Mi, néhányan a kistarcsai polgárok közül már idestova 7-8 éve kerestük
a lehetőséget, hogy hogyan, milyen módon tudnánk bejegyzett ideiglenes
repülőteret létesíteni községünk közelében. Természetesen nem, ki tudja
milyen nagy, akár sugárhajtású repülőgépekre gondoltunk, hanem úgynevezett
ultrakönnyű gépekre, esetleg merevszárnyú sportrepülőkre.
Az első környezetbejárást követően egyre több és több addig ismeretlen
gonddal, néha megoldhatatlannak tűnő akadályokkal találkoztunk, melyek
sorra kedvünket szegték, s már-már feladtuk elkeseredésünkben az egészet.
Csak ízelítőként a néhány fórum közül, ahol előterjesztett elképzelésünk
hallatán először csodálkozó, enyhén elnéző tekinteteket, majd nagyon udvarias,
de határozott elutasítást kaptunk:
- Mátyásföld Önkormányzat
- Nagytarcsai Önkormányzat
- LRI, a volt Mátyásföldi repülőtér ügyében, stb.
Végül megtaláltuk jelenlegi területünket a „VILLÉRT Raktárok” mögött,
ami légügyileg, repüléstechnikailag, környezetvédelmi szempontból, és végül,
de nem utolsó sorban, tulajdonjogilag is megfelelőnek mutatkozott. A terület
annyira megtetszett mindnyájunknak, hogy korábbi letargiánkból felébredve,
lázas szervezésbe fogtunk. Takács Pisti eljárt a légügynél, hogy szakmailag
ők is elfogadhatónak találják a területet… Lázár Tamás felkereste Rapavi
polgármester urat, hogy megszerezze támogatását, és hozzájárulását… A Zabodál
duó (apa és fia) tereprendezett, szántott-vetett, kaszált.
Szóval, két-három év keresgélése, kujtorgása, kilincselése nem volt
hiábavaló! Beszereztünk minden szükséges engedélyt, tulajdonjogot és így
1993-ra már bejegyzett, úgynevezett „ideiglenes repülőterünk” lett, mely
alkalmas ultrakönnyű gépek, kis merevszárnyú repülők, valamint helikopterek
fel és leszállására.
Örömünket szerettük volna minél több embernek elmondani, büszkeségünket
megmutatni. Úgy gondoltuk, hogy a Kistarcsai Napok erre kiváló lehetőség,
ahol hozzánk hasonló gondolkodású lokálpatrióták vesznek részt. Így költséget,
időt nem kímélve megszerveztük ’93 tavaszára az első bemutatónkat. A következő
évtől, ezeddig hagyományosan minden évben, „KISTARCSAI NAPOK” feliratú
transzparenst húzunk a falu, valamint a környező települések fölött remélve,
hogy a „Napok” fényét, látogatottságát ezzel emeljük.
„Hogy miért csináljuk mindezt?” merülhet fel a kérdés az olvasóban.
A „Kistarcsai Napok”-at tiszta lokálpatriotizmusból, a többit pedig csupán
a repülés imádata, a mérhetetlen szabadságvágy miatt. Örülünk, ha egy-egy
utasunk a repülés végeztével sugárzó arccal csak annyit mond: „nagyon jó
volt”, vagy „nem is gondoltam, hogy ilyen szép helyen lakom”.
A hogyan tovább kérdésre számtalan a válasz, elképzelés. Várjuk sok
szeretettel mindazokat, akik szeretnék a repülés örömeit megismerni, várjuk
azokat a fiatalokat akik szabadidejüket a repülés csodálatos tudományának
megszervezésével kívánják eltölteni, mint sem hogy más káros szenvedélynek
hódoljanak. Szeretnénk megmutatni, hogy ez nem a „gazdag” emberek úri passziója,
hanem anyagilag igen is elérhető. Tiszta, nyugodt gondolkodású emberek
sportja, akik szeretik és tisztelik a természetet, óvják környezetüket.
Lázár Tamás