1694-ben egy angol nagybirtokos felesége szerzôdést köt egy rajzolóval, Neville úrral, hogy férje távollétében - meglepetésként - készítsen tizenkét rajzot a kastélyról és környékérôl. Neville teljes ellátást kap, s a szerzôdés külön pontja intézkedik arról, hogy meghatározott idôpontokban a ház úrnôjén is kedvét töltheti. Késôbb az úrnô lánya is szerzôdést köt a rajzolóval, arról, hogy az okmány szerint kedvére használhatja Neville úr testét. Peter Greenaway mûve rendkívül érzékeny, vérbeli ironikus parabola. A mûvész valóságföltáró, a dolgok mélyére figyelô kegyetlenségérôl szól, amely elôbb-utóbb kivívja az átlagember ellenszenvét.

"A festõ a nõi modellt fürkészi, avagy miként fordul a voyerizmus kultúrába. Egy erotikus kalandfilm, melynek témája a nézõ maga. A festõ napja bemutatja, amit a La Belle Noiseuse nem akar bemutatni: a zárt 'Ismeretlen remekmû'-vet. Utazás egy festõ képeinek világában, aki tekintetét a leleplezett nõi modellre irányítja. Utalások Dürer, Marey, Matisse, Seurat képeire, de kísérlet Coulbert A világ születésének, Duchamp L'étant donnes-jának és jónéhány más mûalkotásnak a megidézésére. A festõ napja vegyíti a festészetben, videóban és a számítógépes grafikában lévõ expresszív mûvészeti lehetõségeket a filmmel. A festészet, mint mûvészet feloldódik a filmben." (Nekes)

A Weöres Sándor Psyché címû verses regénye alapján készült film fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye az, hogy Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költônô és cigány-grófnô képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életmûvû, tragikus sorsú, rövid életû tudós, költô és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme, a nôi öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mû több, mint száz éven ível át. Bódy a mitologikus tematikájú és idejû történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva „idézi meg". Hôsei nem öregszenek, s a képi világ ezt a szellemtörténeti „fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

A Párizsi Nemzeti Könyvtár. Könyvek, rendszerezve, szétdobálva. A könyvek öntörvényû világa. Könyvek, melyek megtartják a múló idõt. Véletlenül kiválasztott könyv: egy titkot keresõ olvasó nyitva felejtett könyve. Meditáció az idõ múlásáról, az emlékezet eróziójáról és képzeletbeli nosztalgia. Csodálatos képek: az emberiség agytekervényein tett kanyargós séta.