Borián Elréd
A Szép Ilonka közvetlen forrásaira és gazdag utóéletére már többen rámutattak, de senki sem tette fel tudtunk szerint azt a kérdést, hogy lehet-e allegorikus értelme ennek az elsõ látásra teljesen érthetõ, szerelmi történetnek. (1) Vörösmarty az allegorikus költõi megszólalást jól ismeri, és talán legérzékletesebben a Három regében alkalmazza (1845). Mindhárom rege szerelmi metaforákkal van teli, a Csongor és Tünde képeire emlékeztetik az olvasót. Utóhangot is illeszt a költõ a regékhez, nehogy csak meséknek értelmezzék õket. Egy lány jelenik meg, aki megfeddi a madarat, amely elhagyta a levelét lehullató fát, a rossz virágot, amely a mezõt megvetette a Napért, és kárhoztatja a honját elhagyó, kalandra vágyó patakot. A feddõ szózatra a madár, a virág és a patak belátja hibáját, és áldozatot hoznak a hazáért, hogy bûnük megbocsáttassék.
Mi volt a cseppvíz, a levelke s toll?
Az amivel hazádnak tartozol:
Mindenbõl, amivel bírsz, egy parány,
De összetéve roppant adomány,
Mi volt az oltár? Kárpát bércfala,
S a kis leány? honunk
jobb angyala.
A „szép kis leányka" tehát „honunk jobb angyala". Vörösmarty majdnem bizonyosan a Három rege után írta az Elõszót, amelynek elsõ szakaszában a kézirati változat szerint az emberüdv helyett a menyasszony metaforikus képe állt. Ez a kép Izaiás és Ezekiel prófétát idézi fel, akik Izraelt Jahve menyasszonyának nevezték. A võlegény és jegyes teológiai allegóriája azonban a hitviták prédikátorainak is gyakori témája volt. (2) A próféták a Jahvét elhagyó népet, illetve az Elõszó a hazáért küzdõkrõl elfelejtkezõ „kacér" tavaszt egy céda nõ képével festi le.
Van-e rá példa kultúrtörténetünkben, hogy egy nõ lesz Magyarország allegóriája? Galavics Géza hívta fel a figyelmet Johann Nel egy fametszetére, amelyen egy megkötözött nõalak Hungariát ábrázolja. A törökök veszik körül, már megkötözték és karjait is levágták, de német lovagok sietnek segítségére, és elhunyt magyar hõsök is láthatók a képen. (3) Ehhez hasonlítható ábrázolást egy térképmetszeten az Atlas Hungaricus elsõ kötetében találtunk, amelyen felül egy várostrom, középen Dunántúl északi része és a Duna mindkét partja látszik, vagyis Bécs felszabadítása után a legfontosabb hadszíntér, az elõtérben pedig egy síró nõi alak térdel, mellette két oldalról egymásra ront egy magyar és egy török lovas. (4)
Imre Mihály dolgozta fel a Querela Hungariae, a „Magyarország panasza" toposz történetét, amely egész Európában ismertté vált, és a török kiûzésére akart mozgósítani. (5) A szerzõ Johann Nel metszete melletti versekre is felhívta a figyelmet, amelyben Mátyás király szelleme is megjelenik, s megtekinti a „végsõ nagy romlásra" jutott országot. Ennek a toposznak a fényében próbáltam értelmezni a Vörösmarty által annyira tisztelt költõelõdnek, Zrínyi Miklósnak Arianna sirása címû költeményét. Arianna feltételezésem szerint a királyi Magyarország allegóriája, a Theseus-Arianna kapcsolat pedig Magyarország és Erdély eltávolodására, egymás iránti vágyára utalhat. (6)
Zrínyi I. Idilliuma
az ókori költészetben is gyakori témát
dolgoz fel: a vadászat és a szerelem egységét.
Szép Ilonka szintén a vadászat jelenetével
indul, és szerelmi történetté válik.
Mátyás alakjának forrása nemcsak Bajza
Rege a hableányról címû novellája
vagy Kisfaludy drámája, a Mátyás
deák lehet, hanem felidézheti Zrínyi
Mátyás-elmélkedését is,
amelyet a költõ politikus részben a Modus
recuperandi Hungariam ellen írt (Magyarország
helyreállításának módjáról).
Ez a röpirat az önálló királyválasztás
jogáról való lemondásra szólította
fel az 1655-ös országgyûlésen a rendeket,
mert a szerzõje szerint ez lehet annak az alapja, hogy
a Habsburg-ház ne féljen Magyarországtól,
és teljes erõvel a törökök kiûzésére
törekedjen.
A Kolozsvárott született Mátyás király
gyakran szimbolizálta az erdélyi fejedelmeket, a
Modus recuperandi Hungariam szerzõje azért szidhatta
valójában Mátyás királyt, mert
a szövegkörnyezetbõl kideríthetõ,
hogy allegorikusan II. Rákóczi György fejedelemre
gondolt. Perjés Géza Zrínyi-könyvében
azt állítja, hogy Zrínyi, miközben Mátyást
dicsõíti, allegorikus értelemben II. Rákóczi
György hatalmát is szolgálja.
Vörösmarty idejében
újra központi kérdés lesz Erdély
és a királyi Magyarország jogi egyesítése,
s ezt legerõteljesebben Kölcsey sürgette az országgyûlési
beszédeiben. A Szózat és az Áfium
egymásra utalását már korábban
megállapították, ideje, hogy feltételezzük
Vörösmarty és Zrínyi Mátyás-alakjának
összefüggését is. Ráadásul
az 1830-as években a lengyel események legalább
annyira meghatározók, mint az 1650-es években,
mikor I. és II. Rákóczi Györgynek legfontosabb
terve a lengyel korona megszerzése volt, hogy külföldi
segítséggel meg tudják teremteni az önálló,
egységes Magyarországot. Erdély és
a nagyszebeni csata jelenik meg a Szózatnak Mátyás
apjára utaló részletében is: „Itt
törtek össze rabigát / Hunyadnak karjai". (7) 1835-ben Vörösmarty errõl
az ütközetrõl írta a Kemény
Simon címû balladáját, amelyen erõsen érzõdik a Szigeti
veszedelem hatása. Ebben a balladában is van
vadászat, csak Hunyadi János lesz a „nemes
vad", amelyre ötezer török vadászik.
Hafiz beszéde, Hunyadi dicsõítése
nagyon hasonlít õsz Peterdi dicsõítõ
szónoklatára. Kemény Simon felveszi Hunyadi
ruháját, megtéveszti az oszmán sereget,
akár Mátyás vadászruhájában
Szép Ilonkát. Kemény Simon temetése
hõsi búcsúztató, az özvegyet
vigasztalja Erdély szabadsága, mégha gyászát
örökre szívében hordja:
„Igen! mindenünkért halt meg õ!"
Szól illetõdve most a nõ
S a sírnál felriad:
„Örûljön, aki mentve lõn,
Áldás a sírban pihenõn:
Erdély megint szabad."
A barokkban és a romantikában is oly kedvelt concerto mûfajra gondolva mondhatjuk, hogy a Szép Ilonka három tételbõl áll. Központi helyen az ifjú Mátyás beszédét hallhatjuk (a második részben elõtte és után is négy strófa áll), e szavak jelentik a költemény fortissimóját, politikai jelentõségét. Sokan úgy vélekedtek, hogy a királyi hatalom közvetlenül Istentõl származik, így a király csak a lelkiismeretének és a törvények megtartásával tartozik, nem számonkérhetõ. Ennek talán legjelentõsebb képviselõje Bossuet, XIV. Lajos udvarának teoritikusa. Mások a nép akaratából, vagy annak képviselõivel, a nemességgel való szövetségben látták a királyi hatalom alapját. Így gondolta már a középkorban Aquinói Szent Tamás (per populum), s a rodostói magányában Bossuet nézeteivel több ponton vitázó II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, de a legnagyobb hatással Rousseau mûve, a Társadalmi szerzõdés (1762) volt.
A Vértes mélyén megszólaló Mátyás király nem említi Isten nevét, hanem a „honhoz" való tartozást tartja a király legfontosabb vonásának, sõt a király bukását kívánja, amennyiben a néptõl „elpártolni kél". A költõi fikció, a vadászat jelenete valószínûleg arra szolgált, hogy maga a király mondja ki e forradalmi gondolatokat, hogy a cenzúra engedélyezze a költemény megjelenését. Budára a diadalmas Mátyás Bécset vívó haragjából tér vissza, és ezért ünnepli a tömeg. E részlet felidézi bennünk Kölcsey Himnuszát, amely szerint a magyar történelemben az isteni kegyelem csúcsa Bécs megvívása volt, amely a független, erõs Magyarország örök szimbóluma lett. (Más kérdés, hogy Nyugaton mennyit ártott Magyarország hírének.) A Bécs hatalma alatt álló Magyarországon felidézni Bécs elfoglalását: politikai bátorság, a függetlenség eszményének ébren tartása. Ennek élét veszi el a szerelmi történet, amely a háttér szövedéke csak a politikai mondanivalónak.
Szép Ilonka felismerve
Mátyás királyban a vadászt, visszatér
a Vértes mélyére, s bánatában
„liliomhullásként" meghal. Feltételezzük,
hogy Szép Ilonka elhervadása a querela Hungariae
toposz továbbélése. Szép Ilonka
a hírnevét vesztett ország allegóriájává
válik, aki sír az erõs, önálló,
Erdéllyel egységben levõ, Mátyás
király által szimbolizált Magyarország
után.
1 TÓTH Dezsõ, Vörösmarty Mihály, Bp., 1957, 220-221. Vissza
2 SZABÓ Géza, A võlegény és a jegyes teológiai allegóriája Bogáti Fazekas Miklós munkáiban = Adalékok a 16-20. századi magyar mûvelõdés történetéhez, szerk., BÁLINT ISTVÁN János, Bp., 1987. 7-31. Vissza
3 GALAVICS Géza, Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és a képzõmûvészet, Bp., 1986, 19-20. Vissza
4 HAPPELIUS, Der Ungarische
Kriegs Roman, Ulm, 1685 = Atlas Hungaricus, Magyarország
nyomtatott térképei 1528-
1850, szerk., SZÁNTAI Lajos, Bp., 1996, I. köt.,
214. Vissza
5 IMRE Mihály, „Magyarország panasza". A Querela Hungariae-toposz a XVI-XVII. század irodalmában, Debrecen, 1995. Vissza
6 BORIÁN Elréd, Zrínyi Miklós „Syrena-kötete" és „Arianna sirása" allegorikus értelmezése = A Pannonhalmi Bencés Gimnázium évkönyve 1997-1998, szerk. Borián Elréd, 1999. 156-180.Vissza
7 SZÖRÉNYI László, Az elszánt. Százötven éve jelent meg a Szózat = Sz. L., „Múltaddal valamit kezdeni", Bp., 1989, 90. Vissza