|
|
|
|
Az egymást váltó kormányok és a főváros vezetői hatodik éve folytatják politikai mérkőzéseiket annak érdekében, hogy ki ne építse meg a füstgázmosót,
miközben úgy kell csinálni, mintha a megvalósítás szívük vágya lenne. A látszat persze bő papírmunkát igényel, határozatokat kell arról hozni, hogy
nagyon akarjuk a füstgázmosót, szerződéseket kell kötni, amelyeknek nincs rendfokozatuk, mivel a beruházásra nem akad pénz. Felsorolni is nehéz
viszont, hogy mi mindenre van pénz, sokszorosa a 9 milliárdba kerülő füstgázmosó árának. Mi is hát a füstgázmosó, és miért kellene felszerelni?
Budapesten évente 4,5 millió m3 települési szilárd hulladék képződik, amely hegyekbe rakva 15 Országház nagyságú halmot képezne. Ha ezt nem
ártalmatlanítanák, akkor a fővárost hamarosan patkányok népesítenék be a lakosság helyett; az emberek ugyanis hamarosan elpusztulnának. A hulladékot
kétharmadrészben a lakosság – évente 1,5 m3/fő –, egyharmadrészben az intézmények (vendéglők, üzletek, üzemek, irodák) „állítják elő”.
Környezetvédelmi szempontból a hulladékok ártalmatlanítását meg kellene előznie egyebek között
– a többutas, azaz többször használatos csomagolásnak, a fém- és műanyagáradat visszaszorításának. (Hazánk minden lakosa 11 ezer Ft-ot költ évente
csomagolóanyagra. Kultúrára ennek a fele jut.)
– valamint a keletkezett hulladék újrahasznosításának, azaz az integrált hulladékgazdálkodásnak.
Hazánkban ezek a megoldások még nem működnek. A megelőzés ellen hat az üzletláncok és a bevásárlóközpontok előcsomagoló módszerének
elterjedése; a szelektív hulladékgyűjtés pedig vérszegény, mert nincs felvevőhálózata és feldolgozó háttere, vagyis kéz- és lábnélküli torzó. Ha emiatt –
és más környezeti okokból – az EU utóvizsgára küld bennünket, talán a politikusok is felfognak valamit abból, amit tenniük kellene. Ám ha a feltételek
teljesülnének, a települési szilárd hulladék másodhasznosításának 30 százalékos álomhatárát akkor is nehéz lenne túlszárnyalni. Ismereteim szerint ez
eddig Bécs, München, Seattle és Cleveland városokban sikerült.
Ily módon a lerakással (depóniával) végzett ártalmatlanítás szűkülő lehetőségei miatt Budapesten – miként a világon mindenütt –, megoldásként az égetés
kínálkozik, melyet célszerűen energiahasznosítás mellett végeznek. A budapesti szemétégető (hivatalosan Hulladékhasznosító Mű) évente több mint 2,5
millió m3 települési szilárd hulladékot éget el. A visszamaradó 10 térfogatszázalék salak és pernye veszélyes hulladék, amelyet a lerakóba szállítanak.
Noha kevés eleme okoz veszélyt, az előzetes kiválasztás nem megoldott (lejárt gyógyszerek, klórtartalmú tisztítószer-maradványok, olajok, elemek
stb.). Az égetőmű legveszélyesebb hatása a kéményeken keresztül távozó füstgáz. Ennek összetétele oly mértékben káros a környezetre, hogy a
füstgáz-mosó nélkül az Európai Unióban ilyen égető nem működhetne.
A bronchitist, asztmát, tüdőrákot és a légutak rákbetegségeit, valamint szemgyulladást okozó füstgázt főleg az alábbi elemek miatt kellene mosóval
eltávolítani:
– HCl, azaz sósav. Közismerten agresszív, maró anyag, amely 111 °C-on gázneművé válik, és az égetőműből így kerül a környezetbe, jelenleg a napi átlagra
vonatkozó határértéket nyolcvanszorosan, a félórás határértéket húszszorosan felülmúló mennyiségben. A sósavgáz nemcsak az emberekre veszélyes,
hanem szétmarja a környezetében található műtárgyakat és épületelemeket is.
– Nehézfémek. Mivel a rákospalotai égetőműben a bemenő hulladék fémtartalmát nem választják le, a salakban és a pernyében az alábbi táblázatban bemutatott,
V 35302–V 35335 sorszámokkal ellátott I. osztályú veszélyes hulladékok találhatók (102/1996. sz. Kormányrendelet a veszélyes hulladékokról). Miután
a nehézfémek 80-90 százaléka a szálló pernyében dúsul fel, ezeket szintén füstgázmosóval lehetne eltávolítani.
Elem |
Koncentráció mg/kg |
réz (Cu) |
300 |
– Szerves vegyületek. Sajnos, a füstgázban veszélyes szerves vegyületek is előfordulnak, mint például a dioxinok és a furánok, a határértéket messze meghaladó
mennyiségben. (A dioxinok azonosító száma: V 59904, a furánoké: V 59903; mindkettő a legveszélyesebb, I. fokozatú veszélyes hulladék.) A
füstgázmosó ezen – általában a pernyéhez kötődő – aromás vegyületek kimosására is alkalmas.
A folyamatban jelentősége van a jó égéshatásfoknak is. Noha a szemétégető mű elektrofilterekkel van felszerelve, mégis a szálló por kibocsátása
meghaladja a határértékeket.
A füstgázok tisztítására ma már számos bevált technológia ismeretes.
Egy korszerű füstgáztisztító a következő főbb elemekből áll:
– pernye előleválasztó (pl. ciklon vagy elektrofilter),
– savas gázokat (sósav, kéndioxid) közömbösítő nedves rendszerű reaktor, kevésbé hatékony a száraz vagy félszáraz rendszerű, ezért nem javasoljuk.
– adszorpciós rendszer a dioxinok és furánok megkötésére
– zsákos szűrő a maradék pernye és a reaktorban keletkező sók megkötésére,
A legújabb EU előírások szerint törekedni kell a szennyvízmentes füstgáztisztítás megvalósítására.
E vázlatos áttekintésből is megállapítható, hogy súlyos mulasztás terheli a politikusokat, amiért ilyen méltatlan packázást folytatnak a füstgázmosóval. 9
milliárd forintos beruházás teljesítése ugyanis nem várható el egy kicentizett költségvetésű közszolgáltató vállalattól, az üzemel tető Fővárosi
Közterület-fenntartótól.
Ezt a kötelezettséget csak a kormány és a főváros vezetői teljesíthetik.
Ha a határértékek túllépése miatt a sokszorosan meghosszabbított működési engedélyt visszavonják, ellep bennünket a szemét, amit már nincs hová
lerakni, és így Budapesten egészségügyi katasztrófahelyzet alakul ki. Ekkor, jókora késéssel, majd ráébrednek az illetékesek arra, hogy a füstgázmosó
fontossága megelőz színházat, metrót és néhány kilométer autópályát.
Mi talán még időben szóltunk.
Dr. Radó Dezső
