Hivatalos vélemények
az alternatív költségvetési javaslatokról

Mint 1992 óta minden évben, idén is megküldtük alternatív költségvetési javaslatainkat az összes minisztériumnak. Terjedelmi okok miatt sajnos nem tudunk minden választ közölni, néhányukból azonban az alábbiakban idézünk.

Tudomásom van arról, hogy Önök a Pénzügyminisztériummal már a korábbiakban is jó munkakapcsolatot alakítottak ki. A rendszeres szakmai konzultációknak köszönhetően, a költségvetési tervezés folyamatát néhány jó elgondolásuk segítette.

Ami a levelükben jelzett jövőbeli együttműködésünk kereteit illeti – a kormányprogram szelleméből és téziseiből kiindulva – meggyőződésem, hogy a Levegő Munkacsoport komplex ökológiai szemlélete és költségvetés-politikai megközelítése, különösen a stratégiai igényű szakkérdésekre vonatkozóan alkalmas lehet a további gyümölcsöző együttműködésre.

Végezetül felhívnám szíves figyelmét arra, hogy a költségvetés-politika a következő évekre átfogó adókorszerűsítéssel számol, amelyen belül esetlegesen új adók fokozatos rendszerbeállítása (például: ökoadók; termékdíjak kiszélesítése) is szerepelnek az elképzelések között, és ez utóbbiak előkészítése során szívesen fogadjuk az Önök szakértői javaslatait.

Thuma József
helyettes államtitkár
Pénzügyminisztérium

Fontosnak tartom, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet szenteljen a társadalommal való párbeszédnek, különös tekintettel arra, hogyan lehet a politikai döntéshozók számára visszacsatolni a kormányzati körökön kívüli szakértői véleményeket.

Az Önök által készített gondolatgazdag tanulmányok komolyan hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormányzat az államháztartási reform és az új költségvetés kialakításakor érvekkel alátámasztott, alternatív véleményeket is figyelembe vehessen. Kiadványaikat magam is érdeklődéssel fogom forgatni.

Munkájukhoz további sok sikert kívánok.

Martonyi János
külügyminiszter

Miniszter úrhoz írt levelét köszönettel vettük. A mellékelt tanulmányaikban kifejtett elgondolásaikra válaszomban nem térek ki, hisz azokkal kapcsolatos véleményünket – korábbi megkereséseikre reagálva – már kifejtettük. Tájékoztatásom csak a konkrétan felvetett kérdéseire vonatkozik.

• Az externális költségek érvényesítésének szükségességével a tárca egyetért. Ehhez azonban elengedhetetlen egy sor kérdés tisztázása, pl. mit tekintünk externáliának; milyen módszerrel határozható meg a mérték; a jelenlegi adórendszer milyen arányban fedezi a társadalmi költségeket. Ezeket célozzák eddigi kutatásaink, amelyeket anyagi lehetőségeink függvényében a továbbiakban is folytatni kívánunk. Figyelemmel kísérjük és lehetőség szerint be is kapcsolódunk az ilyen típusú nemzetközi munkába.
• A levelében hivatkozott CEMT* határozat megvalósítását az EU-követelményekhez igazodva látjuk megoldhatónak. Az EU a külső költségek érvényesítését 2006-ig tervezi – folyamatosan – megvalósítani. Magyarország esetében ennél későbbi időpontot tartunk reálisnak, figyelemmel a gazdaság versenyképességére. A megvalósításnál pedig tekintettel kell lenni arra, hogy a jelenlegi magas adókban is a társadalmi költségek jutnak kifejezésre. Az externális költségek megfizetését úgy lehet megvalósítani, hogy az a társadalmi költségek csökkenését szolgálja, és ne okozza a közlekedés ellehetetlenülését. A közlekedés fejlesztésére az adók növekvő arányát kell fordítani. Nem lehet nem tudomásul venni, hogy a közlekedés a gazdaság működésének egyik fenntartó eszköze, nem pedig büntetendő cselekmény. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy a levelében hivatkozott 5,6-7,8%-os kárarány valóban a KHVM-től származó adat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez nyugat-európai adatokon alapul, így automatikus adózási alapadatkénti kezelése irreális. (Eltérőek a gazdasági feltételek, az adózási rendszerek stb.)
• A külső költségek érvényesítésének társadalmi elfogadtatását szolgáló felvilágosító munka kormányzati segítése jelenik meg a környezetvédő mozgalmaknak nyújtott anyagi támogatásban, a környezetvédelmi tárgyú televízió- és rádióműsor finanszírozásában. Ezek jelentős forrása – a KKA-n keresztül – az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja. A KHVM képviselői is számos szakmai fórumon beszélnek a közlekedés környezeti kárairól, megoldásként azonban nem a restrikciót, hanem a fejlesztést helyezve előtérbe.

  A KHVM 1999. évi költségvetésében nevesítetten nem jelenik meg a környezetvédelmi felvilágosítást szolgáló keret. Ilyen célú felhasználásra, támogatásra mindig eseti döntés alapján kerül sor. A KKA 1999. évi tervezettt költségvetésének – az 1992. évi LXXXIII. tv. szerint – 20%-a szolgálja a közcélú feladatok megoldását. A szóban forgó feladat érdekében történő felhasználást tárcánk szorgalmazni kívánja.

  Dr. Kovács Ferenc
  helyettes államtitkár
  Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

  *Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának (CEMT) idén májusban hozott határozatáról van szó, amelyben felhívta a tagországokat, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg a közlekedés által okozott környezeti és egyéb károk miatt felmerülő költségek teljes beépítését az árakba. A határozat szerint a kormányoknak széles körű felvilágosító munkát kell végezniük annak érdekében, hogy a közvélemény elfogadja és támogassa azt, hogy a közlekedés résztvevői fizessék meg ezeket az ún. külső költségeket.