Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A hónap filmje
RIDLEY SCOTT: SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (1982)
Előző fejezet:
Bibliográfia
TartalomKövetkező fejezet:
Ősképek, kulturális utalások a Szárnyas fejvadászban

Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász, Filmvilág, 1988/7

[...] A jövőidejű kalandfilmek mind népesebb családja [...] egyes - kifulladni látszó - tömegfilmműfajokat próbál oly módon új tartalmakkal megtölteni és feléleszteni, hogy a történetet a (közeli) jövőbe helyezi. Noha a tudomány és a képzelet jelentős szerepet kapnak, mégsem science-fiction filmekről van szó: a Mad Max-széria az erőszakfilm sajátosságait, a Nyolcadik utas: a halál (Scott előző alkotása) és A bolygó neve: halál a horror, a Terminátor vagy a Blade Runner (ez a Szárnyas fejvadász eredeti címe) pedig a zsarufilm jellegzetességeit hordozza magán. Ami közös: a "posztmodernitás" és a jövőidejűség. Továbbá a pazar kivitelezés, a lenyűgöző látványvilág. És ami még fontosabb: egy alapvetően technicista szemléletmód, a Gép tökéletességébe, tévedhetetlenségébe vetett vakhit, a természet leigázó és mesterségesen újrateremtő ember diadalának hirdetése. Ám éppen ezzel a győzelemmel vannak olykor bajok, működésbe lép a Frankenstein-szindróma, a Teremtmény önálló életre kel és az Alkotó ellen fordul. Létének értelmét kezdi keresni, annak meghosszabbítására tör.
Ezen a ponton emelkedik ki a Blade Runner a többi hasonló film közül, mert noha a tét a régi "élni és meghalni Los Angelesben" - a film másról és többről (is) szeretne szólni: honnan jöttünk, hová megyünk, kik vagyunk. Nehéz a feladat, amelynek a rendező nem mindig tud eleget tenni, a szokatlan ötvözet néha elemeire hullik szét. Marlon Brandónak mint Missouri fejvadásznak nem voltak aggályai, gondolkodás nélkül, cinikusan végezte "munkáját". Harison Ford - egy színész- és filmnemzedékkel később - a XIX. század helyett a XXI. században bolyongva, magányos fejvadászként erkölcsi fenntartásaival is küzd. Már a feladatot - a távoli világűrből a Földre titokban visszaszökött Nexus-6 márkájú replikánsok végleges semlegesítését - sem akarja elvállalni. A dolog még nehezebbé válik, amikor ezek egyike segít neki társai ellen, sőt, mint "nő" is felkelti figyelmét. Különös, veszélyes "nexus". Még veszélyesebb feladat a többi "meghibásodott" emberhasonmás megtalálása és azonosítása abban a nagyvárosi dzsungelben, ahol állandó eső öntözi a felhőkarcolók tövében bábeli nyelvzavarban tolongó tömeget, a Földről való kitelepülést propagáló reklám-űrhajók villódzásaitól kísértetiesen megvilágított emberbolyt. Veszélyes, mert a replikánsok - mint a horrorfilmek különféle szörnyei - jellegüknél fogva vitálisak, sőt, erősebbek az őket alkotó embereknél. Ezenfelül elkeseredettek és kegyetlenek a velük végeztetett rabszolgamunka, "életük" rövid és tartalmatlan mivolta miatt. Amikor Teremtőjük, a főgenetikus megtagadja tőlük létük meghosszabbítását, vezetőjük vele is végez. Felfeslik a mítosz szövete, a tékozló Fiú nem tér meg, hanem megöli Apját. Annak ellenére, hogy ezzel önmagát is pusztulásra ítéli. Az obligát "végső párviadal" során, halála előtt váratlan gesztussal - látszólag minden logika nélkül - mégis megmenti a legyőzött fejvadász életét, így az replikáns kedvesével kiszabadulhat a fojtogató városból és a - filmben először felbukkanó - természet oltalmába menekülhet. Az "androidok lázadása" kapcsán - mely tükröt tartott elé -, rádöbben saját kiszolgáltatottságára és arra, hogy őt épp úgy magasabb erők manipulálták, mint az általa elpusztított republikánsokat. Az áldozat után a gyilkos is szembesülni kénytelen az elmúlás gondolatával, saját véglegességének tudatával, azzal, hogy élete vegetálás, a vérre menő kalandok ellenére üres tengődés. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy egyszer s mindenkorra letett "szakmája" gyakorlásáról.

Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász, Filmvilág, 1988/7


Előző fejezet:
Bibliográfia
TartalomKövetkező fejezet:
Ősképek, kulturális utalások a Szárnyas fejvadászban

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás