|
|
|
| |
| |
| Filmek |
Eine Fahrt durch Wien (Utazás Bécsben) 1907
Das goldene Wienerherz (Arany bécsi szív) 1911
Das Leichenbegräbnis des Reichstagsabgeordneten Franz Schumeier (Franz Schumeier képviselö temetése) 1913
Budapest, 1916
Erich von Stroheim, The Merry Widow (Vígözvegy), 1925
Lubitch 1934-es gördülékeny és elegáns feldolgozásával összevetve láthatók igazán Erich von Stroheim 1925-ös rendezésének erényei. Stroheim megkülönböztetett figyelmet fordít a karakterek fizikai és pszichikai megjelenítésére, környezetükhöz való viszonyuk ábrázolására, a részletek és az idö hangsúlyozására. Filmjét ilyenformán valamiféle száraz és meghökkento szellemesség jellemzi. A hosszúra nyúlt elözmények egy balkáni hegyi faluba vezetnek, ahol a turnézó balett-társulat egy királyi hadgyakorlatba botlik. A prímabalerina szeszélyes szerelmi kalandjainak bemutatása során - a könnyed, szecessziós operett helyett - egy élettel, halállal, szerelemmel torz tréfát üzö, bizarr játék részesei lehetünk.
Carl Leiter, Seine Hoheit, der Eintänzer (Öfelsége, az elötáncos), 1927
A film kezdö képsorának dokumentum-felvételein éljenzö tömeg az osztrák parlament elött: 1918-ban járunk - az emberek a régi rendszer, a Habsburg birodalom bukását éltetik. A következö képsor már a képzelet világába vezet: az elit menedéket keres, a császári család tagjai számüzetésbe vonulnak. Viktória hercegnö átadja megörzésre az ékszereit annak a férfinek, akit szeret: Otto von Manspergnek. Évek telnek el. Az új idöket a pénz uralja, Albrechtet, Otto testvérét is hitelezök szorongatják. A fivér a megalázó helyzetböl úgy talál kiutat, hogy pénzzé teszi a hercegnö ékszereit, és a gyanút Ottóra tereli, akit az apja kitagad, és aki ennek következtében kénytelen tökét kovácsolni eleganciájából: elötáncosként keresi a kenyerét… A filmet 1996-ban találták meg a berlini Stiftung Deutsche Kinemathekban és a Filmarchiv Austria restaurálta.
Willy Forst, Maskerade (Álarcosbál), 1934
A finom humorú vígjáték a békebeli, monarchikus Bécs elegáns és melankolikus világában, 1905-ben játszódik. Egy híres festö ráveszi férjes imádottját, Gerdát, hogy modellt álljon neki álarcban, mindössze egy csincsillaprémbe burkolva. A kép az újság címlapjára kerül, a bonyodalmak sorát elindítva: a képen viselt muff nem Gerdáé, hanem Anitáé, így mindenki azt hiszi, hogy a képen ö látható. A festönek nem marad más hátra: kitalált modellre hivatkozik, bizonyos Dur kisasszonyra. Csakhogy Dur kisasszony a valóságban is létezik…
Adolphe Osso, Budapest szimfóniája, 1932 (15')
Zenés hangulatképek - ahogy a francia rendezö és a René Clair- és Renoir-filmek híres operatöre látta a magyar fövárost.
L. Minzloff, Budapest, egy darabka magyar történelem, 1936
James A. Fitzpatrick, Beautiful Budapest, 1936
Paulovics Mihály & Karbán József, Budapest müemlékei, 1939
Korabeli díjnyertes kultúrfilm a város szépségeiröl.
Dáloky János, Látta-e már Budapestet télen?, 1940 (13')
A téli nagyváros egy napja, szimfonikus jazz-aláfestéssel, Dziga Vertov után szabadon.
Budapest tragédiája, 1946
Carol Reed, The Third Man (A harmadik ember), 1949
A thriller izgalmát krimivel vegyítö történet közvetlenül a második világháború utáni Bécsben játszódik. A várost a négy szövetséges hatalom tartja a kezében, virágzik a fekete kereskedelem. Holly Martins, a fiatal amerikai író azért jön ide, hogy találkozzon a barátjával, Harry Lime-mal, aki munkát ígér neki. De Holly már csak Lime temetését nézheti végig. Alapos gyanú ébred benne, hogy barátját megölték, és elhatározza: megoldja a rejtélyt... "Harry Lime szerepét én írtam... S számomra több, mint egy szerep. Harry Lime része munkásságomnak. Egy shakespearei figura: hasonlít a János király Fattyújához. Az egyetlen szerepem volt, amit maszk nélkül játszottam... A jellemszínész számára a maszk nélkül játszott szerep a legnagyobb élmény". (Orson Welles)
Ernst Schmidt jr., Wienfilm 1896-1976, 1976
A Wienfilm 1896-1976 a bécsi film egyfajta antológiája. Kollázsfilm, amely a legváltozatosabb anyagokból építkezik, egymás mellé helyezi a különbözö korszakokból származó dokumentum-felvételeket és frissen forgatott képsorokat, a film feltalálásától 1976-ig. A film minden kommentár nélkül, csak a montázs, a kép eszközével ellenpontozza a Béccsel kapcsolatos romantikus közhelyeket.
Söth Sándor, A szárnyas ügynök, 1988 with English translation
Egy ügynök érkezik a Városba. Feladata: jelentést írni arról, hogy mit éreznek itt az emberek. Megismerkedik Péterrel és Marival, majd Ilonával is, Péter szerelmével, aki most tért haza Wunderlandból. Ilona a halálra vágyik, Péter Wunderlandba, Mari folytonos szexuális kapcsolatra az ügynökkel. Ilona mérget vesz be, és meghal. Péter elutazik Wunderlandba, és kiveszi Ilona egykori szobáját. Egy ottani Mari kifosztja. Otthontalan, csalódott, ezért hazatér…
Mirjam Unger, Speak Easy, 1997
Átlagos nap a nagyvárosban. Tizenegy fiatal köznapi tevékenység, telefonálás közben. Csupa hétköznapi dologról beszélgetnek: az unalomról, az együttlétröl vagy annak hiányáról, célokról és céltalanságról, szexröl, bizonytalanságról és valami ködös vágyódásról valami más, valami több után.
Barbara Albert, Sliding, 1998
Három rendezö, három történet, három utazás az ifjúsági szubkultúra világába. A történetek egymásba fonódnak, egyes mellékfigurák foszereplövé lépnek elö, vagy mellékszereplöként bukkannak fel egy másik epizódban. Az elso rész színhelye Petra és Nicol rikítóan színes világa. Csavarognak, lógnak, fiúznak. Amikor felszednek egy idegen férfit, szakadék támad kettejük között. Egy éjszaka erejéig egymástól függetlenül próbálkoznak, végül újra összefutnak. A második rész az éjszakai élet, a szex, az amfetaminok és a ruha-fétisizmus világába vezet, de a frusztrációról, a szorongásról is szól. A harmadik történet roadmovie: fiatalok egy rave-bulira tartanak, de elakadnak a semmi közepén. A baleset számukra idegen közegbe veti öket. Váratlan események hevítik az indulatokat, agresszió tör elö. Ami mindebböl megmarad, az az érzés, hogy valami izgalmas történt velük.
Barbara Albert, Nordrand (A város peremén), 2000
Bécs, 1995 tele. Öt különbözö etnikai és társadalmi háttérrel rendelkezö fiatal, Jasmin, Tamara, Valentin, Senad és Roman Bécsben találkoznak, hogy rövid idöre megosszák egymással álmaikat, s életüket. Megpróbálnak támaszt, stabilitást, és érzelmi melegséget nyújtani egymásnak - sokszor ügyetlenül, de mindig szeretetteljesen és szeretetre vágyva. Sorsuk egy pontban összefut, majd ismét elválnak útjaik. A föszerepet alakító Nina Proll az 1999-es Velencei Filmfesztiválon a legtehetségesebb fiatal színésznönek járó Marcello Mastroianni díjat kapta.
Incze Ágnes, I love Budapest, 2000
A film föhöse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó, dekoratív, a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvö, drága kocsival, drága ruhákban járó fiú és lány. A másik a bumfordi cipöjü, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági ör. Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek.
De most ök a föszereplök, és végre figyelünk rájuk. Modern mese ez. Érzelmes és ironikus történet, ma, kétezerben, Budapesten. A 2001-es Filmszemlén a legjobb elsöfilm díját nyerte.
Michael Haneke, La pianiste (A zongoratanárnö), 2001
Erika Kohut a bécsi konzervatórium Schubert-szakértöje, káprázatos tudású, kíméletlen tanár. Látszólag a kifinomult "magas kultúra" megtestesítöje, ám torz erotikus vágyak gyötrik: peepshow-ba jár, pornóújságokat lapoz, mazochista önkínzásban lel kielégülést. Mindeközben anyjával él egy pici lakásban, akivel ölik és agyondédelgetik egymást. Waltert, a tehetséges ifjú zongoristát rabul ejti Erika mesteri játéka, beleszeret a nálánál jóval idösebb nöbe, s hogy a közelébe férközhessen, jelentkezik az Erika által vezetett mesterkurzusra. A nö nemcsak távol tartja magától a fiút, de az órákon megalázza. Walter követelödzö szerelmével végül mégis betör Erika világába, de a nö szeretet helyett csak kétségbeesett erotikus mániáit tudja nyújtani a fiúnak…
Ulrich Seidl, Hundstage (Kánikula), 2001
Hat sors, egymásba fonódó történetet egy elviselhetetlen kánikulai hétvégén, Bécsben. Egy gyermekét gyászoló, marakodó házaspár, egy idös úr, aki különös kapcsolatot ápol a bejárónöjével, egy magányában kiszolgáltatott középkorú nö, egy fiatal szerelmespár és a mindenütt jelenlévö, autópályán stoppoló, reklámszövegeket mondogató bolond lány: történeteik összetalálkoznak egy-egy pillanatra. A napok tikkasztó semmittevéssel telnek az elegáns sorházakban, precízen nyírott füvü kertekben, az úszómedencék partján, de éjszaka elszabadulnak a nyers érzelmek és az agresszió. A film sokkoló bepillantást nyújt a vágyott jóléti társadalom kulisszái mögé.
Gauder Áron, Nyócker, 2004 with English translation
A film egy nagy kaland története. A budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat gyerek, cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab arra szövetkezik, hogy a lehetö leggyorsabban rengeteg pénzt állítson elö. Pénz persze mindig kell. De mire kellhet nagyon sok pénz? A cigány Ricsi és a magyar Julika egymást életre-halálra gyulölö szüleit kell kibékíteni a földi javakkal, hogy a két szerelmes a gazdagság árnyékában végre egymásé lehessen. Egy ideig megy minden, mint a karikacsapás: a piti kis bünözök és a korrupt rendörök háta mögött a gyerekek azt használják, ami van nekik: az eszüket, a fantáziájukat és az ügyességüket. Túljárnak minden és mindenki eszén. Szegénység, kurvák, stricik, gravitáció, tér és idö nem számít. A lassan összecsiszolódó kölykök egy zseniális ötlet segítségével visszarepülnek az idöben, és a földtörténet öskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. A Nyócker alatt hatalmas olajmezö képzödik…
|
|
|