|
Az UNICEF a gyermekkorúak médiabeli szerepeltetésére vonatkozó iránymutatásaiból: - Az adott gyermek mindenekfelett álló érdekét kell mindenekelőtt figyelembe venni, még akkor is, ha ez általában a gyermeki jogokkal és a gyermekjogok érvényesítésével nem esik egybe. - Ne mondjunk vagy írjunk le minősítő, stigmatizáló megjegyzéseket a gyermekről. Kerüljük a minősítést, kategorizálást vagy bármely jelzőt, amely a gyermeket negatív színben tüntetheti fel, ami a lakókörnyezetében, iskolájában kiközösítéshez, megalázáshoz, egész életére kiható megbélyegzéshez vezethet. - A gyermek nevét nem szabad nyilvánosságra hozni, és az arcát is el kell takarni, ha szexuális bántalmazás áldozata, fizikai vagy szexuális bűncselekmény elkövetője. - Ha a gyermeket, fiatalkorút az elmondott, leírt, felvett történet bármilyen módon vagy okból veszélyeztetheti, azt akkor sem szabad felhasználni, ha a nevét megváltoztatták, és nem látható az arca. - Bizonyos esetekben a gyermek adatainak felhasználása a gyermek érdekében áll. Mindazonáltal még ezekben az esetekben is meg kell győződni arról, hogy emiatt nem érheti bántódás a gyermekkorút. |
lap tetejére
Agresszió
(Könyvvel könnyebb)
Forrás: Magyar Narancs
A Ne tüzeskedj, mert éjszaka bepisilsz! viszonylag egyszerű törvényétől mára eljutottunk a sokkal körmönfontabb elméletekig, bár ez sem ment zökkenő nélkül.
Puskáért nyalókát
Sohasem felejtem el azt a gyermeknapi programot, amikor egy népszerű énekesnő, akinek a nevét most könyörületből nem írom le, arra próbálta rávenni a gyermekeket, hogy vigyék ki neki a Margit-szigetre a játékfegyvereiket, és ott kapnak helyettük nyalókát vagy mit. Ezt a cselekedetét meg is indokolta. Azt mondta a rádióban, hogy annyi csúnya dolog van a világban, sok csúnya ember meg csúnya dolog, most a csúnya állatokról, növényekről és házakról ne is beszéljek, úgyhogy a gyerekek játsszanak inkább a szép dolgokkal, mint például labda.Ez már akkor is akkora baromságnak tűnt, hogy mozgólépcső kellett hozzá, de sajnos nem volt egyetlen pszichológus sem a közelében, aki elmagyarázta volna neki, hogy ez így felesleges és hatástalan, mivel a lurkóknak úgy kell a játékfegyver, mint egy falat kenyér, és ha elveszik tőlük, akkor csinálnak faágból, papírból vagy egyszerűen a kezükből, és továbbra is naponta hússzor le fogják lőni egymást és a szüleiket, mert az jó játék, főleg ha a szülő is részt vesz benne, és szívéhez kapva látványosan összeesik. (Igaz, nagyszüleimet például sohasem tudtam rávenni erre a szórakozásra, de az összeesésre való hajlandóság nagymértékben függ a megélt háborús évek számától.) Mindezektől függetlenül egészséges kamaszok, majd felnőttek lesznek, ezt a lövöldözést idővel majd elhagyják, legalábbis többségükben, és nagykorukban csak elhanyagolható százalékuk fogja a megélhetéséhez a fegyveres kéregetést választani módszerként, nagyjából annyian, mint az ismétlőfegyverek feltalálása előtt.
Gyilkosság, hazugság, videó
Azt azonban nem lehet letagadni, hogy a számítógépes játékok és a tévé képernyője áraszt némi mészárszékhangulatot, és A texasi láncfűrészes gyilkost, valamint a klasszikus Doomot és társait leszámítva is rendesen megnövekedett az egy percre eső gyilkosságok száma a mindennapi életben.Különös, de tapasztalataim szerint a legbrutálisabb csatorna a Cartoon Network, ahol mennyiségben és minőségben is a legtöbb gyilkos akciót láthatja az elmélyülten maszturbáló kétéves, igaz, az áldozatok általában életben maradnak, a fejüket visszaragasztják, darabjaik összeállnak a robbanás után, amivel sikerül jelentősen leértékelniük a míves gyilkosságot, és azt a meggyőződést alakítják ki megtévedt kis nézőjükben, hogy a visszafordíthatatlan folyamatok is visszafordíthatók, pedig hát dehogy, épp ezért visszafordíthatatlanok, a Magnummal fejbe lőtt nagymama nem áll fel, hiába panaszkodunk, hiába pereljük a tévét.
Gyermekbarátok
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma éppen ezért tűzte zászlajára a gyilkosságmentes képernyő szlogenjét, hogy ezzel a frappáns kis képzavarral éljek. A szervezet - melynek neve alapján először iskolák környékén sétálgató idősebb urakra asszociáltam - neve ellenére értelmes emberek gyülekezete, akik megpróbálják az éjszakai órákra szorítani a trancsírozós gyilkosok bemutatását a televízió képernyőjén. Kérdésemre Vári László ügyvivő készségesen elmondta, hogy a gyilkosságmentes képernyő nem jelenti azt, hogy az Egri csillagokat ezentúl csak hajnali háromkor mutathatja be a televízió, márpedig abban gyilkolnak bőven, ha még emlékeznek rá a Nyájas Olvasók, hanem azt, hogy azokat a filmeket próbálják száműzni a gyermekek által is nézett sávokból, amelyekben a gyilkosság, illetve az erőszak mint elsődleges emberi érték és a konfliktusok kezelésének legkézenfekvőbb módja látható.A mozgalom lehetőségei persze korlátozottak, lévén társadalmi szervezet, de legalább kongatják a vészharangot, és próbálnak megnyerni maguknak minél több támogatót a médiában, amihez ezúton kívánok sok szerencsét.
Kis mészárosok
Azt persze ők is tudják, hogy a közszolgálati vagy kereskedelmi gyilkosságok megritkításával még koránt sincs rendezve a dolog, hiszen a kölykök a számítógépes játékokkal bőven kompenzálhatják a vérszomjukat.Münnich Ivánnak, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársának a napilapokban bőven tárgyalt kísérlete azt bizonyítja, hogy a Doom (de természetesen bármelyik, az ellenfél leabálására kihegyezett játék) lényegesen növeli a gyermekek agressziós szintjét. Kísérletében száz gyereknek mutatott afféle Rorschach-tesztre hasonlító homályos képeket, amit a gyerekek értelmezgettek, majd bedrótozta őket a Doomba, és néhány perces játék után újra feltette nekik a kérdést, hogy mit is látnak a képen. Az eredmény - legalábbis a tájékozatlan napilapírók számára - megdöbbentő volt, az egyik gyerek például, aki a játék előtt még azt mondta, hogy a képen egy bácsira éppen felsegítik a kabátot, a játék után már úgy fogalmazott, hogy hátba szúrják. Ehhez persze nem kellett volna kísérletezni, elég csupán végignézni a Corvin Multifilter közönségén, amikor befelé megy a Nagy Pisztolyos Anyaszomorító című filmre. Az előtérben csupa görnyedt, még földrajzból is felmentett fiatalember ácsorog, kompatíbilis nőkkel. Aztán amikor feltárulnak az ajtók, és besurrannak, már látszik valami az elkövetkező változásból, de igazán a film végén, amikor Manyi néni diszkréten kiengedi a nézőket a hátsó udvarba, akkor figyelhető meg az átalakulás. Csupa délceg, sarkát határozottan az aszfalthoz csapó macsó távozik a moziból, mind kőkemények, akik úgy fognak hamarosan bucisalátást rendelni a közeli bisztróban, hogy beleremeg a plafon, és a pultoslány remegve vágja a zellert. Ez az állapot eltart egészen hazáig, amikor még sikerül a bőrdzsekit bevágni a sarokba egyetlen, teret átívelő laza mozdulattal, csak aztán az ágyban változnak vissza megint kedves mackókká, akiknek inkább hobbi, mint kötelesség az erekció.
Közvetlen eredmények
Ennél még szörnyűbb az a japán kísérlet, amit öntudatlanul végeztek a mangaeksön-tervezők a szigetország gyermekeivel, mikor is a villogó szemű csodarobot, még mielőtt megbüntethette volna a rosszakat ledarálás, kettévágás avagy egyszerű legázolás által, máris több száz gyermeket döntött heveny epilepsziába azzal a jól megválasztott frekvenciával, amivel okos szemét villogtatta. Kíváncsi vagyok, hogy ezek a kis pomogácsok mennyire lesznek fogékonyak a jövőben a rajzfilmekre, de valószínűleg semennyire; kidobják az ablakon a tévét, életük hátralévő részében csak nézik, hogy növekszik a japánkertben a szikla, és lehet, hogy ezzel szerencséjük van.Szánalmas és felesleges
"Adj tévét és hamburgert, és az isten szerelmére, ne papolj nekem felelősségről és szabadságról!" - idézi Aldous Huxleyt Ember voltunk hanyatlása című könyvében Konrad Lorenz, amikor a fiatalok érzelmi kiüresedéséről értekezik. Nem sokkal arrébb pedig arról beszél, hogy milyen hülyeségeket produkált az evolúció, amikor a pillanatnyi szaporodási esélyeket helyezte előtérbe a faj hosszabb távú kényelmével szemben. Erre példaként az agancsot hozza fel, és tényleg, ez eddig nekem nem is jutott eszembe, de valóban elég idióta viselet egy erdőben, közben pedig a szarvascsajok élnek-halnak érte.Ezt viszonylag egyszerű behelyettesíteni kigyúrt, baseballütős tahóra egy nagyvárosban, és máris lehet kacagni, bár könnyen előfordulhat, hogy a felesleges agresszivitás külsődleges jegyei eltörik az arccsontunkat, ám ennek ellenére is anakronizmusok, amik előbb-utóbb kipusztulnak világunkból.
Normális gyerek, normális szülő
A gyermekek mindezek ellenére még jó sokáig a nagyon erős, brutális és csupán a rafináltság szintjén tudatos hősöknek fognak szurkolni a filmekben, úgyhogy már a legkisebb korban, lehetőleg az anyaméhben meg kell kezdeni felkészítésüket arra a látványra, amit szemüveges, kissé görnyedt és enyhén pocakos apjuk okoz a születést követő pillanatban. Mivel a már megszerzett ártalom csökkentésére nincsenek igazán kipróbált technikák, érdemes ezeket megelőzni. A legcélravezetőbb módszer erre a normális család (lásd interjúnkat Vekerdy Tamással).Persze egyáltalán nem biztos, hogy a normálisan nevelt gyerekből normális felnőtt lesz, de legalább az esélyek jobbak, mint a tévépásztornak odalökött nyáj esetében, úgyhogy fogják a készüléket, Hölgyeim és Uraim, és célozzák meg vele a legellenszenvesebb szomszédot, amint éppen a pitbullját trenírozza a ház előtt.
Tegyenek meg ennyit a jövőnkért.
Para-Kovács Imre
Agresszió
1. Támadó, erőszakos fellépés más személlyel szemben.2. Az analitikus irányzatok értelmezésében "más ember feletti hatalomra törő akarat", illetve a halálösztön megnyilvánulása.
V-chip
A szülői cenzúra eufemisztikusan önkéntes tartalomszűrésként emlegetett módszerének bevezetését szolgálja az Egyesült Államokban az úgynevezett V-chip, amely az erőszakról (violence) kapta a nevét. A ma már minden újonnan eladott televíziókészülékbe beépített áramkör lehetővé teszi, hogy a készülék tulajdonosa letiltson a képernyőről olyan mozikat, amelyek erőszakos vagy pornográf jeleneteket tartalmaznak. A V-chip működésének feltétele az, hogy a műsorszolgáltató megfelelő, a műsor jellegére vonatkozó jelzésekkel lássa el az adást, a kábeltévé-társaságok egy része ugyanakkor erre a nézettsége miatt aggódva nem hajlandó. Amennyiben konszenzus születik a kérdésben, a szülő belátása szerint tilthat vagy engedhet bizonyos típusú műsorokat. Kérdés viszont, hogy a V-chip beállításainak változtatásához nem lesz-e szüksége a korlátozni kívánt kölyök segítségére.- bodoky -
lap tetejére
Fonyó Attila: Mentsétek meg telkeinket!
(Az ökológiai felelősségről)
2002. szeptember 19.
Forrás: Magyar Narancs
A következőkben amellett érvelek, hogy e fazonigazítást elsősorban a fejlett nyugatiaknak - köztük e lap olvasóinak - kell elvégezniük saját magukon. Ám ezek a változások korántsem lennének olyan fájdalmasak, mint elsőre tűnhetnek, és nem idegenek a szabad verseny eszméjétől sem.
A költségek tekintetében három alapszituáció képzelhető el. Kis csoport esetén a kollektív javakban részesülők elég kevesen vannak ahhoz, hogy bármelyikük bliccelése esetén elmaradjon a mulatság. (Ha a négyfős buliba egyvalaki nem visz sört, kudarcba fulladhat a kulturált leittasodás, ami pedig a jó hangulat biztosítéka lenne.) Közepes nagyságú csoport esetén már van mód a bliccelésre, mert mindig lesznek, akik állják a kollektív javak költségének egészét, és ez meg is éri nekik. (Egy százfős buliban a házigazda és kebelbarátai dobják össze az elemózsiát meg a szeszt, mert szeretik a nagy társaságot.) Nagy csoport esetén a csoport tagjai olyan sokan vannak, hogy a kollektív javak biztosításához szükséges egy főre eső költségek elhanyagolhatók. Mindenki bliccelhet - és rendszerint bliccel is, ha racionálisan kalkulál, és nem valamilyen etikai megfontolásból cselekszik másként. Ebben az esetben a kollektív javak csak kollektív szabályozókkal biztosíthatók. Ilyen az adó; de a több tízezres Sziget-bulin is van belépőjegy meg beengedőember.
Kézenfekvőnek tűnik, hogy a hatmilliárd fős latens nagycsoport segítségével írjuk le ezt a helyzetet, hiszen a környezetszennyezés és - a gazdaság globalizálódásával - az erőforrásokhoz való hozzáférés nem ismer határokat. Ebben a modellben mit sem számít az a jól ismert tény, hogy egy tetszőleges nyugati ország átlagos lakója sokkal többet fogyaszt, mint egy szegény afrikai. Nem kerülhető meg viszont a globálisan érvényes szabályozók kialakítása annak érdekében, hogy a fenntartható Föld nevű "kollektív javadalom" ne pusztuljon el. A globalizációellenesnek elnevezett, a globalizációhoz valójában pusztán kritikusan viszonyuló mozgalmak komolyan veendő (nagyobbik) része éppen ezt szorgalmazza. Johannesburg e szempontból kudarc, hisz a tanácskozás nem hívott életre olyan ösztönző vagy kényszerítő mechanizmusokat és intézményeket, amelyek megnyugtatóan garantálnák a fenntarthatóság biztosítását. Ezek lennének azok a keretek, amelyek között a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elv érvényesülhetne. Elképzelhetünk persze értékalapú választ is: glóbuszunk mind a hatmilliárd lakója etikai megfontolásokból lemond a bliccelésről, és olyan életformára tér át, amely biztosítja a Föld fenntartható fejlődését. Ezt azonban a jelenleg uralkodó gazdasági rendszer logikája nem engedi meg. És az ökológiai válság kezelése alapvetően politikai kérdés, hisz a legkülönfélébb, szó szerint életbe vágó érdekek egyeztetéséről szól.
Ez a világállapot még messze van: ahhoz bizonyosan elég messze, hogy ne legyen idő kivárni bekövetkeztét. Azokban az országokban viszont, amelyekben a demokrácia élő, működő valóság, van lehetőség a cselekvésre. E körbe már csak száz-egynéhány állam és a lakosságának képviseletével megbízott aktor tartozik: ez az olsoni "közepes csoport".
Az ökológiai válság minden országot érint, de eltérő mértékben. A fejlettnek mondott államok közül az Európai Unió tagországai és Japán erőforrások tekintetében viszonylag kiszolgáltatottak. A globális klímaváltozás kifejezetten aggasztja az Európai Uniót: Hollandiát és Velencét a tenger árja fenyegeti, vízhiányos a mediterrán térség, áradások pusztítják Közép-Európát. Ezeknek az országoknak lenne miért, és lenne miből áldozni. A fejlettek közül kilóg az Egyesült Államok, az ökológiailag kevésbé kiszolgáltatott, ugyanakkor a legnagyobb erőforrás-elhasználó és szennyező nagyhatalom. Jelenlegi republikánus vezetése nem látja értelmét semmilyen megelőző, életforma-változtató intézkedésnek. Legfeljebb nem Kaliforniában, hanem Oregonban fognak szörfölni, és nem Missouriban lesz a kukoricaöv, hanem Idahóban.
Ezekben az országokban a változtatás a kormányok legitimációjával függ össze. Vezetőik nem engedhetik meg maguknak, hogy a választók úgy érezzék, jólétük csorbul. Ugyanakkor a demokratikus államokban a döntéshozatalt a civil társadalom szempontrendszere, a tudományos előrejelzések befolyásolják. Működik valamiféle hosszú távú kontroll. Ezért fontos a GDP-t kiváltó alternatív mérőszámok térnyerése a tudományban és az úgynevezett posztmateriális javak terjedése a hétköznapokban. Ez a szemlélet a jólétet nem az anyagi javak fogyasztásával, hanem szellemi, közösségi értékek gyakorlásával azonosítja. E szemléletváltásnak elsősorban a politikai legitimáció területén lenne szerepe, és nem a hétköznapi élet szokásaiban - ami persze fontos, de eredményt inkább az érdekeket figyelembe vevő kollektív szabályozók hozhatnak. A hosszú távú érdekek tudatosítása és a jólét másfajta érzékelése gondoskodhat arról, hogy a fejlett országok választott képviselői törjenek lándzsát a fenntarthatóság biztosításáért.
A föld jelenlegi környezeti állapotának mérésére az egyik gyakran alkalmazott eszköz az "ökológiai lábnyom" nevű mutató. Azt méri, hogy az észak- vagy dél-amerikai, európai, afrikai átlagpolgár életviteléhez - az élelmiszer-termeléstől a közlekedésen át a szemétlerakásig - hány hektár földterület szükséges. Az átlag afrikai 1,33 hektárt "használ el", miközben Afrika fenntartható módon 1,73 hektárt "engedélyezne" neki; az Egyesült Államok átlagpolgára viszont országa eltartóképességének két és félszeresével garázdálkodik. Ahhoz, hogy az ő életszínvonalán éljen hatmilliárd ember, legalább még két (de inkább három) Földre lenne szükség. Az igazi drámát azonban a Föld átlaga sejteti. A jelenlegi hatmilliárd ember átlagosan 2,85 hektárt "használ" a Földből, míg a Föld biológiai megújuló kapacitása csak 2,18 hektár. Azaz a tartalékokból élünk - a jövő nemzedékek terhére. Ez pedig sem nem liberális, sem nem demokratikus, sem nem értelmes megoldás. Egy másik mérőszám a természeti környezet terhelését mutatja. Ez a népességszám, az egy főre eső fogyasztási egység és az egy fogyasztási egység előállításához szükséges környezetterhelés szorzata. A jelenlegi állapotok szerint mindháromban csökkenést kellene elérnie az emberiségnek. E képletből következően a Föld mindegyik nagy régiójának megvan a maga sajátos felelőssége. A fejletteknek elsősorban az egy főre eső fogyasztás csökkentésében kellene elöl járni, másodsorban abban, hogy ne passzolják elavult és környezetszennyező technológiáikat az átmeneti gazdaságú és szegény országokra. (Az ausztrál bányacégnek külországokban is be kell tartania a hazai pályán érvényes környezetvédelmi minimumot.) A volt szocialista országok fő kötelme a technológiai fejlesztés. A harmadik világban a népességnövekedés lassítása kecsegtet eredményekkel - még akkor is, ha a leginkább túlnépesedett országok európaiak.
E modellben ha bármelyik nagy térség bliccel, a többi ráfarag. Ha a fejlődők teszik, akkor mindenki sokkal jobban.
A piac ugyanis nem értéksemleges közvetítő. A kapitalizmusban a legfőbb érték az ember: a legtöbbet az emberi szolgáltatásokért fizetjük. Azaz az ember drága. Ennek közvetlen következménye a munkanélküliség. Ha egy vállalat bajba kerül, először az alkalmazottaitól szabadul meg: nem az energiaszolgáltatót cseréli le, nem az irodai papír felhasználását fogja vissza, nem a személy- és teherszállítási szokásait változtatja meg. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági rendszer ingyenesnek, tehát végtelen mennyiségűnek tekinti a természet szolgáltatásait: az erőforrásokat és az ún. nyelő funkciót, azaz a szeméttárolást és -feldolgozást. A termékek és szolgáltatások árában nem mindig jelennek meg a természeti erőforrások, pontosabban azok megújulásának költségei. Egy fabútor ára ugyan magában foglalja az új telepítést, de a benzinárban nem jelenik meg a fosszilis energiahordozók újratermelésének költsége. Pedig az ökoszisztémák szolgáltatásainak pénzbeli értékét kiszámítani (a Nature magazin megtette) és kollektív szabályozó (ökoadó) formájában érvényesíteni is lehet. E költségek meg nem fizetése két gazdasági jelenség kialakulásáért kárhoztatható. Egyrészt a csekély humán, de jelentős természeti erőforrást igénylő szolgáltatások és javak olcsóbbak a reálisnál, a nagy emberi erőforrást igénylőek pedig drágábbak. Másrészt a fejlődő államok eladósodása torz viszonyokat mutat: a nem fizetett szolgáltatások jelentős része ezen államok területén keletkezik. A fenntartható gazdaság fordított logika alapján működne: az erőforrás-használatot adóztatná, és nem a személyi jövedelmet.
A bajokat súlyosbítja, hogy - bár az ENSZ már 1972-ben elfogadta - egyelőre nem érvényesül maradéktalanul "a szennyező fizet" elve sem. A bizonyos gazdasági tevékenységek által okozott természeti károk enyhítését rendszerint még mindig az adófizetők finanszírozzák. Azaz a szennyezőket támogatjuk. Márpedig a közvetlen vagy közvetett szubvenciók rendszere erőteljesen befolyásolja a létező kapitalizmust. Erre az agyontámogatott mezőgazdasági nagyüzemek vagy az adófizetők pénzéből épített sztrádán zajló közúti fuvarozás szolgálhat példával. A következmény ismét kettős: a fenntarthatatlan tevékenységek olcsóbbnak tűnnek, mint a fenntarthatóak; és a féloldalasan liberalizált világpiacon a szubvenciókkal élő fejlett országokkal nem tudják felvenni a versenyt a fejlődők, s tovább nő a gazdasági szakadék. (Az elmúlt évtized tapasztalata szerint a fejlettek egyre több, a fejlődők egyre kevesebb erőforrás felett rendelkeznek, ugyanakkor a munkabérek kiegyenlítődnek, és a fejletteknél nő, a fejlődőknél csökken a munkanélküliség.) Miközben a szubvenciók lehetnének a fenntarthatóság támogatói is: ezekbe lehetne beépíteni az ökoszisztémák szolgáltatásainak használati és megújítási költségeit.
Igenis elképzelhető tehát az a piacgazdaság, ahol minden szereplő reális árat fizet mindenért - így a természet "használatáért" és megújulásáért is. A szabad verseny így környezetkímélő, energiatakarékos megoldásokhoz vezetne. Olcsó lenne a fodrász és a helyi péksütemény, de drága az egyéni közlekedés és a műanyag pelenka. A fejlett nyugati országok állampolgárainak (nekünk, magyaroknak is) meg kell barátkozni a gondolattal, hogy kevésbé pazarlón kell élniük, és adójukból sokkal többet kell a fejlődő világra szánni - pontosabban reális értéken kell megfizetniük az eddig ingyen használt szolgáltatásokat. Ellenkező esetben elsősorban mi - a jelenleg jólétben és kényelemben élők - fogunk szívni.
A szerző szociológus.
lap tetejére
Medgyessy Péter Szolnokon - új száznapos program
2002. szeptember 20.
Forrás: Magyar Távirati Iroda
A miniszterelnök jelezte: a szocialisták négy évre szóló elképzeléseivel szinkronban lévő program legtöbb eleme a gyerekek javát igyekszik majd szolgálni az újszülöttektől a középiskolásokig, de a következő száz nap intézkedései segíteni fogják a hátrányos helyzetű kistérségeket, a munkavállalókat, az önkormányzatokat, az agrártermelőket és a kisvállalkozókat is.
A 12 pontot ismertetve elmondta, hogy a lakásépítési kedvezmény 1995 óta változatlan összegét megemelik a gyermekes családok otthonteremtési esélyeinek javításáért.
Közölte: a vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatás így egy gyermek után a jelenlegi 200 ezer forintról idén decembertől 500 ezer forintra, két gyermek után a mostani 1,2 millió forintról 1,6 millió forintra, három gyermek esetében 2,2 millió forintról 2,7 millióra, míg a négy gyermeket nevelőknél 2,4 millió forintról 3,2 millió forintra növekszik.
Medgyessy Péter kitért arra is, hogy azok a fiatal, még gyermektelen házasok, akik meghatározott időn belül két gyermeket vállalnak, szintén igénybe vehetik az 1,6 millió forintos támogatást.
A kormányfő elmondta azt is, hogy a Munka törvénykönyve módosításával december 1-től az újszülött gyermek édesapjának egyhetes fizetett szabadságot biztosítanak, valamint lehetővé teszik az unokájukat gondozó nagyszülőknek a nyugdíj melletti gyesre való jogosultságot.
Medgyessy Péter az iskolásokat érintő intézkedések közül kiemelte: októbertől a diákcsoportok a MÁV és a GySEV vonalain ingyen utazhatnak az országos múzeumok meglátogatására, ötezer rászoruló gyermek egy héten át ingyenesen üdülhet a téli szünidőben, valamint minden végzős középiskolásnak, aki sikeres számítógép-kezelői alapvizsgát tesz, kifizetik a vizsgadíját.
...
Medgyessy Péter további programpontként elmondta: az önkormányzatok ingyen megkaphatják a területükön lévő, az állam tulajdonában lévő üres katonai laktanyákat, ha vállalják azok ipar- és területfejlesztési, foglalkoztatási, szociális, ifjúsági célokra való hasznosítását.
...
lap tetejére
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának nyílt levele
2002. november 24.
Forrás: Magyar Távirati Iroda
Tisztelt Elnök Asszony!
A jó cél, az erőszakmentesebb televízió elérése érdekében az ORTT által bevezettetett piktogramok nem érik el a kívánt hatást, mi több, az erőszakmentesebb televíziózásért ötödik éve folytatott mozgalmunk lejáratásához vezethet. Ezért kérem, hogy az ORTT haladéktalanul vizsgálja fölül e rendszert, s közös céljaink elérését valóban szolgáló eljárásokat alkalmazzon.
Az 1998. húsvét táján alkalmazni kezdett korábbi diszkrét piktogramok a valamennyi műsorszolgáltató, a társadalmi szervezetek és az ORTT akkori képviselője (dr. Fehér Zsuzsa) közötti közös, meggondolt megállapodás eredménye volt annak érdekében, hogy a szülők tájékoztatást kaphassanak azokról a műsorszámokról, amelyek a gyermekek személyiségfejlődését veszélyeztethetik, de címeik alapján ez nem derül ki. A megállapodás fontos eleme volt, hogy a diszkrét piktogramok alkalmazása a különféle műsorszolgáltatóknál azonos tartalmi besorolást kapjon, azt a műsorújságok és műsorelőzetesek is jelezzék, csak a műsorszámok elején legyenek láthatók néhány másodpercig.
A jelenleg kialakított rendszert nem előzte meg a közel öt éve ebben a témában felhalmozódott tapasztalatok megismerése, mellőzték az e téren több éve együttműködő társadalmi szervezetekkel a konzultációt. A kellő körültekintés hiányát jelzik a következők: amíg a tévéújságok még a korábbi piktogramokat jelölik, addig az új rendszerben a műsorszolgáltatók egyrészt a műsorszámok előtt bemondatják az aktuális korlátozást, majd ormótlan jelzésekkel egységes szempontokat mellőzve, szinte minden műsorszámra folyamatosan kiteszik a jelzéseket még az éjszakai órákban is. Ezáltal a tévénézőket a valóban nemes cél ellen fordíthatják, mi több félelmet kelthetnek bennük az európai uniós elvárásokkal szemben.
Mi arra törekszünk, hogy a gyermekek által nézett műsoridőben a gyermekek által is nézhető, személyiségüket gazdagító műsorszámok legyenek. Ahol a televízió, mint az egyik legnagyobb nevelőeszköz, a gyermekek barátja, amely segíti a gyermekeket és a szülőket eligazítani a bonyolult világ dolgaiban. Tehát a tiltás csak végső eszköz programunkban, inkább a műsorok összeállításánál szeretnénk gyermekbarát televíziózást elérni. A köztévénél pedig a két csatornánál összesen jelenleg meglévő 1-1,5 százalékos gyermekműsorok arányát az európai uniós 8 százalékos átlaghoz közelíteni.
Mint televíziós civil kurátor a közelgő elnökválasztásokon is e szempontok érvényesülését kiemelten fogom képviselni.
Üdvözlettel
Hanti Vilmos elnök
Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
lap tetejére
Kevesebb erőszakot a képernyőn
2002. december 9.
Forrás: Magyar Nemzet Online
A klubot az október végén azonos címmel rendezett konferencián alapították annak érdekében, hogy a gyermekeket a média közvetítésével érő erőszakot visszaszorítsák és a pozitív tartalmak készítését ösztönözzék.
Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke figyelmeztetett arra: jól meg kell gondolni, milyen módon próbálják visszaszorítani a képernyőn az erőszakot, hiszen például a korhatárt jelző karikák bevezetése a társadalmat a jelzőrendszer ellen hangolta.
lap tetejére
Együtt Európában a kirekesztés ellen!
2004. július 9.
Forrás: Romániai Magyar Szó
– Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, június 26. és július 4. között, melynek kezdeményezője és fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hogyan indult a sepsiszentgyörgyi kapcsolat?
– A baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatunk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra, Sütő Gábor akkori igazgató vezetésével. Az ottani gyerekek csodálatosak voltak, meghódították valamennyiünk szívét. Így jutottunk el Kovászna megyébe, Sepsiszentgyörgyre, ahol újabb kapcsolatok kialakításában Simon András barátom segített, aki a Tamási Áron Színházból került még a forradalom előtt Pestre, a Nemzeti Színházunkba. Érdekes történetként mesélgetem a székely ember tettrekészségét és segítségét, hogy amikor 2001 nyarán elindultunk Szentgyörgyre, hogy a következő nyári első fesztivált előkészítsük, már elmúlt éjfél, amikor még csak Brassónál jártunk. Fölhívtuk szentgyörgyi barátunkat, Szántó Lajost, az árkosi iskola igazgatóját, számítson ránk, mert megyünk, ugyanis másnap a jövő évi busznyi gyerek programját készítjük elő. A kocsi zúgott, a telefonon nehezen lehetett érteni szavainkat, mindenesetre mikorra megérkeztünk hajnali fél háromra, igazgató barátunk megszervezte egy busznyi gyerek szállását, mert úgy értette, hogy már akkor visszük a gyerekeket.
– Milyen társadalmi szerepet tölt be világszerte, illetve Magyarországon a mozgalom?
– A gyermekeket leginkább érintő kérdésekkel igyekszünk foglalkozni. Amíg például Afrikában, Indiában a legelemibb életfeltételek, az étkezés biztosítása, a gyermekmunka visszaszorítása a legfontosabb kérdés, addig a volt szocialista országokban a gyermekek bántalmazása, a hirtelen szabadabb életmódból eredő, gyermekekre zúduló szelektálatlan ártalmak szerepelnek napirenden, s talán mindenütt a demokrácia értékeire történő nevelés, a gyermekjogok tudatosítása és érvényesítése. Magyarország éppen a mi nemzeti szervezetünk által több évig volt Közép-Kelet-Európa gyermekügyeinek központja. Tevékenységünk eredménye, hogy mára már több országból is csatlakoztak nemzetközi szervezetünkhöz. Romániából éppen sepsiszentgyörgyi gyermekvezető fiatalokat hívattunk meg nyugat-európai konferenciákra, Berlinbe, Strasbourg-ba. Magyarországon a szervezetünk kezdeményezte még 1998-ban azt a nagy méretű társadalmi összefogást, amely az erőszakmentesebb tévéműsorokra, számítógépes játékokra irányult. Nem engedhetjük meg, hogy a jövő felnőttei a televíziók erőszakos műsorszámaiból azt a mintát kövessék, hogy problémáikra csakis erőszakos módon, önbíráskodva tudnak megoldást találni. Mi a gyermekek körében az együttműködést, a problémák tárgyalásos, békés rendezését hirdetjük. Annak a gyereknek, aki bármelyik vallás nevelésében részesült otthon, legyen meg a lehetősége hitéletét köreinkben is folytatni. Aki meg nem kapott ilyen nevelést, az is kapjon erkölcsi értékeket tőlünk. Nagyon fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban megtanulják embertársaikat tisztelni, hiszen fölnövekedvén, nem egyedüli lakói lesznek a Földnek, fontos, hogy kiegyensúlyozott társasági emberekké váljanak, akik felelősséget éreznek szűkebb, tágabb környezetük jobbításáért, s képesek is tenni azért.
– Magyarországon mióta működik ez a mozgalom?
– A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg az I. világháború utáni gyermeknyomor enyhítésére, alapvetően szociáldemokrata háttérrel, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva, a monarchiában már jól működő hasonló osztrák gyermekszervezet struktúrájának mintájára. Helyi szervei működtek a mai határon túli területeken is, többek között Fiuméban, Kassán, Kolozsvárott, Nagyváradon, Selmecbányán, Szabadkán, Temesváron, Újvidéken. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben szélsőjobbról tiltotta be a nyilas belügyminiszter, a háború után még egy-két évig működhetett, majd 1948-ban a szélsőbal szüntette meg, mint jobboldali szervezkedést. 1992-ben a rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget, hogy a sokat üldözött szervezet ismét újjáalakulhasson. Már kezdettől sokféle kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton, Sepsiszentgyörgyön.
– A mozgalom begyűrűzésének Romániába – országos szinten – milyen a fogadtatása?
– Az eddigiekből úgy vélem, hogy akikkel kapcsolatba kerültünk Romániában, azok rokonszenvvel viseltetnek irányunkban. Nagyon érdekesek azok a tapasztalataink, amikor akár Moldvában jártunk, a hétköznapi emberek kedvesek, békések, érdeklődők voltak. A gyűlölködést sokszor a nagypolitika szereplői szítják, az egyszerű emberek békét akarnak. Nagyapám még az első világháborúban esett el. Emlékére állítottunk két testvéremmel egy kopjafát négy éve a gyimesbükki katonai temetőben, ahová az írásbeli emlékek szerint eltemették. Tehetett arról a szerencsétlen honvéd, hogy elvitték harcolni? A jövő nemzedékének figyelmét nem egymással való leszámolásra, hanem az emberiséget fenyegető nagy kihívások kezelésére kell fordítani, mint például a környezet védelme, a változó időjárási viszonyok.
– Mi jellemezte az előző két sepsiszentgyörgyi fesztivált?
– Nagyon jó partnerekre találtunk a Tanulók Palotája munkatársaiban, élükön Rákosi Zoltán igazgatóval. Úgy tudunk egy hetet egy csodálatos, békés székelyföldi kisvárosban és környékén eltölteni, hogy a résztvevők nagyon sok élményben részesülnek, nagyon sok szeretetet, kedvességet kapnak, miközben az adott fesztiváli gondolatot földolgozzák. Az első évben a gyermekek jogai és azok érvényesítésének módjai voltak a gondolati elemek, tavaly a rasszizmus, illetve az az elleni föllépés lehetőségei. Az is nagyon jól bevált, hogy a fesztivál tagjai között együtt élnek a többiekkel a helyi gyermekek is. Étkezési költségeiket szolidaritásból átvállaltuk, így nem kell nekik különválniuk a vendégektől. Megjelenik a fesztivál újságja, amit a gyermekek szerkesztenek, működtetjük a fesztivál demokratikus fórumait, ahol a gyermek csoportvezetők alakítói a fesztivál programjának. Úgy vélem, az egyes csoportok záró produkciói is a gyermekek öntevékenységét növelik. A témában megszülető zárónyilatkozatot elküldjük a felnőtt politikusoknak. Ez a gyermekekben azt a tudatosulást jelentheti, hogy gondolataikat, javaslataikat egy demokráciában el tudják juttatni az érintettekhez. A második fesztiválon nagyobb figyelmet tapasztaltam a városi vezetőktől és a lakosságtól. Ez azért nagyon jó, mert a gyermekek mondanivalója a felnőtteknek is szól. Érdekes és tanulságos volt az osztrák gyerekekkel való együttlétünk. Már Aradon közösen megkoszorúztuk a vértanúk emlékművét, ami szimbolikus jelentőségű volt. Ezek a gyerekek már nem a történelmi egymásra haragvó múltban nőttek föl. Az érdekelte őket, hogyan tudják megmutatni országuk, saját maguk értékeit, vidáman adták elő bábprodukciójukat abban a könyvtárteremben, ahol Gábor Áron a szabadságharc támogatására szólított föl, híres „Lészen ágyú!" felkiáltásával.
– Mit terveznek az idei fesztiválra?
– Idei gondolatunk, amely átszövi a fesztivál pillanatait, a tavalyi sikeres témaválasztáshoz közel maradva a mindenfajta kisebbségek védelme, annak módja, lehetősége. Programunk szinte már hagyományosnak mondható. Vasárnap este ünnepélyes megnyitó a Tamási Áron Színházban, utána fáklyás felvonulás, másnap csoportonként portya a városban, ismerkedés annak nevezetességeivel, kedden kirándulunk Kézdivásárhelyre, a Szent Anna- tóhoz, szerdán kézműves-foglalkozások, este fiataloknak, felnőtteknek az idei témában konferencia, csütörtökön kirándulás Árkosra, egy kis falu iskolájának, templomainak megtekintése, izgalmasnak ígérkezik a falu csapatával a focimeccs. Össze kell szednie nagyon a nemzetközi válogatottnak magát, mert eddig mindig nagy fölénnyel a helyiek győztek. Minden este egy-egy ország bemutatkozása lesz, diszkóval, közös játékokkal, tánctanulással. Pénteken máris a záró est következik a fesztivál csoportjainak a szervezésében. Szombaton két busszal Magyarország felé tartva még megmártózunk Algyógyfürdőn, ahol Simion Maris polgármester támogatásával ingyen mehetünk be a strandra. Idén is lesz zárónyilatkozat, a magyarországi kormány képviselője, Szabó Vilmos államtitkár reményeink szerint személyesen veszi át a gyermekek kívánságait.
– Az eddigiekhez képest bővült-e a résztvevők köre?
– Igen, Angliából két csoport is jön, Finnországból is várunk érdeklődőket. Magyarországról többek között ismét jön Szentgyörgy testvérvárosának, Ferencvárosnak egy gyermekcsoportja, s jön Kispest ifjúsági önkormányzata is. Az idei támogatók között szerepel többek között Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ioan Leon Narosi tanügyminisztériumi vezérigazgató, Kovács László külügyminiszter, Strachinaru Petre, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója.
– Van-e esélye annak, hogy a mozgalom romániai jelenléte országos szintűvé váljon?
– Ez csakis a romániai szándékokon, aktivitáson múlik. A szentgyörgyi példa követhetővé válhatna, de kell hozzá olyan megyei önkormányzati, parlamenti szándék, hogy fölkarolják a gyermekszervezetek fejlesztésének ügyét. Az első fesztiválra 2002-ben Adrian Severin exkülügyminiszter, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének akkori elnöke többek között a következőket írta: „Nagyra értékelem azt a kezdeményezést, amelyet a Magyarországi Gyermekbarátok tettek a romániai I. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál megrendezésével. Meg vagyok róla győződve, hogy az ilyen események jó lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük országaink gyermekeinek szükségleteit, s azokra pozitívan reagálhassunk. Boldog vagyok, hogy a rendezvénynek erkölcsi támogatója lehetek." Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye sürgeti a gyermekek körében létrehozandó kortársszervezetek megalakítását, ugyanis azok a nevelés semmivel nem pótolható színterei. A kortárs kapcsolatok döntően, egész életre szólóan hatnak a gyermekeink személyisége alakulásában. Nem mindegy, hogy a jövő felnőttei céltalanul, marginalizálódva, bandákban töltik-e el gyermekkorukat, vagy értelmes célokat követve, igényes gyermekszervezetekben készülnek egy boldog felnőttkorra.
lap tetejére
A gyerekekben is erősíteni kell a béke gondolatát
2004. október 18.
Forrás: Magyar Rádió Online
- Minden évben egy-egy sajátos témát választunk, ebben az évben az európai uniós gondolatot fogalmaztuk meg, hogy hogyan tudnak a gyerekek olyan környezetben élni, ahol már nem tapasztalják meg azt a kirekesztést, amit sajnos itt Székelyföldön, de akár Budapesten is a gyerekek átélnek – mondta a mozgalom elnöke, Hanti Vilmos.
- Szokták azt mondani, hogy az úgynevezett antiprogramok szerencsétlenek, hiszen a társadalmi lét sokkal bonyolultabb. Érték-e egyáltalán a gyerekek azt, hogy mit jelent az, hogy kirekesztés?
- Az élet abból áll, hogy minden nap megszűnik valami és kezdődik egy új, tehát valamit tagadunk és utána szeretnénk valami minőségi jobbat elérni. De a gyerekeknél eljutottunk oda is, hogy ha ilyet tapasztalnak, akkor fölhívják a környezetük figyelmét, és a végén egy olyan petíciót is átadtunk a résztvevő országok vezetőinek, hogy szívleljék meg a gyerekek gondolatait.
- Székelyföldön, ahol abszolút magyar többség van, mennyire sikeres egy ilyen típusú program?
- A mindennapos életben a gyerekek is egyébként találhatnak ilyet, mert a kirekesztésnek nagyon széles spektruma van, a bőrszín, a származás és egyéb vonatkozásban is. Mivel négy országból jöttek a gyerekek, négy nyelven mondtuk el a programokat, az újságunk is négy nyelven íródott, tehát tudatosítottuk, hogy ahhoz, hogy a gyerek teljes módon be tudjon kapcsolódni a társadalomba, fontos, hogy ismerje azt, és tudjon kommunikálni, tehát a saját anyanyelve, saját nyelvtudása is tudjon érvényesülni. A tábor végére sikerült azt elérni, hogy a látszólagos, vélt vagy valós ellentétek csökkenjenek. Az volt a nagy tanulság, hogy nem ellenségeskedni kell, hanem az emberiség nagy kérdéseire helyezzék majd felnőtt életükben a hangsúlyt.
- Önök Kárpátalján is hasonló mozgalmat kívánnak szervezni, illetve szerveznek, hogyha jól tudom, akkor a napokban készítik elő a kárpátaljai táborozásukat.
- Igen, már sok-sok évvel ezelőtt Bátyuban megalakult az ottani gyerekbarát szervezet, és három év után a negyedik gyerekbarát fesztivált Ungváron szeretnénk megtartani a jövő nyáron. Bízom abban, hogy egy ilyen nemzetközi tábor presztízse, tevékenysége a helyi életet is egy kicsit felpezsdíti.
- A kárpátaljai konferenciát vagy tábort jelszónak a jegyében fogják szervezni?
- Hatvan éve békében él Európa, és a béke gondolatát próbáljuk a gyerekeknél erősíteni, hogy a külső béke, ami megvan szerencsére Európában, egy belső békével, egy belső harmóniával találkozzék. A gyerekeket egy ilyen irányú tevékenységbe is be kívánjuk vonni – tette hozzá Hanti Vilmos.
lap tetejére
Pax Gyermekbarát Üdülő létesül Algyógyon
Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát!
2005. március 22.
Forrás: Romániai Magyar Szó
Az év többi részében erdei iskolák, közös erdélyi kirándulások, képzések szervezését tervezik magyarországi és romániai gyerekek számára azzal a céllal, hogy Európa felnövekvő ifjú polgárai barátságokat köthessenek, tanulják az együttműködést és elutasítsanak mindenféle kirekesztést. A nyaraltatás finanszírozására, az üdülő fenntartására a tervek szerint szerény díjazás ellenében fogadnák – júliust és augusztust leszámítva – a gyermekcsoportokat, iskolai osztályokat stb. Emellett az üdülő jó lehetőséget biztosítana fiatalok, felnőttek részére kisebb konferenciák, képzések rendezésére is.
Az első fürdőt Algyógyon a rómaiak építették 2000 éve, a dombok karéjában több forrás és egy kis vízesés is található. A megvásárolt telek 500 m-re van attól a strandtól, amelynek három medencéje közül az egyik langyos vizű gyógymedence. A környék kiválóan alkalmas hegyi túrákra, illetve egynapos kirándulások keretében bejárhatók a környék városai: Déva, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Kolozsvár, Nagyszeben.
A Dévától 50 km-re lévő fürdőhelyen 1629-ben Erdély fejedelme is megmártózott, s itt született a szabadságharc egyik nagy támogatója, gróf Kún Kocsárd földbirtokos művelődéspolitikus, 1848-tól országgyűlési képviselő, 1867-től Hunyad vármegye főispánja, 1885-ben az EMKE egyik alapítója, 1888-ban teljes vagyonából Algyógyon olyan minta földműves iskolát hozott létre, amely jól felkészült gazdák nevelésével a falvaknak nyújtott segítséget a belterjes mintagazdaságok létrehozásához. Algyógy szülötte Erdélyi Mór szociáldemokrata politikus is, aki a szövetkezeti mozgalom megalapítója, eredetileg nyomdász, a Károlyi kormány államtitkára.
A településen napjainkban elenyésző a magyar ajkú lakosok száma. A Gyermekbarátok Mozgalma viszont kiváló kapcsolatot alakított ki a helyi román lakossággal. Többször meghívtak algyógyi román gyerekeket magyarországi táboraikba. Sőt, az elmúlt nyáron a Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál Sepsiszentgyörgyről Budapestre tartó két busznyi gyerekserege részt vett az újraválasztott román polgármester fiának az esküvőjén.
Az 50 millió forintos algyógyi beruházás egy részét szeretnék adományokból, támogatásokból összegyűjteni. Ez mintegy 24 millió forintot tenne ki. A legkisebb összegű támogatást is megbecsülik, megköszönik. A Gyermekbarát Mozgalom hagyományaihoz híven a projekt támogatóit nyilvántartja, és kívánságra nevüket az ingatlanban megörökíti. A munkálatokat helyi munkaerő bevonásával szeretnénk megoldani, amivel egyrészt a kezdeményezés helyi elfogadottságát kívánják erősíteni, másrészt pedig a költségeket csökkenteni.
Az üdülő létrehozásához a Gyermekbarátok Mozgalma 6 millió forinttal és a szervezőmunkával járul hozzá, illetve felajánlotta árverésre a tulajdonában lévő Brenner György grafikát. Az Éhező Gyermekekért Alapítvány 1,8 millió Ft-t ajánlott fel, a József Attila Alapítvány félmillió Ft-t, Kiss Péter kancelláriaminiszter a Magyar Kormány nevében 2 millió Ft-t, Hiller István a NKÖM nevében 2 millió Ft-t. Az elsők között nyújtott magántámogatást Agárdi Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár, Andai Ferenc Radnóti-díjas történész (Kanada), Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnöke, a közösségi terembe képet ajánlott fel Székely Imre festőművész (Kanada), Derzsi József civil szervezeti vezető (Nagyszeben) önkéntes szervezői munkát, Lupu Mitica és családja (Algyógy) önkéntes szervezői, illetve építkezésirányító munkát, Halász Attila építész (Budapest) önkéntes tanácsadói munkát. Médiatámogatóként közreműködik a Népszabadság és a Romániai Magyar Szó.
A projekt megvalósításának anyagi támogatására a közhasznú Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma meghirdette a FOGADD ÖRÖKBE EGY SZEGÉNY GYEREK ÁGYÁT! akciót is. Egy ágy örökbefogadására 1000 euró támogatás felajánlását várják cégektől, civil közösségektől, magánszemélyektől, akár egyénileg, akár többen összefogva. Az adományozó – közös felajánlás esetében az adományozók – nevét egy-egy ágyon megörökítik, a támogatásról adóigazolást is adnak.
A felajánlott Brenner grafika árverésére a Népszabadság vállalkozott médiatámogatónak. Brenner György, a Népszabadság egykori kiváló grafikusművésze röviddel a halála előtt, 1992-ben készítette a fekete-fehér, Gyermekbarátok című grafikát a Gyermekbarát Mozgalom számára. A grafika eszmei kikiáltási ára 1 millió forint. A jótékonysági árverés a gyermeknapig, 2005. május 29-én 24 óráig tart. Az ajánlatokat e-mailen: , illetve faxon: 0036-1-2823852 várják. További információkat Hanti Vilmos elnöktől lehet kérni: 0036-20-9226664. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma honlapjának címe: www.gyermekbarat.hu.
Brenner György árverésre bocsátott Gyermekbarát című grafikája
lap tetejére
Szocdem hagyományt őriz az erdélyi üdülőépítés
2005. április 8.
Forrás: Népszabadság Alternatív
Az üdülőben a nyári hónapok alatt 7 napos turnusokban kizárólag szegény gyerekeket fognak ingyen nyaraltatni, más évszakokban pedig erdei iskolákat, közös erdélyi kirándulásokat, képzéseket szerveznek magyarországi és romániai magyar gyerekek számára, "hogy Európa felnövekvő ifjú polgárai barátságokat köthessenek, tanulják az együttműködést, s elutasítsanak mindenféle kirekesztést" - olvasható a mozgalom honlapján.
A beruházás teljes értékét 50 millió forintra becslik. A szervezet már megvásárolta a kiszemelt telket, jelenleg folyik a tervezés, az építkezéshez szükséges összeg előteremtésére pedig gyűjtést hirdettek. Támogatásáról biztosította a Gyermekbarátok akcióját Hiller István, az MSZP elnöke, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Bársony András külügyi államtitkár. Az elsők között nyújtott magántámogatást Agárdi Péter egyetemi tanár, Andai Ferenc Radnóti-díjas történész (Kanada), Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnöke. A közösségi terembe képet ajánlott föl Székely Imre festőművész Kanadából. Médiatámogatóként közreműködik a Népszabadság Rt.
Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát!
Az építkezés anyagi támogatására a közhasznú Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma meghirdeti a Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát! akciót. Egyénektől, civil közösségektől, cégektől várják a felajánlásokat, mindazoktól, akik akár egymagukban, akár másokkal összefogva 1000 euro értékben "örökbe fogadnák" egy gyermek férőhelyét a majdani üdülőben. A mozgalom az adományozó nevét egy-egy ágyon megörökíti, a támogatásról mint közhasznú szervezet adóigazolást ad.
A kezdeményezés egy régi munkásmozgalmi hagyomány felevenítése. Napjaink egyre népszerűbb „Fogadj örökbe…” akciói olyan tradíció nyomdokain haladnak, mint az 1934-ben indult sikeres gyűjtés. Akkor a Gyermekbarátok tagdíjaiból, adományaiból létrehozott árpádföldi gyermeküdülő ágyait lehetett „örökbefogadni.” Így vásárolt jelképesen az üdülőben ágyat a Ganz-hajógyári munkások csoportja, a Népszava meggyilkolt szerkesztőjének özvegye, Somogyi Béláné, vagy Kéthly Anna nevére az Országos Nőszervező Bizottság. Az adományozó nevét az ágyakon egy kis tábla örökítette meg.
A Gyermekbarát Egyesület nem sokáig nyaraltathatott szegény gyerekeket, működését 1944-ben a nyilas belügyminiszter betiltotta, majd a háború utáni rövid újjászervezés után az üdülő államosítása lehetetlenítette el a munkát. Az egykori támogatók adományai elvesztek a történelem sodrában, a mozgalmat a rendszerváltás után sem kárpótolták, de a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma őrizni kívánja a hagyományt.
Jótékonysági árverés
Hanti Vilmos, a Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke bejelentette: az építkezés költségeinek egy részét árveréssel kívánják fedezni. Árverésre ajánlják azt az A3-as méretű fekete-fehér grafikát, amelyet Brenner György, a Népszabadság egykori kiváló grafikusművésze röviddel halála előtt, az egyesület újjászervezésekor, 1992-ben adományozott a Gyermekbarátok Mozgalmának.A grafika kikiáltási ára 1 millió Ft. A jótékonysági árverés a gyermeknapig, 2005. május 29-én 24 óráig tart. Az ajánlattevőket arra kérik, hogy vegyék fel a kapcsolatot az egyesülettel az címen, vagy faxon: (1) 282-3852. A jelentkezőnek elküldik azt az egyszerű formanyomtatványt, amelyen megtehetik ajánlatukat.
A NOL szerkesztői kérik olvasóinkat, fórumozóinkat, bloggereinket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A NOL folyamatosan követi a fejleményeket, tudósít a gyűjtésről és az építkezésről. A NOL-fórumon topikot indítottunk a témában (http://www.nol.hu/forum/topic/75192/), ahol hozzászólhatnak, illetve felvehetik a kapcsolatot a kezdeményezőkkel.
A Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom számlaszáma:
MGYM, 11670009-07753900-70000002
lap tetejére
Aláírást gyűjt a gyermekbarát mozgalom
2005. április 10.
Forrás: MTI
"Általában megfeledkezünk a gyerekekről. Tizenöt év tapasztalata az, hogy a választások előtt még inkább, de egyébként nem foglalkozunk a gyerekekkel kellőképpen" - fogalmazott Hanti Vilmos a kezdeményezés hátteréről szólva.
A Gyermekeink jövőjéért alcímű aláírásgyűjtő ív a célkitűzések között jelöli meg azt, hogy erősödjék Magyarországon a hatalom társadalmasítása, civil kontrollja, ne hagyják magukra a versenyben lemaradókat és ne legyen semmifajta diszkrimináció. Az aláírásgyűjtés indítását a szervezők József Attila századik születésnapjához, április 11-hez igazították. Az akció a főváros XXIII. kerületében kezdődik és a tervek szerint május elsejétől országossá bővül.
lap tetejére
Tüntetés a megszúrt roma fiúért, a rasszizmus ellen
2005. május 15.
Forrás: HVG
"Fasiszták leszúrtak egy 15 éves fiút" - kezdte beszédét Tamás Gáspár Miklós filozófus azon a vasárnapi tüntetésen, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége kezdeményezett, miután egy hete egy katonai ruhába öltözött hatfős társaság egyik, karddal felfegyverzett tagja átdöfte az őt méregető roma fiút. A rasszizmust elítélő megmozduláson Tamás Gáspár Miklós elmondta: nem most kellene az utcára vonulni, hanem tizenöt éve ezt kéne tenni, amíg látszik, hogy a politikai elit fehér férfiak közösségeként képzeli el ezt az országot. A filozófus elmondta, bár ő kiváltságos fehér férfinak született, az előjogokból nem kér. "Vagy egyenlők vagyunk, vagy nem vagyunk emberek" - fejezte be beszédét. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is felszólalt a demonstráción. Kolompár szerint a bűncselekmény egyértelműen rasszista indíttatású volt, ez pedig ellentmond a rendőrség verziójának, amely szerint ez nem bizonyított.
A tüntetésen a támadást elszenvedett fiú szülei is a mikrofonhoz léptek, s mindenkinek megköszönték, aki eljött a rendezvényre. A édesanya kiemelte: fiának a tétlenül szemlélődő utasok és járókelők közül egyedül egy 13 éves gyerek nyújtott segítséget a támadást követően. A rendezvényen Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor levelét is felolvasták, melyben arról beszélt: Budapest ne váljon a "hosszú kések városává".
A demonstrálók a beszédek elhangzását követően átvonultak a 21-es busz végállomásához, majd a Szent János kórházhoz, ahol a fiatalembert ápolják.
A demonstráció több résztvevőjének elmondása szerint egy férfi "cigányokat bántani tilos" táblával a kezében provokálta a tüntetőket, amelynek következtében kisebb dulakodás alakult ki. A rendőrség közölte: őrizetbe vettek egy 28 éves férfit rendzavarás miatt.
A demonstrációt megelőzően az azt szervező MEASZ elnöke, Hanti Vilmos arra emlékeztetett, hogy "senki nem próbált az áldozat védelmére kelni, majd a sebesültön segíteni. A társadalom közönye a rasszista csoportok legjobb szövetségese". A kezdeményezéshez tucatnyinál több szervezet csatlakozott, köztük a Roma Polgárjogi Alapítvány, amelynek vezetője, Horváth Aladár azt hangsúlyozta, hogy "nemcsak a rasszista erőszak (...) elfogadhatatlan, hanem általában az erőszak maga. Nem szabad hagynunk, hogy a hétköznapok része legyen a félelem."
A tiltakozó akcióhoz a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete, az MSZP Országos Emberjogi és Gyermek Tagozata, az SZDSZ - Új Generáció, az Országos Cigány Önkormányzat, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége, a Haver Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Bnai B´aith Budapest Páholy, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a MSZP budapesti társadalompolitikai tagozata, valamint országos roma tagozata, a Raoul Wallenberg Egyesület csatlakozott. A kormány és tárcája nevében Teleki László, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára mondott beszédet.
Múlt vasárnap a 21-es buszon, a Moszkva tér közelében lévő megállóban, egy hatfős társaság egyik tagja karddal átszúrt egy 15 éves roma fiút, mert az megnézte őt és szokatlanul öltözött társait. A támadó társaival együtt gyalog elmenekült. A budapesti rendőr-főkapitány félmillió forintot ajánlott fel annak, aki értékelhető információt tud adni a támadókról, de a rendőrség szombatig semmi érdemi eredményre nem jutott a nyomozásban.Az életveszélyes sérüléseket szenvedett fiút a támadás helyszínéhez közeli Szent János Kórházban ápolják, ahol az orvosok nem kívánnak tájékoztatást adni a beteg állapotáról.
Az ünnepi megnyitónak az Ungvári Bábszínház adott otthont vasárnap este. Hanti Vilmos köszöntőjének fő gondolata az volt, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy lehet egymással békességben élni. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke, a fesztiválbizottság tagja hangsúlyosan szólt arról, hogy a szervezők fontosnak tartották a kultúrák érintkezését és bemutatását, a toleranciát, a kisebbségek tiszteletben tartását. Ez nem egyfajta „magyarkodó” fesztivál, hanem egy olyan rendezvény, ahol magyarok, románok és ukránok vannak jelen, akik megtanulhatják, hogyan lehet tisztelni, elfogadni a másikat, tiszteletben tartani a kisebbségek jogait.
A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Televízió közös konferenciát rendezett a gyermekbarát televíziózásért. A szakemberek, a társadalmi szervezetek és a televízió alkotói megvitatták, hogyan lehet és kell agresszió nélkül televíziós műsorokat készíteni. A szakmai napot Rudi Zoltán, az MTV elnöke nyitotta meg. „Gyermekeink fejlődésében, értelmük nyiladozásában nemcsak a szülőknek, hanem nekünk, műsorkészítőknek is fontos szerepünk van. Olyan értékeket kell közvetítenünk, amelyek segítik fejlődésüket, s amelyeket a későbbiekben hasznosíthatnak csemetéink” – hangsúlyozta.