* A szerző a firenzei egyetem kutatója. Önálló műve: La Santa Sede e i cattolici dell'Europa Erientale agli arbori della guerra fredda a METEM és az Editrice Pontificia Universitá Gregoriana közös kiadásában jelent meg 1997-ben (Róma-Budapest). Az itt közölt részlet a magyar vonatkozású fejezetet tartalmazza. Vissza
1 I. BORBÉLY, Rotta Angelo és a magyarországi nunciusok, in "Magyar papi egység", Klagenfurt, 1965, pp. 37-38. Vissza
2 B. ARCIDIACONO, op. cit. pp. 300-02. Vissza
3 A fegyverszünetről folytatott tárgyalásokat, a három szövetséges hatalom irányításával, 1944. december 27-én folytatták Moszkvában. Vissza
4 I. BORBÉLY, op. cit. p. 31. Vissza
5 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 302. Vissza
6 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 341. Vissza
7 A Kalotok fiatal parasztok, majd később keresztény indíttatású és társadalmi elkötelezettségben próbált értelmiségiek által alkotott mozgalom volt. Ez a mozgalom nemcsak agrárkérdésekkel foglalkozott, de a nevelés területén is (iskolák, stb.) nagy igyekezetet fejtett ki. V.: Z. NYISZTOR, A politikai katolicizmus Magyarországon, in "Katolikus Szemle", Roma, 1977, p. 371. Vissza
8 I. BORBÉLY, op. cit. p. 33. Vissza
9 Angelo Rotta helyeselte a magyar Katolikus Akció és különösen alapítója, Mihalovics Zsigmond tevékenységét és programját mindenekelőtt azon - az állammal szemben támadt - nehézségeket szem előtt tartva, amelyeket az alapítónak kellett leküzdenie a mozgalom szervezésekor. V.ö.: I. BORBÉLY, op. cit. p. 33. Vissza
10 J. KÖZI HORVÁTH, A magyar politikai katolicizmus kommunista megvilágításban, in "Katolikus Szemle", Roma, 1978, p. 326. Vissza
11 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 302. Vissza
12 A. Rottának döntő szerepe volt a "lehetséges" püspökök fellelésében. Egész magyarországi tevékenysége idején valamennyi püspöki kinevezés Rotta útmutatásai alapján történt. Az esetleges új püspökök kiválasztásakor Rotta nemcsak papi képességüket tartotta szem előtt, hanem főleg a Pápához való hűségüket, amelyet természetesen úgy értelmezett, mint olyan szándékot, amely garantálni tudja az Egyháznak az állami hatalomtól való függetlenségét. V.ö.: I. BORBÉLY, op. cit. p. 35. Vissza
13 I. BORBÉLY, op. cit. p. 38. Vissza
14 "L'Osservatore Romano" 1945. okt. 15-16. sz. 1. Vissza
15 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 324. Vissza
16 Actes et documents..., vol. 11, 1981, doc. num. 504, p. 693. Vissza
17 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 346. Vissza
18 Alvary D. F. Gascoigne az Ellenőrző Bizottság brit tagja. V.ö. B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 306. Vissza
19 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 346. Vissza
20 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 351. Vissza
21 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 49. Vissza
22 Emlékeztetni kell arra, hogy a magyar püspöki kar 1935. október 2-án hivatalosan is kifejtette véleményét az agrárreform mellett, amely az egyházi javak részbeni csökkentésével járt volna. Ezt az álláspontot olyan püspökök is támogatták mint Apor és Mindszenty, akik együttműködtek és a javaslat megvalósítását célzó minden kezdeményezést követtek. V.ö. J. KÖZI HORVÁTH, op. cit. p. 326. Vissza
23 Actes et documents..., vol. 11, 1981, doc. num. 504, p. 693. Vissza
24 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 346. Vissza
25 Alvary D. F. Gascoigne az Ellenőrző Bizottság brit tagja. V.ö. B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 306. Vissza
26 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 346. Vissza
27 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 351. Vissza
28 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 49. Vissza
29 Emlékeztetni kell arra, hogy a magyar püspöki kar 1935. október 2-án hivatalosan is kifejtette véleményét az agrárreform mellett, amely az egyházi javak részbeni csökkentésével járt volna. Ezt az álláspontot olyan püspökök is támogatták mint Apor és Mindszenty, akik együttműködtek és a javaslat megvalósítását célzó minden kezdeményezést követtek. V.ö. J. KÖZI HORVÁTH, op. cit. p. 326. Vissza
30 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 35. és 36. Vissza
31 Acta Apostolicae Sedis, Roma, Tipografia Poliglotta Vaticana, 1945. év, p. 180. Vissza
32 Serédi György Jusztinián teológiai és kánonjogi honoris causa diplomát szerzett a budapesti Pázmány Péter Egyetemen és polgárjogot végzett az Oxfordi egyetemen. V.ö.: Enciclopedia Cattolica, vol. 11, pp. 382-83, Biblioteca Apostolica Vaticana, Firenze, Sansoni, 1953. Vissza
33 Nem szabad elfelejteni, hogy a háború kitörése előtt néhány hónappal a magyar Katolikus akció határozottan elkötelezte magát a nemzetiszocialista befolyás megállítása mellett, olyan elkötelezettségről volt szó, amelyet Serédi is felvállalt. V.ö. még: J. KÖZI HORVÁTH, op. cit. p. 325. Vissza
34 Apor 1945. árrilis 1-én halt meg V.ö.: Acta Apostolicae Sedis, op. cit. p. 200. Vissza
35 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 36. Vissza
36 Úgy tűnik, hogy Rotta bizalmasan elmondta Apornak, rajta van az esztergomi hivatal várományosainak listáján. V.ö.: I. BORBÉLY, op. cit. pp. 38-39. Vissza
37 I. BORBÉLY, op. cit. p. 39. Vissza
40 I. BORBÉLY, op. cit. p. 39. Vissza
42 J. KÖZI HORVÁTH, op. cit. p. 326. Vissza
43 Rotta a nyilaskeresztes kormány alatt sokáig tiltakozott a zsidóüldözések ellen. Támogatta mindazokat a papokat, akik rendházaikban zsidókat rejtegettek és rendkívül veszélyes helyzetbe hozta magát a nyilaskeresztes mozgalom képviselői előtt. V.ö.: I BORBéLY, op. cit. p. 37. és 38. Vissza
44 E. DI NOLFO, op. cit. doc. num. 236, p.449. Vissza
45 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 43. Vissza
46 B. ARCIDIACONO, op. cit. pp. 351-52. Vissza
47 Az 1945 április 23-án a britek által továbbított hírekre, amelyek a lengyel egyházi hatóságok és a szovjet-kommunista erők közötti pozitív légkörre vonatkoztak, Mons. Tardini az alábbi választ adta: "Osborn (aki az információkat szolgáltatta) tudomására hoztam, hogy a püspöki székhelyekről a Szentszékre érkező hírek minden csak nem megnyugtatóak." V.ö. Actes et documents.... vol 3, II., 1967, doc. num. 598, pp. 901-02. Vissza
48 B. ARCIDIACONO, op. cit. pp. 330-31. Vissza
49 B. ARCIDIACONO, op. cit. pp. 359-60. Vissza
50 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 46. Vissza
51 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 48. Vissza
52 J. MINDSZENTY. op. cit. p. 49. Vissza
53 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 50. Vissza
54 J. KÖZI HORVÁTH, op. cit. p. 326. - Érdemes felfigyelni arra a logikai kapcsolatra, amely e vádak és az az epizód között van, amely az apostoli nuncius részéről Magyarország kényszerelhagyását jelentette. Mindkét esetben közismert Rákosi felelőssége. A nuncius kiutasítása, aki az elmúlt rendszerben a katolikus ellenzék szimboluma volt, az első lépést jelentette ahhoz - ahogyan már korábban is jeleztük -, hogy a magyar kléruson nácibarátság vádjával lehessen ütni. E két esemény minden valószínűség szerint annak a politikának két fázisát jelentette, amelyet Rákosi az egyház ellen szándékozott alkalmazni. Vissza
55 Z. NYISZTOR, op. cit. p. 370. Vissza
56 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 368. Vissza
57 Ezt az értékelést a Foreign Office tagjai fogalmazták meg. V.ö.: B. ARCIDIACONO. op. cit. p. 388. Vissza
58 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 49. A jezsuita J. Jánosi politikai terve így mondott cs_döt. (V.ö. p....., 19. jegyzet) Vissza
59 B. ARCIDIACONO, op. cit. p. 377. Vissza
60 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 68. Vissza
61 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 72. Vissza
62 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 72. - Mindszentynek ez a nyílt szembenállása ismert kellett hogy legyen a szovjetek számára, valószínűleg Rákosi közvetítésével. A "L'osservatore Romano" 1945. november 25. száma első oldalon hozta Ilja Eherenburg (a Pravda ideológusa) azon vádjait, amelyekkel a Vatikánt bűnösnek ítélte a magyar belpolitika befolyásolásában. Vissza
63 Mindszenty 1945. december 8-án érkezett Rómába. V.ö.: J. MINDSZENTY, op. cit. p. 74. Vissza
64 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 75. Vissza
65 J. MINDSZENTY, op. cit. p. 47. Vissza
66 Ez az 1946 februári, Mindszenty részvételével lezajlott Konzisztoriumon történik. Vissza