1998. január

További nemzetközi események

Az elmúlt hónapokban több konferencián, találkozón vettem részt. Talán nem túl olvasmányos a téma, de fontosnak érzem, hogy ha csak dióhéjban is, de tájékoztassuk a Lélegzet olvasóit ezekrõl az eseményekrõl.

Gazdaság és közlekedés

A lyoni konferenciát követõen rövid kitérõt tettem Párizsba. Itt elõbb találkoztam Jack Shorttal, az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (ECMT) fõtitkárhelyettesével, akivel a rövid kapcsolatfelvevõ találkozás alkalmával kitértünk a gazdasági fejlõdés és a közlekedés növekedésének kapcsolatára. Mint elmondta, a kelet-európai közlekedési miniszterek szinte egyhangúan azt a fenntartásukat hangoztatják, hogy megfelelõ közlekedési infrastruktúra nélkül nem valósulhatnak meg orsyágaikban a gazdasági fejlesztési elképzelések. Ezt a környezetvédõk nem így látják, és az ECMT szívesen adna hangot a környezetvédelmi aggályoknak. Ezért szívesen együttmûködne az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetséggel (T&E, melynek közép- és kelet-európai irodájának funkcióját a Magyar Közlekedési Klub látja el) egy olyan tanulmány elkészítésében, mely bebizonyítja, hogy a gazdaság fejlõdéséhez nem szükséges autópályák építése, hanem a meglévõ infrastruktúra fejlesztésével is megfelelõ eredmények érhetõk el.

Ezután megbeszélést folytattam a Vasúttársaságok Nemzetközi Szövetségének (UIC) környezetvédelmi munkatársával, melyen egyeztettük álláspontunkat a közlekedés külsõ költségeit illetõen. Érdekes volt a Dán Vasutak (DSB) kezdeményezésérõl hallani, ahol öko-menetrend bevezetését fontolgatják. Kísérleteikben ugyanis azt találták, hogy vonatok sebességének 180 km/óráról 150 km/órára való csökkentése csak minimálisan (6%-kal) növelte a menetidõt, ám ezzel 30%-os energiamegtakarítást értek el.

Hogyan tovább?

November elején Szlovéniában, a Bled-tónál tartott stratégiai tanácskozást sok európai környezetvédelmi szervezet, a Környezetvédelem Európáért (EfE — Environment for Europe) mozgalomban való további részvétellel kapcsolatban. Ez a mozgalom európai szintû miniszteriális folyamat a környezetvédelem elõremozdításának érdekében, mely folyamatban a civil szervezetek is megtisztelõ helyet kaptak. A mostani tanácskozás az 1998 májusára tervezett aarhusi (dániai) konferenciára — az információk áramlásának szabadságáról és a döntésekben való társadalmi részvételrõl — kiadni tervezett nyilatkozatok megvitatására, valamint a „hogyan tovább?" kérdés tisztázására szolgált. A környezetvédelmi civil szervezetek (ECO-k) elhatározták, hogy célszerû lenne az EfE mozgalmat valamilyen jogi-társasági keret közé terelni. (Számomra kicsit ijesztõ, hogy egyfolytában új szervezetek alakulnak, és a szegény környezetvédõ szervezetek széles körû tájékozottság nélkül, esetleg a véletlenen alapulva csatlakoznak egy-egy nagyobb koalícióhoz, majd újabb és újabb szövetségek próbálják õket szintén bevonni munkájukba. Én egységesebb környezetvédõ mozgalmat szeretnék látni Európában!)

Civil szervezetek az autózásról

1997. november 12_14. között tartotta Bécsben elsõ közös közlekedési-környezetvédelmi konferenciáját az ENSZ EGB (Európai Gazdasági Bizottság). Ennek alkalmával tartották meg a T&E szervezésében, november 10-én (szintén Bécsben) a civil szervezetek fórumát, ahol négy témakörben fogadtak el nyilatkozatot. Ezeknek elõadására volt lehetõség az ENSZ-konferencián is, ahol hangnemükkel és mondanivalójukkal hívták fel magukra a figyelmet a civil szervezetek. A Közép- és Kelet-Európával foglalkozó nyilatkozat lényege az volt, hogy a nagyszabású autópálya-építések elõtt (melyek részét képezik a Transz-Európai Közlekedési Hálózatnak, azaz a TEN-nek), elõször a helyi kapcsolatokat, azaz a meglévõ hálózatokat kell fenntartani és felújítani, és a különbözõ nemzetközi pénzintézetek befektetési politikáját is eszerint kell alakítani, valamint átláthatóbbá kell azokat tenni. A civil szervezetek nem hisznek az autózást esztelenül pártoló koncepciókban, és meg vannak gyõzõdve, hogy a gazdasági növekedésnek nem feltétele azonos mértékû közlekedési infrastrukturális növekedés. Érdekességképpen említem meg, hogy a fórumon, mint civil szervezet, részt vettek az autógyártó cégek képviselõi is. Miután álláspontjainkat tisztáztuk, õk sem emeltek további szót a nyilatkozatok elfogadása ellen.

Kelet-európai közlekedési környezetvédelmi koalíció

Kihasználva az alkalmat, hogy Kelet-Európából sok közlekedési környezetvédõ szervezet látogatott el a bécsi fórumra, a következõ két napon Budapesten rendeztük meg a közép- és kelet-európai közlekedési-környezetvédelmi gondokkal foglalkozó szervezetek koalíciójának, azaz az ECO TENDENCEE-nek a soron következõ találkozását. Az ECO TENDENCEE tulajdonsága, hogy közép-európai kérdésekkel foglalkozik, de több nyugat-európai szervezet is tagja. Elképzeléseink szerint a közeljövõben alkalom nyílna egy brüsszeli székhelyû képviselõ alkalmazására, aki helyben tudna utánajárni olyan dolgoknak, melyekrõl innen, a távolból csak nehézkesen lehet bõvebbet megtudni. Ebben a tevékenységben szeretnénk a brüsszeli központú T&E-re támaszkodni, ezért nem volt érdektelen, hogy Matthias Zimmermann, az egyik nyugati szervezet, a Svájci Közlekedési Klub (VCS) elnöke, aki egyúttal a T&E elnöke is, szintén jelen volt.

Megbeszélésünk sarokpontja a T&E-vel való viszony tisztázása kellett legyen. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy célunkat úgy érhetjük el leghamarabb, ha minél több közép- és kelet-európai szervezet csatlakozik a T&E-hez, és így nagyobb befolyást gyakorolhat a T&E tevékenységére, hiszen a T&E is olyan irányban megy tovább, amerre tagjai viszik. Emellett azonban továbbra is értelmét látjuk a budapesti T&E-iroda fenntartásának, mely a térségi információáramlás központja maradhatna. Erre nyilvánvaló igény mutatkozott a szervezetek részérõl, akik hétköznapi munkájuk során nem feltétlenül tudnak mindennap Brüsszellel kommunikálni. Arra a kérdésre, hogy az ECO TENDENCEE-vel mi legyen, egyelõre nem találtunk egyöntetû megoldást. A budapesti T&E-iroda szerepe gyakorlatilag az ECO TENDENCEE tagjainak koordinálása lenne, de az, hogy a nevet megtartsuk, vagy párhuzamosan mind a kettõt használjuk, vagy esetleg hosszabb távon találunk majd különbözõ szerepet a két szervezetnek, nos ez még nem dõlt el. Végül megegyeztünk, hogy következõ találkozónkat március végén, a T&E brüsszeli éves közgyûlésének alkalmával tartjuk, és addigra (elsõ közös munkánkként) elkészítünk egy kiadványt, mely a közlekedés és a környezetvédelem összefüggéseit tárgyalja Közép- és Kelet-Európában.

„Az autózás káros az egészségre"

Végezetül, november végén tartotta Budapesten egyhetes közlekedési szemináriumát a holland A SEED, akik többek között az ECO TENDENCEE-ben is részt vesznek. (Az A SEED a szolidaritásért, egyenlõségért, a környezetért és a fejlõdésért küzdõ nemzetközi szervezet.) A szeminárium megrendezéséhez az Európai Ifjúsági Központ adott támogatást, célja pedig az EU bõvítésével kapcsolatos közlekedési és környezetvédelmi gondok megtárgyalása volt, illetve az újonnan érkezõ, érdeklõdõ szervezetek tájékoztatása és bekapcsolása a munkába. Helyi szervezõként a Magyar Közlekedési Klub vett részt a lebonyolításban. Egyik súlypont a TEN elleni küzdelem, másik a különbözõ akciókra való lehetõségek, harmadik pedig az ismeretek elmélyítése volt. Félig-meddig hasonló céllal, de más résztvevõkkel zajlott az esemény, mint a lyoni konferencia. A különbség az volt, hogy itt fõként az európai folyamatokra, és nem a kizárólag urbanizációs területeket érintõ problémákra tértünk ki, továbbá, hogy a résztvevõk nagyobb arányban érkeztek a kelet-európai térségbõl, nagyobb arányban voltak kezdõk.

Reméljük, hogy sok hasznos információt sikerült nekik átadnunk, többek között egy szerepjáték és egy utcai figyelemfelkeltõ megmozdulás megszervezésével. A játékban mindenki kapott egy szerepet, amihez szigorúan tartania kellett magát, hogy a végén egy útszélesítést megvitató közmeghallgatás eljátszásával ismertethessük meg egymást, és „gazdagodhassunk" a hivatalos szervek által használt érvekkel. Gyakorlati példaként pedig megszerveztük egy transzparens kifüggesztését az M1/M7 autópálya Budapestre bevezetõ szakasza fölé, melyre az alábbi szöveget írtuk: „Az autózás káros az egészségre". Mindenki örömére megmozdulásunkról másnap a két legnagyobb országos napilap fényképes beszámolót is közölt. A személyes kapcsolatok kialakítását elõsegítõ esti szeánszok mellet természetesen a szeminárium részét képezte a budapesti helyi problémák szemléltetése is, minek kapcsán sor került szabálytalanul parkoló autókon való átkelésre, ami nem kis felháborodást keltett a tulajdonosok, illetve a szemközti irodaház biztonsági õrei között. Mint kiderült, a Fényes Elek utcában éppen az Autópálya Igazgatóság alkalmazottainak szabálytalanul parkoló gépkocsijai voltak utunkban.

J. F.