A nõ mint konyak
"és nem tudom és
nem ma még
téged hogy abbahagyni"
Orbán János
Dénes
hiába józan
hallgatás
a kedv hozzám konyakszik
szemembe fordult égi
más
dobogva holt konyak-szív
meglelsz a félretolt
söröd
utáni féldecikben
erõs tömény
percek között
mi jó még
azt se hidd el
lehullanék esõ
helyett
futó zápor
kalandhoz
s bár egyre édesebb
leszek
könnyû bosszúm
kiforrott
mert jaj a szív
az fájni kezd
gyümölcsfaként
a bánat
konyakmagok konyak-gerezd
megerjed és kiárad
legvégül elfelejthetõ
a víz a vér
vajon mi
akár a szó
más testbe szõ
helyettem is bicsaklik
és jaj a kedv és
jaj a szív
számról
szökõ fagyott ó
e vers is hízelkedve
szíd
lélek-vámpír
vadorzó
pontok
.kezdõ
Ha vállalod, hát
én vagyok hibás.
Okod nem összefüggésben
kerestem.
Mi szétszórt,
úgyis újra összeránt -
meggyõz e régen
eldõlt, néma verseny.
:holt
A Hold nem önmagával
van teli -
kettõs fény
egy elképzelt tó fölött.
Tekinteted a víz
vakfoltjain -
ne félts. Ezen
most már átlendülök.
...legvégsõ
Még nem tudom,
minek vagy folytatása.
Azt sem, mi kezdõdött
el így veled.
Más part kövek
között, homokba ásva.
(pontosítás)
A víz levetkõztet,
hogy rám saját
jelét tegye. (Áttetszõ
kép a fénynek.)
Elsüllyedek, míg
új palackba zársz.
http://www.c3.hu/scripta