“Óh, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember -
úgy él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”
(Babits Mihály: Ritmus a könyvről)
Előszó
Örvendetes dolog, hogy városunkban az utóbbi években egyre gyakrabban jelennek meg helytörténeti kiadványok. Végre van arra lehetőség, hogy a helyi kutatók évtizedes kutatómunkája nyilvánosságot kapjon.
A Mindszent története és népélete c. tanulmánykötet megjelenése után úgy tűnt, hogy feleslegessé válik a további kutatás, mert abban minden benne van.
Tény, hogy kitűnő összefoglaló mű. Mégis a terjedelem behatárolása miatt nem volt lehetőség arra, hogy egy-egy témát bővebben feltárjon a szerző. Sok a kimaradt kézirat. Aránytalanul kevés szó esik a művelődésről, a könyvtárról, az olvasókörökről stb. Kevés az egészségügyre és a sportra is az adott oldalszám.
Ezért fontos, hogy kisebb terjedelemben megjelenjenek az értékes résztanulmányok. Jónak tartom a könyvtári dokumentumok kiadását, a könyvtár fennállásának 50. évfordulójára.
Ötven éves a könyvtárunk. Előzményei több mint 100 évre nyúlnak vissza. Már ekkor sürgették a “népkönyvtár” felállítását, indokolták azt is, hogy miért fontos. Nagy létszámú egyesületek alakultak a múlt század 60-as, 70-es éveiben. Könyvnyomdája, újságja, színjátszó csoportja, dalárdája, zenekara volt Mindszentnek. Ma is jelentős a lakosok kulturális igénye, fogékonyak minden szépre és jóra, őrzik a hagyományokat. A mindszenti embereknek mindig szükségük volt a jó könyvre, és megértették szavát.
A könyvtár fejlődése “óriási”, az induló 100 kötettől ma már az állomány 44 000 kötet.
A fenntartó Városi Önkormányzat talált rá módot, hogy a nehéz körülmények között is fenntartsa, korszerűsítse, fejlessze a könyvtárat. Korszerű eszközöket vásároljanak.
A világszerte tapasztalható szédületes technikai fejlődés sokak szerint veszélyezteti, háttérbe szoríthatja a könyvet.
Ezt nem tudom elfogadni.
Az olvasás csodálatos élményt ad, amit nem pótolhat semmilyen technikai csoda. Jó kézbe venni a könyvet, visszalapozni többször is egy-egy nagyszerű, megható részhez. Sokszor újra és újra elolvasni… elgondolkodni dolgokon, messzire eljutni, embereket megcsodálni, megismerni, együtt érezni szenvedéseikkel.
Sokan így vannak ezzel, hiszen egy-egy tv-film bemutatója után tömegesen keresik a könyvtárakban a könyvet az olvasók…
A könyv varázslatos, mélyebbre hatol az emberben, többet megtudunk belőle, megismerjük a szereplők gondolatait, érzéseit… maradandóbb élményt ad, mint a filmeken látott jelenetek. Talán jól kiegészítik egymást.
Bízom abban és nagyon remélem, hogy a hagyományos értelemben vett könyvtárra mindig szüksége lesz a mindszentieknek!
Mindszent, 1998. június 10.
Marton Istvánné
Kovács Terézia: A kezdetektől 1988-ig
Minden emberben felmerül az a kérdés, hogy hogyan fejlődött, alakult szülőhelyének sorsa, hogyan változott az adott település gazdasági, politikai, kulturális arculata.
Én is így vagyok ezzel. Szeretném minél jobban megismerni lakóhelyemet. Úgy vélem, ha csak a városban működő egyik intézményt sikerül alaposabban megismerni, ez már közelebb visz az egész település jobb megismeréséhez. Következtetni lehet a lakosság összetételére, kulturális igényére.
A könyvtár szerepe mindig
igen jelentős volt, a kultúra központja. Hozzásegít a műveltséganyag megszerzéséhez,
segíti az olvasottság kifejlődését, alakulását.
Mindszent története
Mindszent város Csongrád
megyében, a Tisza bal partján, a Kurca torkolat közelében fekszik. Alföldi
vidék, a fő foglalkozási ág a mezőgazdaság. Mindszent elnevezéséről egy
1717. évben kelt irat így szól: “Mindszent nevét vette emberi emlékezetet
meghaladó időben első templomától, mely a mindenszentek tiszteletére volt
felszentelve. Bár sokszor elpusztult, elhagyatott, de midőn azt újból megszállták,
a templomot mindig a mindenszenteknek dedikáltattak, a község ősi neve:
“Mindszent” mindenesetben felújíttatott…”(1).
Nevezték még Apor-Mindszentnek, a XVIII.sz. közepén kelt némely okirat Tisza-Mindszent néven említi. Szóhagyomány él a mindszenti nép ajkán, mely a községet a tatárjárásig viszi vissza. E monda szerint a tatárdúlás idején Mindszent a mai “teleki” szőlők helyén állott.
Jobbágyközség lévén sokszor cserélt gazdát. Legutolsó birtokosa a Pallavicini család. A török hódoltság alatt Mindszent a vármegye számottevő községe volt. 1647-ben elpusztult. A háború elmúltával 7 halászcsalád telepedett le ezen a tájon. E hét család vetette meg alapját az új falunak.
1702-ben került ide Hodosy Imre tábori lelkész, akit Mindszent újraalapítójának neveznek. Ő szervezte újra az életet. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, elsősorban földműveléssel. Búzát, kukoricát, árpát, zabot termesztenek a földeken. A szőlőtermelés, mint másodrendű gazdálkodás szerepelt. Az állattenyésztés már az ősi időktől kezdve virágzott. A szarvasmarha tenyésztés mellett jelentős volt a juh- és lótenyésztés. Kedvelt foglalkozásnak számított ebben az időben a méhészet és a halászat is.
Ma már a méhészettel és a halászattal foglalkozók száma jelentéktelen. Kevés mesterember élt a faluban. A lakosság száma fokozatosan növekszik. (1750-ben 1 296 lakos, 1800-ban 3 590 lakos.)
1745-ben veszi kezdetét a rendszeres oktatás, az iskolát a község tartja fenn. Először a kántor tölti be a tanítói állást, egészen 1784-ig, míg e két állást külön nem választják.
A függetlenségi harcok idején Mindszent harcvonalba nem esett, csak átvonulóhely volt. A község fiai leginkább, mint önkéntesek vettek részt a harcokban.
1867-től a világháborúig a község a gyarapodás, vagyonosodás korszakát élte. 1884-ben szolgabírói hivatalt kapott. 1885-ben jelent meg az első hetilap Mindszent néven.
1886-ban felállították a könyvnyomdát. Sorra alakultak a különböző egyletek, egyesületek, olvasókörök, amelyek egyben a szellemi élet központjai is voltak. Sokat tettek a kultúra közvetítéséért.
1902-ben építtette őrgróf Pallavicini Sándor, Károly fia emlékére a “Károly-óvodát”. Ebben az évben kezdik meg a központi leányiskola építését is. 1905-ben elkészült mellette a fiúiskola.
1904-ben a község népkönyvtárat kapott.
Az első világháború idején a megélhetés itt is nehezebb lett. A községből 1 800-an vonultak be katonának, 476-an haltak hősi halált.
A világháború után újra fellendülés figyelhető meg. Érdekvédelmi szervezetek, gazdakörök alakultak. (Tűzoltó-egylet, Földmunkásszövetség helyi csoportja stb.)
A lakosság többsége még mindig a mezőgazdaságban dolgozik. A földmunkások egy része kubikolással kereste kenyerét.
1925-ben megnyílt a polgári iskola, megkezdte működését a Horváth Antal-féle könyvnyomda, amely újra megjelenteti a Mindszenti Hírlapot
A kultúra szolgálatában állt a Mária Kongregáció és a Tudományos Mozgószínház. Hasznos olvasmányokat, folyóiratokat, könyveket terjesztettek.
Fejlődik a közlekedés és a kereskedelem, nő az iparral foglalkozók száma.
A II. világháború gátat vet ennek a fejlődésnek. 1945-ben megtörténik a földosztás, 1949-ben megalakult a termelőszövetkezet.
Megkezdődik Mindszent iparosítása. Megkezdi munkáját a gépállomás, megnyílik az Alumíniumszerkezetek Gyára, a Megyei Sütőipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár helyi üzeme, a Bőrdíszmű-, a Cipő- és Bőripari, a Háziipari és a Vegyesipari Szövetkezet. A lakosság harmada még mindig mezőgazdasággal (földművelés, állattenyésztés) foglalkozik.
1970. januárjától Mindszent nagyközség. A lakások többsége új, korszerűsödött. 1976-ban elkészült a Vízmű. Néhány éve a legkorszerűbb fűtés, a gáz is megkönnyíti a mindszentiek mindennapjait. Bölcsődék, óvodák, iskolák működnek a községben. A kultúra központja a Művelődési Ház, amely 1965-ben nyílt meg, és a könyvtár, mely 1953-ban lett önálló községi könyvtár.
Sajnos a lakosság létszáma egyre csökken. (1960-ban 9 189 fő, 1970-ben 8 616 fő, 1987-ben 8 088 fő, 1997-ben 7 787 fő)
1984. január 1-jétől Mindszent megyei irányítású nagyközség, alsó fokú központ lett, dinamikusan fejlődik, változik.
1993. október 1-jétől városi rangot kap Mindszent.
A könyvtár elődei
“Becsületes, szorgalmas emberek éltek, élnek községünkben. Az itteniekben mindig eleven volt az a vágy, hogy a munka utáni szabad idejüket értelmesen, tanulással, olvasással töltsék el. Ez a kulturális érdeklődés ad magyarázatot arra, hogy nagyobb településeket is megelőzve a múlt század második felében, a kiegyezés után különböző körök és egyletek alakultak nálunk.”(2)
1873-ban megalakult az első olvasókör, 240 taggal. Alapszabályzatában rögzítették az olvasókör célját, meghatározták az olvasókör ügyvezetését, a tisztségviselők feladatait, a tagok kötelezettségeit és jogait. Külön kis könyvtárral rendelkezett az olvasókör, amelyben a szépirodalmi és a szakkönyvek is helyet kaptak. Az alapszabályzat 21. §-ában a könyvtáros feladatát határozták meg, ezek sokban hasonlítanak a mai könyvtáros feladataihoz:
“A könyvtárnok a gyűlés által meghoztatott újságokat rendben tartja, az egyleti könyveket leltár mellett átveszi, - ez utóbbiakat az egyleti tagoknak olvasás végett kiadja, s tőllök ismét beszedi, az a részben szükséges nyilvántartást vezeti, a könyvek és lapok épségben tartására felügyel, a felmerülhető könyvrongálásról vagy elvesztésről a választmányi elnöknek jelentést tesz azon esetre, ha valamely könyv nincs kéznél akkor, midőn azt valamely tag kivinni kívánná, annak kívánatára köteles nevét előjegyezni és a bevitel napján az előjegyzett tagnak kiadni, ha pedig érte nem jőne, az utána következett előjegyzettnek, a szabott olvasási határidőre kiadandja.”(3)
Sajnos erről az olvasókörről nem sokat tudunk, csak az alapszabályzatát sikerült eddig felkutatni.
1885-ben alapították a 48-as Kört. Könyvtárának fejlesztésére bálokat rendeztek, a község pedig 100 pengőt adott könyvek vásárlására. Többfajta újságot járattak, gyakran tartottak felolvasásokat.
1888-ban a Mindszent c. hetilap sürgeti egy népkönyvtár felállítását, és az ifjúság részére külön könyvtár létesítését.
Az 1899. évi áprilisi számban jelenik meg Kása Károly: Mi módon mozdíthatnánk elő népünk szellemi fejlődését? c. érdekes cikke. Ebben így buzdít: “Alakítsunk népkönyvtárt, könyvtárra népünknek igen nagy szüksége van, ha azt akarjuk, hogy szellemileg fejlődjék.”(4)
1904-ben a község népkönyvtárat kapott, sajnos dokumentumok nem maradtak róla. Kutatják történetét. Többet tudunk viszont az 1920-as években alakult gazdakörökről.
Mindszent külterületén összesen hat gazdakör működött, mind saját könyvtárral rendelkezett.
1925-ben alakult a Mindszent Külterület Első Gazdakör, 90 taggal. Két tanyai tanító – Táborosi János és Nádasi János – segítette megalakulását. A kör első kulturális tevékenysége az volt, hogy egy kisebb könyvtárat állított fel, ami az idők folyamán szépen gyarapodott és a 40-es évekre elérte a 4-500 darabot. Állományában helyet kaptak ifjúsági és meséskönyvek, szépirodalmi művek: Verne, Jókai, Eötvös, Mikszáth, Arany, Petőfi írásai. Megtalálható volt a Műveltség útja sorozat, a Tolnai Világlexikon, az Orvos a családban c. könyvek és 80 mezőgazdasági szakkönyv. Folyóiratok közül a Pesti Hírlap, a Vásárhelyi Reggeli Újság, a Mindszenti Hírlap, az Élet és Tudomány járt az olvasókörnek. Az állomány egy részét antikváriumokból szerezték be.
Népművelői szerepkört is betöltött: ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, népszínműveket adtak elő, sportdélutánt, bálokat rendeztek, tanfolyamokat indítottak. A gazdakör szellemi és kulturális központ is volt.
Hasonlóan működött az alsóludasi, a téglási, a hegyeshalmi az elegei, a koszorúhalmi kör is.
A régi könyvtárak állományából több kötetet még most is őriz a mai könyvtár. Ezek bélyegzőfeliratai:
Említést érdemelnek még a magánkönyvtárak, amelyeknek állománya néhol elérte a 30-60 kötetet is. Ezeket szintén kölcsönadták egymásnak.
Az Olvasókör ma
Az olvasás hagyománya folytatódott községünkben. 1987. márciusában olvasókör alakult, 23 taggal. Egyik feladatának éppen a régi olvasókörök dokumentumainak felkutatását, összegyűjtését és feldolgozását tartja.
A mai Olvasókör céljai:
Sajnos a mai Olvasókör nem tölti be a hozzá fűzött reményeket. Természetesen nem működhet úgy, mint a múlt századi és a század eleji olvasókörök. Ennek oka a megváltozott körülmények (a szabadidő csökkenése, másodállások vállalása, illetve más módon való eltöltése). Az olvasókör keresi, kutatja az új módszereket, eszközöket, amellyel fellendítheti működését. Többször rendeznek felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat, amelyek népszerűek. Igyekeznek minél több emberrel megismertetni munkájukat és bevonni őket az Olvasókörbe.
A könyvtár története
Az előző részből kitűnt, hogy milyen jelentős, fontos könyvtári előzményekkel rendelkezik városunk.
1948-ban az első letéti könyvtárat Dr. Vecsernyés Istvánné kezelte, majd Pálinkó Lajosné, vette át tőle, 100 db könyvet kapott a szentesi Városi Könyvtártól. Így indult el a mindszenti könyvtár élete. 1953-ig letéti könyvtárként működött. A szentesi Városi Könyvtárral nem szakadt meg a kapcsolat. Többször kapott még az önálló mindszenti könyvtár Szentesről könyveket, és szervezetileg is sokáig hozzá tartozott.
Pálinkó Lajosné tiszteletdíjas könyvtárosként dolgozott, fizetésképpen nem pénzt, hanem könyveket kapott. A könyvtár tagjainak tagdíjat kellett fizetni, amely gyerekenként 1,-Ft, felnőtteknél 2,-Ft volt egy évre.
Az állomány fokozatosan növekedett, amit az is elősegített, hogy sokan könyveket ajándékoztak a könyvtárnak. Az olvasók érdeklődését mutatja, hogy ebben az időben Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza művei voltak a legkeresettebbek. A szakkönyvek közül elsősorban a mezőgazdasági témájúak. Ez érthető, hiszen a lakosság fele e foglalkozási ágban dolgozott és szeretett volna minél több információt megtudni munkájáról. A könyvtár a kölcsönzés mellett már ekkor is foglalkozott könyvárusítással.
Első helyisége a Bankpalotában volt, majd egy 20 m2-es üzlethelyiség lett a Szabadság tér 6. sz. alatti házban. Itt rendezték a különböző könyvismertető előadásokat, író-olvasó találkozókat.
1953. júliusában Községi Könyvtárrá nyilvánították a mindszenti letéti könyvtárat. Élére függetlenített könyvtárost neveztek ki, így Pálinkó Lajosné főfoglalkozású könyvtárosként dolgozhatott tovább. 1953-ban az induló kötetszám 2 533, a beiratkozott olvasók száma pedig 848-ra emelkedett. Jellemző még ekkor is az ajándékozás, ennek köszönhető, hogy a következő évre a könyvállomány elérte a 2 938 darabot.
1954. június 17-én rendezték a könyvtár egyik legsikeresebb rendezvényét, egy Jókai estet, amelyen 200-an vettek részt. Ez is mutatja a klasszikus magyar írók sikerét.
1956-ban Pálinkó Lajosné nyugdíjba vonul.
1956. szeptember 1-től 1957. augusztus 31-ig Sárközi Mária volt a könyvtáros.
1957. szeptember 1-től 1993. december 31-ig Marton Istvánné (Balogh Ilona) állt a könyvtár élén. Időközben elvégezte az egyetemet, felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Közben a könyvtár elköltözött a Csokonai utca 3.sz. alatt lévő helyiségbe, amely szintén üzlethelyiség volt. Tágasabb környezetben (30 m2) tudja fogadni látogatóit, olvasóit, de a könyvtárban végzendő kutatómunkára nincs lehetőség, nem rendelkezik olvasóteremmel. Megfigyelhető, hogy a költözés miatt időlegesen csökken a látogatók száma. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől megnövekszik az ismeretterjesztő művek kölcsönzési száma, kb. kétszeresére nő. Különösen szembetűnő az emelkedés a politikai, a műszaki és a mezőgazdasági műveknél. A szépirodalomnál a mai írók felé fordul a figyelem. A könyvtár új szolgáltatást vezet be. Megindítja a diafilm kölcsönzést. A könyvtárba iratkozóknak még mindig tagdíjat kell fizetni, amely már egységesen 3,-Ft.
1964-ben a könyvtáros kéri a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy törölje el a tagdíjat, mert ez is segítené az olvasótoborozást.
Problémát okoz már ekkor is az olvasók, látogatók ellátása a téli csúcsforgalom idején. Erről egy 1964-ben kelt irat így szól: “A téli csúcsforgalom idején naponta 60-100 ember cserél könyvet. Minden emberrel külön kell foglalkozni, könyvet ajánlani. Természetesen a kölcsönzés mellett még rengeteg dolgot kell intézni (állományba vétel, katalógusszerkesztés, statisztikák vezetése stb.), ami néha az olvasók kárára történik. Ezért kérem a Járási Tanács VB-ét, hogy ha lehetőség volna arra, hogy legalább egy félműszakos munkatársat állítanának be a legkritikusabb időszakra, december 1-jétől április 31-ig…(5) A téli csúcsforgalom oka a földműveléssel foglalkozó olvasók számának növekedése. Novembertől – februárig kevés a munka a földeken és a megnövekedett szabadidőt a parasztok nagy része olvasással tölti el. Sajnos a fent említett problémát sokáig nem tudják megoldani.
1963-tól fiókkönyvtárat létesített a könyvtár a külterületi tanyasi iskolákban: Alsóludason, Koszorúhalmon, Hegyeshalmon. Állományukat a községi könyvtár adja, és negyedévenként cseréli. A fiókkönyvtárakat a tanyasi iskolákban dolgozó pedagógus vezeti, és működéséről Munkanaplót készít. 1966-tól a Dózsa-telepi, a téglási, a felsőludasi, az elegei iskolát is a községi könyvtárhoz csatolják, amelyet eddig a szentesi könyvtár látott el.
A fiókkönyvtárak megnyitása növeli az olvasók számát.
1965. december 31-én az olvasók száma összesen 1 825, a lakosság 20,9 %-a. Ez a járási átlaghoz képest nagyon jó, mert a járási átlag csak 17 %.
Az állomány 9 075 db könyv és természetesen a fontosabb napilapokat, hetilapokat, folyóiratokat is járatják. A kölcsönzési idő 36 óra. Betűrendes és szakkatalógussal rendelkezik a könyvtár. Az üzlethelyiség azonban kicsinek bizonyult a gyorsan növekvő állománynak.
1966-ban a könyvtár a Művelődési Ház emeleti helyiségébe költözik, amely 85 m2-es. Szép, tágas, világos környezet fogadja a látogatókat. Sajnos olvasóterem itt sem áll az érdeklődők rendelkezésére. Az új környezetben több rendezvényt tartanak, évenként átlagosan negyvenet, ennek 70 %-a gyermekeknek szól. Népszerűek az író-olvasó találkozók, előadások, kiállítások. Növekszik az olvasók száma, ami különösen örvendetes a fizikai dolgozók számának emelkedése. Sajnálatos viszont a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése. A tanulók száma egyre növekszik, a rendezvények is egyre több látogatót vonzanak.
1970-ben a könyvtár kisegítő könyvtárost kap Apró Lajosné személyében. Így a vezető könyvtáros munkája is könnyebbé válik.
1970-ben Mindszent nagyközség lett. Ez változást hozott a könyvtárnál is. A könyvtár új neve: Nagyközségi Könyvtár, Mindszent. A könyvtár C típusú, általános gyűjtőkörrel. Ennek megfelelően műfaji korlátozás nélkül gyűjti az emberi ismeretek egész területéről szóló dokumentumokat elsősorban az Új Könyvekben ismertetett teljes törzsanyagot és az ifjúsági irodalmat. Mintegy 50 féle magyar nyelvű folyóiratot, 4-5 gyermeklapot járat. A könyvtár részt vesz a különböző olvasómozgalmakban. Így 1975-ben olvasómozgalmat hirdet “Felszabadulásunk 30. évfordulója”-ra, valamint a “Kell a jó könyv”, “Olvasó ifjúságért” nevű akcióban.
1975. december 31-től 1977. február 28-ig Benák Katalin főfoglalkozású könyvtárosként lett alkalmazva.
1977-ben Tatár Istvánné, mint főfoglalkozású könyvtáros kerül a könyvtárba.
Növekszik a zenei állomány és a diafilmek száma. Ez a helyiség is kicsinek bizonyul. A látogatókat, olvasókat a könyvtáros már leültetni sem tudja, állva olvasnak.
Ez a gond csak 1980-ban oldódik meg. Ekkor társadalmi összefogással felújítják a Köztársaság tér 12. sz. alatti házat.
1980. augusztus 16-án ünnepélyesen megnyitják itt a könyvtárat. Az állomány átköltöztetésében a község lakóinak többsége részt vett, kézről kézre adták a könyveket. Az új könyvtár a megye legjobban felszerelt, berendezett községi könyvtára. Alapterülete 195 m2. Ebben az épületben már külön birodalmat kapnak a gyerekek. Megnyílt az olvasóterem, amely megkönnyíti a könyvtárban végzendő kutatómunkát.
Tovább gyarapodott az állomány, beindult a zenei részleg. 1980-ban az utolsó tanyasi iskolában, a téglásiban is megszűnt a könyvkölcsönzés. Így egyetlen fiókkönyvtár működik a Dózsa-telepen, egészen 1984-ig, amikor az igények miatt az Alumíniumszerkezetek Gyárában is beindul a kölcsönzés.
1983-ban a könyvtár elkészítette a helytörténeti katalógust, (azon sajtócikkeket tárja fel, melyek Mindszenttel foglalkoznak). Fontos szerepet tölt be a helyismereti anyagok felkutatásában, feldolgozásában. Visszamenőleg is feldolgozzák a Csongrád megyei Hírlap számait és kigyűjtik belőle a településsel kapcsolatos cikkeket.
1985-ben a könyvtár nagy vállalkozásba fogott. Kezdeményezésükre az igények feltárása után újra megjelentették Keller Lajos: Mindszent története 1700-1900. című könyvét, reprint kiadásban. A könyv kiadását a kritikusok, szakértők is kedvezően értékelték. Ennek hatására kezdték el írni a Mindszent története és népélete c. monográfiát, melyet 1996-ban sikerült kiadatni.
1986-ban a Dózsa-telepi iskola fiókkönyvtárában beindítják a felnőtt részleget.
A 80-as évektől azonban kedvezőtlen tendencia figyelhető meg. Az olvasók száma csökken.
Ennek okai:
A könyvtár azonban mindent megtesz, szolgáltatásait bővíti, rendezvényeket tart, hogy olvasóit, látogatóit visszahódítsa.
Sajnos már most felmerültek gondok az elhelyezéssel kapcsolatban. A raktári készlet olyan gyors ütemben növekszik, hogy ez az épület is kicsinek bizonyul.
A könyvtár elhelyezése igen jó. A település központjában, de viszonylag csendes helyen található. A helyiségei szépek, világosak. Külön olvasóterem áll a látogatók rendelkezésére, a gyerekek saját, elkülönített birodalmukban válogathatnak a könyvek közül. A könyvtár berendezése, felszereltsége kiváló, a megye egyik legellátottabb, legjobban berendezett könyvtára. A szép, ízléses polcokon betű- illetve szakrendben sorakoznak a könyvek. Sok technikai eszközzel rendelkezik, amelyeket szolgáltatásai színvonalának emelésére használ fel. Lemezjátszó, magnetofon, többféle vetítő, fénymásoló található a könyvtárban. A fénymásoló a könyvtáros munkáját segíti illetve új szolgáltatásként fénymásolást is vállalnak.
Katalógusok
A katalógus a könyvtár legfontosabb tartozéka. Nélküle igen nehéz lenne eligazodni a könyvtár állományában. A katalógusból könnyen megmondható, hogy az adott dokumentum megtalálható-e a könyvtárban, vagy nem. A könyvtárba lépőket megismertetik a katalógushasználattal, így az olvasók saját maguk is kikereshetik könyveiket.
Ma a könyvtárban a következő katalógusok találhatók:
A katalógusok bővítése szinte mindennapos feladat, hiszen az új könyveket azonnal be kell vezetni a könyvtári állományba, katalógust kell készíteni róluk.
Raktározás
A raktárban is az ETO szerint találhatók a könyvek. A könyveket csak mesterséges fény éri, természetes fény nem rongálja. A raktárban őrzik a fontosabb dokumentumokat, így az 1887-ből származó Mindszent c. újságokat és régi könyveket. Itt tárolják a zenei állományt és a diafilmeket is. A raktári állomány növekedése miatt a raktár bővítésére lenne szükség.
Nyitva tartás
A könyvtár nyitvatartási ideje heti 46 óra. Korábban (70-es években) a könyvtár hétfőn szünnapot tartott. Az igények növekedése miatt azonban ma már hétfőn 8-12 óráig áll a látogatók rendelkezésére.
Megfigyelhető, hogy délelőtt inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat, délután pedig a gyerekek. A heti csúcsforgalom szombatonként van.
Személyi feltételek
A személyi feltételek jónak mondhatók. 3 főfoglalkozású, egész műszakos és egy napi 4 órás könyvtáros dolgozik a könyvtárban.
A könyvtárosok készséggel állnak a látogatók, olvasók rendelkezésére, igyekeznek minél jobban megfelelni az előtérbe került információs, tájékoztató szerepnek. Lelkiismeretes munkájukat az olvasók is elismerik, kikérik véleményüket, tanácsaikat. Nekik köszönhető, hogy jó kapcsolat alakult ki a lakosság és a könyvtár között és szívesen vesznek részt a könyvtár különböző rendezvényein.
Könyvtári állomány
Egy könyvtár állományába beletartoznak mindazon dokumentumtípusok, amelyeket az intézmény gyűjt. Így a könyvek, periodikumok, hanglemezek, diafilmek…
Könyvtárunk általános gyűjtőkörű, ezért állományában szépirodalmi, gyermek és ifjúsági, és ismeretterjesztő művek egyaránt megtalálhatók.
A hanglemezek között vannak komolyzenei, könnyűzenei, irodalmi felvételek, a gyerekeknek verses, mesés lemezek.
Minden látogató megtalálja az érdeklődésének megfelelő újságot, az irodalom iránt érdeklődők éppen úgy, mint azok, akik a társadalomtudomány, természettudomány változásaira, a mezőgazdasági és műszaki fejlődésre kíváncsiak. A gyerekek kedvenc újságaik között válogathatnak. Az újságokat bekötve, a raktárban tárolják és a régi számokat kikölcsönzik. Egyik büszkesége a könyvtárnak a Mindszent című hetilap 1887 és 1889 számai, amelyet szintén bekötve tárolnak és szívesen megmutatják az érdeklődőknek. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években a folyóiratokat olvasók száma megnövekedett. Valószínű, hogy ebben közrejátszott a lapáremelkedés, és az olvasók a drágább folyóiratokat, hetilapokat nem rendelik meg, hanem a könyvtárban olvassák el.
Az állományhoz tartozik 200 diafilm is. A diafilmeket rendezvényeken is használják (óvodásoknak mesevetítés). Az állomány egy része (kb. 2000 db kötet prézens ) nem kölcsönözhető. Ide tartoznak a lexikonok, szótárak, gyűjtemények, és az értékesebb könyvek. Ezeket az olvasók csak helyben, az olvasóteremben használhatják. A nagy igény miatt ezeket a könyveket 1987. óta kiadják, de csak hét végére (szombattól – hétfőig).
Állománygyarapítás
A könyvtár állománya az elmúlt évek alatt számottevően megnövekedett.
Minden évben meghatározott pénzösszeget fordíthat állományának gyarapítására. A pénzösszeget a fenntartó adja, és ezt kiegészítik az egyéb juttatások (megyei pótkeret, könyvárusításból befolyt összegek…) Az állománygyarapításra fordított összeg évről évre növekszik. A könyvek nagy részét 85-90 %-át, az Új Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadó alapján a Könyvterjesztő Vállalatnál rendelik meg. Gyűjtik az Új Könyvek törzsanyagát és az ifjúsági jelzésű irodalmat, számolnak az olvasók igényeivel és a nagyobb érdeklődésre számító könyveket, valamint a tanulók kötelező olvasmányait több példányban szerzik be.
Szívesen vásárolnak antikváriumból. Itt sok értékes, jó könyvhöz jutnak, és ami nem mellékes, olcsóbban. A könyvtár állományát az ajándékozások is növelik. Előfordul, hogy még gyerekek is behozzák a könyvtárnak kiolvasott könyveiket. A könyvek vásárlásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:
A legnagyobb növekedés 1978 és 1983 között látható, több mint 10 000 kötettel növekedett a könyvek száma.
Természetesen a nagyobb választék magával hozza az olvasók által kölcsönzött kötetek számának növekedését is.
Az egy lakosra jutó könyvek száma folyamatosan növekszik. Ez a könyvek számának emelkedésével és sajnos a népesség csökkenésével magyarázható. A legnagyobb ugrás 1980 és 1985 között volt (1.3-mal növekedett).
Selejtezés
Az állomány alakulását a selejtezés is befolyásolja. Selejtezés évenként általában kétszer végeznek. Selejtezésre kerülnek a már nagyon megrongálódott, illetve a tartalmilag elavult könyvek. A tartalmi avulás elsősorban a szakirodalomnál figyelhető meg. Évente átlagosan 400-700 kötet között mozog a kiselejtezett könyvek száma.
Állományvédelem
Az állományvédelem igen fontos feladata mind a könyvtárosnak, mind az olvasónak. A könyvtáros személyes példamutatása, nevelőmunkája igen fontos. Nem mindegy, hogy az olvasó hogyan találkozik a könyvtárban a polcokon a könyvekkel. Az új könyveket fóliával borítják be, így meghosszabbítják élettartamukat. A fűzött könyveket beköttetik, illetve a megrongálódott, de még használható köteteket újraköttetik. Évente kap a megyétől a könyvtár könyvkötési keretet kb. 300 kötetre, ezeket a példányokat ingyen köttetik. Az új tagokat már a beiratkozásnál figyelmeztetik a könyvek tisztántartására. Kölcsönzéskor a visszahozott köteteket a könyvtárosok átnézik, ha valami rongálást vesznek észre, akkor figyelmeztetik az olvasót. Szándékos esetnél a könyv árát kifizettetik. Gyakori az iskolásoknál, hogy a szép, színes képeket, ábrákat kivágják. Ez ellen a könyvtárosnak erélyesen fel kell lépni, ha többször fordul elő, az olvasót ki kell zárni.
Az állományvédelemhez tartozik a könyvek visszavitele a könyvtárba. Néha előfordul, hogy az olvasó elfelejtkezik a határidőről. Ekkor a könyvtár felszólító levelet küld neki, majd ha ez nem jár eredménnyel, a bírósághoz fordul. Szerencsére ez csak kevés esetben fordul elő.
Olvasók
A könyvtár legfőbb használója az olvasó. Olvasónak az számít, aki a könyvtárba beiratkozott, és rendszeresen kölcsönöz.
Az olvasók száma kor és foglalkozás szerinti megoszlása állandóan változik. A megalakulás óta számuk fokozatosan emelkedik. 1949-ben már 137 olvasó járt a könyvtárba.
Legtöbb olvasó 1961 és 1965 között volt (1825 fő). Sajnos az utóbbi években az olvasók száma csökken.
Legszembetűnőbb változást a paraszti tagok csökkenése mutatja. Örvendetes viszont az értelmiség számának növekedése, amit az is elősegített, hogy sok új üzem, intézmény nyílt meg Mindszenten.
Az általános iskolások száma is növekedett, de ez a kép egy kicsit csalóka. Az utóbbi három évben ellentétes tendencia figyelhető meg, számuk évről-évre csökken. Ez tapasztalható a munkásolvasóknál is.
Látogatók
A látogatók sorába nemcsak az olvasók tartoznak, hanem a rendezvényeken részt vevők, vagy bármely okból a könyvtárba betérő emberek. Legtöbben a különböző rendezvényeket keresik fel, elsősorban az író-olvasó találkozókat, előadásokat. A látogatók száma évről-évre emelkedik, ebben közrejátszik, hogy időközben a könyvtár is több szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére.
Megfigyelhető, hogy a legtöbb látogató, olvasó a téli hónapokban keresi fel a könyvtárat. Ennek oka, hogy télen több szabadidőhöz jutnak az emberek, míg a nyári hónapokban sokan kis földjeiken dolgoznak, illetve elutaznak. A heti lebontásban legtöbben szombaton keresik fel a könyvtárat.
A könyvtár szolgáltatásai
A könyvtár legfontosabb feladata a kölcsönzés, de ezen kívül még más szolgáltatásokkal is az érdeklődők rendelkezésére áll:
Rendezvények a könyvtárban
A könyvtárban átlagosan 50 rendezvényt szerveznek. Minden korosztálynak tartanak programokat, így igyekeznek őket megnyerni, hogy később is ellátogassanak az intézménybe. A legfiatalabbaknak, az óvodásoknak, mesedélutánt, diafilm vetítést szerveznek, könyveket ajánlanak. Az óvodákban évente könyvvásárt rendeznek.
Az alsó tagozatos iskolásokat megismertetik a könyvtár berendezéseivel, a könyvek elhelyezésével a polcokon, a katalógushasználattal. Mesemondó, versmondó versenyt, vetélkedőket szerveznek számukra.
A felső tagozatos tanulókat megtanítják a kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák használatára, versenyeket rendeznek nekik. Gyakoriak a kötelező olvasmányról szóló beszélgetések, előadások. Szakköröket is indítanak (pl. könyvtáros szakkör). A gyerekek megismerkedhetnek kedvenc, vagy még eddig számukra ismeretlen írókkal, költőkkel, művészekkel. Vendégük volt már Bálint Ágnes, Balázs Árpád.
A kisegítő iskola tanulóinak szintén rendeznek programokat (vetítés, könyvajánlások).
A felnőtteknek szervezett programok közül legnépszerűbbek az író-olvasó találkozók, előadóestek. Találkozhattak már többek között Benjámin Lászlóval, Nemere Istvánnal, Csoóri Sándorral, Biegelbauer Pállal, Csörsz Istvánnal, Bessenyei Ferenccel. Megindították a német nyelvű társalgási klubot.
A könyvtár hanganyagában a látogatók nyelvleckéket is találhatnak. Kérésre meghívnak szakmai előadókat, akik beszámolót tartanak az érdeklődőknek. Így rendeztek már mezőgazdasági témájú előadásokat, amelyeket virágkiállítással illetve virágárusítással kötöttek egybe.
Többször hirdettek már brigádok számára versenyeket, az Öregek Klubjában felolvasóesteket tartanak. Népszerűek a könyvvásárok, elsősorban az évente szervezett antikvár könyvvásár. Itt a gyerekek, felnőttek egyaránt sok szép, jó könyvhöz jutnak. Egyébként a könyvtár az egész év folyamán foglalkozik könyvárusítással, így az olvasók már itt beszerezhetik az új kiadványokat.
A könyvtár híres kiállításairól. A szakemberek szerint is igen magas színvonalúak. Minden nagyobb eseményre, évfordulóra rendeznek kiállításokat, tárlatokat. Ezen a módon tájékoztatják az olvasókat a könyvtár új kiadványairól, újdonságairól.
A gyermekrendezvények száma kb. háromszorosa a felnőttekének, ennek ellenére a felnőttek rendezvényein többen vesznek részt. Az író-olvasó találkozók szervezésekor kikérik az olvasók, látogatók véleményét és közösen döntenek, hogy kit hívjanak meg.
Olvasószolgálat
A könyvtáros legfontosabb feladata az olvasószolgálat ellátása.
Minden olvasóval külön-külön kell foglalkozni, igényeiket, kéréseiket kielégíteni. Az a jó olvasószolgálat, amely az olvasók igényeit koruk, műveltségi fokuk, érdeklődésük, foglalkozásuk… figyelembevételével egyénileg igyekszik kielégíteni. Mindemellett legyen bizonyos fokig önálló, személytelen, ne érezze úgy az olvasó, hogy ráerőszakolták az irodalmat. Ha azonban a könyvtáros azt tapasztalja, hogy az olvasó irodalomválasztása nem a legszerencsésebb, tapintatosan más irányba viheti beállítottságát ajánlásaival. Természetesen ehhez az szükséges, hogy felkészült legyen, a legújabb kiadványokat is ismerje. De talán még ennél is fontosabb a könyvtáros személyisége, egyénisége, hiszen ennek döntő szerepe van abban, hogy a könyvtárban a látogatók jól érezzék magukat, elfogadják a tanácsokat. Csak harmonikus, segítőkész, kedves könyvtáros tud ennek a feladatnak eleget tenni.
Propagandamunka
A könyvtár a maga sajátos eszközeivel igyekszik a község lakosainak közművelődési igényeit felkelteni és kielégíteni. Rendszeresen részt vesz a politikai, társadalmi megmozdulásokon, ünnepségeken. Segíti a különböző vetélkedőkre való felkészülést. Minden fórumot megragad arra, hogy beszámoljon munkájáról. (5)
A forgalmasabb helyekre plakátokat ragasztanak, amelyeken tájékoztatják a lakosságot rendezvényeikről, újdonságaikról Rendszeresen közölnek adatokat, ajánlanak könyveket, tájékoztatnak a Mindszenti Hírekben.
Akik sokáig távolmaradtak a könyvtártól, azoknak visszahívó lapokat küldenek. Ez a módszer eddig igen eredményesnek bizonyult, sok olvasót visszacsalogattak már így.
A fiókkönyvtárakról
A könyvtár első fiókkönyvtárát 1963-ban létesítette a tanyai iskolákban. Alsó-ludason, Koszorúhalmon és Hegyeshalmon. 1966-ban hozzácsatolták még Elegén, Tégláson, Felső-ludason és a Dózsa-telepen lévő iskolát.
A fiókkönyvtárak vezetését tiszteletdíjas könyvtárosok, általában az ott dolgozó pedagógusok látták, látják el. Munkájukról munkanaplót vezetnek. Állományuk 100 és 500 kötet között mozgott, többségét szépirodalmi, illetve ifjúsági könyvek tették ki. Állományukat 3 hónaponként cserélték. Legnagyobb állományú fiókkönyvtár a Dózsa-telepen működött 500 kötettel. Az olvasók száma állandóan változott, az iskolák tanulóiból, a környék lakosaiból, elsősorban a tanyasi parasztokból tevődött össze. A tanyasi fiókkönyvtárak közül legtovább a téglási működött.
Ma már csak egy fiókkönyvtára van a könyvtárnak, a Dózsa-telepi Általános Iskolában.
Az iskolai könyvtárakban is arra törekszenek, hogy minél több olvasót, látogatót nyerjenek meg maguknak, ezért a rendezvények számát, az állományt növelni, bővíteni igyekeznek.
Mindszent nagyközséget 1993. november 1-jével várossá nyilvánítják.
1993. december 31-vel nyugdíjba vonul Marton Istvánné, aki munkája elismeréseként 1997-ben megkapja a “Mindszent városért” kitüntetést.
1994. január 1-jétől Fuchszné Benák Katalin ( főiskola, népművelés-könyvtár szak), veszi át a Városi Könyvtár vezetését.
Munkatársai: Gyugel Gabriella és Vargáné Jancsó Irén főállású könyvtáros asszisztens napi 7 órában (érettségi + középfokú könyvtáros asszisztens tanfolyam), Mihályné Bányai Zsuzsanna könyvtáros asszisztens napi 4 órában (érettségi + középfokú könyvtáros asszisztens tanfolyam) és Tóth Pálné gondnok napi 3 órában (általános iskolai végzettségű).
Számítástechnikai tanfolyamot végzett: Fuchszné Benák Katalin, Mihályné Bányai Zsuzsanna és Vargáné Jancsó Irén.
A könyvtár a továbbiakban is igyekszik a jól bevált hagyományt, szokást megőrizni, és az olvasók igényei szerint alakítani a tevékenységét.
Felhasznált szakirodalom
Mindszent 1993-ban lett várossá nyilvánítva. Így a könyvtárral szemben támasztott igények, elvárások megnőttek, melyet nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni.
1980-ban mérföldkőnek számított, amikor új helyre költözött a könyvtár. Pár év múlva kiderült, a régi, átalakított ház nem igazán felel meg a könyvtári elvárásoknak – az épület műszaki állapota miatt - .
1994-ben jelentős felújítást hajtottunk végre az épületen, de a salétromos, vizes falakat nem lehetett megszüntetni. A raktárban lévő könyveket évente más helyiségbe vittük, “cserélgettük” a helyét, hogy megvédjük a penészedéstől.
Gazdaságilag nagy terhet jelentett a fenntartónak az épület karbantartása.
A célszerűség és kényszer változtatást igényelt. 1996-ban helyszíni bejárást követően a Képviselőtestület döntése szerint elkezdődött a Köztársaság tér 5. sz. alatt lévő Közösségi Ház átalakítása a könyvtári igényeknek megfelelően.
E munkával párhuzamosan gazdasági és szakmai megfontolásból 1996. április 1-jétől könyvtárunkhoz csatolták a “Helyismereti Múzeum”-ot. Így a könyvtárban gyűjtött – Marton Istvánné 37 éves könyvtári tevékenysége, gyűjtőmunkája eredményeként – “Helytörténeti” dokumentumok mellett megtalálható a településre vonatkozó tárgyi emlékeink is.
A “múzeum” anyagát az 1960-as években Kasznár Tóth Emma tanítónő vezetésével – gyermekek és felnőttek - kezdték gyűjteni. 1967-76-ig “leltárkönyvet” vezettek a tárgyakról, kiállításokon mutatták be az új darabokat.
Emike nénitől Demeter Lajosné – a Központi Általános Iskola volt igazgatója – vette át a gyűjtőmunkát. Az állomány tovább gyarapodott a sok lelkes tanuló és szülő segítségével. 1993. júliusában, az első Mindszenti Napok alkalmából a múzeumnak is beillő Köztársaság tér 25. sz. alatti polgári házban nyitották meg állandó kiállításként a gyűjteményt, ahol a mindszenti emberek életével, múltjával ismerkedhetünk meg.
1996-tól könyvtárunk gondozza a gyűjteményt, melyet előzetes bejelentés alapján bármikor meg lehet tekinteni.
Kiállításaink:
A mindszenti emberek még ma is szívesen ajándékoznak emléktárgyakat a múzeumnak, vagy iratot, fényképet a könyvtárnak, melyért csak köszönetünket tudjuk kifejezni.
1996. október 04-én ünnepélyes keretek között Gyuris György (Somogyi-könyvtár igazgatója) és Kecskeméti János (Mindszent város polgármestere) átadta az új könyvtárat az olvasóközönségnek, melyet Keller Lajosról neveztünk el. Ekkor avathattuk fel a múzeumnál Demeter Lajosné emlékére állított emléktáblát, és a könyvtár előtti Keller Lajos emlékművet. A márványtábla Keck Róbert és neje adománya. Az emléktáblát Nagy István készítette Galambosi Ferenc segítségével. A könyvtár névadójának – Keller Lajos – emlékére Bereczki Károly készítette az emlékművet, melyet Fülöp Menyhért plébános úr áldott meg.
Keller Lajos
1846. november 19-én született és 1904. január 28-án halt meg. Napjainkban is használatos, magas színvonalú községtörténeti munkáját, a Mindszent története c. könyvét 1900-ban adták ki először. Azóta két alkalommal, utánnyomásban is megjelentette a könyvtár.
A korabeli szakirodalmat részletesen áttanulmányozta, az elkallódott levéltári iratok egy részét az ő munkája mentette át az utókornak.
1873-ban Csongrádon a Tanítóképezde hitoktatója lett, majd öt évig a polgári fiúiskolában hittant, latin nyelvet és történelmet tanított. 1882-től 1904. január 28-án bekövetkezett haláláig Mindszenten működött a professzor plébános. A közérdekű dolgok megvitatásában aktívan részt vett, érdekelte a mindszentiek sorsának alakulása. A helyi lapot irányító cikkek szinte mind az ő tollából eredtek, nagy helytörténész volt. Alapítója és elnöke volt a Mindszenti Takarékpénztár Részvénytársaságnak, a helyi Polgári Körnek alapítója, tagja Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottságának. Nevét elsősorban azért őrzi az utókor, mert fáradtságos munkával, nagy hozzáértéssel egyedül írta meg Mindszent történetét.
Hamvait a régi temetőből a “díszsírhely”-re temették át az új temetőben 1996-ban.
Nem sok település mondhatja el magáról, hogy ilyen nagy műveltségű, és a közéletben is aktív, példaként elöljáró egyénisége lett volna, mit Mindszentnek Keller Lajos, aki nemcsak plébános, hanem professzor is. Településünk lakóinak elismerése jeléül a díszpolgári címet is megkapta.
Élet a könyvtárban
A gazdaságilag leterhelt társadalom egyre kevesebbet tud a kultúrára szánni, melyet mi is tapasztalunk. Ezért pályázatok útján és a fenntartó önkormányzat megértő, a lehetőségekhez képest minden segítség megadásával próbálunk enyhíteni a gondokon.
Ideális, szép környezetben fogadhatjuk olvasóinkat. Évente közel 150 foglalkozás, előadás, rendezvény van a könyvtárunkban. Igény mutatkozik a közösségi táborainkra is.
Jelentős szerepet vállalunk a határainkon túli magyar irodalom ápolásában, Erdély, Kárpátalja és a Vajdaság tekintetében.
1994-ben 1.200 db könyvet gyűjtöttünk Mindszent lakosságától, melyet a Máltai Szeretetszolgálat segítségével juttattunk el Csíkmindszentre, ahol ez az állomány teremtette meg a községi könyvtár alapját.
Könyvtárunk és Muzslya helyi Közössége közösen adta ki a mindszenti Ujvári Ágnes: Itt élek emberek, szürkén köztetek és a vajdasági (Muzslya) Kovács László: Az álmok néha segítenek c. kötetét.
Könyvtárunk gyarapítására, a magyar nyelv és irodalom ápolására 1997-ben megalakítottuk, majd cégbíróság által bejegyeztettük a “Mecénások a Kultúráért” Egyesületünket.
1993-ban, a könyvtárban alakult meg a “Városvédő- és Szépítő Egyesület”.
Szerény lehetőségeinkhez mérten segítjük a “Városvédő- és Szépítő Egyesület” tevékenységét, melyet 1996-ban jegyeztek be cégbíróság által.
Könyvtárunk dolgozói általános-, közép- és főiskolásokat összegyűjtve, Nagy Mihály városvédő és cserkészparancsnok részvételével elkészítette a “Régi katolikus temető” kataszterét, melyet forrásműként használunk.
Könyvtárunknak jó kapcsolata van a város intézményeivel. Programjaink lebonyolításában sokat segítünk egymásnak. Az alapfokú oktatás intézményeivel több területen egymásra épül a tevékenységünk. Kiemelten a helytörténet, könyvtárhasználat, informatika oktatásában. Mindkét iskola NAT programjába beépítette a könyvtár ill. múzeum kínálta lehetőségeket.
Az olvasóvá nevelést már óvodás korban elkezdjük “mesevár” foglalkozásainkon, mesemondó versenyeinken, ami nagyon népszerű a kisgyermekek körében.
Iskolások részére nemcsak könyvtárhasználati, helytörténeti órákat tartunk, hanem szabadidős programokat is biztosítunk.
A Dózsa-telepi Általános Iskola részére közel 1.200 kötetes letéti állományt adunk, kibővítve az iskolai tananyaghoz ajánlott könyvek körét.
Négy éve folyamatosan részt veszünk a Bod Péter Könyvtárhasználati vetélkedőn, ahol szépen szerepelnek a mindszenti gyerekek.
1994-ben az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati vetélkedő középdöntőjébe bejutott Zombori Éva 8. osztályos tanuló, Fuchsz Máté 6. osztályos tanuló pedig két kategóriában ért el országos 3. és 6. helyezést. 1996-ban a megyei fordulón Juhász Éva 2. helyezést ért el ,míg 1998-ban 3. helyezést. 1998-ban Ménesi Dóra a megyei vetélkedő 1. helyezettje lett, így részt vehetett az országos középdöntőn.
1995 óta minden évben Mindszent Város Önkormányzatával közösen helytörténeti pályázatot írunk ki gyerekek és felnőttek részére. A beadott munkák azt bizonyítják, eléggé közkedvelt a lakosság körében. A bíráló bizottság tagjai: Dr. Csihás Gábor, Kardos Istvánné, , Nagy István és Tóth Ferenc pedagógus, Lőrincz László író.
1996 óta rendezzük meg a Városismereti vetélkedőt gyerekcsoportok részére, ahol az I. helyezett csapat kapja meg a könyvtár által adományozott vándorserleget.
Sajnos a felnőttek részére kevesebb programot tartunk, mert az író-olvasó találkozók költségeit nehezen tudjuk fedezni. Ezért alkalmanként a Tisza Művelődési Házzal közösen szervezünk összejövetelt.
A hosszú évek óta kialakult jó kapcsolatnak köszönhető a Somogyi-könyvtár segítőkészsége rendezvények, továbbképzések terén. Új kapcsolat, együttműködés jött létre Kistelek – Mindszent -Mórahalom, mint Csongrád megye kisvárosai, illetve Szegvár - Mindszent könyvtárai között. Az együttműködés nemcsak közös pályázatokra korlátozódik, hanem kulturális programok szervezésére, informatikai szolgáltatásaink fejlesztésére is.
Programjaink megvalósításához, helytörténeti tevékenységünk színvonalasabbá tételéhez sok segítséget kapunk a Csongrád Megyei Honismereti Szövetségtől, a Csongrád Megyei Levéltártól (Szentes), a Koszta József Múzeumtól (Szentes), a Németh László Városi Könyvtártól (Hódmezővásárhely), a Tornyai János Múzeumtól (Hódmezővásárhely).
A helyi Ipartestület és a Keller Lajos Városi Könyvtár 3. alkalommal adta ki Mindszent város Szaknévsora és idegenforgalmi tájékoztatója c. kiadványát.
1997-ben új színfolt jelent meg könyvtárunk életében. Pályázat útján számítógéphez juthattunk és a város lakossága részére internet hozzáférést tudunk biztosítani.
Szolgáltatásaink:
A jövő útja
A számítógép lehetővé teszi a könyvtár falainak, határainak kibővítését, elvileg minden információhoz hozzájuthat az olvasó.
Sokat fejlődött, változott a könyvtár az elmúlt ötven évben. Hosszú utat tett meg az első száz könyvtől, mely a maga korában hatalmas dolognak számított. Most itt van a számítógép, mely segítségével több százezer könyvhöz el lehet jutni.
Elkészítettük a könyvtár honlapját, ahol bemutatkozik Mindszent. A könyvtár átalakul, a hagyományos értelemben vett könyvtári jelleg megváltozik.
Felmerül a kérdés: Biztos ez a legjobb út?
Ma még nem tudhatjuk a választ. A világ olyan információbőséggel rendelkezik, mint még soha. Az elvárások, igények megnőnek. Ahol nem veszik igénybe a számítástechnika által biztosított lehetőséget, hatalmas veszteséget fognak észlelni. Soha nem gondolt távlatokat nyit meg előttünk az új könyvtári információs rendszer.
Mindenesetre igyekszünk a lehető legszélesebb körű tájékoztatást adni az olvasóknak, s megőrizni az olvasás által nyújtott pótolhatatlan élményt: “kezembe veszek egy könyvet, s míg olvasom a történetet, elfeledkezek mindenről, mert magával ragad a regény, az esemény helyszínén vagyok, velem történik meg minden, nekem fáj az igazságtalanság, de lehetek gonosz, s én vagyok a hős, ki erőt ad másoknak”. A könyv, olvasás által nyújtott katarzist nem lehet filmmel vagy más művészi alkotással pótolni, hisz a beleélés e tevékenység közben a legerősebb.
Az elmúlt ötven év alatt bizonyára többször volt hasonló dilemma, s igyekezett a könyvtáros lehetősége, képessége szerint a legjobban dönteni.
Bízunk abban, hogy az olvasás iránt fogékony mindszentiek esetében is kialakul egy ideális helyzet, amikor a számítógép által kínált lehetőség kiegészíti a hagyományos könyvtári igényt.
Köszönjük a kultúra, könyvtárpártolók segítségét, hisz
nélkülük nehéz lett volna ilyen sok szép rendezvényt, találkozót s városhoz
méltó könyvtárat kialakítani, mint a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár.
“Mindszent Városért “ kitüntetettjei
Mindszent várossá avatása után úgy döntött az önkormányzat, hogy minden évben kettő személynek adományoz “Mindszent városért” kitüntetést, melyet az október 23-i városi ünnepségen adnak át.
Mindszent legnagyobb erkölcsi elismerését olyan kaphatja meg, aki az átlagostól lényegesen többet tett, munkálkodott lakóhelyéért.
1994-ben Dr. Ávéd László és Kasznár Tóth Emma, 1995-ben Bereczki András és Demeter Lajosné, 1996-ban Dr. Csihás Gábor és Tóth Ferenc, 1997-ben Marton Istvánné és Nagy István kapta meg e megtisztelő kitüntetést.
Részlet Kecskeméti János, Mindszent város polgármesterének köszöntőjéből:
“Marton Istvánné 37 évet dolgozott a mindszenti könyvtárban. Munkája mellett több évtizeden keresztül jelentős közéleti tevékenységet is folytatott. Nagy hangsúlyt fektetett a helyismereti kutató munkára, melyben jelentős eredményeket ért el.
Összegyűjtötte a II. világháború mindszenti áldozatainak névsorát, adatait, mely könyv formában meg is jelent. “Régen használt kifejezések Mindszenten” címszó alatti gyűjtéséből tájszótárt lehetne kiadni. Érdeklődik a régészet iránt is, több mindszenti lelet az Ő közreműködésével került a szentesi Koszta József Múzeumba. Keller Lajos: Mindszent története c. könyv második kiadásához Ő készítette el a mutatót, mely segít a tájékozódásban. A Mindszent története és népélete c. monográfia egyik alkotója. Elsők között szervezte meg lakossági befizetések alapján a Budai Nagy Antal utcában a szilárd burkolatú út elkészítését. Alapítója a Városvédő- és Szépítő Egyesületnek, tagja a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának.
Munkáját lelkiismeretesség, megbízhatóság, tenniakarás jellemezte. Embersége, munkája, segítőkészsége példaértékű lehet valamennyiünk számára.”
“Nagy István kiemelkedő szakmai tudással rendelkező pedagógus, aki 1952. augusztusától nyugdíjba vonulásáig a Dózsa-telepi Általános Iskola igazgatójaként dolgozott.
Irányítása alatt több pedagógus generáció nőtt fel, tanítványai, kollegái becsülték humánus magatartásáért, igényes oktató-nevelő munkájáért.
Közvetlen, jó szervezőkészségű kapcsolattartó egyéniség.
Igazgatása alatt jelentős társadalmi összefogással épült fel a Dózsa-telepi sportcsarnok, sportudvar, könyvtár épülete.
Hosszú évtizedeken keresztül a közélet aktív résztvevője. A “Mindszent története és népélete” c. monográfia jeles kutatója, egyik szerzője.
Következetes magyarságtudata, lokálpatriotizmusa közismert.
Hivatástudata, szakmai igényessége, embersége, önmagával szembeni követelménytámasztása úgy hiszem, méltán követhető példa.”
Nagy örömmel töltötte el könyvtárunk dolgozóit, hogy Marton Istvánné és Nagy István igazgató úr is megkapta Mindszent városának elismerő kitüntetését.
Különösen a helytörténeti munkánkban kapunk segítséget tőlük.
Külön köszönjük Nagy István igazgató úrnak, hogy a közösségi táborainkban szívesen tartott előadást a vajdasági, erdélyi és mindszenti gyerekeknek a magyar történelem sorsdöntő eseményeiről, Mindszent múltjáról.
Szabó András és Vargáné Jancsó Irén: Sajtófigyelés a könyvtár történetéből
A 70-es évek második felében már komoly igény mutatkozott a könyvtár bővítésére. A CSMK. 1975.aug.3. számában Marton Istvánné könyvtáros írt cikket a megváltozott helyzetről. A cikk címe: A könyvtári munka távlatai Mindszenten. A korábbi évekhez viszonyítva a könyvállomány megháromszorozódott, a rendezvények száma viszont drasztikusan csökkent. Korábban évente 30-40 rendezvényt bonyolított le a könyvtár, ezek között voltak író-olvasó találkozók, foglalkozások és vetítések. Az utóbbi évekre ez, évi 1-2 rendezvényre csökkent az egyre égetőbb helyszükséglet miatt. Besorolását tekintve “C” kategóriájú könyvtárként működött, aminek optimális területigénye 434 m2 lenne. A bővítésre tehát nagy szükség van.
A következő évben a mindszenti Tanács szabályozta a könyvtár működését. 1976 januárjában megjelent a Nagyközségi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata. Ebben továbbra is a Művelődési Ház emeleti helyiségét jelölték meg működési helyként. Felettes szerve a Nagyközségi Tanács VB. Funkcióját tekintve általános jellegű közkönyvtár. Így gyűjtő köre is általános. A könyvtárhasználat beiratkozás után ingyenes.
A CSMH. 1979. február 11-i száma a könyvtárhasználat fellendüléséről tudósít. Az értelmiségiek mellett egyre gyakrabban kölcsönöznek az iparban dolgozók is, mind szépirodalmi, mind ismeretterjesztő könyveket. Nőtt az igény a szórakoztató témájú könyvek iránt is. Azonban nem csak kölcsönöznek, hanem vásárolnak is a könyvtárban, jobban, mint az áruházban. A növekvő igények, a rendezvények és a szaporodó állomány egyre nagyobb helyet kíván a Művelődési Házban kialakított résznél.
1980. május 13-án, a CSMH. 110. számában, Társadalmi munkák Mindszenten címmel, a könyvtárnak szánt, új épület átalakításáról olvashatunk. A folyamatban lévő munkálatokról, és a könyvtárban kialakult viszonyokról a CSMK. 1980.évf. 3-4.számában külön cikk jelent meg: Új könyvtár Mindszenten címmel. Marton Istvánné a könyvtár egyre égetőbb szükségleteiről és a költözködés körülményeiről számol be részletesen. A Művelődési Ház 85 m2 területű helyiségében több, mint 26.000 kötet elhelyezésének problémája jelentős döntés meghozatalára késztette a helyi Tanács illetékes szerveit. 1979 végén a Tanács Mindszent központjában külön lakóházat vásárolt a könyvtár részére, a Köztársaság tár 12. szám alatt. Az épület átalakítása – könyvtári használatra – 1980 februárjában kezdődött el, a helyi Községfejlesztési Üzem kivitelezésében. A munkálatok mielőbbi befejezése érdekében a helyben működő üzemek és szervezetek jelentős mennyiségű társadalmi munka elvégzését vállalták. Az összmunka eredményeként 1726 órában, különböző szakemberek és segéderők közreműködésével, 1980 augusztus elejére befejezték az átalakításokat és előkészítették az új épületet a könyvtár teljes átköltöztetésére.
1980. augusztus 3-án új fejezet indult a könyvtár életében. Megkezdődött a költözködés a Köztársaság tér 12.szám alatti önálló épületbe. Az új alapterület 195 m2 lett, ami sokkal kedvezőbb körülményeket biztosított a működéshez. Ez a közel 200 m2 már lehetőséget biztosított a bővülő könyvtári szolgáltatások kialakításához. Gyermekrészleg és zenei részleg kialakítására került sor és végleges helyet kapott a folyóirat-olvasó is. Később külön irodahelyiség és kisebb raktár kialakítása is megtörtént. A könyvtárátadás ünnepségére 1980. augusztus 16-án került sor.
Már a költözködés előtti években a kölcsönzés mellett megnőtt az igény a könyvek megvásárlására is. A CSMK. 1982. 14.évf. 3-4. számában erről írt cikket Marton Istvánné könyvtáros: Könyvterjesztés a könyvtárban címmel. A könyvek eladása azért is szükséges itt az intézményben, mert Mindszenten külön könyvesbolt nem működik és az áruház kínálata nehezen igazodik a felmerülő igényekhez. Emellett a könyvtárosnak lehetősége nyílik az olvasói ízlés alakítására az igény felmérés és a beszerzés kapcsán. Fellépett emellett a magánkönyvtárak gyarapításának igénye is. Ezek állománya ez idő szerint körülbelül 500-1000 kötet között változott. Szükség volt tehát könyvvásárok és könyvkiállítások gyakoribb megrendezésére.
1981-ben összesen 93.700,-Ft értékű könyv került eladásra. Ugyanebben az évben antikvár könyvvásárra is sor került. Ennek célja az eladás mellett az állománybővítés és a könyvtárlátogatás növelése is volt.
1983 márciusában 30. évét jubilálta a mindszenti könyvtár. A CSMK. 1983.15.évf. 3-4. Számában olvashatunk erről, 30 éves a mindszenti önálló községi könyvtár címmel. Ebben a könyvtár történetéről röviden tájékoztat Marton Istvánné. A meglévő állomány magán- és egyesületi könyvtárak hagyatékából indult. A legrégebbi bélyegzésű könyv ekkor 1900-ból való volt. Az akkori könyvtár alapját az a közel 100 kötet képezte, amit 1948-ban adományoztak. Később Pálinkó Lajosné vezetésével, 1953-ban községi könyvtárrá nyilvánították. Az állomány nagyrészt ajándékozás folytán 2533 darabra gyarapodott. 1963-ban azután több fiókkönyvtár is létesült Mindszenten és környékén, az akkori külterületi iskolák épületeiben. Megnövekedett a kölcsönzés és 1970-ben Apró Lajosnéval a létszám is bővült. Nőtt a könyvtárban tartott rendezvények száma is. Eleinte üzlethelyiségekben, 20-30 m2 területen, majd 1966-tól 85 m2-en működött a Művelődési Ház emeleti helyiségében. 8-10 év alatt az alig 8 000-ról több, mint 26 000 kötetre bővült az állomány, ami már komolyabb helyigényt is vont maga után.
1984-ben Marton Istvánné vezetésével a mindszenti Nagyközségi Könyvtár részt vett az Olvasó Ifjúságért című megyei pályázatban. Az eredményes részvételért oklevelet kapott.
1985 nyarán megjelent Keller Lajos : Mindszent története 1900. című könyve. A mindszenti plébános elsőként írta le Mindszent település történetét a kezdetektől 1900-ig. A könyv az eredeti kötet hasonmáskiadásában jelent meg, 1500 példányban.
1985. december 6-án a Gyermekkönyvhét programján belül, 14 órától sor került a mindszenti Nagyközségi Könyvtár megtekintésére is.
1987 tavaszán meghirdették Szegeden a Szép Szó című anyanyelvi vetélkedőt. A mindszenti könyvtár Hódmezővásárhellyel együtt nevezett be a vetélkedőre. A területi elődöntőt 1987. április 26-ig tartották meg, a megyei döntőre 1987. május 31-én került sor a szegedi Somogyi Könyvtárban. A döntőbe Mindszent is bejutott.
A könyvtár folyamatosan bővülő szolgáltatásaival mindig igyekezett megfelelni a változó igényeknek. Többek között erről számol be a CSMH. 1994 áprilisi számában Fuchszné Benák Katalin, könyvtárvezető. Újdonságként jelentkezik a diafilm és hanglemez kölcsönzés, valamint a közhasznú információk összegyűjtése. Ez alapján körvonalazódik egy tájékoztató kiadvány megjelentetésének lehetősége. Tudósít a márciusban megrendezett Bod Péter országos könyv- és könyvtárhasználati versenyről, melyen a könyvtárban felkészített tanulók eredményesen szerepeltek.
Ugyanebben az évben a Városi Könyvtár megrendezte első közösségi alkotó táborát, harminc gyermek és 12 felnőtt közreműködésével. A tábor céljáról, a táborban folyó munkáról beszámoló olvasható a CSMH. 1994. július 26. számában. Az itt készült tárgyakból a könyvtárban kiállítás nyílt.
Augusztus végén nem mindennapi ünnep résztvevői voltak a mindszenti könyvtár kertjében összegyűlt felnőttek és gyermekek, tudósít a CSMH. újságírója. Megemlékeztek az immár negyven éve alapított könyvtárról és felavatták a közösségi alkotótáborban készített kopjafát.
Hogyan próbálja a mindszenti könyvtár az olvasást, mint az igazán értékes és kellemes időtöltést megszerettetni, miként próbálja becsalogatni a fiatalokat a könyvek birodalmába. A válasz Olvasóvá nevelés – fejlesztések címmel olvasható a CSMH. 1994 szeptemberi számában. Az utóbbi években átértékelődött a könyvtár szerepe, nem kötődik kizárólag a könyvekhez. Ezzel a folyamattal próbál lépést tartani a Városi Könyvtár is. Író-olvasó találkozók, vetélkedők szervezésével, kiállítások rendezésével próbálja ismertebbé tenni az intézményt. Nagy sikert aratott a szobanövény bemutató és vásár, az Ex libris és szép könyv kiállítás melyben a könyvtár könyvei mellett főként magánszemélyek könyvritkaságai szerepeltek. Fontos szerepe van az évek során összegyűjtött és folyamatosan bővülő védett helytörténeti állománynak. A későbbi tervek között szerepel az olvasóvá nevelési program keretén belül egy mesemondó verseny indítása, az idegen nyelvű könyvek választékának bővítése.
1994 októberében egy újabb bensőséges hangulatú kiállítás megnyitására került sor “ Halászélet Mindszenten” címmel . A helyi Honismereti gyűjtemény, a szentesi Koszta József Múzeum és a magánszemélyek által megőrzött halászati eszközökből, fotókból álló gyűjtemény november 27-ig volt látható.
1995. február 16-án a CSMH. hasábjain felhívás jelenik meg a Mindszenti iparosok és szolgáltatók szaknévsora tervezett kiadásának kapcsán. A kiadvány az IPOSZ helyi csoportjának segítségével az év folyamán elkészült és kiadásra került.
Számadatokkal kezdődik a tájékoztató a RDV. 1995.április 11. számában. A könyvtár átlagban napi száz látogatóval és 1531 beiratkozott taggal rendelkezik, ami a lakosság számához viszonyítva jó aránynak tekinthető. Szó esik a rendezvényekről, amelyek a legkisebbektől kezdve a felnőttekig mindenkit érintenek és próbálnak megmozgatni. Ilyen volt például az idén februárban a mezőgazdasági könyvhónap keretein belül megrendezett szakkiállítás, szakmai vásár és előadás sorozat. A tervek között szerepel az Erdélyi Szépmíves Céh fellelhető kiadványainak bemutatása, hiszen Mindszenten él a céh háború előtti szépirodalmi szerkesztője Lőrincz László. ( A kiállítás a Mindszenti Napok egyik rendezvényeként megvalósult a könyvtárban.) Szó esett a Dózsa-telepen létesítendő kis fiókkönyvtárról amely a katolikus egyház által biztosított kis épületben, várhatóan augusztustól kezdi meg működését. Bekapcsolódni a számítógépes információs rendszerbe – egyelőre csak körvonalazódik. Ami biztos és kézzelfogható, a Csongrád Megyei Irodalmi Társaság segítségével Jókai Mór születésének 170. évfordulójának és József Attila születésének 90. évfordulójának méltó megünneplése.
A következő tudósítás 1995 nyarán a június 25-július 3 között megrendezett 2. közösségi – Benedek Elek – olvasótáborról szól. A tábor fő célja a magyarságtudat elmélyítése, felkeltése volt. A tábor résztvevői 21 fő Mindszent
11 fő Csíkmindszent ( Románia)
9 fő Muzslya ( Jugoszlávia)
“Kataszter a múltról”– Fuchszné Benák Katalin könyvtárvezető elkészítette és a testület elé terjesztette a temetőkataszter elkészítésének tervét. A munka 1995 nyarán középiskolásokból álló ifjú városvédők a könyvtár és Nagy Mihály összefogásával elkészült. A kataszter fotódokumentációval kiegészítve, bekötve a Városi Könyvtárban megtekinthető. Sikerült egy darabot Mindszent múltjából az utókor számára megörökíteni.
“ Hármas ünnep a könyvtárban “ tudósít a RDV és CSMH az 1995 decemberi rendezvénysorozatról. Zentai Kálmán akvarell kiállítását Balga József a Csongrádi Tisza Galéria igazgatója nyitotta meg. Nagy érdeklődés kísérte Marton Istvánné Városszépítő egyesületi elnök felszólalását, majd sor került “ Az év lakóháza “ díjainak átadására. Végül, de nem utolsósorban bemutatkozott a muzslyai Szíveri János Irodalmi Kör. A 6500 főt számláló vajdasági magyar közösséggel Mindszent testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. Figyelemmel és szeretettel hallgatta a közönség Kovács Otília, Sándor Zoltán, Czirok Ferenc és Kovács László verseit. A műsorban természetesen közreműködtek a mindszenti diákok is.
Az 1996-os esztendő újabb mérföldkő a könyvtár életében. Mindszent önkormányzata fontosnak tartotta hogy a korábbi korszerűtlen, a célt kevésbé jól szolgáló helyről, biztonságos és kellemesebb környezetbe kerüljön a mintegy negyvenezer kötetes állomány. A döntés után sor került a természetesen itt is szükségessé váló munkálatok elkezdésére. Kecskeméti János polgármester a könyvtár megnyitóján elmondta : 500 ezer forintos beruházással, sok-sok helybeli segítségével sikerült megoldani a 205 m2 alapterületű épületrész felújítását. Az intézmény dolgozói kérelemmel fordultak a Képviselőtestülethez, hogy a könyvtár felvehesse Keller Lajos nevét. Fuchszné Benák Katalin indokai között megemlíti – a mindszentiek jól ismerik Keller Lajos nevét. Ő írta a máig használatban levő “ Mindszent története “ című könyvet. A nagy műveltségű, helytörténész pap nevét a könyvtár ünnepélyes átadásakor vette fel az intézmény. Az ünnepségen Gyuris György a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója méltatta névadónk munkásságát. Ugyan ezen a napon emléktáblát is avattunk. A nemrég elhunyt Demeter Lajosné tiszteletére, az időközben könyvtárhoz csatolt helytörténeti gyűjtemény épületének falán elhelyezett márványlapot Keck Róbert és felesége adományozta. Elkészült a Keller - emlékmű, amely a könyvtár előtti területet díszíti.
Hagyományteremtő céllal megrendezésre került a Városismereti Verseny. A Keller Lajos Városi Könyvtár által meghirdetett vetélkedőre 7 csapat nevezett be, írja a CSMH. 1996. október 21. száma.
“ Mindszenten a világ összes könyve – Interneten “ beszélgetés Fuchszné Benák Katalinnal. Délvilág 1997.augusztus. A nagymértékben felgyorsult információáradattal való lépéstartás – az Internet nélkül – nehéz feladat elé állítja a könyvtárakat. Mindszent a Minisztériumtól kapott 250 ezer forinttal, az önkormányzat segítségével és főként a Soros Alapítvány jóvoltából bekapcsolódhatott a világ vérkeringésébe. Ezzel részben megvalósul az 1995 óta dédelgetett terv.
A Délvilág 1997. december 13. száma beszámol az immár negyedik alkalommal megrendezett Városi Mesemondó versenyről, mely egyre népszerűbb az óvodások és főleg az Általános Iskola alsó tagozatosai körében.
Decemberben még egy fontos rendezvény helyszíne volt a könyvtár. A versbarátok által zsúfolásig megtelt könyvtárban sorkerült a mindszenti Újvári Ágnes és a muzslyai Kovács László verseskötetének ünnepélyes átadására. A könyvecske a Keller Lajos Városi Könyvtár és Muzslya Helyi Közösségének közös kiadásában jelent meg. A versekhez Németh Erika készített illusztrációt. A kötetet Simon Ferenc a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára mutatta be.
Rövidítések:
CSMH - Csongrád Megyei Hírlap
CSMK - Csongrád Megyei Könyvtáros
RDV - Reggeli Délvilág
Könyvtárunk dolgozói 1948 óta
K ö n y v t á r o s o k
Apró Lajosné (1970.febr.01. – 1979.ápr.30.)
(1970. febr.01. – 1974. dec.31. 4 órás)
Fuchszné Benák Katalin (1975.dec.3l. - 1977.febr.28.)
(1991.júl.01. –
Gyugel Gabriella (1988.febr.01. -
Lecza Jolán (1977.ápr.01. – 1988.okt.20.)
Marton Istvánné (1957.szept.01. – 1993.dec.31)
Mihályné Bányai Zsuzsa (1981.szept.01. –
Pálinkó Lajosné (1948. – 1956.szept.01.)
Fülöp Jánosné (1956.szept.05. – 1957.aug.31.)
Vargáné Jancsó Irén (1987.nov.17. -
Nemesné Blaskó Renáta ( kisegítő könyvtáros, szerződéssel)
Kaszás Timea “
Zsótér Hajnalka “
Csatlósné Tóth Judit (tiszteletdíjas, kisegítő könyvtáros)
Mihály Jánosné “
Nagy Gyula “
Nagy Jánosné “
Száraz Nagy Róbert “
Tóth Jánosné “
Török Zoltán “
Dr. Vecsernyés Istvánné “
K ö n y v t á r o s g y a k o r n o k o k
Hegyiné Csernus Judit
Pálinkó György
Szabó András
Dr. Frenyó V. Lászlóné
G o n d n o k , t a k a r í t ó
Bíró Győzőné
Farkas Mihályné
Gyeviki Józsefné
Messina Jánosné
Tóth Jánosné
Tóth Pálné
1998.június 13.
Az eredeti kiadvány online változata.
Minden jog fenntartva.
Ha elolvasta és tetszett, írjon nekünk:keller@c3.hu
Vissza a nyitóoldalra