
FIATALOK OLDALA
1997. augusztus
![]()
Palackposta
Egy bolondos tél után még bolondosabb nyarunk van! Évtizedek óta nem volt ilyen hideghullám Európában, mint amilyen most van! Az emberiség büntetlenül nem szennyezheti ezt a kék bolygót, amin élünk... A néhai Kennedy elnök szavaival élve, ezen a kicsiny, de mindannyiunk kék bolygóján kell együtt élnünk... És baromira kell vigyáznunk, még akkor is, ha hosszabb távon - elméletileg - lehetséges az emberiség felköltöztetése a Marsra... Bár uborkaszünet van, az IB tagjai most is dolgoztak, azaz különbözõ szakmai elõadássorozatokon voltak, amelyek csak július elején fejezõdtek be (lásd elõzõ számunkat!), az IB elnökének szervezésében készülõdik az IB HOMEPAGE-je, azaz HONLAP-ja (cím: http://www.c3.hu/~sinoszib) az INTERNET-en, ami azért óriási dolog, mert a késõbbiekben több millió ember is láthat, megismerhet minket a világ bármely részérõl. Többek között megtudhatja, hogy kik azok a hallássérültek, mi a jelnyelv és mi az a SINOSZ, és természetesen megismerhetik az IB egyes tagjait... (Részletes írásunkat lásd a következõ számunkban!) E sorok írója továbbá részt vett egy kurzuson Strasbourgban, ahol a különbözõ projektekrõl és egyéb interkulturális rendezvényekrõl, valamint konfliktusoldó magatartások elsajátításáról tartottak elõadásokat és alakítottak munkacsoportokat.
Mozizgató
Meglesni és megszeretni - Addicted to Love, amerikai, 1997, 100 perc
Utánunk a tûzözön - The Long Kiss Goodnight, amerikai, 1996, 120 perc
Nahát, a nagy kedvencem, Meg Ryan ismét leskelõdik, hasonlóan a Francia csókban, de ezúttal már nem olyan megbocsátó és naivan reménykedõ, aranyoska-butuska és angyali kislány... Ebben a filmben az elhagyott, az eljegyzés után és az esküvõ elõtt faképnél hagyott angyali Meg kivillantja bosszúra éhes fehér és szerelemre féltékeny fogazatát... Már nagyon régóta vágytam arra, hogy lássam, ahogy eleinte tehetetlenül vicsorít a bosszútól...! Úgy látszik, a kedvesem elõbb-utóbb lelépi Dennis Quaid-ot, a charmos férjét, bár (Wyatt Earp-i alakítása Kevin Costnerrel fantasztikus volt!) az is elég ha csak utoléri õt. Meg Ryan egyik legjobb filmje a Bátrak Igazsága (Denzel Washingtonnal) volt és szerintem ebben a filmben ugyanúgy megérett a személyisége és a színmûvészete, mint Nicolas Cagé a Las Vegas, végállomásban. Geena Davis mint Bruce Willis megborotválkozva és véráztatta szoknyában! Azonban a jipiáé-stílusú dialógusok megmaradtak és az angyalian feminista Geena jobban bánik a fegyverekkel, mint a kiégõfélben lévõ étteremtulajdonos macho Bruce, aki ha nem vigyáz magára, úgy végzi mint Hegedûs Belló... De a filmrõl: merõben új dolog a szõke, szexi (de nem összerakott pornóbábú, mint Pamela Anderson) és okos nõ az édesgyermekéért harcol egykori munkaadói, a CIA féktelen és féltékeny dühe ellen. És a CIA miért van úgy betojva? Úgy látszik a hidegháború lezáródásával a CIA is kénytelen saját, belsõ köreiben az ellenséget keresni, hasonlóan a Schwarzenegger-féle Végképp eltörölni címû megaprodukcióban. Itt is Geena elõbb üldözött, majd õ lesz az üldözõ... A sztori ismerõs, csak a körítés érdekes. Kíváncsi lennék, hogy hány feleség lenne hajlandó a férje és a film kedvéért jeges vízbe ugrani, ugyanis Renny Harlin, a rendezõ ezt a kis szívességet is megkövetelte kis feleségétõl, Geenától az elõbbi mutatványt... Röhög a vakbelem: feminizmusból férfisoviniszta rabszolgaságba... Geena, Geena hát ekkorát azért mégse változhatott a világ! Vagy talán ez az új image..?
STRASBOURGRÓL - röviden
| A képzés neve: Introduction
to organising international youth activites (Bevezetés a nemzetközi
ifjúság mûködésének szervezésébe)
A képzés minõsítése: training course (gyakorló tanfolyam) A képzés nyelve: angol/francia A képzés idõtartama: két hét (1997. VI. 22 - VII. 5.) A képzés helye: Strasbourg, Európai Ifjúsági Központ A résztvevõk száma: 33 + a team (5 fõ) |
Az igazság az, hogy könnyebbre számítottam, és eleinte bizony kutyanehéz volt. Már csak azért is, mert tisztában voltam és vagyok korlátolt lehetõségeimmel, nevezetesen hallássérülésem mértékével. Márpedig a kurzus beszélt angol nyelven folyt. Az elsõ napokban már az is halálosan kifárasztott, hogy legalább megértsem azt, hogy mirõl van szó. Szerencsére fokozatosan egyre inkább támaszkodhattam az önerõbõl elsajátított angoltudásomra (kb. 2-3 éve tanulom) és egyre inkább felnõhettem a többiekhez. Meg kell mondanom, hogy egyesek döbbenten rögzítették, hogy csak ilyen rövid ideje tanulom a nyelvet. Az utolsó napokra már szinte minden nehézség nélkül tudtam beszélgetni bárkivel.
A program nagyon sûrû volt és amikor nem volt program, én akkor is a többiekkel társalogtam. Nagyon keveset pihentem, de megérte, mert ugyanakkor sok barátot sikerült szereznem. A minden nap végén meg tartottuk az ún. Key-group-ot, amely 5-6 állandó tagot számlált (ugyanis a többi program kiscsoportjainak tagjai, összetétele gyakran változott) és a napi élményekrõl, tapasztalatokról kellett beszámolni - egymásnak. Amikor nem dolgoztunk, akkor is edzettük az agyunkat. Valójában összesen két szabad fél napunk volt a két hét alatt. A város gyönyörû volt, bár összesen csak háromszor voltam bent a központban a két hét alatt. Nagyon tetszett az ötvözött német-francia kultúra, amely átszövi a város mindennapjait. A programokról: Sok érdekes program volt. Általános vélemény szerint túl sok is, de szerencsére nagyon jól meg volt szervezve, azaz sosem voltak üres percek. Ez egyben azt is jelenti, hogy pihenni se nagyon lehetett. Ha a résztvevõk nagyon fáradtak voltak, akkor a japán vállalatoknál szokásos frissítõ tornát rendeltek" el, mentségükre szolgáljon, játék formájában tettük ezt...
Az elõadásokat a plenáris teremben tartották szinkrontolmácsokkal (elsõsorban franciaajkúak számára) és az eligazításokat is itt tartották. Az elõadások hangvétele mindig laza és barátságos, de tartalmát illetõen mindig megfeszített volt. A Team (vezetõk) összetétele a következõ: három nõ (francia, német, svéd) és két férfi (angol és svéd). A résztvevõk összetétele igen változatos volt: spanyol, portugál, olasz, norvég, belga, finn, észt, litván, ukrán, orosz, lengyel, macedón, szlovén, román, belorusz, szerb, kenyai és természetesen magyar. Még egy nagyothalló volt a kurzuson rajtam kívül (Kristin Luther, Észtországból), bár inkább a siket kultúrkörbe tartozott, ugyanis a kommunikációját elsõdlegesen a jelnyelvre alapozta (s rajtam kívül senkinek még köze se volt a jelnyelvhez), ugyanakkor angoltudása nem érte el azt a szintet, amely segítségével akadálymentesen megértethette volna magát.
Elõadások témái a következõek voltak: Nemzetközi ifjúsági szervezeti struktúrák; Miért aktív a nemzetközi ifjúság?- elsõsorban az Európai Ifjúsági Fórumról (nemzetközi ifjúsági szervezetek) célkitûzéseirõl, feladatairól és a nemzeti szervezetek közötti kapcsolatokról, és a kormányzati felelõsségrõl, kapcsolatról; a EYC (Európai Ifjúsági Központ) és az EYF (Európai Ifjúsági Alap)-ról; EYF - Budget és fundraising - az EYF költségvetése és mûködési mechanizmusa; Projektekrõl - Felépítése, tervezése, megvalósítása, ellenõrzése (feedback) stb.; Youth For Europe - Ifjúság Európáért program bemutatása és ismertetése, ez az elõadás nem volt ismeretlen számomra, hiszen Kósa Ádámmal együtt részt vettem ennek a programnak a magyarországi bemutatásán a magyar Parlamentben; Kommunikációs, imitációs játékok (pl. Elektromos Fal, Európai képei stb.) azt a célt szolgálták, hogy a különbözõ nemzetiségû résztvevõk minél jobban megértsek egymást és minél gyorsabban tudjanak kompromisszumokat kialakítani. Projektrõl. A belorusz Ihar Kuzminich, az orosz Tatiana Borissova és jómagam a Workcamp - ifjúsági tábor tervezését végeztük el. A projekt neve: Épülõ hidak Kelet és Nyugat között. Bár az együttmûködésünk eleinte akadályokba ütközött, mert az orosz Tatiana többször úgy gondolta, hogy elég, ha egyes kérdéseket maga dönt el, amit - természetesen - többször kifogásoltam az ellenõrzések során. A vége a dolognak azt lett, hogy nekem kellett kézbe venni a dolgokat, hiszen késõbb én gépeltem egyedül, továbbá én készítettem el a fedlapot, mi több, a mártélyi nyári programunkra is gondolva, a projekt kitalált" helyszíne Mártély lett. A költségvetést is a mártélyi adatokkal és árakkal készítettük el. Úgyhogy ez is nagyon jól sikerült! (Egyébként mindenki engem kérdezett a komputerekrõl...)
Röviden összefoglalva: egyszerre volt fantasztikus élmény és eléggé fárasztó munka egyben. Végül olyannyira sikeres volt a kurzus, hogy mindenki számít rám a budapesti konferencián...
És itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetõvé tették számomra ezt a lehetõséget!
Az oldalt készítette: Kósa Ádám, 1998. február 20.
[Fõoldal] [Bemutatkozunk!] [A bizottság tagjai] [Céljaink] [Kik a hallássérültek?] [Hogyan kommunikáljunk a siketekkel?] [A jelnyelvrõl] [Történelem] [Programjaink] [Közérdekû címek] [Linkek] [Vendégkönyv]