INFLUENZA ELLENI OLTÁS

    Az influenza a legjelentősebb légúti vírusfertőzés, annak ellenére, hogy gyakoriságban a számos egyéb virális, respirációs megbetegedés mögött elmarad. Súlyát gyors terjedése, a nemegyszer pandemiás előfordulása és jelentős letalitása adja meg.

    Kórokozói az orthomyxovírusok családjába tartozó influenza vírusok, amelyek a nukleoprotein - (NP) és matrix - (M) antigénjeik alapján A-, B- és C-típusba sorolhatók.

    Az influenza-vírustörzsek azonosítását szolgáló nomenklaturában, sorrendben a következő adatok szerepelnek:

    • a típus megjelölése (A, B vagy C),
    • az állat neve (angolul), amelyből izolálták (emberből való izolálásnál ez a jelzés elmarad),
    • az izolálás helye,
    • az izolált törzs sorszáma,
    • az izolálás éve,
    • az A-influenza vírus esetében az altípus jelzése a felszíni antigének megadásával.

    (Pl.: A/duck/USSR/685/76/H3N2; A/England/333/80/H1N1; B/Hong-kong/5/72).

    Oltóanyagok

    Az influenza elleni védőoltás a mindennapi gyakorlatban elölt vakcinával történik, az élő és attenuált vírust tartalmazó oltóanyagok kísérleti szinten vannak. Az oltóanyagtermeléshez a vírust csirkeembrióban tenyésztik.

    Dializáltak vagy egyéb okból immunkompromittáltak oltására az egészséges oltásához képest többszöri antigén beadásra lehet szükség.

    Inaktivált vakcinák. Teljes vírust tartalmazó, hasított (split) vírusból és a felszíni antigénekből készült oltóanyagok vannak forgalomban.

    Teljes vírust tartalmaznak az Omninvest által termelt, hazai oltóanyagok: az egyik készítményben két A-típusú, a másikban B-típusú elölt influenza vírus van, Al-foszfáthoz adszorbeált formában. A vakcinák 3 éven felülieknek adhatók, 3-12 éveseknek 0,25 ml, 12 év felett 0,5 ml mennyiségben.

    Hasított (split)-vírusvakcina a vírus kémiai kezelésével állítható elő. A lipoid- és RNS-tartalom csökkentése folytán a készítmény kevésbé reaktogén.

    Hasított, split vírust tartalmaznak a Magyarországon is törzskönyvezett Fluarixâ (SmithKline Beecham), valamint a Vaxigrip-Imovax-Fluâ (Pasteur-Merieux) készítmények; ezek adagja 0,5 ml. 3 évnél fiatalabbak oltására is alkalmasak, 1/2-6 év közötti, korábban nem oltott gyermekeket kétszer, 4-6 hetes időközzel kell oltani alkalmanként 0,25 ml vakcinával.

    A felszíni (subunit) antigéneket tartalmazó oltóanyag. A protektív antigéneket tartalmazza tisztított, koncentrált formában. Reaktogenitása csekély, antigenitása, különösen ha adjuvánst tartalmaz, jó. A gyermekek is jól tűrik.

    Az inaktivált vakcinákat im. vagy sc. kell beadni. Intravénás adás tilos, shockot válthat ki!

    Az inaktivált vakcinákkal kedvező körülmények között is legfeljebb 80-85%-os csoportimmunitást lehet kialakítani, a gyakorlatban azonban ennél mindig kisebb aránnyal célszerű számolni.

    Oltandók. Az oltandók körét úgy kell megválasztani, hogy egyrészt a különlegesen veszélyeztetettek védelme legyen biztosított (60 év felettiek, idült betegségben szenvedők, kollégiumok-, szociális otthonok lakói, stb.), másrészt azokat célszerű immunizálni, akik a közösség szempontjából különösen fontos munkát végeznek, és megbetegedésük a mindennapi élet zavartalanságát veszélyeztetné (egészségügyi dolgozók, pedagógusok, közlekedési és postai alkalmazottak, a karhatalom tagjai, egyes üzemek - élelmiszeripari vállalatok, elektromos- és gázművek - dolgozói.

    Az inaktivált vakcinákat im. vagy sc. kell beadni.

    Az oltás hatékonysága szerológiai úton is vizsgálható, de megbízhatóbb adatokat nyújt a járványtani értékelés.A hazai tapasztalatok szerint a védőhatás általában 50-70% körüli.

    Oltási reakció lehet a beadás helyén átmeneti nyomásérzékenység, lobosság, ez borogatással hamarosan elmúlik. Láz, fejfájás ritka. Az oltási reakció 6-12 órán belül kezdődik és 1-2 napig tarthat. Gyermekeken általában gyakoribb és súlyosabb.

    Oltási szövődmény igen ritka, tojásérzékenység esetén allergiás tünetek jelentkezhetnek.

    1976-ban az USA-ban azt tapasztalták, hogy az A/swine/New Yersey/76 törzset tartalmazó vakcinával történt oltás után Landry-Gouillain-Barré szindróma előfordulása jóval gyakoribb volt az oltottak, mint a nem oltottak között. Később az 1978-ban kezdett, 3 éves prospektív vizsgálati időszakban ez a különbség nem volt észlelhető.

    Nem szabad oltani akut betegségben szenvedőket, valamint tojásra allergiás egyéneket.

    Terhesek oltását illetően nincs egységes álláspont. Bár az influenza maga nagyobb veszély, mint a vakcináció esetleges mellékhatásai, másrészt semmi adat nincs arra nézve, hogy az oltás magzati károsodást okozna, mégis inkább az az általános nézet, hogy a terhesek oltása csak különlegesen veszélyes helyzetben indokolt.