Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAOKTATÁS KÖZOKTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA

1996-98
Előző fejezet:
I. TANÁRKÉPZÉSI ALPROGRAM
TartalomKövetkező fejezet:
III. Tanterv-fejlesztési alprogram

II. TANÁR TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM

Moderátor (multiplikátor) képzés

Előzmények

A mozgóképkultura és médiasmeret közoktatási integrációs programjának részeként (TANÁR TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM) még 1996-ban született terv arra, hogy a Megyei Pedagógiai Intézetekkel összehangolva intenzív szakmai és menedzsment tevékenységre képeződjék ki mintegy 30-35 fő. Vagyis azoknak a regionális szakembereknek a kiválasztására és szakmai továbbképzésére volt elsősorban szükség, akik az országban segítik, szervezik a műveltségi részterület iskolai megjelenését.

A moderátor-jelöltek kiválasztása

A cél az volt, hogy lehetőleg minden megyéből kerüljenek be a képzésre olyan hallgatók, akiknek van valamiféle szakmai előélete (szakirányú főiskolai, vagy egyetemi képzettség, esetleg a közművelődésben megszerzett szakmai tapasztalat). Kivételes esetben eltekintettünk a tanári végzettségtől, ill az iskolai gyakorlattól, de a kiválasztásnál előnyt jelentett, ha a moderátor-jelölt gyakorló tanár.
A leendő jelölteket meghívásos pályázaton értesítettük a lehetőségről. A jelölteknek pályázatot kellett benyújtani, amely tartalmazta az előképzettséget, a szakmai curriculumot, és a vázlatosan megfogalmazott szakmai elképzeléseket.
A jelöltek egyúttal kötelezettséget vállaltak arra, hogy a képzéssel egyidejüleg szervezik a Regionális Médiaoktatási Központokat, valamint arra is, hogy a képzés befejezése után minimum négy évig oktatják, szervezik és menedzselik a mozgóképoktatás közoktatási integrációs programját abban a régióban, ahonnan beiskolázásuk megtörtént.
A hallgatók az alábbi helyekről érkeztek (összesen 35 fő):

Debrecen, Miskolc, Eger, Salgótarján, Szeged, Csongrád, Kecskemét, Baja, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely, Veszprém, Pápa, Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Tata, Vác, Budapest

A képzés tematikája, órabeosztása és tanárainak listája

1. A mozgóképi gondolkodás alapjai
2. A mozgókép ábrázoló eszközei
3. Filmtörténet/filmvetítés
4. Filmelmélet
5. Filmelemzés, élmény és értelmezés
6. Tömegkultúra és tömegfilm elmélet
7. Televíziós műfajok
8. Mozgókép és társadalomismeret
9. Médiatörténet és médiaelmélet
10. Forgatási és szerkesztési alapismeretek
11. Szakmetodika, taneszközismeret, taneszközhasználat
12. Szakdolgozat

Órarendi bontásban (45 perces órákkal számolva):
I. félévkreatív média I.52 óra
élmény és értelmezés I.32 óra
filmelmélet16 óra
mozg.kép és társ. ism.20 óra
egyetemes filmtörténet I.32 óra
vetítés56 óra
II. félévkreatív média II.58 óra
élmény és értelmezés II.40 óra
tömegfilm/tömegkult.elm.20 óra
médiatört./médiaelm.25 óra
magyar filmtörténet40 óra
televíziós műfajok10 óra
vetítés70 óra
egy hetes intenzív tréning80 óra
mindösszesen:425 tanóra, és 126 óra vetítés


A képzésben résztvevő oktatók:
Bikácsy Gergely; dr. Báron György; Csejdy András, Gelencsér Gábor; Győrffy Miklós, Jakab György; Hartai László; Hirsch Tibor; Horváth György; dr. Király Jenő; Kövesdy Gábor; Lányi András; dr. Muhi Klára; Szilágyi Ákos, Veress József

A kurzus lezárása

A rendszeres kurzus jún. 30 - júl. 5. között intenzív, bennlakásos zárószakasszal, majd szeptemberben szakdolgozattal, és írásbeli valamint szóbeli vizsgákkal zárult. A tanfolyam résztvevői az ELTE tanusítványát kapták meg.


A kurzussal párhuzamosan végzett munka

A moderátor-hallgatók a képzésen túl országos felmérést is végeztek, (mindenki a saját régiójában) amelynek célja a mozgóképoktatás közoktatási integrációjához szükséges valóságos helyzet feltérképezése, valamint az volt, hogy az iskolák a helyi tantervek elkészítéséhez a megfelelő információkkal rendelkezzenek a mozgóképkultúra és médiaiasmeret megjelenítéséhez. (A felmérés része a Kontroll-monitoring alprogramnak is)

Tanár továbbképzés a regionális médiaoktatási központok szervezésében

1997-től a tanár-továbbképzési program keretében nyílt először lehetőség rendszerszerűen arra, hogy gyakorló tanárok számára a Megyei Pedagógia Intézetek tanusítványával záruló alapozó képzések induljanak, igényektől függően a Regionális Médiaoktatási Központokban dolgozó moderátorok szakmai kompetenciájával.
Debrecenben, Kecskeméten és Budapesten 120 órás, Tatabányán, Baján, Csongrádon, Salgótarjánban, Pécsett, Nyíregyházán, Miskolcon és Zalaegerszegen 30-60 órás alapozó képzést szerveztek. A résztvevők száma 20-40 fő kurzusonként.

A továbbképzések célja egységesen mindenütt a következőkben foglalható össze:
  • a MOZGÓKÉP-MÉDIA PROGRAM keretében kimunkált tantervek és taneszközök megismertetése;
  • a műveltségi részterület iskolai meghonosításához szükséges elemi információk elsajátíttatása;
  • a helyi tantervek és tantárgyi programoknak a mozgókép és médiaoktatás szempontjából szakszerű elkészítésére való felkészítés, továbbá
  • a mozgókép kifejező eszközeinek, a kreatív médiapedagógiának és a műelemzésnek alapszintű, néhány jellemző példán való bemutatása

Ezekben a képzési formákban a MOZGÓKÉP-PROGRAM segítségével biztosítható a szervezés és az előadás szakmai minősége és a képzés minimálisan elvárható tematikai egysége.
Az országos felmérésen kívül az alapozó tanár-továbbképző tanfolyamokat tekinthetjük az első olyan gyakorlati-kézzelfogható eredménynek, amely a moderátorok képzésének és a Regionális Médiaoktatási Központok létrehozásának következménye.


Tanár-továbbképzési tanfolyamok akkreditációja

Az 1998 áprilisában a képzési helyek összehangoltan nyújtották be a tanár-továbbképző tanfolyamok akkreditálására azokat a 60-120 órában megfogalmazott, moduláris tematikával felépített mozgókép-és médiaoktatási továbbképzési kérelmeket, amelyek akkreditálásával a továbbképzésre vállalkozó tanárok számra lehetővé válik a szükséges alapozó ismeretek (és kreditek) megszerzése ezen a műveltségi területen is.

A ELTÉ-n működő filmelmélet és pedagógia szak 1998 februárjától indította el azt a 4 féléves, 320 órás képzési formát 40 gyakorló pedagógus számára, amelynek sikeres elvégzésével (a program akkreditációja esetén) a résztvevők szakosító egyetemi ill. főiskolai diplomát szerezhetnek. A részletes tematika világosan mutatja a megszerzendő tanári kompetenciák és ismeretek szerkezetét.

A képzés részletes tematikája

1. Bevezetés a film stílustörténetébe (heti két óra+ vetítés)

I. félév
  • 1. A film előzményei és kezdetei, a technikai találmányok
  • 2. A korai némafilm műfajai. Meliés és Porter.
  • 3. A filmelbeszélés kialakulása: Griffith; a korai orosz némafilm
  • 4-5. A huszas évek avantgardja: expresszionizmus, dadaizmus, szűrrealizmus
  • 6-7. Eizenstein némafilmjei és az orosz montázsiskola
  • 8. A némafilm fő műfaja: a burleszk
  • 9. Hollywood megszületése, a korai hangosfilm
  • 10. A realizmus megjelenése a 30-as években
  • 11. A magyar film története a háborúig
  • 12. A szovjet és náci propagandafilm

II. félév
  • 1-2. A neorealizmus Olaszországban és Magyarországon
  • 3. A neorealizmus után: Fellini az ötvenes években
  • 4. A neorealizmus után: Antonioni nagy korszaka
  • 5. A film noir Amerikában és Franciaországban
  • 6. Hitchcock
  • 7. A skandináv filmművészet és Bergman korai filmjei
  • 8. A modern film előzményei: Bresson, Ozu, Kuroszava, Dreyer
  • 9. A sztálinista film (az ötvenes évek Szovjetúniójában, Magyarországon)
  • 10. A lengyel új hullám
  • 11. Az angol új hullám
  • 12. A szovjet új hullám a hatvanas évek végéig

III. félév
  • 1. A modern film fő vonásai
  • 2-3-4. A francia új hullám
  • 5-6. A cseh-szlovák új hullám
  • 7. Hollywood az ötvenes években, a hatvanas évek nagy amerikai műfajai (az underground is)
  • 8. Bergman a hatvanas években
  • 9. Az olasz film a hatvanas években: Olmi, Pasolini, Bertolucci
  • 10-11-12. A magyar film 1958-1969

IV. félév
  • 1-2. A magyar film a hetvenes években
  • 3. Fellini az "Édes élet" után
  • 4. Antonioni a "Vörös sivatag" után
  • 5-6. Tarkovszkij
  • 7. Wenders és Jarmusch
  • 8. Fassbinder
  • 9. Az új Hollywood
  • 10. A posztmodern film: Greenaway, Lynch, Jarman
  • 11-12. A magyar film 1980 után

2. Filmelmélet (heti két óra)

I. félév
  • 1. A művészet kritikai megközelítésének alapkérdései: a művészet mint önálló tudatforma
  • 2. Művészet és tömegművészet
  • 3. Elmélet és kritika
  • 4. A film helye a vizuális művészetek fejlődésében
  • 5. A film helye a narrativ művészetek fejlődésében
  • 6. A film helye a modern tömegtársadalom és civilizáció közegében
  • 7. A film alapformái: dokumentumfilm, játékfilm, kisérleti film, családi film, híradófilm
  • 8. A film önálló sajátosságának kérdései: a film mint vizuális percepció (film és képzőművészet)
  • 9. A film önálló sajátosságának kérdései: a film mint elbeszélés (film és irodalom)
  • 10. A film önálló sajátosságának kérdései: a film mint látványosság (film és szinház)
  • 11. A korai filmesztétika: Münstenberg, Hevesi, Balázs
  • 12. Az avantgarde filmesztétika: Delluc, Dulac

II. félév
  • 1-2-3. A filmelbeszélés alapkérdései
  • 4. A filmelbeszélés fő eszközei: a montázs; Az orosz montázsiskola
  • 5-6. A filmelbeszélés fő eszözei: a dramaturgia; Bíró dramaturgiája
  • 7. A modern filmelmélet alapjai: a modern nyelvelmélet és szemiotika
  • 8. A szerzői film elmélete, a kameratöltőtoll-elmélet
  • 9-10. A film szemiotikai megközelítése
  • 11. A filmszemiotika után: a pszichoanalitikus megközelítés
  • 12. A filmszemiotika után: a feminista megközelítés

III. félév
  • 1. A filmtörténet elméleti kérdései
  • 2. A neoformalista megközelítés
  • 3. A kognitív elmélet
  • 4-5. Deluze filmelmélete
  • 6-12. Atömegfilm elmélete


2. Film és televíziós műsorelemzés (heti két óra)

I. félévUL>
  • 1-6. A filmkép alapfogalmai: plán, keret, kompozíció, gépmozgás, világítás, hang
  • 7-12. A filmkép alapformái: montázs, illesztések
    II. félév
  • 1-2-3. Az elbeszélés elemzése
  • 4. A szerepjáték elemzése
  • 5-8. A filmstílus, mint elemzési szempont
  • 9-12. A műfaj, mint elemzési szempont
    III. félév
    • 1-6. Teljes filmek mintaelemzése
    • 7-12. Televíziós műsortípusok elemzése: teleregény, show, reklám, híradó

    IV. félév
    • 1-6. Televízió és digitális média elemzés: klip, multimédia, komputerjátékok
    • 7-12. Film és televíziós kritikaírási gyakorlatok


    3. Filmnyelvi gyakorlatok - kreatív médiapedagógia (heti két óra)

    I. félév
    • 1-2. A mozgóképi ábrázolás anyaga: a technikai kép
    • 3-4. A mozgóképi ábrázolás alaptulajdonságai I: információbőség és jelentésbizonytalanság
    • 5. A mozgóképi ábrázolás alaptulajdonságai II. utalás és véletlen
    • 6-7. A mozgóképi ábrázolás alaptulajdonságai: III a téridő átszerkesztése; beállítás, jelenet
    • 8-11. A mozgóképi ábrázolás alapeszközei I.: a szerepjáték (a szerepformálás eszközei, metakommunikáció és dialógus
    • 12. A mozgóképi ábrázolás alapeszközei II.: a környezetábrázolás

    II. félév
    • 1-5. A mozgóképi ábrázolás alapeszközei III: a kép (kompozíció, keret, képkivágás, nézőpont, szemszög, világítás
    • 6-11. A mozgóképi ábrázolás alapeszközei IV. a montázs (a filmtér és a filmidő megteremtése, jelentésalkotás, a hang (a kép és a hang viszonya)
    • 12. A film és a zene


    4. Médiatörténet és médiaelmélet (heti két óra)

    III. félév
    • 1-5. Médiatörténet
    • 6-10. A média társadalomtörténeti megközelítése. Művészet, kultúra, társadalom és média
    • 11-12. Megragadható-e a média fejlődése a hagyományos pszichológiai, esztétikai és tudománytörténeti kategóriákkal?

    IV. félév
    • 1-2-3. A kommunikációelméletről
    • 4-7. A médiaszociológiáról
    • 8. Hypertext, a digitálisan tárolt információk interaktív olvasása
    • 9-11. Digitális kultúra (távközlés, informatika, média), a digitális kultúra elmélete
    • 12. Oktatáselméleti problémák az on-line kultúrában


    5. Szakmetodika (heti két óra)

    IV. félév
    • 1-5. tanterv és taneszközismeret és használat
    • 6-9. óraterv-készítés
    • 9-12. minimális és emelt szintű követelmények, mérési és vizsgamódszerek


    KÖVETKEZTETÉS

    A fentiek alalpján - a tanárképzési és tanár továbbképzési programok további rendszeres indítása esetén bizonyos lemorzsolódással számolva is - reális esély van arra, hogy 2002-re (az 1998-ban 7. osztályba lépő generáció alapvizsgájának az évében) mintegy 200 képzett, és mintegy 500, a mozgókép és médiaoktatás alapjaival már tisztában lévő pedagógussal számolhasson a közoktatás. Mindez az 1996-os évre jellemző induló 20-25 főhöz képest léptékváltásnak tekinthető, amellyel megalapozható a mozgóképoktatás iskolai integrációja.

    Előző fejezet:
    I. TANÁRKÉPZÉSI ALPROGRAM
    TartalomKövetkező fejezet:
    III. Tanterv-fejlesztési alprogram

  • Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás