keressük az adományokat is az alelnökök utaztatásához és támogatására a régiós munkáikhoz. De ehhez idő kell.
Szóval akkor az IFM a jövőben sokkal inkább a régiós munkára fog épülni?
Igen, ez egyike a tagszervezetek kívánalmainak és egyike azoknak, amiket meg kell tennünk, ha a tagjaink forrásait és tudását fel akarjuk használni.
Mi a véleményed a Gyermekbarátok szerepének fontosságáról Közép-Kelet Európában és szerinted sikeresen tölti-e be ezt a szerepet?
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma egyike a legszilárdabb kelet-európai szervezeteknek az IFM-SEI-ban. Vannak más szervezeteink is, amelyek nem olyan megbízhatóak mint a gyermekbarátok és nem képesek pl. országon kívüli tevékenységet folytatni. Egyike volt egy Gyermekbarát alelnök választás indokainak, hogy ők az egyik legerősebb kelet-európai tag.
Az alelnök feladata, hogy fejlessze a régiót, új kapcsolatokat szerezzen, támogassa a többi régióbeli szervezetet és új tagokat találjon azokban az országokban, ahol még nem vagyunk jelen. Fontos feladata a Gyermekbarátoknak, hogy megadja Péternek a kellő támogatást eme munka elvégzéséhez.
Sokszor említetted a kommunikáció kiemelkedő fontosságát, és az ezzel kapcsolatos problémákat. Kielégítő-e a kommunikáció jelenleg a Vezetőség tagjai között?
Jobb most a kommunikáció, mint ezelőtt. De nem mindent valósítottunk meg, amit eldöntöttünk. Próbáljuk kicsit többet használni az új technikákat, mint ezelőtt. De egy kis költségvetéssel a tagszervezetek lehetőségeit kell használnunk. Jelen pillanatban ezeket a lehetőségeket próbálom megtalálni. Egy dolog, amit épp csak elkezdtünk, az e-mail hírlevél. Mindössze minimum díszítéssel, de szükségünk van egy gyors információs eszközre a sürgős és fontos dolgokhoz, főleg pályázatok, új projektek, új alapok, stb határidejeinek közléséhez. És az olyan tagszervezetek, amelyek pl. egy projekthez keresnek partnert, szintén használhatják. A Nemzetközi Tábor alatt több pozitív visszajelzést is kaptunk és remélhetőleg még sok visszajelzést, cikket és információkérést, stb fogunk kapni. Ez a brüsszeli iroda és a tagszervezetek közötti kommunikáció része.
Hogyan értékelnéd ezt a tábort? Képviseli-e szerinted azokat az értékeket, amelyeket az IFM magáénak vall?
Ez egy kicsit több, mint az értékeink bemutatása. Sok új ötlet van. Az ökológia fontosságát mutatja a "World on a Tightrope" nevű nagy szimulációs játék. Ez egy nagyon új dolog. Nem tárgyaltunk még semmit ilyen módon, bár már voltak megbeszélések a témában a magyarországi IFM Tábor nyári iskolájában. Szintén volt egy megbeszélés az új liberális politika kialakulásáról. De emlékszem, hogy a résztvevők többsége -és sok résztvevő volt- Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából volt. Csak kevés résztvevő volt Európából. Most, ezzel a táborral, a megbeszélés elérte Nyugat-Európa szívét is, a legfejlettebb országok egyikét. Az emberek tudatára ébredtek a világszerte létező helyzetnek, és a függségnek. Mi, mint egy gyermek- és ifjúsági szervezetnek tudatában kell lennünk ezeknek az ökológiai kérdéseknek, mert ezek az egyenlőség, szolidaritás, szabadság, igazság, stb kérdéseitől függnek.
Uwe Ostendorff, nagyon szépen köszönöm!
Szívesen.
Interjú Andy Piercy-vel,
a táborszervező Woodcraft Folk szervezet főtitkárával
Megszerveztétek azt a hatalmas nemzetközi tábort. A Woodcraft Folk az IFM-SEI teljes jogú tagja lett az ezévi XXII. kongresszuson Malmöben. Megválasztottak ugyanekkor alelnöknek is. Ez elég soknak tűnik egy évre. Meg vagy-e elégedve ezzel?
Nos, igen... A Woodcraft Folk 1979-ben változtatta meg tagsági státuszát, lett megfigyelőből társult tag, és ma az IFM programja és a Woodcraft Folk politikája nagyon hasonlít, ezért akartuk megszervezni ezt a nemzetközi tábort, megváltoztatni a tagsági státuszunkat és indulni a választáson. És igen, jelenleg elégedett vagyok.
Nem tervezitek-e a vendégül látni a következő IFM-SEI Nemzetközi Tábort 2003-ban, ezen tábor látható sikere után?
Dehogyis! Nem. Ha szervezünk egy tábort, az nagyon hosszú ideig tart. Ezt három évig szerveztük, úgyhogy nem hiszem, én legalább is személyesen nem javasolnám. És így azt hiszem, a jelenlegi terveket fogjuk támogatni.
Érzed-e bármi módon, hogy valami hiányossága lenne ennek a tábornak, hogy valamit máshogy kellett volna csinálni?
Ó igen, mindig. Mindenki gondolhatja, hogy valamit máshogyan kellett volna csinálni. Amikor kiértékeljük a tábort, megnézzük, mit nem tudtunk megvalósítani a programból. Valami olyat csináltunk, amit még sosem, és amikor kiértékeljük, szerintem azt is megvizsgáljuk, mit tudtunk volna másképp csinálni. De számunkra az idő volt a fő korlátozó tényező.
Mit tekintesz a legnagyobb és legfontosabb feladatodnak, mint IFM alelnök?
Azt hiszem megpróbálom megvizsgálni, hogyan koordinálhatjuk a tevékenységeket európai szinten, hogy maximalizálhassuk a meglévő lehetőségeket, vagy cseréket és tréningeket nem csak európai szinten, de a mediterrán és latin-amerikai országokkal is. Hiszem, hogyha egyszer fizetjük az adókat, meg kell próbálnunk élvezni az előnyeit is. És ez lehetséges, csupán ki kell használnunk a lehetőségeket.
Mit gondolsz, mennyire számíthatsz a Vezetőségre vagy egyes tagjaira ennek eléréséhez?
Ó ez nehéz kérdés, mert vannak számomra nem ismert személyek, de nekik is ugyanaz a problémájuk, mint nekem. El vannak foglalva a saját szervezetükben. Néhányan valószínűleg több időt tudnak rá áldozni de ők nem tudnak résztvenni a találkozókon, ezért az alelnökök javaslata, amit egy tábori találkozón vetettek fel, hogy használjuk az internetet virtuális konferenciákra, amikbe többen be tudunk kapcsolódni. Így azok, akiket nem tudunk utazni, szintén bekapcsolódhatnak. És ez javítana a dolgokon.
A Woodcraft Folk és a Gyermekbarátok már évek óta együttműködnek. A Woodcraft Folk sokszor segített nekünk - gyakran pénzügyileg, amiért hálásak vagyunk. Hiszed-e, hogy a közös tevékenységek ki fognak szélesedni, miután mind te, mint a Woodcraft Folk főtitkára, mind Hanti Péter, a Gyermekbarátok ifjúsági külügyi titkára alelnök lett?
Vannak lehetőségek a további együttműködésre. Egy példa: ha néhány kerület tréninget vagy egyéb "nem-nyáritábor" tevékenységet szervez télen vagy ősszel, a Gyermekbarátok partnerek lehetnek ebben. Pl. az én helyi kerületem Lettországgal, Dániával, Svédországgal és Finnországgal dolgozik együtt egy projekten Cuddamben Novemberben. És az ilyen projektek, ahol pályázhatunk az utazási költségek visszatérítéséért, kiterjeszthetők és közösen fejleszthetők. Szintén együttműködünk a finn szervezettel, trénereket küldtünk az ő tréningjeikre, és most mi fogjuk meghívni őket a mi tréningjeink egyikére és azt hiszem ezek a példák utat mutathatnak a közelebbi munkához a Gyermekbarátokkal, hogy valami hasonlót csináljunk. És ha ti hajlandóak vagytok, és nekünk van egy projektünk, amibe be akarjuk vonni a Gyermekbarátokat partnerként, akkor ez olyan dolog, amit megtehetünk a következő két évben.
Számíthatunk-e akkor a ti -esetlegesen pénzügyi- segítségetekre, hogy pl. az útiköltséget finanszírozni tudjuk?
Nos, arról van szó, hogy mi folyamatosan pályázunk az Európai Unióhoz, mint tudod ehhez a táborhoz is pályáztunk, és ezt a továbbiakban is folytatni akarjuk, mivel megtehetjük. Így a válaszom igen.
Van-e valami zárszavad vagy üzeneted a Gyermekbarátoknak vagy a magyar gyerekeknek általában?
Azt hiszem igen, való igaz, hogy a Gyermekbarátokat a vezető magyar szervezetünknek tekintjük. Dolgozunk más magyar partnerekkel is, de nem olyan sikeresen, mint ahogyan azt a Gyermekbarátokkal tesszük és szerintem a tény, hogy te egyike vagy a két önkéntesnek itt, egyfajta bizonyítéka a két szervezet szorosabb kapcsolatának. És szerintem a jövő év számunkra olyan lesz, amikor a fóksu eltolódik egyéb országokra és ez lehetőséget ad a jövőbeli együttműködésünk átgondolására. De a másik szempont, hogy a meghívásokat már korán meg kell kapnunk, hogy élni tudjunk a lehetőséggel. Szóval ha van egy esemény Magyarországon, arról korán kell értesülnünk, mert mi jó előre tervezünk és így ha csak 4 héttel előtte jön a meghívás, akkor nehezen lehetnénk benne, de ha az korán jön... pl. ha nyáron akarunk valamit együtt csinálni, akkor már februárban be kell adnunk a pályázatot. Ezek csak néhány gyakorlati példák, de igen, a zárszavam, hogy igen, szerintem továbbfejleszthetjük a közös munkát és biztos vagyok benne, hogy ezt meg fogjuk próbálni és meg is csináljuk.
Nagyon köszönöm.
Oké, szia!
|
Védnökök: Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere Heinz Fischer az Osztrák Parlament elnöke Kovács László az MSZP elnöke Markó Béla az RMDSZ elnöke Adrian Severin exkülügyminiszter, az EBESZ Parlamenti Bizottságának elnöke |
logo:
|
| ||||||||
| ||||||||
Hanti Péter
csoportvezető
