Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A hónap filmje:
STEVEN SPIELBERG: A CÁPA (1975)
Előző fejezet:
A filmtörténet legismertebb katasztrófafilmjei
TartalomKövetkező fejezet:
Mozi-fenegyerekek

Ez a cápa nem csak cápa

nincs felesleges kép

Főcím alatt cápaszemszög, a víz ősi közege...Majd váltás, a tengerparton fiatalok ülnek a füldön, valami tűz körül.
A látszólag banális képek tűz és víz, föld és tenger, - az őselemek egy földrajzilag érdektelen találkozási pontján indítják az elbeszélést. Az embersűrűből kiválik egy lány és egy fiú. A lány csalogatja a fiút a partról a víz felé. Mint az első nő valamikor az első férfit. A fiú csetlik botlik, nem éri utol a párját. A napkorong megjelenik a hajnali égen. Nemcsak az elemek, a napszakok is összeérnek itt a film elején, egy kitüntetett pillanatot határolva körül, hiszen minden fontos történet: kitüntetett pillanat. A lány egy furcsa, vékony rudaktól kicsit kesze kuszán szegélyezett partszakaszhoz ér. Ahogyan meztelen testtel fut a rudak közt, mintha millió fogat kerülgetne egy nagy szájban. Önfeledten veti bele magát a vízbe. Megint a vizek mélye. Egy ismeretlen lény szemszöge. Majd a vízfelszín: A lány sikoltva merül alá egy láthatatlan erő véres támadása által...
A stáblista alatt futó képek - úgy vélnénk, nem tartoznak egy film legfontosabb pillanatai közé. Rosszul gondoljuk. Lám Spielberg milyen dús jelentésekkel telített első 3 percet produkál. Nincs üres járat, és nem lehet jelentéktelen, jelentés nélküli egyetlen kép sem. A stáblista perceit Spielberg arra használja, hogy elhelyezze filmjét a legegyszerűbb, legbeszédesebb mesei alaphelyzetek közé, oda ahol a legjobban tudunk tájékozódni, mert minden elem ismerős és ezerszer látott, ahol a legjobb tömegfilmek játszódnak: tűz és víz, föld és tenger, nappal és éjszaka, férfi és nő, ember és állat párharca: indulhat a történet.

mit üzen a történet?

Amity csendes kis sziget Amerika partjainál. A nyári szezonban a szárazföldről érkező túristákból él, akik júniustól szeptemberig elözönlik a partot. Ám ez a szezon baljósan indul. A nyitás előtti napokban egy fiatal lányt felfal egy cápa. A rendőrfőnök, aki nemrég érkezett családjával New Yorkból, azonnal le akarja záratni a strandot, ám a polgármester ezt megakadályozza. Ha nincs szezon, a városnak felkopik az álla. A szezon beindul, a cápa további áldozatokat szed. Amity férfiai ugyan kifognak egy cápát, ám a városba érkező óceánkutató lehűti a kedélyeket: a kifogott ragadozó nem eszik embert. Amity üzletemberei végül felbérelik Quintet, a profi cápavadászt, hogy pusztítsa el az emberevőt.A vadászt az oceanológus, és a seriff is elkiséri. A 7 méteres cápa kemény ellenfél. Quintet megeszi, a cápatudóst megfutamítja. Végül a seriff egy oxigénpalackkal felrobbantja.
Spielberg felkérése - Peter Benchley hasonló című regénye alapján - ennél kicsit bonyolultabb történet megfilmesítésére szólt. A megbízó Universal szeretett volna egy erotikus szálat is beleszőni a sztoriba, továbbá megterhelni némi osztályellentéttel. Spielberg azonban olyan egyszerűre faragta a mesét, amennyire csak lehetett. Csak a cápa érdekelte, pontosabban az, ahogyan ez a kis közösség feldolgozza a veszélyt.
Spielberg filmje olyan csupasz, mint egy tantörténet. Minden jelenete vizsgahelyzet, melyben az emberek, élükön a vasmacska mintás zakójában tulajdonképpen nevetséges, de életveszélyesen csökönyös polgármesterrel, - ostobák, szűklátókörűek, vagy pénzéhesek. Spielberg, aki jónéhány filmjében (Párbaj, E.T. Harmadiktípusú talákozások) hasonló veszélyhelyzetben mutatta meg az amerikai kisembereket, itt nagyon rossz bizonyítványt állít ki róluk. S a végsőkig egyszerűsített szüzsé nagyon plasztikussá teszi lehangoló üzeneteit.

a műfaj is üzen

Spielberg filmje, tán éppen mert ilyen egyszerü, sok rokon mesét megidéz számunkra. Még olyan klasszikusokat is, mint Mellville Moby Dickje, melyből szintén készült film, s melynek utolsó fejezete rendkívül hasonlít a cápafilm végső küzdelméhez, vagy Hamingway Az öreg halász és a tenger című kisregénye. S ezek a hasonló tematikájú történetek valamennyien tartalmazzák azt az üzenetmozzanatot, miszerint: a nagy anyatermészet óriási erő, melyet az embernek respektálnia kell.
Ha az üzenetek után kutatva további egyszerűsítéseket hajtunk végre a történeten, és A cápát néhány nagyobb szerkezeti egységre bontjuk, ilyen általánosabb elemeket találunk benne.

1. a felzavart (veszélyeztetett) őstermészetből,
2. előbukkan egy lény,
3. s - mintegy a természet bosszújaként- el akarja pusztítani
4. az egyre ostobábban s egyre vérszomjasabban viselkedő emberiséget

Ez a mesealakzat, vagy meseképlet, mellyel A cápa is leírható feltűnően emlékeztet egy másik fontos tömegfilmes történetre, a King Kongra, melyben a fehérember tudományos gőgtől, és nyereségvágytól hajtva elviszi a felhőkarcolók közé a borneói óriásmajmot, s az szörnyű pusztítást végez New Yorkban. A King Kongban ugyanolyan rosszul vizsgáznak az emberek, mint A cápában, s a pusztítás itt is, ott is, valójában büntetés. A King Kong szüzséje más, de a történet szerkezeti elemei igen hasonlóak. S lám, a hasonló mesei szerkezet is generálhat hasonló üzeneteket!
A King Kong és A cápa katasztrófa filmek. A katasztrófa film - írja Király Jenő, a cápát más állatokkal (pl. polip) is helyettesítheti. Az állatok helyére földrengés, árvíz, vízi, vagy légi katasztrófa, defektetes berebdezések, idegen lények, meteorok léphetnek. A katasztrófa típusok cserélgetése közben azonban az alakok reagálásai, és a cselekmény felépítése változatlanok" (Filmelmélet)
Réz András egy tanulmányában a katasztrófafilmeket mint probléma megoldó modelleket elemzi, ahol tehát az üzenet lényege, - vagy Király jenő fogalmaival, a műfaj felettes szövege: a bajelhárítási módszer megtaníttatása a nézővel. A kataszrófa filmek ezek szerint létfontosságú megoldási recepteket rögzítenek az emberiséget időről időre fenyegető természeti csapások, idegen lények legyőzésére, hatástalanítására. (lsd: Poszeidon katasztrófa, Méhraj, Madarak, Az Androméda törzs című filmeket.)
A tanulmány egy érdekes szempont körül osztja fel a műfaj darabjait, amikor megkülönböztet feladóval rendelkező, illetve feladóval nem rendelkező katasztrófafilmeket. "Mit értünk azon, hogy a katasztrófának van feladója? - kérdi Réz. Azt, hogy a katasztrófa kiváltója, elindítója vagy aki /ami katasztrófával fenyeget, intellektussal rendelkezik, szándékosan váltja ki a katasztrófát. A katasztrófa ez esetben üzenetnek tekinthető, s mint ilyen, szimbólikus esemény... A második nagy csoportba azokat a modelleket soroltuk, amelyeknek nincs feladója, illetve csak feltételes értelemben beszélhetünk feladóról.: amikor az ember szándéktalanul vált ki katasztrófát, pl elveszíti a kontrollt valamely általa megindított folyamat felett, amikor természeti katasztrófával van dolgunk, illetve amikor kivédhetetlen egy katasztrófa, szökőár, földrengés, mutációk..." (R. A. A beépülés modelljei, Film és szórakozás c. kötet}

a cápa mint (női) sztár

A tömegfilm a történettel üzen, meg a sztárral. Sőt, a tömegfilmnek egyben elengedhetetlen tartozéka is a sztár. De ki a sztár Spielberg filmjében? Habár Roy Scheider és Robert Dreyfus is jónevű amerikai szinészek, sőt sztáraspiránsok, ennek a filmnek nem ők, hanem az a több tonnás kitömött állat a "sztárja", aki oly nehezen akarja megmutatni magát. Hogy ő a film költségvetésének "legdrágább tétele, (150 ezer dollárba került), ez ugyancsak sztárjellemző.
A film dramaturgiájában, a cápa felvezetésében, sőt 'szerepkörében' a női sztárok működtetésére ismerünk rá. Ő a kiszámíthatatlan, a szeszélyes. Még be sem indul a forgatás, már "lehetetlenül" viselkedik. Első vízrebocsájtásakor elsüllyed, amásodik próbálkozásnál pedig idejekorán felrobban. Később, mikor jegeshideg tekintettel kéne a kamerába néznie, pislogni kezd...
A filmben várnunk kell rá, feltünően sokat. A késleltetés egyébként a sztárfelvezetések sajátos technikája. Az első találkozások sejtelmesek, csak a víz takarásában látjuk őt, mint a dívákat, meg vampokat a tüllök bársonyok és tükrös budoárok fénytörésében. A tömegfilm jól ismeri a "nő ragadozók" archetípusait, mint amilyen pl. a vamp, mely szerepköre szerint éppúgy mint Spielberg cápája: férfifaló. A cápa közege, a víz is jónéhány teremtéstörténet szerint női természetű.
Ezek az olvasatok a film tematikájától látszólag igen messzire fehér cápája nőnemű principiumokkal rendelkezik, - noha eső üzenetekké állnak össze. A végső harc a három férfi és a cápa között a tömegfilm mítikus küzdelmeinek örök témáját, féri és nő tragikus párharcát is felelevenítik.
A néző ezeket a történettől messze eső üzeneteket nem tudatosítja, de mint sokat látott, ősi képletre bizonyosan öntudatlanul ráismer.

állkapcsok

A cápa valódi címe: Jaws, ami magyarul annyit jelent, állkapcsok. Az eredeti cím nem nevezi meg a fenevadat, melynek szörnytetteire a néző befizet, csak utal rá. Ha a forgalmazók esetleg elemezték volna a filmet, mielőtt magyarították a címét, megmaradtak volna az Állkapcsoknál. Ugyanaz az utalásos technika uralja ugyanis A cápa egész cselekménymenetét, s teremti meg végül a mítikus ellenféllé növelt lény képzetét, mint ami a címadásban megnyilvánul. Spielberg szinte a cápával való döntő összecsapásig játszik azzal, hogy nem mutatja meg a az állatot, csak utal a méreteire, vérszomjára, az egyetlen fogából állkapcsai erejére, stb.
Az utalás játék a nyelvvel, a filmnyelv konkrétságából eredő kifejezési gátlásokkal. A túlságosan is szemléletes mozgókép titokzatosabb, izgalmasabb, gazdagabb jelentésű, ha időnként csak sejtet, vagy csak részleteket mutat. Spielberg filmjével kapcsolatban mint frenetikus feszültségteremtő eszközt említik a cápa megmutatásának késleltetését, pedig a raffináltan porciózott utalásrendszer ágyaz meg annak az általunk már előredobott, de a szorosan vett történethez képest megintcsak távoleső pluszjelentésnek, miszerint az Amity partjainál portyázó nagy fehér emberevő cápa a természet büntetése a bűnös emberiségen.

utalás a nagy bűnre

A Párbaj című film, Spielberg első filmje egy - a cápához hasonlatosan vérszomjas kamionosról, vagy inkább kamionról szól, mely halálos párbajra kényszeríti az Amerika országútján békésen poroszkáló egyszerű biztosítási ügynököt. Spielberg az egész film folyamán az utalás lehetőségeivel játszik. A Párbaj szinte az utalás kisérleti flmje. A rendező odáig merészkedik, hogy végül egyszer sem mutatja meg a gyilkos kamionsofőrt.
A cápában is rengeteg jelenet épül az utalásra. Bravúros, ahogyan a cápatudós precíz tudományos mondataiból derül ki, mi mindent evett meg a cápa az első áldozatból, miközben a holttest maradványiból csak egy kezet látunk néhány pillanatra.. A jelenetet borzalmasnak éljük át, pedig a kamera szinte semmi szörnyűt nem mutat.
Az utalás azonban nemcsak a képek, de az elbeszélés egész menetében érvényre jut. Ami a szigeten történik, az egy minden helyzetben, minden pillanatban rosszul vizsgázó ostoba embercsoport története, aki halálba küldi közössége tagjait. S csak a cápával való végső ütközet előtti percekben derül ki, hogy mindez utalás a Nagy Történetre: a bűnös ember megbocsájthatatlan akciójára, a világháború hiroshímai epizódjára.

a bomba meg a cápa

A művészi képben kifejeződő konkrét jelentés mindig szűkebb, korlátozottabb, mint a végső művészi jelentéstartalom. A konkrét képre alattomban, titokban rakódnak rá az elbeszélés folyamán az újabb és újabb jelentésrétegek, s mi most épp ezt a rendkívül izgalmas feltöltődést vizsgáljuk.
A film központi szimbóluma, melyre Spielberg a legtöbb jelentést halmozza, kétségkívül a cápa. Láttuk, hogy olyan, egymástól messzire eső dolgokat is szimbolizál, mint a természeti őserők, vagy a nőiség princípiuma.
A végső harc előtt, éjszaka, Quint elmesél egy rettenetes és igen különös történetet: 1945 decemberében az Indianapolis nevő amerikai hajó titkos rakománnyal hajózott Japán felé. Az Indanapolis az amerikaiak atombombáját vitte, melyet a háború végén, Japán térdrekényszerítésére dobtak le Hiroshíma városára. A bomba sosem látott pusztítást idézett elő a térségben. Quint az Indianapolis legénységéhez tartozott. S története szerint a hajót visszafelé japán rakéta találat érte, Szinte percek alatt elsüllyedt, ám a küldetés annyira titkos volt, hogy még vészjelzéseket sem volt szabad leadniuk. Az ezerszáz főnyi életben maradt legénység kétharmadát szétmarcangolták a cápák. A kevesek, köztük Quint is, végül egy arra járó repülőnek köszönhette életét.
Ennek a történetnek a beépítése (közvetlenül a döntő harc előtt!) Spielberg igazi bravúrja a jelentéstulajdonítás terén. Mert az Indianapolis hajó históriája pillanatok alatt összerántja a cápa és a bomba szerepét, sőt inkább képét(!) közvetlen kapcsolatot teremtve a film által elmesélt történet, és a hiroshímai bűn közé.
A bomba-cápa kapcsolat nem is szimbólum, inkább sajátos képátvítel, metonímia. Gondoljuk végig, meglepően jól működik: a cápa teste, - mint a bomba acélja, - szürkés, csillogó. Alakjuk elhegyesedő orsó, a végén kis szabályos "vitorlákkal". Bután és kiméletlenül ölnek, ölőgépek, s mindketten az őselemekből érkeznek: egyik a levegőből, másik a vízből.
S ugyan mi mással zárná stabillá Spielberg ezt a képkapcsolatot, mint a bombaként felrobbanó cápa képével.

Szodoma - Amity, a bűnös emberiség

A hiroshímai történetre utalás bevilágít, visszamenőleg működésbe hoz olyan lényegtelennek gondolt elemeket is, mint hősünk elejtett szavai a lakhatatlanná vált New Yorkról, ahol már annyi a bűn, hogy az ember nem meri egyedül iskolába engedni a gyerekeit.
A kis kifogott tigriscápa gyomrában talált "rendszám" is értelmet nyer: már a többiek is támadnak, s a cápának, (értsd:természet) valójában az egész motorizált emberiség az ellensége. A történet kitágul, megnő, Amity már jelképes város, mint a bibliai bűnös városok, Szodoma, vagy Babylon.

a három cápaharcos

Spielbergnél három férfi indul el a cápa megsemmisítésére: A profi, a tudós, és a seriff. Közülük ketten bátrak. A seriff viszont gyáva. Sőt, nemcsak gyáva, de egyenesen víziszonyos. Spielbergnél mégis ő lesz a tömegfilmek magányos, de mindig győztes hőse.

a profi és a tudós, a hős segítői

V. Propp orosz mesekutató, akinek szerkezeti, (morfológiai) elemzései kitűnően használhatók a modern filmmesék vizsgálatában, egy jellegzetes és nagyon általános mesetípus, a varázsmese történetében betöltött funkciói alapján összesen 7 mesealakot különböztet meg. Köztük az ellenséges károkozót, a hőst, és a hős segítőit. A mi filmünkben ezeket a funkciókat a cápa, a seriff, az óceanológus, és a hivatásos cápavadász töltik be. "A segítőtárs szerepköre - írja könyvében Propp, a hős térbeli helyváltoztatása, a baj, vagy hiány megszüntetése, a megmentés az üldözéstől, a nehéz feladat megoldása, esetleg a hős átváltoztatása."(Propp, A mese morfológiája) A tudós és a profi filmbeli szerepköre, az utolsó funkciót leszámítva, pontosan ez.
A cápavadász nem tegnap kezdte a mesterségét. Állkapcsok borítják ütütt kopott hajóját. Teste csupa seb a tenger különféle vadállataival vívott hacoktól. Quint büszke is minderre, s jól megkéri szolgáltatásai árát. Profi. Modora nyers és kellemetlen, minden gesztusa arról szól, hogy az élet kemény harc, ha ezt egyesek nem is veszik észre.
A profi a modern mozimesék egyik ismert típusa. A bűnügyi szériákban többnyire ő a hős. Hősként általában tragikusan magányos. (Leon a profi, A sakál napja, Rocky és Rambo szériái, Belmondo, és Alain Delon bűnügyi kalandfilmjei, a negyvenes évek mozijában Bogart filmjei).
Quint is szivesen lenne a cápa történet hőse. Nem örül, hogy meg kell osztoznia a biztosra vett dicsőségen a kétbalkezes seriffel, meg a tejfelesszájú oceanológussal. A történet írói azonban megtagadják tőle a hős szerepkörét, mert a vadászt Amitybeli megbízatása valójában nem érdekli. Egyéni elszámolnivalója van a cápával: régi hajótörött, elpusztult bajtársain elégtételt venni. Quint nem lehet hős, mert ezenkívül rátarti, elbizakodott és gőgös, a döntő pillanatban hibát hibára halmoz, (például elvágja a telefonzsinórt, s leégeti a hajó motorját, mindezzel életveszélybe sodorva az expedíció minden tagját. Mindez súlyos vétség, A profi büntetése a cápabendő.
A tudós is ismert tipus. A King Kongban is szerepel, ő a nagy majomszakértő. A tudós szimpatikus, és tényleg mindent tud a cápákról. Ráadásul lelkes, szenvedélyes, és majdnem annyi sebe van, mint a profinak. Mégsem lehet ő a hős, mert túlságosan bízik a cápafigyelő lokátorában, a cápaölő mérgeiben, meg a törhetetlen cápavédő ketrecében. A tudós mindent a tudományra bíz, nem hagy helyet az intuíciónak, a váratlannak, A HELYZETNEK, ez esetben a sosem látott méretű cápának, mert ebben a történetben ő diktál. A tudós életben marad, mert pozitív figura, hiszen az ő segítségével sikerült azonosítani az ellenfelet. De nem ölheti meg a cápát.
Mindez Spielberg kétségeiről is szól: a tudomány nagy fegyver az ember kezében, de a bombát is a tudomány csinálta.

a hős ...

...mint említettük, víziszonyos. Nagyon. Ha át kell kelnie a szárazföldről a kompon a szigetre, ő végig a kocsijában kuksol. Ráadásul szemüveges. Tulajdonképpen antihős. Vagy inkább botcsinálta hős, mint az Úr Jónása, akinek jó útra kellett volna térítenie a bűnös Szodomát, de a feladat elől mindig megfutamodott. Brody rendőrfőnök is szivesen megfutamodna, s csak akkor vállalja szerepkörét, miután komoly figyelmeztetést kap a sorstól: nagyobbik fiát kishíján megeszi a cápa.
A Seriff azért lehet mégis az első pillanattól hősjelölt, mert feltünően másként viselkedik mint szigettársai. Hősünk, mint minden történet hőse, deviáns. Más. Idegen ezen a szigeten, csak nemrég érkezett a családjával a szörnyű New Yorkból, mert nyugalomra vágyott.
A hőst azonban, bárhová bújjék is, mindig megtalálja a helyzet, melyben hőssé kell válnia! A hősnek, legyen ő Jónás, a legkisebb királyfi, Robin Hood, Ivanhoe, Rózsa Sándor, Zorro, Szuperman, Batman, vagy Brody rendőrfőnök, - küldetése van. S a küldetés nem kisebb, mint hogy meg kell mentenie valamilyen sorsdöntő veszélytől a közösségét.
Amityben egyetlen ember tiszteli a cápát, s érzékeli a veszély méreteit, s ez Brody. Tulajdonképpen készül az összecsapásra: kerít egy cápakönyvet, s azonnal felismeri a cápaveszély mítikus dimenzióit: "Senki sem tudja, meddig élnek a cápák. mondja iszonyattal feleségének. - Talán 150, talán 200 évig!"..
A küldetés másra sajnos átruházhatatlan. Érzi ezt a rendőrfőnök is, miközben beszáll harmadiknak a cápavadász hajóra. A profi és a tudós, akiket Propp mesemesemorfológiája alapján a hős segítőinek neveztünk, a harc során végül elpusztulnak, vagy megfutamodnak. S a víziszonyos Brodynak egyedül kell szembenéznie a telhetetlen evőgéppel.A hős a cápakönyvek tanulmányozása közben látja meg azt a fotót is, amely majd az életét megmenti. Egy cápát, szájában egy oxigénpalackkal. Mikor már szemtől szemben áll ellenfelével a süllyedő roncsok közt, egy elszabadult oxigénpalackot dob a szörny szájába, s utolsó töltényével a palackba lő.

mit üzen a vég?

A seriff felrobbantja a cápát, s életben maradt segítőjével megkönnyebbülten tempózik egy hajóroncsdarabkába kapaszkodva. Látszólag minden a tömegfilmeket jelemző happy enddel végződött. A felborult világrend helyreállt, Amityben folytatódhat a szezon.
De ha emlékszünk az oceanológus szavaira, miszerint a cápa egy tökéletes gépezet, mely "semmi mást nem csinál, csak zabál, úszik, és kis cápákat csinál," akkor világos, hogy a nagy fehér cápa utódai esetleg hamarosan ismét támadásba lendülnek. Spielberg, miközben megfelel a tömegfilmes befejezések elvárásainak, a boldog lezárás kívánalmainak, valójában egy sajátosan zárt-nyitott befejezést konstruál. Ez a cápa elpusztult. De a többi?
A tömegfilmes szériák szeretik ezeket a zárt-nyitott mesekonstrukciókat. Ilyenek az elfoghatatlan Fantomas, a meghalni nem tudó Drakula, az élő-halott zombik, a tettenérhetetlen Kétarc mozimeséi, ahol a rém, vagy vész helyi hatástalanításának történetét izguljuk végig, miközben az elbeszélés kiépíti a bármikori folytatás, újramesélés lehetőségét. Szerkezeti értelemben épp ez a quasi lezárt végtípus teremti meg a szériákat. Azokat a mesefolyamokat, melyek a leghatékonyabban képesek megfogalmazni jó és gonosz erők sosincs-vége küzdelmét.

jelentésleltár

Spielberg - mint láttuk, a cápamese üzeneteit a történet bonyolításhoz gondosan összeválogatott, sokféle, s egyre vaskosabb jelentéslehetőségektől terhes képalkotóelemekre bízta. Ruhadarabokra, használati eszközökre, felbukkanó tereptárgyakra, állatokra, kitüntetett helyszínekre...A hős szemüvege, a rendőrfőnök vasmacskás zakója, a rendszám a cápa gyomrában, a rengeteg sok állkapocs, a fogalaku kerítés a tengerparton, a bomba, s maga a cápa, - miközben megtartották konkrét tárgyiasságukat, a film során valamiféle többletjelentéssel töltődtek fel. S ezek a jelentéstöbbletek - miközben erősítik, magyarázzák egymást, mind mind egyirányba futnak: a cápaveszély, s a veszély elhárításának esélyeit írják körül.
Egy második szinten a jellé váló dolgok körét bővíti, erősíti, hagsúlyozza, a mese menetében jelként is értelmezhető emberi tulajdonságok, - a szereplők karaktere, mint amilyen Brody víziszonya, félszegsége, Quint elbizakodottsága, a városi előljárók ostobasága, pénzéhsége, - továbbá dialógok, - Quint története a bombaszállító hajóról, Brody elejtett félmondatai a lakhatatlan New Yorkról. Aztán zenei motívumok, a cápa megjelenését jelző vonósfutam, s bizonyos jellemző dramaturgiai megoldások köre, a késleltető illetve utaló dramaturgia.
S végül jelentésre tett szert mindaz, amit a mese típusára, befejezésére, s a meserokonokra vonatkozóan elmondtunk.
Mindezekhez képest viszont nem bízott semmiféle jelentést a rendező olyan képalkotó elemekre, mint a világítás, a kompozíció, a fotografálás milyensége. Egyetlen, ám igen lényeges fotografálási ötlettől eltekinve, - s ez a mindig visszatérő "cápaszubjektív", A cápa egy funkcionálisan fényképezett film. Képileg szinte igénytelen, stilárisan jellegtelen, szinte csak az a fontos, hogy minden jól látszódjék.
A tömegfilm - mint említettük - a mesével üzen. A formával, a stílussal, a személyes kézjeggyel üzenni, ez a szerzői film sajátossága.

helyi címzettek előnyben

Mindaz, ami A cápa című filmről fent olvasható, az elemzés 963,*-szerzőjének "olvasata". Aki, bár remélhetőleg szakavatott interpretáló, Amerikától, az üzenet feladásának helyszínétől igen távol fogalmazta meg sorait, s pár ezer kilométer távolság gyakran meglehetősen áthangszereli a legegyértelműbb üzeneteket is.
Michael Pye és Linda Myles Mozifenegyerekek című könyvéből A cápa olyan üzeneteire is fény derül, amilyeneket kizárólag "benszülöttek" képesek egy mű köré kiépíteni...."A tengermélyi fenyegetés azonosítható a hónapról hónapra gondos nyomozással leleplezett visszaélések sorával, egy felületesen megvizsgált gyógyszerrel, egy veszedelmes kocsival, egy végzetes hibával gyártott repülővel, az ipari fejlődés gyilkos folyamataival. - írják a szerzők. Az amerikaiak már hozzászokhattak ahhoz, hogy ha a profit motívuma kellőképpen erős, könnyen eltitkolják. Az Amitybeli polgármester és a városi urak taktikájának valóságát az amerikaiak azért fogadták el, mert megvolt hozzá a politikai treningjük... A film és plakátja politikai párhuzamok kimeríthetetlen témáját kínálta: Ronald Reagan a nyugodtan úszó Gerard Fordra feni a fogát; az olajból profitálók a Fogyasztót fenyegetik; az energiaválság a kormány tehetetlenségét nyeli le; a CIA cápája megtámadja a szabadságszobrot, miként az infláció is a Fogyasztó gondterhelt figurájára tátotta fogsorát." (Mozifenegyerekek)
Csak a mű valódi közege képes ilyen bensőséges viszonyba kerülni valamely alkotással. Umberto Eco megkülönböztetését kölcsönvéve - az amerikaiak nem értelmezték, hanem használták a cápatörténetet. Az olasz író, szemiotikus, akinek egyik fontos kutatási területe szerző, befogadó és mű viszonya, a professzionális befogadót, amilyen egy filmkritikus, a mintaolvasók körébe sorolja. A mintaolvasó az, aki a szerzőnek a műbe rejtett valamennyi instrukcióját pontosan, precízen "elolvassa". (Eco: Hat séta a fikció erdejében) Az átlagolvasó - Eco meg fogalmazásában potenciális olvasó - viszonya azonban gyakran egészen más a műhöz, sokkal zsarnokibb, önkényesebb, vagy éppen felületesebb. A cápa reklámkampánya által teljesen hiszterizált amerikaiak, akik a végsőkig facsarták Spielberg filmjének értelmezési körét cápává, tengerré, szigetté, és védtelen emberekké egyszerűsítették maguk számára egész Amerikát. A főként karikatúrák által megfogalmazott szélsőséges interpretációk szinte "felfalták" a produkciót. A gyártó Universal végül egy hirdetést tett közzé az újságokban: "A cápa az egy film is."

Muhi Klára - Az elemzés eredeti közlés


Előző fejezet:
A filmtörténet legismertebb katasztrófafilmjei
TartalomKövetkező fejezet:
Mozi-fenegyerekek

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás