Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A hónap filmje
RIDLEY SCOTT: SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (1982)
Előző fejezet:
Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász, Filmvilág, 1988/7
TartalomKövetkező fejezet:
Tizenöt csatornán tizenöt szárnyas fejvadász

Ősképek, kulturális utalások a Szárnyas fejvadászban


A Szárnyas fejvadász című amerikai tudományos-fantasztikus krimit bemutatása óta rendkívüli kultusz övezi, s a kultfilmek egyik titka mindig az, hogy a szerző, - ez esetben az angol származású Ridley Scott különös érzékkel képes aktualizálni a kollektív tudat ősi képzeteit, viszonylatait. Scott filmje is archetípus-raktár. A 2019-ben, Los Angelesben játszódó történet, mely az emberiség szomorú romlását festi le - akárha Madách falanszter jelenetében lennénk - , zsúfolva van kultúrális szimbólumokkal, őstipikus képletekkel.
A földgolyó a nyitó képek alapján szomorú, lakhatatlan, félig meddig kiürült várossivatag már, ahol egybeszakadt Kelet és Nyugat, az utcákon fehér és ázsiai arcok bábeli összevisszaságában mutatják be nekünk a megfáradt Hőst, a westernek, gengszterfilmek, mindenféle igazságkereső kisembertörténetek Magányos Harcosát, ezúttal fejvadász szerepkörben.A még lélegző, gőzölgő, végvonagló gigászi metropolis szinte a városeszme tragikus összefoglalója, Fritz Lang Metropolisa száz évvel később, amely újabb száz év múltán - a maya, vagy azték romokhoz hasonlóan - bizonyosan egy letűnt kultúra nagyszabású romjaivá lesz. Az üres, többnyire elhagyott épületek kölönböző korok stílusát idézik, az egyiptomi piramisokat, Babilónia csavart gigantikus oszlopait, a századelő eklekikáját, kanyargó vaszszerkezeteit.A Városban még őrködik valamiféle Felsőbb Hatalom, Szervező Erő. Az első képeken óriási szem tekint a felvevőbe, a keresztény vallás mindenható Istenének szimbóluma. Az "angyalok városának" (Los Angeles!) belső tereit fénnyalábok pásztázzák szüntelen, mint a gótikus katedrálisokat az Úr világossága, ám a fény a szünet nélkül őrjáratozó, reklámrigmusokat kántáló légi járművek csóvája, mint ahogyan a hatalmas szem is óriási elektronikus hirdetés. A régi korok Teremtője, szent Törvényadója bizonyosan elhagyta már ezt a nyirkos, naptalan siralomvölgyet.
A hatalom és az irányítás az új Földreszállt Atya kezében van. O az intelligens emberrobotokat gyártó Tyrell Corporation igazgatója, akinek szemeit ijesztő dioptriák teszik hatalmassá. Tyrell lakja a megközelíthetetlen üvegacél piramist, s itt készülnek Nexus-6 szérianévvel a kiborgok, (kibernetikus organizmusok) a rabszolgának használt értelmes robotok, akiket renitens viselkedésük miatt kiűztek a Földről - amiként az Úr a Teremtés hajnalán az ő teremtményeit is kiűzte a Paradicsomból.
Ám Tyrell, ez a sokdioptriás, emberszabású Teremtő is Tökéletlen Lényeket gyárt, akik bár erősebbek, szebbek, és intelligensebbek mint modellül szolgáló embertársaik, életük szánandóan rövid. A Nexus-6 néhány mindenre elszánt egyede, élükön Roy Battyval, - aki oly robosztus és tökéletes, mint Micelangelo Istenembere a Szixtusi kápolna freskóján - fellázad Tyrell ellen. Visszatérnek a Földre, s be akarnak hatolni a kibernetikus embergyár központjába, a piramisba, hogy meghosszabbíthassák saját kibernetikus sorsprogramjukat. S a "Teremtő" közlegény angyaláé, Deckardé, a szárnyas fejvadászé lesz a lázadó Nexus-6 modellek likvidálásának a feladata.
Ridley Scott filmje a harmadik évezred hajnalán játszódó Prometheusz vagy Spartacus történet. A tökéletlen, ámde lélekkel bíró rabszolgaember lázadása a fennsőbbség, a zsarnoki teremtő ellen. Talán csak azért nem ismerünk rá azonnal az ősmintákra, mert a tömegfilm mesemondója mindezt a bűnügyi film elbeszélő sémáiba csomagolta.
Deckard sorra semmisíti meg a lázadó Nexus modelleket, amelyek - akár a középkori allegórikus ábrázolások, egy-egy eszmény, vagy emberi fogyatékosság foglalatai. (Zhora a gyilkos nő, Leon és Roy a harci modellek, Pris a kéjmodell.) Közben azonban utoléri az angyalok végzete. Szerelmes lesz Rachelbe, Tyrell legújabb, legkorszerőbb modelljébe (Wim Wenders Berlin filmjében is így járt az egyik szolgálattevő angyal). A bibliai nevet viselő Rachel - akárcsak ama hatezer év előtti nő, Jákob szerelme -, ebben a történetben is elérhetetlennek tűnik. S ő már olyan tökéletes teremtmény, hogy emlékei is vannak. Deckard ettől kezdve félszívvel szolgálja Urát, s nem is sikerül megakadályoznia, hogy Roy behatoljon Tyrellhez. S mégis, a mesei igazságtétel erejével hat, amikor Roy megvakítja, majd megfojtja Tyrellt, a genetikus nagyfőnököt, a tudomány gőgös álistenét - éppen az isteni szimbólumot, a szemet semmisítve meg. Mert Tyrell mintha az emberiség végzetét teljesítené be, midőn kitúrta helyükről a valódi Isteneket.
Deckard életben marad ugyan, de csak azért mert Roy, a lázadó robot, az igazi hős programozott életideje lejár. Roy halálában - Jézus szent sebeit idézve -, óriási szöget szúr tenyerébe, s elereszti a kezében tartott galambot, a lélek ősi szimbólumát.
A Szárnyas fejvadász archetípusokkal zsúfolt meséje az ezredvég emberének szorongásait fordítja le a kultúrtörténet ismert szimbólumainak nyelvére. A rettenetet a tudomány minden emberi léptéket elhagyó lehetőségei láttán, a tanácstalanságot az istentől elhagyott, racionalizált, lélektelen világban.
A Szárnyas fejvadász némely utalása ugyan kissé homályos (mint pl. az unikornis, vagy a bábukat hajtogató, sántító gonosz figura), s az sem bizonyos, hogy e rövid elemzésben érintett utalások felmerültek a néző tudatában. Mindez nem véletlen. A mai ember lelki kapcsolata erősen meglazult a kollektív tudattalan archetipikus képeivel. S a tömegkultúra számára sem magától értetődőek azok a képek és szimbólumok ma már, amelyek a szakrális kultúrákat táplálják. Többek közt ezért is van szüksége Scottnak a biztonságos műfaji sémára.
"A tömegfilmes olyan mesét mond, amelynek értelmére csak homályosan emlékszik. - írja Király Jenő. Ritkán akad egy egy istenáldotta mesélő tehetség, de azért szerencsére mindig akad."

Muhi Klára: Mozgóképkultúra és Médiaismeret, Budapest, 1998, Korona


Előző fejezet:
Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász, Filmvilág, 1988/7
TartalomKövetkező fejezet:
Tizenöt csatornán tizenöt szárnyas fejvadász

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás