1 Szegedi Püspöki Levéltár - a továbbiakban: SzPLevt. - ennek VII. fondja a Temesvárról 1918 előttről átmenekített, kizárólag csonkamagyar részi parókiák hajdan odaküldött iratanyaga. Ebben Kübek a XV., Medgyes a XXII. állagszámon lévő ladulákban található, míg Mezőkovácsházát én rendeztem és számoztam a XXV., Battonyát a III. szám alá. Vissza
2 Péter Katalin: Magyar romlásnak századában. Bp. 1979. 26. old. Vissza
3 Az egyháztörténelmek közül leginkább a Bihlmeyer-Tüchle féle, a missziológiai könyvek közül pedig Mulders, Wolkenberg és Schmidlin művei alapján készült Waigand-féle (1954-56 között kiadott) missziológiai jegyzetet vettem figyelembe. Vissza
4 Magyarul: az elsők a halált találták, a második nemzedék a szükség nélkülözését, és csak a harmadik a kenyeret. - Lejegyeztem az almáskamarási sváb faluban 50 évet eltöltött Leitmeter József plébános után, 1971. Vissza
5 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a 16-17. századból. Bp. 1961. Vissza
6 Ecsedi István: Népies halászat a tiszántúli kisvizeken. Debrecen, 1934. - 1994-től állandó kiállítás nyílt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a halászat-foglalkozásról. Vissza
7 A Lotze-szóról, s az ebből lekopott, e nyomán kialakult vezetéknévről - érthetően - sok adalékot gyűjtöttem. - Szakcikkek: Juhász Antal: A deszki hajóvontatók. In: Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1964. - Takáts Sándor cikkeiből: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900 és 1903-as évfolyamokban. Vissza
8 Takáts: Műv. tanulm., i.m. 24. s köv. old. Vissza
9 Bálint Sándor: Szeged reneszánsz-kori műveltsége. Bp. 1975. Némileg Takáts is foglalkozik a témával: i.m. 87-95. old. Vissza
10 Takáts i.m. Vissza
11 Igaz-Kresz Mária: Népi cserépedények szakterminológiája. In: Néprajzi Értesítő, 1965. - Papp László: Ásatások elpusztult Kecskemét-vidéki falvak helyén, uo. 1931. - Holl Imre: Középkori kályhacsempék. In: Budapest Régiségei, 1958. - Domanovszky Sándor: Magyar népi kerámia. Bp. 1968. Vissza
12 Lotz Antal: Kiadatlan oklevelek Mednyánszkyháza - Kövegy múltjából. In: Szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1988/1. Vissza
13 Szerző feljegyzése a kiskunfélegyházi Kiskun-Múzeumban felállított szélmalom-kiállítás részlegében. Vissza
14 Győrffy István: Magyar falu, magyar ház. Bp., 1943. Vissza
15 Az Eperjessy Kálmán - Árva ? szerkesztette Csanádvármegyei Könyvtár (Makó) több füzete is foglalkozott a hagyma históriájával. Pl. a 3. számú: Márton György: Az apróhagyma osztályozása és szárítása Makón., a 13. számú: Uö: A makói hagyma termesztése., 26. sz.: Erdei Ferenc: A makói parasztság társadalomrajza., 6. sz.: Eperjessy Kálmán: Szirbik Miklós prédikátor leírása Makóról 1835-36-ban. stb. Vissza
16 Kresz Mária rendezésében nyílott suba-bekecs kiállítás, ennek magyarázó jegyzeteiben történt 1979-ben fenti megállapításaim zöme is. (Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum - ködmön osztály.) Vissza
17 Győrffy István: A kuntanya. In: Néprajzi Értesítő, 1910. - Tálasi István: A kiskunság népi állattartása. Bp. 1936. - Ecsedi István: A debreceni népi építkezés. In: Néprajzi Értesítő, 1912. - Csanád-palotai plébániai protokollum szerint Majos Ev. János prédikálta ki az istállót, 1860-75 között. Vissza
18 Bátky Zsigmond: Parasztházak építőanyag szerinti elterjedése hazánkban. "Föld és ember" 1921. - Major Jenő, Tóth Kálmán - Farkas Tibor cikkei a Magyar Építészetben, 1954. Vissza
19 Csilléry Klára: A magyar nép bútorai. Bp. 1972. Vissza
20 E sorok írója a templomok történetéről részletes kéziratot nyújtott be a Szeged-Csanádi Püspökségnek, 1986. évben. Ez a Szentkláray Jenőtől 1898. évben megkezdett Csanád egyházmegyei plébániák története folytatása lett volna. Más formában talán remélhető a kiadás, a Csanádi püspökök történetében, főleg a 18. század nagy építői: Falckenstein, Stanislavich, Engl püspökök korszakánál. Ezek már jelenleg sajtó alatt állnak. Vissza
21 A Szigeti Kiliántól megkezdett és 6 kötetet elért magyar orgona-történeti sorozat 6. tagja beszél a Tiszántúl és a Bánát orgonáiról. 1973-1980. Vissza
22 Juhász Kálmán: A licenciátusi intézmény Magyarországon. Bp., 1922. 79-81. old. Vissza
23 A Borovszky Samu-féle sorozat "Magyarország vármegyéi és városai" Temes megyénél, a 129-150. oldalakon, míg Torontálnál a 141-168. oldalakon hoz erre adalékokat. Vissza
24 Adat a távolságra: Csanádapácáról Elekre mentek esküdni, 1822-től 1959-ig, a távolság légvonalban 29 km. De kb. ennyi volt az út Mezőkovácsházáról Battonyáig is. - Ld. Weichart G.: Keresztelő, házasság és temetés Magyarországon, 1600-1630. Bp. 1911. - Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp. 1925. - Bálint Sándor: Alföldi Tud. Int. 1944-45. Vissza
25 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a 16. és 17. században. Pest, 1879. - Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp., 1973. - Az 1979-ben kiadott Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötete az 502. oldalon 48 szakkifejezést, mint címszót ír le. - Helyileg: a mindig utazó Balaton János csanádapácai, a Tátrában gyógykezelt Oltványi Pál földeáki, a sok irodalmi művet fordító Szekrényi Lajos magyarbánhegyesi plébánosok időszakában gyakoriak voltak a papnélküli temetések (1870-90.) Vissza
26 Az ínségekről a földeáki, az apátfalvi, az eleki Historia Domusokban lehet olvasni, és néhány adat föltalálható a SzPLevt-ban is. - Szakíró: Rapaics Raymund: A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Bp., 1934. - Érkövy Adolf: Az 1863. aszályosság története az Alföldön. Pest, 1863. - Győrffy Lajos: A nagy ínség. Turkeve, 1932. - Gunda Béla: Ethnographica Carpatica. Bp., 1966. Vissza
27 Az 1913-as Csanádi sematizmus 21 templomot és 5 kápolnát sorol fel Nepomukiról. Vissza
28 Vö. Kiss M. Hortenzia: Tűzpróbára tétetett. 1985. (Kiszombori búcsúsokról.) Vissza
29 Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Bp. 1943. Néprajzi Lexikon, 3. 376. Vissza
30 E szokás legtovább Apátfalván élt. Vissza
31 Erdei Ferenc: Futóhomok c. leírása részletezte még az 1930-as években. Vissza
32 Tóth Ferenc több műve a Makói Múzeumi Füzetek sorozatban. Vissza