Sármellék története

A Balaton legrégebbi városától, Keszthelytõl mintegy 15 km-re, a Zala folyó és a 76-os fõközlekedési út mellett, Alsópáhok és Zalavár között található Sármellék, a hosszan elnyúló nagyközség. A település a zalavári földnyelv közepén, a Kis-Balaton és a Zala folyó mocsárvilágának szorításában épült, említése 1356-ban Saarmellék. Ezt a nevet a tájrészlet, a Zala folyó mocsaras melléke váltotta ki. Az államalapítás után két helység létezett a területén: Kis-Devecser és Hugenfelde ( Égenföld ). Mindkét név szerepel a Zalavári Apátság 1019-es alapító levelében. A középkorban kisnemesek uralták a falut, számuk 20-30-ra tehetõ. A település a török hódoltság alatt elpusztult, mert az adófizetés megtagadása miatt 1560 decemberében Hamza Bég kíméletlenül felégette. A község 1731-ben született újjá, amikor a jobbágyok szerzõdést kötöttek uraikkal. A lakosság saját erejébõl építette fel templomát, 1839-ben. A vasúti forgalom 1894-ben indult meg a községben, amely a Déli Vasút része volt, a Fiume-Nagykanizsa-Budapest vasútvonal tagja. A XX. század elején nemesi birtokok egy részén házhelyeket parcelláztak, a falu déli irányba, Égenföldig terjeszkedett. 1910-ben a lakosság nagy része mezõgazdaságból élt. Jelentõs számú nincselen és a félszáz jómódú gazda mellett a lakosság nagy része rossz gazdasági helyzetben volt. Ebben az idõszakban a népesség száz százalékban magyar, vallási tekintetben egy-két kivétellel római katolikus volt. A község szervezeti életét az elöljárók, a bíró és a helyettesbíró irányította, a rendészeti igazgatást a helybeli csendõrõrs látta el. A községi tûzoltóság szerepét a 216 fõs úgynevezett kötelezõ tûzoltóság " töltötte be. A közoktatást 1925-ben három tanerõvel látták el, e tekintetben javulás csak a 30-as években mutatkozott. A község és területét alkotó Égenföld és Kis-Devecser 1941-ben egyesült Sármellék néven. A háború idején a németek, mint más templomokból, innen is elvitték a harangot, amely a monda szerint a valamikori Kines Devecser harangja volt. A község címerében tovább él" ez a monda. (Kines Devecser a mai Sármellék-Hegyközség határán feküdt.) Sármellék és Zalavár határában 1951-52-ben épült a katonai repülõtér, amely késõbb szovjet kézbe került, ma pedig polgári reptérként mûködik. A falu 1971-tõl körzetközpontként mûködik. 1982-ben megépült az Általános Mûvelõdési Központ, amely magába foglalja a színházat, mozit, könyvtárat, általános iskolát, tornatermet és a milleneumi parkot. 1990-tõl kezdõdõ infrastruktúrális beruházások elindították a falut egy lassú és nehézkes fejlõdési úton. Mai lélekszáma 1794 fõ.


Vissza a HONLAP-ra.