Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Az Európai Számvevőszék (Court of Auditors) 1971 óta a Közösségek pénzügyi revíziós feladatait ellátó, független testületként működik. A testületet egy 1975-ös szerződés - a költségvetési hatáskörökről szóló megállapodás - hozta létre. A testület felállítását követően szerepe fokozatosan nőtt. Ennek oka egyrészt a közösségi kiadások és bevételek növekedése, másrészt a közösségi gazdálkodás áttekinthetőségével szemben a tagállamok polgárai részéről támasztott növekvő igény.

A Számvevőszék 15 tagból álló testület, amelynek tagjaira a tagállamok tehetnek javaslatot (tagállamonként egy-egy fő). A javaslatokat a Tanács bírálja el, miután a Parlamenttel konzultált a jelöltek személyéről. A számvevőket hat évre nevezik ki, megbízatásuk megújítható. A testület Luxembourgban működik.

Az EUSZ kiszélesítette a Számvevőszék hatáskörét, és intézményi jogállást biztosított részére. Ez azt jelenti, hogy az Unió négy fő szerve mellé emelte ötödikként. Feladata a közösségi pénzügyek belső vizsgálata, főként annak ellenőrzése, hogy az Unió bevételeit és kiadásait a hatályos jogszabályokkal összhangban, a számviteli és költségvetési szabályoknak megfelelően működtetik-e. E körben joga van azt is megvizsgálni, hogy a források felhasználásával az Unió közelebb jutott-e ahhoz a célhoz, amelyet a pénz kiadásával elérni remélt.

A Számvevőszék feladata annak ellenőrzése is, hogy az Unió költségvetési alapelvei a Közösség minden szintjén érvényesüljenek. A költségvetési alapelvek:

- az egységesség elve alapján az Unió, illetve annak bármely szervezete valamennyi pénzügyi műveletét (bevételeket és kiadásokat) egy dokumentumba foglalja. Az egységes költségvetés - mint fentebb már láttuk - a Bizottság által az egyes intézményektől összegyűjtött és egy javaslatba összefoglalt bevételi és kiadási tervekből tevődik össze;

- a bruttó költségvetés elve azt jelenti, hogy nem lehet egyes tetszőleges bevételeket egyes tetszőleges kiadásokkal összekötni: a teljes bevételi oldalnak kell általános jelleggel fedeznie a teljes kiadási oldalt;

- az éves költségvetés elve azt jelenti, hogy az Unió költségvetése egyetlen, de teljes évre szól. Hosszú távú (éven túli) programfinanszírozás vagy bevételtervezéskor is, csak az adott évben felmerülő pénzmozgásokat veszik figyelembe a költségvetés elkészítésénél, a további évekre átnyúló tételeket kötelezettségvállalási előirányzatként kell feltüntetni;

- a részletesség elve alapján az adott előirányzatok nem csak időben, hanem tartalmilag is meghatározottakká válnak; részletesen meg kell határozni az adott kiadás célját, terjedelmét és tényleges tartalmát is;

- a költségvetés egyensúlyának elve azt jelenti, hogy az Európai Unió - összes tagállamától, sőt valószínűleg minden nemzeti költségvetéstől eltérően - sem hiányt, sem többletet nem irányozhat elő az adott költségvetési évben, így a költségvetés keretein kívül sem hitelek felvételére nem kerülhet sor a költségvetési hiány fedezésére, sem többletforrással nem gazdálkodhat;

- a gondos pénzgazdálkodás elve akkor került előtérbe, amikor az Európai Unió egyes intézményeinél felvetődött a korrupció gyanúja, illetve pazarlással, az Unió eszközeinek céltalan elfecsérelésével vádolták a közösségi szerveket. A gondos pénzgazdálkodás a ráfordítás és az eredmény közötti értékarány optimalizálását jelenti;

- a Közösség költségvetési számbavételi egysége eleinte az amerikai dollárral egyenértékű Európai Számbavételi Egység volt, majd ezt az ECU váltotta fel. 2000 óta euroban határozzák meg a közösségi kiadások és bevételek összegét, és ezzel a pénzegységgel számolnak el a nemzeti költségvetéseknek is. A közös elszámolási egység bevezetésére a tagállamok eltérő cserearányú valuta-, devizarendszere miatt volt szükség.

A Számvevőszék a fenti alapelvek érvényesülését hivatott vizsgálni. Különösen fontos szerepe van a részletesség elve alapján ellenőrizhető tételes kiadások helyességének, indokoltságának vizsgálatában és a költségvetéstől való esetleges eltérés okainak feltárásában. Ugyanilyen fontos szerep hárul az ellenőrző szervre a gondos pénzgazdálkodás elvének érvényre juttatásában is.

Annak ellenére, hogy az egyes programok végrehajtásának felügyelete az adott programot felügyelő közösségi intézmény feladata, így a pénzügyi lebonyolításért is ő felel, a Számvevőszék kontrollmechanizmusa mégis hozzásegíti az ilyen szerveket munkájuk hatékonyabb végzéséhez. Ha a Számvevőszék valamilyen szabálytalanságot, eltérést tapasztal, felhívja az érintett szerv figyelmét a hiányosságra, a kiküszöbölés lehetőségeire. Ezen túlmenően a Számvevőszék - tapasztalatai és gyakorlata révén - a folyamatokban azokat a hibákat is felismeri, amelyek a szakmai ismeretekkel esetleg nem rendelkező politikai vezetés figyelmét elkerüli, így elérheti, hogy a helytelen gyakorlat megszűnjön.

A számvizsgálat nem csak a tagállamokra terjedhet ki, hanem olyan, nem közösségi államokra is, amelyek a Közösségektől segélyt kaptak vagy más, pénzügyi teljesítéssel járó viszonyban állnak vele. Az Európai Fejlesztési Alapból támogatásban részesültek például az úgynevezett ACP államok (afrikai, karibi és csendes-óceáni országok), valamint a közép- és kelet-európai országok is. A számvevőszéki vizsgálat a támogatások tekintetében tehát kiterjedhet ezekre az államokra is. A Számvevőszék ellenőrzési tevékenységét helyszíni vizsgálatok segítségével végzi. Ennek során az ellenőrzött szervet felkéri a vizsgálat tárgyát képező dokumentációk, adatok és információk átadására. A Számvevőszék az Unió bármely, költségvetési forrás felett rendelkező szervét ellenőrizheti és e szervek mindegyike köteles a Számvevőszék részére az általa kért információkat és felvilágosításokat megadni, a szükséges iratokat átadni. A vizsgálat végén a Számvevőszék jelentést készít, amelyet átad a vizsgált szervezetnek. Ebben a jelentésben foglalja össze a vizsgálat során szerzett tapasztalatait, a felfedezett hiányosságokat, ezek elhárítására tett javaslatokat, illetve általános jelleggel véleményt alkot az adott szerv gazdálkodásáról. Az érintett a vizsgálati jelentésre észrevételeket tehet, magyarázatot adhat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban, illetve a már megtett intézkedésekről beszámolhat.

A testület könyvvizsgálati munkájának eredményét éves jelentésben foglalja össze, amelyet a Tanács javaslatára a Parlament fogad el. A jelentést rendszerint minden év novemberében terjesztik a Parlament elé. Az éves jelentés tartalmazza a vizsgált szervek észrevételeit is, illetve a Számvevőszék következő időszakra kidolgozott ajánlásait, javaslatait is. Az éves jelentést az Európai Közösségek Hivatalos Közlönyében (Official Journal of the European Communities) közzé kell tenni. A kötelező éves jelentésen (rendes jelentés) túl - indokolt esetben - a Számvevőszék külön jelentéseket és véleményeket is közzétehet, amelyekben egyedi, nagy jelentőségű problémákat vagy célorientált vizsgálatainak eredményeit foglalhatja össze.

A könyvvizsgálat (számvizsgálat) mellett tanácsadó funkciót is ellát a testület. Ennek keretében közreműködik a Közösségek költségvetési és pénzügyi jogalkotásának előkészítő munkálataiban. Kötelező véleményét kikérni a pénzügyi szabályozási területek közül a költségvetést, illetve az Unió saját bevételeit érintő jogforrások kibocsátása előtt, de bármilyen pénzügyi-számviteli kérdésben véleményt adhat más közösségi szervezetek ilyen irányú megkeresésére.

A Számvevőszék - a könyvvizsgálói záradékokhoz hasonlóan - az Unió éves zárszámadásának hitelességét és törvényességét, a pénzügyi-gazdasági folyamatok szabályszerűségét is tanúsítja a Parlament és a Tanács, így közvetve az Unió adófizető polgárai felé. A Számvevőszék függetlensége, vizsgálatainak átfogó és részletes lefolytatása, a rendelkezésére álló nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda, az ellenőrzések szükségszerűsége garanciális jellegű szabályokkal gazdagítják a közösségi joganyagot.

Hernádi Eleonóra [Változó Világ 51.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010