|
|
|
|
A közlekedést érintő kérdések közül környezetvédelmi szempontból az egyik legidőszerűbb az üzemanyagok adóztatása. Az EU-hoz való közeledésünk is szükségessé teszi, hogy figyelembe vegyük az EU által a különböző évekre megjelölt minimális adóztatási kötelezettségeket. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) nemrég tanulmányt állított össze Üzemanyag- és gépjármű-adóztatás az EU-bővítés tükrében* címmel. A tanulmánynak – amelynek elkészítésében a Levegő Munkacsoport is közreműködött – az a célja, hogy felfedje azokat a problémákat, amelyek előkerülhetnek az említett adók emelésével kapcsolatban a csatlakozási tárgyalásokon. Ezek közül kiemelném az üzemanyagok adóztatásának országonkénti különbözőségéből eredő üzemanyag-csempészetet, illetve „benzinturizmust", ami hazánkat erősen érinti.
Mindenekelőtt érdemes elemezni az alábbi táblázatot. Az táblázat első kettő és utolsó számoszlopa az üzemanyagok jövedéki adóját (ECU/1000 liter), és az általános forgalmi adó mértékét mutatja Európában 1998 szeptemberében. A harmadik és negyedik oszlop az Európai Bizottság által 2002-re javasolt minimális jövedéki adó szint – a benzin esetében 500, a gázolaj esetében 393 ECU/1000 liter – eléréséhez szükséges teljes adóemelést tartalmazza százalékban meghatározva. A zárójelben az éves növekedést láthatjuk ECU/liter-ben számolva – a csatlakozásra váró országoknak az 1998– 2010 közötti időszakra elosztva, míg a többieknek 2002-ig lebontva.
A táblázatból kiderül, hogy vannak országok, ahol a benzin jövedéki adója 1998-ban nemcsak a Bizottság által 1998ra előírt 417 ECU/1000 litert haladja meg, hanem a 2000-re meghatározott 450 ECU/1000 l-t is, sőt némely ország felülmúlja a 2002-re javasolt követelményt is. Ugyanez mondható el a gázolajra vonatkozóan, ahol az 1998-ra megállapított 310 és a 2000-re javasolt 343 ECU/1000 l-hez viszonyíthatunk. Példaként említhetjük a dán politikát, amely szerint 2002re a benzin jövedéki adóját 542 ECU-re emelik, míg a gázolaj adóját csekély mértékben növelik. A brit kormány évente legalább 6%-kal kívánja növelni az üzemanyagok jövedéki adóját az infláción felül. Ez azt jelentené, hogy 2002re a benzin adója elérné a 837 ECU-t, a gázolajé a 856 ECU-t 1000 literenként.
Amint a táblázatból látható, a csatlakozásra váró országokban általában jóval az EU által előírt mértékek alatt adóztatják az üzemanyagot. Ez alól csak annyi a kivétel, hogy Lengyelországban a benzin, Magyarországon a gázolaj jövedéki adója magasabb, mint Görögországban és Luxemburgban. Az áfa szintje pedig közel azonos Nyugat- és Közép-Kelet Európában. Az EU nem várja el a társult országoktól, hogy azonnal emeljék a jövedéki adó szintjét a tagállamokban megállapítottakra vagy az EU által meghatározott jelenlegi minimális szintre. Ezek az országok 2002-re javasolt követelmény teljesítésére 2010-ig kaphatnak haladékot. További nehézséget okoz majd számukra, hogy 2002 után valószínűleg ismét növelni fogják a minimális értéket. (A gázolaj esetében ez teljesen egyértelmű, mivel az EU kinyilvánította, hogy fokozatosan közelíteni kell a gázolaj jövedéki adóját a benzinéhez. Ennek egyik legfontosabb indoka a dízel-járművek súlyosan környezetszennyező hatása.) Így újabb átmeneti engedményekre lenne szükségük az új tagországoknak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Európa Tanács és az Európai Parlament még nem döntött a Bizottság által javasolt minimális mértékekről, ami a csatlakozási tárgyalásoknál problémát is jelenthet.
Az üzemanyagra kivetett adó országonkénti eltérése torzítja a versenyt, és bevételkiesést eredményez azokban az országokban, ahol az adó szintje aránylag magas. Ez fokozottan jelentkezik ott, ahol a lakosság jelentős része él egy olcsóbb üzemanyagot forgalmazó szomszédos ország határán. Ez a helyzet Ausztria észak-keleti részén, beleértve a fővárost is, hiszen Bécs mindössze 50 kilométerre fekszik a szlovák határtól. Luxemburg a bruttó hazai terméke 2 százalékának megfelelő bevételt nyer az üzemanyag-turizmusból, mivel a benzin és a gázolaj adóját 20– 30%-kal alacsonyabban tartja a szomszédos országokénál. Ha a társult országok tagokká válnak, és emelik a szóban forgó adót, az Oroszországgal, Ukrajnával stb. határos országokat továbbra is fenyegetni fogja a benzinturizmus veszélye.
Tanyi Anita
A Lélegzet egy korábbi számában már leírtuk, hogy a vámhatóság becslése szerint a magyar állam évente mintegy 20 milliárd forint adóbevételtől esik el az üzemanyagturizmus, illetve -csempészet miatt, ami különösen a román és az ukrán határon folyik. A kormány idén intézkedést hozott ennek megakadályozására: március óta minden gépjárműnek meg kell fizetnie a jövedéki adót és az áfát a gépjármű tankjában behozott üzemanyagok után, amennyiben naponta egy alkalomnál többször lépi át a határt. Ennek hatására szinte az egyik napról a másikra a töredékére esett vissza a gépkocsi-forgalom egyes ukrán és román átkelőhelyeken – néhány napig. Utána elkezdett szaporodni a határt átlépő gépkocsik száma, de mindegyik naponta csak egyszer kelt át. Reméljük, hogy a kormány mielőbb meghozza a Levegő Munkacsoport és a KKDSZ költségvetési ajánlásaiban javasolt intézkedéseket a benzinturizmus megfékezésére.
