1998. július–augusztus

Kisebb útfelület — több dugó?

London Közlekedési Ügyosztálya (LTP) és a Brit Környezetvédelmi, Közlekedési és Területfejlesztési Minisztérium (DETR) megrendelésére az MVA és a TSU cégek jelentése ajánlásokat tesz a közlekedési hatóságok számára, hogy miként modellezzék a területi és az egyedi kapacitás csökkentési tervek hatását. Ez csak egy tanulmány azok közül, melyeket az MVA a kormány integrált közlekedési politikájának megvalósíthatóságával kapcsolatban készített. A tanulmány, melynek teljes címe „Hogyan hat az utak kapacitásának csökkentése a forgalomra?", azt találta, hogy az utak átbocsátóképességének csökkentésekor a forgalom alkalmazkodik, nem következik be a forgalmi káosz. A TSU részletesen áttekintette a tapasztalati úton szerzett bizonyítékokat, beleértve amikor az utak kapacitását buszsávok kialakítása, villamosépítése, balesetek vagy karbantartás miatt csökkentették. Az MVA ez alapján és a forgalmi igényeket szimuláló START és TRAM számítógépes modelljei alapján egy olyan modellezési keretet alakított ki, amely a közlekedésikapacitás-csökkentés hatását vizsgája az utazási szokások vetületében. Egy különbözõ szakértõkbõl álló kerekasztal megvitatta az elméleti alapokat és a kezdeti eredményeket, majd javaslatot tett a kapacitáscsökkentés hatásainak elemzésekor követendõ gyakorlati módszerre. Az utak kapacitásának csökkentésére több példát vizsgáltak: a busz- és villamossávok mellett vizsgálták a gyalogos átkelõhelyek és a forgalommentes területek kialakítását is. Az utóbbi években például London közlekedési vállalata aktívan szorgalmazta a buszsávok kialakítását járatainak felgyorsítására és a megbízhatóság növelésére. Ennek hatására alakult meg a kerületek közötti prioritást élvezõ buszútvonalak terve, és néhány buszútvonal beillesztése a sürgõs közlekedési tervek körébe. Az LTP által tanulmányozott radikálisabb intézkedések között szerepel a forgalom általános csökkentése is, és az új tanulmány segít majd meghatározni annak következményeit, ha a hivatalok az utak kapacitását részben átengedik a fenntartható közlekedési módok számára, mint amilyen a tömegközlekedés, gyalogos vagy kerékpáros közlekedés. A DETR hasonló módon szorgalmazza a tömegközlekedés javítását. Szerintük az eljutási idõk csökkentése mellett sürgetõ a gyalogosan és kerékpárral közlekedõk feltételeinek javítása és a légszennyezés csökkentése az érzékeny, máris túlterhelt területeken. Az MVA igazgatóhelyettese, Dr. Denvil Coombe szerint, aki az egész kutatási programért felelõs, a kapacitáscsökkentés kedvezõ hatásai mellett fontos figyelembe venni a hátrányokat is. Ilyen pl. azoknak az utaknak a további terhelése, ahová az elterelt forgalom egy része áttevõdik. Itt lassabb eljutásra lehet számítani (beleértve a buszokat is) és valamivel nagyobb környezeti terhelés valószínûsíthetõ. A jelentés szerint azonban a kedvezõtlen hatások kisebbek lesznek, mint azt a közlekedéstervezõk eddig gondolták, ám Dr. Coombe javasolja a hatóságoknak az elõnyök és hátrányok össztársadalmi egyenlegének minél pontosabb meghatározását. Dr. Gavin Strang közlekedési miniszter szerint a tanulmány megmutatja, hogy az utak kapacitásának csökkentése miatt kialakuló forgalmi dugók nem olyan mértékûek, mint azt eddig gondolták. Ez egy összetett kérdéskör, ahol sok különbözõ hatást kell egyidejûleg vizsgálni. Mindenesetre a tanulmány segít megérteni a folyamatokat, és az eredményeket be fogják illeszteni az integrált közlekedéspolitikába. „A következtetés nem az, hogy közlekedési gondjaink megoldhatók az utak bezárásával, ám ez a kutatás fontos elem országunk közlekedéspolitikájának kialakításában" — mondta Dr. Coombe. Forrás: http://www.mva-group.com/interest/pr1998/ihcr.htm