 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
 A média-és filmoktatás Angliában és Skóciában | ||
 Előző fejezet:AZ ANGOL ÉS A SKÓT MÉDIAOKTATÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK | Tartalom | Következő fejezet: ISKOLAI TAPASZTALATOK |
KUTATÁSI HÁTTÉR
A médiaoktatás kutatási hátteréül szolgáló egyetemi közeg egyik fontos pontja a University of Southampton Médiaoktatási Központja.MEDIA EDUCATION CENTER - UNIVERSITY OF SOUTHAMPTON
A MEC a médiaoktatás információs forrásaként, képzési helyként és kutatóközpontként funkcionál. Kutatási programjának az elmúlt években különösen fontos része a médiaoktatás területén végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálat. Andrew Hart, a team vezetője 1998-ban publikálta könyvét az első szakasz eredményeiről, amely az angolszász országok médiaoktatási gyakorlatát és tapasztalatit összegzi.
A kutatás egyik fontos megállapítása az volt, hogy a médiaoktatás gyakorlata túl erősen kötődik a tanároknak a médiával kapcsolatban kialakított szubjektív véleményéhez. Másrészt világossá tette, hogy a médiaoktatás szinvonala erősen függ attól is, hogy miképpen ismeri el és miképpen válaszol az iskola a tanulók létező-valóságos kultúrális közegének változásaira. A médiát oktató tanárok gyakran "pionírnak" tartják magukat11, és ez különösen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az általános tapasztalat szerint a tantestület és a menedzsment támogatása nélkül a médiatanárok hamar elbizonytalanodnak, sőt el is szigetelődhetnek. A kutatás tanulsága, hogy kevés tanárnak van formális - akár csak továbbképzési formában megszerzett - képzettsége.
A MEC vizsgálata azt mutatja, hogy bár mindenütt viták folytak és folynak a médiaoktatás óratervi-tantárgyi elrendezéséről, arra van a legkevesebb bizonyíték, hogy a kereszttantervi modell működőképes lenne. Ellenkezőleg: egyre súlytalanabbá és technicizáltabbá válik. A legtöbb angolszász országban a médiaoktatás inkább az anyanyelvi oktatás közegében stabilizálódott és fejlődött.
A médiaoktatás céljaiban Dr. Hart megfigyelése szerint három eltérő minta, általánosabb szellemi paradigma figyelhető meg a harmincas évek óta (zárójelben az irányzat fő képviselői):
 | védőoltásként használni kívánt ill. a nem kívánt kulturális befolyásolás elleni védekezésre felkészítő szemlélet (Leavis és Thompson, 1933), amely a médiával szemben a kulturális örökség védelmére helyezi a hangsúlyt, konzervatív karakterű, jellegzetesen defenzív stratégia |
| a megkülönböztetés elvére építő ill. a tömegkultúra tényét elfogadó szemlélet (Hall és Whannel, 1964), amely az egyes médiumok és szövegformák megkülönböztetését, a választás lehetőségét előnyben részesítő, a személyiség fejlődését szorgalmazó, jellegzetesen humanista liberális modell |
| a kritikai megközelítésre, a jelelméletre és a reprezentációvizsgálatra építő szemlélet (Masterman, 1985), amely az ideológia, a hatalom és a politika médiabeli megjelenítésére fókuszál, előnyben részesítve a kulturális elemzést szolgáló megközelítést -, eképpen inkább baloldali, ellenzéki vagy hatalomellenes modellnek tekinthető |
A kutatás azt mutatta, hogy a médiaoktatás eltérő gyakorlatában ezek a paradigmák váltják egymást ill. kombinálódnak egymással - nem kis mértékben a tanár életkorától függő módon.
11: Erős szenvedéllyel tanítják a tárgyat a Dél-Afrikai Köztársaságban, ahol a médiaoktatás fontossága rendkívül erősen érezhető az apertheid-korszak után| Előző fejezet: AZ ANGOL ÉS A SKÓT MÉDIAOKTATÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK | Tartalom | Következő fejezet: ISKOLAI TAPASZTALATOK |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |