„Abban a túltengõ, alkalmi és bornírt vizuális hatástömegben, amelyben a városlakó fehérember él, a Web giccsiricsáré (álkonstruktívista csíkozású, vagy patternekkel szürimpresszionált homály-képekkel "megszépített", igen gyakran az UFO-fantáziák bájolgásaival édelgõ vagy a kivagyi punk-esztétikától felizgatott "design"-ok) közepette azok a Web-dokumentumok mutatják a memóriát hasznosan megterhelõ információtermelés irányát, amelyek lényegretörõek, világosak, ökonomikusak. Ugyanakkor ezek azok a nagy hullámok, amelyek fenn is maradnak, ahonnan messze lehet látni és messze lehet siklani, amelyekhez a szörföl/zõ vissza-visszatér vagy egyszeri hullámlovaglását is jól megjegyzi." 1.

     Az interneten látható munkák mennyiben haszálják a grafikai stílusokat és tapasztalatokat? Kérdés ez azért, mert az interneten túlnyomó részben reklám weboldal található. Magyarországon ezek még inkább presztizs értékûek és valójában a forintosítható reklámértékük kicsi. A felhasználó nem tud könyvet, pizzát rendelni az interneten keresztül.

     Ezeknek az oldalaknak megtervezése éppen olyan igényesen készülhet el, mint a folyóiratok design-jai. A reklámgrafika szabályai szerint. Már az elsõ web-oldalakon észrevehetjük a mûvészet valamilyen megnyilvánulását. A legelsõ a reklámgrafika. A hirdetéseket, illetve a referenciákat, portfóliókat egyetemisták, számtástechnikusok készítették elõször, hiszen õk tudtak programozni, õk ismerték a html nyelvet. Azonban a grafikai ismeretük hiánya miatt nem biztos, hogy az alkalmazott mûvészetek területén is megállták volna a helyüket.

     Ezeknek az oldalaknak az elsõ példái talán úgy alakulhattak ki, a világ bármely részén, de Magyarországon biztosan, mint a kirakat. Volt egy ügyeskezû pénztáros, eladókisasszony, aki a kirakatba kisebb tárgyegyüttest helyezett ki, amely annak az árucikknek lehetett a reklámja.

     Valahogy így született meg az elsõ érdekes weboldal is.

Az elsõ kirakatok megszületése után, - azok alapján - leírták, hogy is kell kinézni egy méteráru, konfekció-ruházati, darabáru vagy cipõkirakatnak. Szabályokat írtak elõ, amelyek segítenek a jó reklámértékû kirakat elkészítésében. Objektív és szubjektív vélemények alapján kialakulhattak a mai elvárások, amelyet egy jó kirakatrendezõnek tudnia kell.

     Néhány példa html oldal szerkesztéséhez. Web-ismertetõk, webmester kézikönyve, magyarul. 2.

     Amikor már egy alap html oldalt meg tudunk szerkeszteni, akkor megnézhetõ, illetve "megtanulható", hogyan kell kinézni egy szép weboldalnak. Ennek elsajátításához is kapunk megfelelõ oktatóanyagot. 3.

     A www, "feltalálása" óta ijesztõen dinamikusan fejlõdésnek indult a web-kirakatrendezõ, többé nem szaktudással felvértezett látványmûvész, hanem magát állandóan önképzéssel szintentartani próbáló polihisztor. Gombamódra szaporodó leírásokat bújva igyekszik elsajátítani az éppen aktuális rendezõ-szerkesztõ divatot.

     A weboldalakon is tudunk lapozni, éppen úgy, ahogyan az újsában, annak tartalomjegyzéke alapján, az oldalszámok szerint, ahhoz a cikkhez, amely az olvasót érdekli. Az újságcikk, számunkra azt a lehetõséget kínálja fel, hogy egyirányba olvassunk. Ha kép van az oldalon, és ha arra utalás van a szövegben, gyakran a képre és ismét a szövegre ugrik a szemünk. Lineárisan fûzzük egymásba a mondatokat, a képet és a szöveget.

     Az interneten úgynevezett html oldalak vannak. A html a world wide web hypermedia oldalainak szerkesztéséhez használt szabványos leíró vagy parancsnyelv (HyperText Markup Language) 4.. A már említett hipertexthez hasonló a hipermédia, csak a szöveg bõvülhet képpel, hanggal, mozgóképpel, képsorral amelyek mutatóként vagy hivatkozásként is szolgálhatnak. A html oldalakat a felhasználók a Netscape Navigatorral vagy Internet Explorer-rel tudják maguknak lefordítani a Lineáris B-re. Azaz azon betûk összességére, amelynek a lineáris B az alapja.
"... A pecsételõküvek írásának megfejtését még csak mwgkísérelni sem lehet, minthogy túlságosan kevés a rendelkezésünkre álló anyag, de a hasonlóak nyilvánvalóvá teszik, hogy az írás rendszere szoros kapcsolatban áll a következõ szakaszéval, amely feltehetõleg belõle származik. Ez a második szakasz az i.e. 1750-1450-ig tartott, de talán még korábban kezdõdött. Minthogy ebben az írásban a képszerû jelek puszta vonalakká egyszerûsödtek, Evans lineáris A-nak nevezte el. Az írás balról jobbra haladt. … Egy ma még közelebbrõl meg nem határozható idõpontban a lineáris A írás helyébe egy módosított formája lépett, amelyet Evans lineáris B-nek nevezett. Nagyon fontos volna ismerni e fordulat idõpontját, sajnos azonban a lineáris B írást mindeddig csak egy helyen találtak, Krétán, és jól lehet, a lineáris B írásos feljegyzések biztosan a késõ minósi második periódusbeli palota lerombolásainak idejére az i.e. 1400 évekre keltezhetõk, nem tudjuk, hogy mikor szûnt meg a lineáris A használata. Van olyan feltevés, amely szerint a lineáris A használata Phaistosban átfedi a lineáris B-jét Knóssosban, a régészet eszközei azonban nem teszik lehetõvé a megfelelõ pontosságú összehasonlító keltezést...." 5. Egyfelõl a lineáris B megfejtésének példája, (Michael Ventris 1952-ben) hasonló ahhoz, amit a program a mi számunkra értelmez. Talán nem lekicsinylõ az a hasonlat, miszerint Michael Ventris felfedezése a mi Netscape Navigatorunkhoz hasonlít, míg az agyagtáblák a megfejtendõ html oldalakhoz. Éppolyan nehéz értelmeznünk a lent említett kódokat, mint az agyagtáblákba vésett jeleket.

     Ahhoz, hogy valaki értse a html-t, nem kell olyan nagy kutatásba bocsátkoznia, mint Ventris-nek. Élnek a nyelv kitalálói és arról több írott és elektronikus dokumentum van forgalomban. 6.

     Az e-mail az internet felhasználók egyik legnépszerûbb kommunikációs eszköze. Az e-mail számítógépes hálózaton küldött üzenet (elektronikus levél: becézve Emil), illetve ennek a levélküldõ szolgálatnak a neve. Az internetet használók többségének van e-mail címe, hiszen ez internet elõfizetéssel együtt jár. Számukra tehát adott az a lehetõség, hogy a megtekintett weboldal készítõjének írjanak, sõt akár élõ „beszélgetést" folytassanak vele.

     Az elektronikus levelezés hagyományosan angol nyelvû, gyakran nehézséget okoz az ékezetes betûk használata. „... Nem véletlen, hogy azok, akik régóta használják ezt a szolgáltatást, többnyire rutinszerûen ékezet nélküli karaktereket használnak az elektronikus levelezésben. Ez nem csak beidegzõdött megszokás, de ajánlott óvatosság is. Aki már látott olyan ékezetesen megírt elektronikus levelet, amelyet nem tudott megfelelõen fogadni a címzett levelezõprogramja, az megérti ezt, az újoncoknak talán furcsa szokást. A speciális karakterek bináris anyagok küldésére kifejlesztett MIME szabványt nem ismeri még feltétlenül minden program. De ha ismeri, az sem biztos, hogy az átvitt és dekódolt karaktereket a címzett monitora helyesen tudja megmutatni, a nyomtatásról már nem is beszélve." 7.

     Ingyenes elektronikus levelezõrendszer, www.freemail.hu. Elõnye a más ingyenes levelezõrendszerrel szemben, hogy nem kell hozzá internet elõfizetés, elég egy modem és egy számítógép.

     Cicero: ...A levél nem pirulós természetû...

     Az e-mail-ben érkezett üzenetek a legtöbb esetben szokatlanul tömören vannak fogalmazva. Vajon elképzelhetõ -e, hogy ez a kényszerû pontosság annak köszönhetõ, hogy a címzettet nem látjuk, nem halljuk, s így nem zavarhat minket annak reakciója, hanglejtése, arckifejezése.Vagyis a testbeszéd.

     Van egy szoba. Emberek beszélgetnek egymással. A beszélgetés hangulatát az is érzi, aki belépve a szobába némán körülnéz. Az emberek teste, arca szól hozzá. Ez éppen olyan jelentõségû, mint a beszéd. A szoba információval van tele. „Benne van a levegõben." Néma, és mégis beszél az újonnan érkezõnek.

     A telefonon történõ beszélgetésnél már bonyolultabb a helyzet, mint az elõbb. Nem ugyanazok a tárgyak veszik körül a beszélgetõ feleket. Nem látják egymást. Így a testük sem tud egymásnak beszélni. Érthetõbben, hangsúlyozottabban kell beszélniük, az információval dúsított levegõ hiányában.

     Áttérve az írásos kommunikációra az elektronikus levelezés talán félúton helyezkedik el a postai levelezés és a telefonos csevegés között. A gyors levélváltás még gyorsabb levélírást követel az írótól. Pontosságot, melyet tovább fokoz, hogy az írott szövegre késõbb hivatkozni lehet. A sorok között olvasni tudás minden levél, írásos médium vagy dokumentum megértésének feltétele. Az ékezetek elhagyásával az angol nyelv betûit használva megírt magyar syöveg gyakran félreérthetõ. Viszont, ha gyorsan akarunk érhetõen írni, akkor rövidíteni kell a szövegen. Ahhoz, hogy a mondanivaló értelme ne változzon, szükség van egy olyan rövidítõ-rendszerre, amely könnyen érthetõ, megjegyezhetõ és a billentyûzeten megtalálható karakterekbõl áll össze. Ez a smile 8. Ha egy kicsit balra döntjük a fejünket, értelmezhetõvé válik a „kép". A legelterjedtebb smile: :-).

     A smile az írásos kommunikáció minden területén használatos, az elektronikus levél mellett a valós idejû „írott beszélgetésben" is. Az IRC 9. az Internet Realz Chat rövidítése: szolgáltatás az Interneten, ahol több személy egy idõben, írásos „beszélgetést" folytathat. Hasonlítható a telefonos konferencia beszélgetéshez vagy party-vonalhoz. 10.

     Leginkább hasonlít az iskolapadban, órán folytatott titkos levelezésre vagy a körlevelezésre, ahol mindenki hozzátehet az elõzõekhez és így alakul ki valami értelmes, érdekes szöveg. A körlevlezés elektronikus változata a listára való feliratkozással kezdõdik. A lista egy levelezõcsoport, amelynek tagjai, egy közös elektronikus postafiókot használva írhatnak egymásnak, kérdéseket tehetnek fel, vitatkozhatnak valamilyen témakörben 11. Az elektronikus körlevelezés azzal is bõvül, hogy az olvasott szövegbe is bele lehet írni és ahhoz kommentár is fûzhetõ. „360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeresen körleveleket bocsájt ki, amiket aztán tovább fordítanak. A szentírási kánon története szempontjából igen jelentõs irat Athanasziosz 39. levele, amelyben felsorolja az Ószövetség szentírási könyveit, valamint mind a 27 újszövetségi szentírási könyvet" 12. A lista kiválasztása után a leveleket mindenki megkapja, beleírhat, kérdéseket tehet fel, válaszolhat azokra és visszaküldheti a listára.

     Tekintve, hogy csak a klaviatúra karaktereit lehet használni, kialakult egy olyan képrendszer, amely szavak, mondatok helyett „beszél". Ezek a jelek hamar ismertté váltak, újabb és újabb variációk kerülnek az üzenetekbe.

     A latin ábécé nem igazán alkalmas kalligráfiára, mint mondjuk az arab, vagy a héber betûk, amelyek önmagukban is õsrégi kalligrammák. „Az arabok írása nem csak hogy alkalmas kalligrammatikus konstrukciókra, hanem ennélfogva félúton van kép és írás között. Minthogy itt az ember képben beszél, csaknem tökéletesen azonosul is az írásával." 13.

Sokszor szoros kapcsolat van a szöveg és kalligráfiája között. Ahogyan a smile jel és tartalma között. „A kalligráfia nem pusztán valamely szöveg rögzítése, hanem ugyanakkor elvont kompozíció, mely egyfajta világnézetet fejez ki." 14.

     A smile valóban nem egz kiolvasható szöveg rögzítése. A latin betûk és a smile könyvtárban található jelek elvont kompozíciók. Smile-ok alkalmazása a levélben valóban egyfajta világnézet vag korjelenség. Gyorsaság, pontosság, technika. A smile jelekhez kapcsolható érzés, talán megfelel az idegen szobában talált légkörnek. Kommentárja a mondatnak, írott szövegnek. Vagy éppen állapot meghatározás: annak megjelölése, hogy milyen hangulatban olvassa a levelét a címzett, vagy a feladó. Az e-mail távirati stílusa miatt használnak ilyen jeleket a levelezõk. Mást jelent a mondat, ha más smile a kommentár.

     Önmagukban azonban még nem alkalmasak a smile-ok mondatok leírására. Azaz nem kanyarodott vissza az írás a kurzív hieratikus íráshoz.

     Hogyan kapcsolható össze a smile és az Ascii rendszer egymással, illetve a kalligráfiával? „Etimológiailag a szó a szépírást jelenti, gyakorlatilag azt a törékeny és mozgó határt amely a mûvészet és a kifejezési szükséglet, a rajz és a jelírás között húzódik. Mindig és mindenhol, ahol az emberek írtak, létrejött a szépen írt vonalak mûvészete, és megalakultak a céhek - a metszõké, másolóké - e mûvészet gyakorlására." 15.

     „Az Égi tünemények címet viselõ kézirat Aratosz Kr.e. 300 körül élt kis-ázsiai görög költõ mûvének karoling változata. Latin betûkbõl, szavakból áll össze a test."

         

     Az illuminált mitológia mind a huszonöt oldalán megjelennek mitológiai alakok, többek között. Perszeusz, a hydra, mesebeli állatok, madarak, halak, egy sas, egy delfin, egy kutya, stb.(Asztronómiai kézirat lapjai közül Aratosz "Égi tünemények" c. költeménye. Illuminált pergamen, X.sz., Brithis Muzeum, London)

     „A betûk felöltöztetik az élõlényekrõl, tárgyakról készült ábrázolásokat. Olyanok ezek, mintha betûkkel teleírt lapból vágták volna ki, hasonlóan ahhoz, ami Braque és Picasso kollázsain látható."

     Talán nem vagyok egyedül azzal az élménnyel, hogy amikor a szüleim munkahelyén az irodai írógépen szavakból, de inkább csak betûkbõl, valamilyen tárgy képét gépeltem a papírra. Pontosabban írtam sok „a" betût egymásmellé úgy, hogy annak sûrû egymásutánja például egy almára hasonlítson. Adott a billentyûzet összes karaktere.

     A kalligráfiához képest, a szöveg tartalma, azaz a betûk összeolvasása nem ad újabb értelmet a képhez, illetve nem szól többrõl, mint az „a" betû, azaz az alma kezdõbetûjének egymásmellé tétele. De az elsõ pillantásra észrevehetõ, hogy ez egy alma. Betûkbõl.

     Hasonló módon készült képeket találhatunk a web-en is. Bonyolultabbakat, amelyek valamilyen segédprogrammal készültek - például az ASCII Pic programmal, amelynek az alkalmazása nagyon könnyen megtanulható, letölthetõ http://www.tucows.com/perl/tucowsSearch - Illetve egyszerûbbeket, a korábban említett módon készült képeket.

     „A számítógépes adattárolás legkisebb alapegysége a bit. Ez egy olyan valami, aminek értéke, vagyis állapota kétféle lehet: 0-ás vagy 1-es. Nyolc bitet összefogva kapunk egy byte-ot, magyarul bájtot. Ha leírjuk egymás után a nyolc bitet és kettes számrendszerben értelmezzük az így kapott 0-1 sorozatot, látható, hogz 0-tól 255-ig, azaz (28-1)-ig tudunk elszámolni, a byte értéke egy 0-tól 255-ig terjedõ egész szám lehet. A számítógép ennek megfelelõen kettes számrendszerben szeret dolgozni, avagy 16-osban, 256-osban, ezek lényegében ugyanazt jelentik, hiszen igen gyorsan, kis gyakorlattal akár fejben is elvégezhetõ az a mûvelet, hogy a 2-es számrendszerben felírt szám jegyeit négyesével összefogjuk és új jellel helyettesítjük a csoportokat, megkapván ezáltal a 16-os számrendszerbeli felírást, és ugyanilyen könnyû 16-osból 2-es számrendszerbe alakítani. Ennél sokkal nehezebb dolog például a 2-es és az általunk megszokott 10-es számrendszerbeli alakok között konvertálni... .

     „Ez a megközelítés, hogy pusztán számokról beszélünk, és a fájl sem más, mint számok egymásutánja, nem túl szerencsés. Volt egy fazon a számítógép õskorában, aki (ha jól tudom a telex kapcsán) fogta magát és készített egy táblázatot. Ez a táblázat az angol ábécé betûit és alapvetõ írásjeleit rendeli hozzá a 32-126 számokhoz, és a 32 alatti számoknak is ad valami jelentést. A táblázat azóta ASCII tábla néven közismert, elfogadott szabvány. Eszerint a 32-esnek a szóköz (space) felel meg, a 48-57 értékeknek a 0-9 számjegyek, a 65-90 számoknak az angol ábécé nagybetûi, a 97-122 értékeknek a kisbetûk, az általam lustaságból kihagyott számoknak pedig valamilyen módon a billentyûzeten található írásjelek, feltéve hogy angol a billentyûzet és nem magyar. (Létezik egy ettõl eltérõ, kevésbé elterjedt kódtábla, az EBCDIC is, azonban a UNIX a legtöbb más oprendszerrel együtt az ASCII-t támogatja.) Ha tehát azt mondjuk, hogy a kutya fájl a Csont szót tartalmazza, az azt jelenti, hogy ez egy 5 bájt hosszú fájl, elsõ bájtja a C betû ASCII kódja, vagyis a 67-es, a hexadecimális írásmód (16-os számrendszer) kedvelõi szerint ez 43. A második bájt az s betû kódja, vagyis a 115-ös, és így tovább."

     Az ASCII rövidítése az American Standard Code for Information Interchange-nek.

„Két értelemben is haszálják. Az ASCII egy univerzális számítógépes kódtábla az angol betûkre és egyéb karakterekre. A számítógépek minden információt bináris számokkal tartanak nyilván. Az ASCII szabvány szerint az „A" betû a 01000001 kóddal tárolódik minden gépen, függetlenül attól, hogy az IBM, az Apple vagy a Commodore gyártotta. Az ASCII továbbá egy olyan módszert vagy protokollt is jelöl, amit az állományok másolására használnak a hálózaton két gép között, de aminál egyik számítógép sem ellenõrzi közben, hogy nem történt-e valami hiba a hálózati zajok vagy egyéb okok miatt." 16

     Az Ascii képek a karakterkészlet elemeibõl épülnek fel. Tehát csak betûket és alapvetõ írásjeleket látunk egymás mellett, de azok összeolvadásával kép keletkezik. Ahogyan a pointillista fesményeken a színpontok.

     „Paul Signac (1863-1935) Georges Seurat-val (1859-1891) együtt dolgozza ki a pointillista (divizionista) festéstechnikát. Kevés, intenzív és tiszta szín használatával apró festék pöttyökkel borítja a képsíkot, a szemünkre bízva a fénykeverékbõl kialakuló színárnyalatot és tónust. A technika által meghatározott tudományos és fegyelmezett szemlélet a kompozíciókon is érezteti hatását. Jelentõs befolyásuk volt a kortársakra, valamint az offset nyomdatechnika és a színes televíziózás kialakulására." 17
...Mit néznénk esténként, ha nem lenne a festészet?

:-0

:-)))

:-@

                           a pointillizmus: Paul Signac 1863-1935. Asszonyok a kútnál 1892.)


                           Paul Signac 1863-1935. A vörös bólya (1895.)


                           Paul SIGNAC 1863-1935. Felix Fénéon bûvész (1890.)


                           RIPPL-RÓNAI József 1861-1927 Mezei munka (1910. 51x40 cm)

     A pointillista festménzeken a képpontok színükkel, az Ascii diagrammon pedig irányukkal és formájukkal jelentenek többet egy egyszerû raszterpontnál.

     Ascii diagrammot e-mail-ben is kaphatunk. Az alábbinak JODI (http://www.jodi.org) volt a feltalálója.

     „A „net art klasszikusok" sorozat gondolatokat közvetít új mûvészcsoportok, gondolkodók, látnokok, kritikusok, mûvészek, tudósok, újságírók, a digitális forradalom történetírói és hiteles elõadású falrengetõ designnel és varázslattal. Keiko Susuki Kiadó"

     „Vuc Cosic Ascii mûve, amely megtalálható http://www.vuk.org/Ascii/blind/ címen.

     „Továbbá látható még Ascii kódtábla használatával képek a következõ címszó alatt. Lascaux, venus, st. sebastien, pieta, cezanne, duchamp, malevich, warhol, lumiere, bros, star trek, king kong, haiku, jodi, bunting, bonus track

      A projekt virtuális utazás a világ körül, majdnem minden marad a régiben, csak az URL változik. A vidéki lány és a rendszergazda találkozása teleportálás elõtt. http://www.c3.hu/collection/agatha/big_city_night_street.html

      Talán minden weboldal tartalomjegyzék

     Több irányba is elindulhatunk. Figyelmünk lineáris marad, ahogyan az életünk menetét sem tudjuk visszafelé élni, azonban a folyamatos választáson múlik annak minõsége, értelme. Ez a választás van felkínálva nekünk, amit hívhatunk akár interaktívnak is. Az inter, latin elõljárószó, szószerkezetekben és összetételekben jelentése: közötti, közbeni, közben, kölcsönös. Az aktív, latin szó cselekvõ, tevékeny . Lehet, hogy ez magyarul cselekvés közbeni állapotot jelent? Az az oldal amit nézünk, önmagában nem aktív. Aktív részeket tartalmaz, de attól még mi nem látjuk azokat. Csak a lehetõséget. Lehetõséget kapunk arra, hogz eldöntsük, merre induljunk. Pontosabban a válaszás lehetõségét. De ettõl még nem kerülünk kölcsönhatásba a tárggyal, jelen esetben a web-oldallal. Vagy lehet, hogy mégis? Lehet, hogy azért mert gondolkodásra késztet minket? Vagy választásra? De attól nem változik meg gyökeresen a program. Nincs interkació? A látottak sorrendje tõlünk függ. A nézõtõl. A program nem változik. Értelmezése viszont a nézõre van bízva. A változás lehetõségei meghatározhatók, megszámolhatók. A szerkesztõ határozza meg az utakat. Kinek ne jutott volna már eszébe, hogy mi lenne ha nem erre mennék, vagy mi lett volna ha nem erre mentem volna, hanem arra és akkor másképpen történnek a dolgok. A web, illetve az interaktív lépéslehetõség felkínálja nekünk azt, hogy megnézhessük kis idõeltéréssel az egyik, másik vagy többedik variációt. Ehhez nem kell mindig az elejérõl elindulni. Vagy az lenne a jó? Mindkettõre találunk példát.
     Ezeket az útjelzõket - nevezzük így azokat a pontokat, amelyek jelölik az utat amerre menni lehet - linkeknek hívják. A linkek a hypertextben vagy hypermédia rendszerekben elõforduló hivatkozások, mutatók, amellyel a felhasználó a szöveg vagy alkalmazás egy másik pontjára tud ugrani. Éppen úgy választunk ezekbõl is, mint amikor az autópályáról akarunk lekanyarodni és a sok tábla közül figyeljük, melyik tartalmazza a nekünk szóló információt. Kijárat. Talán a hypertext felfogható névmutatóként. „I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözõ fordítását, egy oldalon hat hasáb tartalmazza az Ószövetség héber szövegét, a görög betûs átiratot és a négy legjelentõsebb görög fordítást. Az 50 kötetre rúgó munkának csak részletei maradtak fenn. Szintén töredékesen maradtak fenn a Biblia egyes nehezebben érthetõ helyeihez fûzött magyarázatai a szkholia-k. (Az alexandriai grammatikusok fûztek elõször ilyen magyarázatokat a klasszikus kor költõinek, drámaíróinak mûveihez)."
     Az útjelzõkrõl lehet egy másik szövegre, oldalra vagy képre ugrani. A szerkesztõ kínálta lehetõségeket a nézõ úgy fûzheti egymás után ahogyan õ azt akarja. Tehát rá van bízva a választás lehetõsége. Amikor lehajtottunk a sztrádáról, újabb utakon kell eljutnunk a célunkhoz. Gyakran azt hihetjük, hogy végtelen a választásunk, de valójában megszámlálható. Csak éppen felfoghatatlan mennyiségû. Csak ha a két kezünket nézzük és az ujjunkat számoljuk is, milyen rengeteg az a tíz. Ha mondjuk ennyi emberrel kellene egyszerre beszélgetnünk.

Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola
Intermédia Tanszék
1999.

Készítette: Nyitrai Orsolya
Témavezetõ: Szegedy-Maszák Zoltán