Sokadmagammal együtt levelet kaptam Szamosvölgyi Pétertõl, Sátoraljaújhely polgármesterétõl. Arra kér: erõsítsem azok táborát nyilatkozatommal, akik elkötelezték magukat a széphalmi Magyar Nyelvtörténeti Múzeum létesítése mellett. Elküldte tájékoztatásul Pásztor Emil ny. fõiskolai tanár és Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke részletes indítványát is, amely az újhelyi Széphalom Évkönyv VI. kötetében jelent meg.

Tisztelt Polgármester Úr! Hadd válaszoljak kérésére a nyomtatott nyilvánosság útján. Közügyrõl van szó.

Értelmes ember - az is, aki nem magyar anyanyelvû - csak támogathatja az eltökélt szándékot a Magyar Nyelvtörténeti Múzeum létrehozására. Legfeljebb az elnevezéshez jegyezhetném meg: nem volna-e többek számára érthetõbb az, hogy Magyar Nyelvmúzeum vagy A Magyar Nyelv Múzeuma, hiszen a múzeum eleve történeti képzetet kelt.

De hogy a jelzésszerûen felsorolt írónevekhez is hozzáfûztek valamit: közülük semmiképpen sem hagynám ki Rimay Jánost és Zrínyi Miklóst. Rimay a legsúlyosabb nyilatkozatot hagyta ránk anyanyelvünkrõl és Balassi Bálint költõi nyelvérõl. A Zrínyieké nyelvi ügyekben különösen kulcsnév, mert írótestvérpár viselte: Miklós és Péter, õk pedig abszolút kétnyelvû magyar-horvát hazafiak, magyar és horvát írók voltak. A Zrínyi-példa arra int: a Magyar Nyelvmúzeumban helyet kell kapnia a magyarországi többnyelvûség néhány jól kiválasztott dokumentumának s a velünk élt és élõ nemzetiségek nyelvi, nyelvtörténeti emlékeinek is. Gondolok olyan tények érzékeltetésére, mint pl. a Bethlen Gábor támogatta erdélyi román bibliakiadás vagy a magyarországi német és a szerb írásbeliség. Görög és zsidó vonatkozásokról nem is szólok, mert ezek Miskolc és Újhely táján jól ismertek.

Borsod-Abaúj-Zemplén ismeretes anyanyelvteremtõ és nyelvápoló erõfeszítéseit (Károli Gáspártól s Kazinczytól a „szép kiejtés"-versenyekig) hasonlóképpen külön hangsúlyokkal kell kiemelni. Túltekintve a határokon is, Kassáig, Stószig, hiszen Kelet-Európa és a világ széttagolt s szétszórt magyarsága nem politikai, hanem nyelvi nemzet.

Ami Széphalom kiválasztását és Kazinczy Ferenc középpontba helyezését illeti, azzal is egyetérthetünk, mert kétségbevonhatatlan, hogy a legértelmesebb és legtartalmasabb írókultuszt ma Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sátoraljaújhelyen ûzik. A Kováts Dániel szerkesztésében tizedik éve megjelenõ Széphalom évkönyv nem kultikus tömjénezéssel, hanem szakpublikációkkal ápolja, s teszi elevenné Kazinczy emlékét. 1859-ben a századik születési évfordulón Miskolc is sokat tett Kazinczyért: az urbanizálódó város nyitott neki egy róla elnevezett utcát, ama házak mentén, ahol a Himnusz költõje, Kölcsey emelgette csizmáját a sárban, amikor 1830-ban Miskolcon idõzött.

Százötven év múltán ma már akkreditált Bölcsészettudományi Karral mûködõ egyeteme is van Miskolcnak és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének.

Csak nevet nem visel a miskolci egyetem.

A Magyar Nyelv Múzeumának remélt megnyitása Széphalomban a Kazinczy-kultusz tetõpontja lehetne az ezredfordulón. Ez a kultuszkiteljesedés volna rá a legjobb cselekvõ alkalom, hogy prelúdiumaként Miskolc egyeteme megtisztelje magát a széphalmi mester nevével: Miskolci Kazinczy Ferenc Tudományegyetem.

A költõ Janus Pannonius (Pécs) és József Attila (Szeged), az államférfi Kossuth (Debrecen) és az alapítói érdemeivel együtt méltánytalanul félretolt író-fõpap-politikus Pázmány (Budapest) egyetemnévadói hagyományát követve (és becsülve a Pázmány helyébe léptetett Eötvös Loránd tudománytörténeti jelentõségét is) nem egy újabb költõ vagy természettudós nevét kellene mechanikusan keresgélnünk a magyar pantheonban a miskolci egyetemhomlokzatra.

Hanem megállapodni, közös örömmel megnyugodni a kínálkozó predestinatív lehetõségben: Miskolci Kazinczy Ferenc Tudományegyetem!

Anyanyelvének korszerû formáit, ízlésének européer alapozását, mûveltségének nem kizárólagosan irodalmi többülését, a kritikával együtt kibontakozható mûvészetek felfogását Kazinczy Ferencnek köszönheti minden magyarul beszélõ. Felér mindez akármelyik egyetemnekvagy fõiskolának nevet adó klasszikusunk érdemeivel.

És topográfiailag is a legkonzekvensebb, mert Kazinczy nevének Felsõmagyarországon jelképi aurája, integráló és kiegyenlítõ ereje van. A vitathatatlan földrajzi, politikai, gazdasági, kulturális tájfõváros-Miskolc és Újhely meg Patak kis büszke irodalmi városállamai (úgy értve ezt, hogy Sárospataknak nincs egyeteme, de van „egyetemi könyvtára"), továbbá az egész Abaújhoz és Zemplénhez ácsolt-illesztett Borsod hármastája Kazinczy nevében egyesülhetnének végképp. A nehézipari parancsra teremtett miskolci hirtelen-egyetem (Selmecbánya és Sopron tudati támasztékával) megállta helyét az Avas alatt; meg tudott újulni, el tudta fogadni a gazdagító bölcsészarculat új színeit is. Most végleg egyesítõ történelmi tájpatinát kaphatna a selmecbányai alapításhoz közel esõ XVIII. századi Kazinczy-emblémával.

De nemcsak tájtudati a tét. Fontosabb gondunkról van szó. Trianon után nem egyszer efféle „többes" megyéket kellett kreálni; a történelmi kisvárosok háttérbe szorultak, a kettészelt vidékeken sajátos önazonosságformák jelentek meg. Az „abaúji" a Hernád mentében gondolkodott, a „zempléni" a Sátorhegy túlfelére nézett; Károli Gáspár és Kazinczy földijei nem lettek „borsodivá". Borsod-Abaúj-Zemplén önmagáról való ismerete most új dimenziókat kaphatna. A borsodi Miskolcba plántált Egyetem a Károli Bibliát adó Abaúj és a Nyelvújítás irodalomszervezõjét kibontakoztató Zemplén anyanyelv- és nemzettudat-alakító történelmi érdemeit honorálhatná a gesztussal: Kazinczy Ferenc nevének felvételével. Úgy legyen!

KOZOCSA SÁNDOR GÉZA

Mindig örömmel olvasom az Iris közleményeit. A IX. évfolyam összevont 1-2. számában a Cseh Dóra-Konkoly Éva szerzõpáros Petõfi Sándor tizenöt reprezentatív antológiában, 1868-1996 címû írása azonban csalódást okozott. Mégpedig azért, mert hibáik és tévedéseik sorozata méltatlan a témához is, az Iris eddigi színvonalához is. Csak a három legfontosabbat javítom.

1. Már a címben feltûnt az 1868. évszám, ugyanis ebbõl az évbõl nem emlékeztem jelentõs antológiára. A 116. lap harmadik bekezdése aztán fejbe vágott: szerzõink szerint „A legkorábbi, 1868-as antológiában, mely közvetlenül a kiegyezés után jelent meg, Alszeghy Zsolt mind a keletkezéstörténeti, mind a mûfaji kritériumokat szem elõtt tartva átfogó Petõfi-kép kialakítására törekedett." Nem akartam hinni a szememnek! Megnéztem a 119. lapon a Bibliográfia jegyzetanyagát: az elsõ tétel itt is az Alszeghy Zsolt és Baránszky-Jób László által szerkesztett A magyar irodalom kincsesháza - 1868! Ez a könyv azonban 1941-ben jelent meg; szerkesztõi közül Alszeghy 1888-ban, Baránszky-Jób 1897-ben született. Honnan vették szerzõink a téves és katasztrofális melléfogást okozó évszámot? Magából a kötetbõl, ugyanis az Athenaeum Kiadó minden kiadványa címlapján elhelyezte cége névadójának, Athéné istennõnek álló alakú, lándzsás-pajzsos képét, talpa alatt látható a cég alapítási évszáma: 1868. Ezt hitték a kiadás évének szerzõink.

2. Ugyancsak a 116. lapon, a negyedik bekezdés Toldy Ferencnek 1876-beli A magyar költészet kézikönyve címû munkáját - Petõfit illetõen - második antológiaként mutatja be. Korrekcióm nyomán 1876-ban készült volna elsõ antológiánk. Ez azonban nem igaz! Az 1876-os gyûjtemény Toldy Ferencnek 1857-ben közzétett, korábbi antológiáját ismétli meg 2., átdolgozott kiadásként. Ez az 1857. év két szempontból érdemel egy kis kitérést. Egyrészt Petõfi miatt, ugyanis alig nyolc év telt el Világos óta, a szerkesztõ ugyancsak gerinces és bátor ember volt. Másrészt pedig azért, mert igen korán modern tudományos szövegkiadás, jegyzetekkel, kommentárokkal, életrajzzal, sõt tömör értékelésekkel.

Az irodalomtörténeti jelentõségû antológia pontos adatai: TOLDY Ferenc, A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztõl a legújabb idõig 2. kötet Kazinczy Ferenctõl Arany Jánosig, Pest, Heckenast Gusztáv, 1857.

A felvett verseket cím szerint felsorolom, ugyanis az 1876. évi második kiadással nem teljesen azonos a válogatás: Az alföld, A jó öreg kocsmáros, A sivatag koronája, Álmaim, Az õrült, Forrás és folyam, A Dunán, Szép vidéknek szépséges leánya..., Meg ne ítélj..., Alacsony kis ház..., A világtól elvonulva..., Szülõföldemen, A szerelem, a szerelem..., Befordúltam a konyhára..., Mi nagyobb a nagy Szentgellérthegynél?, Nem tesz föl a lyány magában egyebet..., Pató Pál úr, A magyar nemes, A rab oroszlán.

3. Szintén a 116. lapon, az ötödik bekezdésben azt írják szerzõink, hogy A magyar költészet kincsesháza, amelyet Endrõdi Sándor szerkesztett - 1912-ben jelent meg. A mû alapkiadása valójában 17 évvel (!) korábbi, 1895-bõl való, 1912 második kiadásának éve. Így tehát Toldy Ferenc két ízben kiadott antológiája után - a múlt században - volt még egy harmadik figyelemre méltó összeállítás a versek iránt érdeklõdõ olvasóközönség számára. Az eddigiekhez tegyem hozzá azt is, hogy mindez kedvezõtlen politikai viszonyok között jött létre, csupán 38 év alatt. Petõfi pedig akkor, amikor halálától még fél évszázad sem telt el, s miközben jó ideig a nevét is csak titokban lehetett kiejteni, mindegyikben - minõséget és mennyiséget tekintve egyaránt - méltóan szerepelt.

4. Mint cikkem bevezetõjében jeleztem, csak a lényegesebb korrekciókra szorítkozom, említetlenül hagyom a kevésbé zavaró hibákat. Azt azonban befejezésül meg kell állapítanom, hogy a hiányok és hibák miatt szerzõink érvei és következtetései is több helyen tarthatatlanná válnak.

BÚCSÚVÉTEL HÁROM PROFESSZORTÓL

Köszöntjük Tisztelt Tagjainkat és Új Belépõinket!

1999 január elsejétõl a tagdíjfizetési és a folyóirat-elõfizetési díjak nem változtak: tagsági díj aktív dolgozóknak 300 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 150 Ft.

A Társaság irodájában és az évi tagdíjakkal együtt elõfizethetõ Irodalomismeret (Iris) évi négy számának Elõfizetési díja az idõközben emelkedett postaköltséggel: 500 Ft, számonkénti ára postaköltség nélkül 60 Ft, postaköltséggel együtt 125 Ft. (1998/3-4. számunk kényszerûen csak 1999 márciusában jelenik meg.)

Az Irodalomtörténetre (It) bármely hírlapkézbesítõ postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és az Elõfizetési Irodánál (HELP, 1900 Bp. XIII., Lehel út 1/A.) lehet elõfizetni. Árakat tehát nem emelünk, de az idei postai árváltozásokat kénytelenek vagyunk figyelembe venni.

Az Iris szerkesztõségi címe változatlan (1052 Bp., Piarista köz 1. I. 59.), az It szerkesztõsége új címen érhetõ el: 4010 Debrecen, KLTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézet, telefon: 52/316-666. Kéziratok nem a Társaságba, hanem Debrecenbe, a fõszerkesztõ, prof. Tamás Attila nevére küldendõk.

Tájékoztatásul közöljük, hogy 1999 februárjában megalakult a Társaság Budapesti Bölcsészhallgatói Tagozata; az Iris ezt a tényt, a Tanári Tagozattal együtt, ezentúl a folyóirat önmeghatározásában is szerepelteti.

Kérjük a tagdíjak és elõfizetési díjak minél elõbbi befizetését, továbbá - ha van - a tagdíjhátralékok rendezését. Támogatásként túlfizetéseket is elfogadunk (és megköszönünk). Tagdíjfizetésre vezetõségi üléseken és rendezvényeinken is lehetõség van.

Az évi befizetett tagdíj 50%-át Tagozataink visszaigényelhetik! Visszaigénylési és gazdasági ügyekben Káldos Mártához, elõfizetési és tagnyilvántartási adminisztrációs ügyekben titkárnõnkhöz, Bácsi Gyuláné Évához kell fordulni. Kérjük, hogy a tagdíjfizetési csekken nevüket és címüket olvashatóan és pontosan szíveskedjenek feltüntetni, az esetleges adatváltozásokat pedig levélben vagy telefonon tudassák a Társasággal.

Kedves Barátunk! Budapest, 1999. február 10.

Szabad legyen felhívnunk figyelmét arra a bizonyos 1 százalékra. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság valóban rá van szorulva az Ön támogatására. Még akkor is, ha tudjuk, az Ön esetleges 1%-a majdnem mindenhol komoly gondon enyhítene.

Kérjük, ne feledje, immáron évtizede, hogy új szervezeti felállásban, tájegységi szervezõdésben, eleven tagozati élet keretei között dolgozunk együtt; most pedig a Budapesti Bölcsészhallgatói Tagozattal gazdagodtunk.

Ne feledje konferenciánkat, a „kollégiumi komfortot", az emlékezetes „meglepetésprogramokat", az Iris érdekes számait, az Irodalomtörténet nyitott szellemiségû közleményeit, a bárhol élõ magyartanár érdekeit szem elõtt tartó, az „alanyban, állítmányban" gondolkodó Tanári Tagozat „tanítótól a professzorig"-demokratizmusát.

Ne feledje, hogy mindezek megõrzésében és jobbításában az Ön 1%-ának is nagy szerepe lehet. 1998-ban 155 000 Ft 1%-támogatás érkezett számlánkra. Ezért majd nyilvános köszönetet is mondunk az Iris hasábjain.

Mellékeljük Önnek segítségül a kitöltési útmutatót, amit adóokmányaiban is meg fog találni.

Ha az Ön 1%-a év végéig megérkezik számlánkra, a következõ évi tájékoztatóban ismét jelezni fogjuk a beérkezett összeget.

Január 15.: Emlékezzünk Mátyásira! Konferencia Kecskeméten, ahol Mátyási József halálának 150. évfordulóján az Iris 1998/3-4. számában közölt elõadások mellett (Benkei Kovács Balázs, Herpai Péter, Jánosi Rita, Kulin Borbála, Orosz Andrea) elhangzott még elnökünk megemlékezése, Bajtai Mária és Keményné Pintér Ilona elõadása. A Konferencia elnöklõje Orosz László és Bognár Zoltán volt.

Március 19-20.: A Petõfi-kutatás tegnap és ma. Kiskunfélegyháza. Információ: Bánkiné dr. Molnár Erzsébet, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, telefon: 06/76/461-468.

Április 16.: Édes Gergely Emlékülés. Pápa. Városi Könyvtár. Elõadók: elnökünk és a
Társaság Bölcsészhallgatói Tagozatának képviseIõi. Információ: Borbás László, telefon: 06/87/447-374, továbbá Pápa, Városi Könyvtár, telefon: 06/89/310-588.

Április 22-23.: Arisztokrácia, irodalom, mecenatúra. Keszthely, Helikon Kastélymú-
zeum. Információ: Koller Györgyi, telefon: Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum, 06/92/314-573.

Április 29-30.: Szigetvár a magyar irodalomban, X. Országos Zrínyi Konferencia. Információ: a Társaság titkársága és Szigetvári Városi Könyvtár, telefon: 06/73/233-407.

Április 30-május 2.: Arany János mûveltségi verseny. Komárom. Információ: Farkasné Juhász Krisztina, telefon: Tatabánya, Árpád Gimnázium, 06/34/310-660.

Szeptember 10-12.: Magyartanárok VI. Országos Konferenciája Nyíregyházán, a Magyar Nyelvtudományi Társaság közremûködésével. Krúdy és Móricz munkásságáról, módszertani kérdésekrõl, hagyományos kísérõ rendezvényekkel. Információ: Kelecsényi László ZoItán, telefon: 210-1030, Szilágyi Márton, Káldos Márta, Bácsi Gyuláné Éva, a Társaság telefonszámán: 33-77-819.

Október 7-8.: Tengerek, tavak és a magyar irodalom. Konferencia Hévízen a „Hévízi Õsz" rendezvénysorozat részeként. Információ, telefon: Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum, 06/92/314-573.

MI TÖRTÉNT A TÁRSASÁGBAN?

Szeptember végén (Gyula, Nagyszalonta, Partium, 1998. szeptember 4-6.)

Tanártovábbképzési konferencia Petõfi születése 175., a forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Elõadók: Margócsy István (Petõfi és az irodalom gépezete), Kerényi Ferenc („Az apostol"-ról ma), Hermann Róbert (Görgey és Bem), Jároli József (A szabadságharc Békés megyei eseményei), Szabó Ferenc (1848-49 az alföldi parasztok és polgárok szemében), Imre László (A kultusz és a mûfaji hagyományok - Két Arany-vers: „Furkó Tamás", „Évnapra"), Praznovszky Mihály (A Júlia-kultusz változásai), Cseh Dóra, Konkoly Éva
(A „Szeptember végén" befogadástörténete), Fábiánné Szenczi Ibolya (A mai iskolai Petõfi-kép - Tanítási és versenytapasztalatok). Kerényi Ferenc Júlia címû monodrámáját a nagyszalontai református templomban elõadta Konkoly Éva. A Koltóra szervezett harmadnapi irodalmi zarándoklat sok nehézséggel járt. A barguzini négyesikrek címû kabaré megbukott. Sajtóvisszhang: Békés megyei Hírlap, 1998. szept. 2., 3.

Fejér

Két meghívó Székesfehérvárról: Csokonai-emlékülés, 1998. november 13-án a Szent István Mûvelõdési Házban. Elõadók: Ferenczi László (Csokonai és a XVIII. századi európai líra),
Bíró Ferenc (Csokonai irodalmi kópéságai), Péntek Imre (Néhány Csokonai-vers modern olvasata), Móser Zoltán (Arról akit Cimbalomnak hívtak).

Petõfi emlékülés, 1999. jan. 8-án a Pelikán teremben. Elõadók: Horváth Júlia (Petõfi Székesvehérvárott), Székelyné Kõrösi Ilona (A vándorszínész Petõfi Kecskeméten), Kerényi Ferenc (Petõfi és a színészet), Király Nina (A könyvillusztráció hatása a színpadkép kialakulására a romantika korában), Szigethy Gábor („Tigris és hiéna" - Petõfi élete színpadi tragédiája). (K. S.)

Hajdú-Bihar

December 10-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar Megyei Tagozata szerencsés tisztújításon esett át. Elnök Dobos István lett, az elnökség tagjai ketten a régiek (Mo-
hácsi Ágnes és Simon Zoltán), ketten újak: Keresztes Lászlóné, a helyi Irodalmi Múzeum igazgatója és Szakály Árpád, a gyakorló gimnázium fiatal tanára. A Hajdú-Bihari Napló így adott hírt az eseményrõl 1998. dec. 11-i számában: „Dobos Istvánt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem modern magyar irodalmi tanszékének docensét választotta új elnökévé a leköszönõ Juhász Béla helyére a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezete. Az országos alelnök, Imre László professzor indoklása szerint, azért esett rá a választás, mert több tudományterület - irodalomtörténeti korszakok, irodalomelmélet - kutatásában jelentõs eredményeket ért el. Az Irodalomtörténeti Társaság regionális szervezete történelmi hagyományaihoz híven nyitott, s a szakma szûkebb képviselõin (irodalomtörténészeken, kritikusokon, pedagógusokon) kívül szélesebb értelmiségi rétegeket és olvasókat is vár soraiba és programjaira. A tegnapi, csütörtöki tisztújító rendezvényen Kölcsey-kollokviumot tartottak, melyen Taxner-Tóth Ernõ egyetemi tanár a reformkor írójának Nemzeti hagyományok címû mûvérõl, S. Varga Pál egyetemi docens irodalomtörténeti alapvetésérõl beszélt, Borbély Szilárd egyetemi adjunktus pedig S. Varga Kölcseyrõl szóló könyvét elemezte.

Jász-Nagykun-Szolnok

Szervezeti életünk fontos eseménye a nagykunsági csoport és a megyei tanári tagozat megalakulása és munkájának megkezdése volt. Mindkét szervezõdés létrejötte együttjárt a taglétszám emelkedésével. A jászsági csoport megalakulása azonban még várat magára. Az év utolsó negyedében körlevélben fordultunk tagdíjhátralékos tagjainkhoz a rendezés érdekében. 1998 elsõ negyedében hat elõadásból álló sikeres sorozatot zártunk a magyar reformkor irodalmából. A Hild Viktor Városi Könyvtárral közös rendezvényt Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzata támogatta. A város nyugdíjas klubjaiban A márciusi forradalom lírai utóhangjai, illetve Szolnok irodalmi arculata a két világháború között címmel tartottunk elõadásokat. Az utóbbi tömörítvénye a Jászkunság címû megyei ismeretterjesztõ folyóiratban is helyet kapott. A Verseghy Körrel közösen szervezett Városházi estéken Szolnokiakról szolno-
kiaknak címmel új sorozatot indítottunk. Az õszi évadban két szolnoki költõrõl: K. Tóth Lenkérõl és Kiss Gáborról hangzott el elõadás a Verseghy Ferenc Gimnázium irodalmi színpadának közremûködésével. Kiadói munkánkban az 1997 õszén a tagozat által szervezett tudományos ülésszak anyagát tartalmazó In memoriam Verseghy Ferenc-nek a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárral közös megjelentetése, valamint a Verseghy Ferenc Proludium-ának kiadásra történõ elõkészítése volt a legfontosabb. Tanári tagozatunk december 7-én Mezõtúron rendezte meg tíz középiskola 3-3 fõs csapatainak részvételével a megyei Arany János-versenyt.
A legjobban szereplõ csapatok jutalmazásához a Szolnok és Vidéke Áfész 20 000 Ft értékû vásárlási utalvánnyal járult hozzá. Kunsági csoportunk Laczka János kéziratban maradt Voltaire-fordításának sajtó alá rendezésével kezdte meg munkáját. Terveink szerint 1999-ben létrehozzuk jászsági csoportunkat, s bõvíteni kívánjuk mind taglétszámunkat, mind az Iris-elõfizetõk számát. A szabadságharc szolnoki eseményeinek 150. évfordulója alkalmából a szélesebb közönség számára elõadást rendezünk Szolnok a szabadságharc sodrásában címmel. Lehetõség szerint ezt iskolákban és klubokban is megismételjük. Tanári tagozatunk egy napos továbbképzési konferenciát szervez a XX. századi irodalom középiskolai tanítását segítendõ, 1999 tavaszán pedig a diákok részére Petõfi-vetélkedõt rendez. Karcagi csoportunk 1999. júniusában a Laczka János emlékezete címû kötet megjelenésével összekötve konferenciát szervez Karcag nagyjairól. 1999 elején napvilágot lát Verseghy Proludium-a, s megfelelõ támogatottság esetén kiadásra elõkészítjük K. Tóth Lenke válogatott írásait vagy Kiss Gábor kiadatlan verseit. A tanári tagozat, illetve a csoportok munkáját lehetõségeink szerint anyagilag is támogatjuk.

SZURMAY ERNÕ

Komárom-Esztergom

A tagozat új megyei elnökévé az író Kovács Lajost, dorogi iskolaigazgatót, az Új Forrás szerkesztõjét választották. (F. J. K.)

Pest

A Petõfi-emlékév keretében Pápán rendezett Petõfi iskolái címû konferencián Asztalos István képviselte tagozatunkat Petõfi Sándor, az aszódi diák címû elõadásával. Az aszódi Petõfi Múzeum 40 éves fennállása alkalmából tartott ünnepi konferencia egyik elõadása Petõfi-
rõl szólt (Kovács József László: Aszód. 1838. Petõfi megismerkedik a magyar irodalommal). (A 19 elõadásból ez az egy volt irodalomtörténeti témájú. A Pest megyei múzeumi hálózat munkatársainak eddig két alkalommal megrendezett tudományos tanácskozásán nagyjából ugyanez az arány: 40 elõadásból 2 irodalomtörténeti. A megyei múzeumigazgatóság Studia Comitatensia címû évkönyvének eddigi 26 kötetébõl egy az irodalomtörténeti. Eszerint a Pest megyei múzeumok tevékenységének 4-5%-át teszi ki az irodalomtörténet. Nem tudom, sok-e ez vagy kevés, milyen az országos arány?)

1. A nagykõrösi Arany János Társaság tevékenysége egyre inkább összefonódik az Arany János Múzeummal. (Mindkettõnek Novák László a vezetõje.) Közösen adták ki pl. 1998-ban Szász László Mûhely hiánya címû esszékötetét. Együtt rendezték a hagyományos nagyszalontai (március 2.) és a nagykõrösi (október 22.) Arany János-ünnepséget is. A Társaság közremûködött az 1848-as forradalom 150. évfordulójára rendezett konferencia (november 6-7.) és múzeumi kiállítás rendezésében. Tóth Tibor ny. tanár ez évben is részt vett az országos középiskolai Arany János-verseny elõkészítésében, zsûrizésében. 1998-ban megjelent a Kalibra kiadónál Nyelvtani feladatlapok a középiskolás tananyag ellenõrzésére címû kötete és leadta a Mûszaki Kiadónak Felkészítés a középiskolás nyelvtan érettségijére címû kéziratát, várhatóan 1999-ben megjelenik. A nagykõrösi zsidó hitközség fennállásának 200. évfordulójára rendezett konferencián (december 13.) Tóth Tibor Arany János költészete és a Biblia címmel tartott elõadást.

2. Kovács József László, a Pest megyei tagozat társelnöke Paulovits Terézzel együtt a budaörsi múzeum honismereti szakkörében a helyi irodalmi, néprajzi hagyományok gyûjtésére, ápolására oktatja a 8. osztályos szakköri tagokat. A zsámbéki fõiskolán ez évben is támogatja a helyi irodalmi hagyományokat feldolgozó szakdolgozatok íróit. A Károli Gáspár Református Egyetemen a Kéziratolvasás címû speciális kollégium keretében magyar és német nyelvû irodalmi szövegekkel ismerteti meg hallgatóit, akikkel együtt egy hetes grazi kutatóutat nyert.

3. Illés Sándor tagozati elnök folytatta a Gödöllõi Mûvésztelephez kötõdõ irodalmi emlékek feldolgozását, kiadásra kész Kõrösfõi-Kriesch Aladár görög-, törökországi, itáliai útinaplója és 1918-as harctéri naplója.

4. A Dunakanyar térségében a tagozat együttmûködik a Pest Megyei Könyvtárral és a
Leányfalu Helytörténeti Múzeuma Közalapítvány kuratóriumával, a Móricz Zsigmond Társasággal és a Fábián Zoltán Társasággal. Január 31-én részt vettünk a Fábián Zoltán emlékére rendezett III. mese- és prózamondó verseny elõkészítésében és zsûrizésében. Segítettünk a
Leányfalu Múzeumi Közalapítvány bemutatkozó kiállításának a rendezésében, tekintve, hogy a község történetében fontos szerep jut az irodalomnak (Gyulai Pál, Móricz Zsigmond, Ka-
rinthy Ferenc, Puszta Sándor, a közelmúltban elhunyt Szeberényi Lehel és a többiek). A jövõben is kiemelt feladatnak kell tekintenünk e közalapítvány szakmai támogatását, hiszen - a tisztázatlan körülmények ellenére is - meg kell becsülnünk egy községi önkormányzatnak azt a gesztusát, hogy múzeumi célra átad egy épületet. 1999-ben közremûködünk a község önállósulásának 50., Móricz Zsigmond születésének 120. évfordulójához kapcsolódó kiállítás és ünnepi program rendezésében. 1999-ben lesz Gyulai Pál halálának és Móricz Virág születésének 90. évfordulója is. Szeretnénk megnyerni az önkormányzatot egy leányfalui irodalmi képeskönyv kiadására - a kézirat lényegében készen áll. Közremûködtünk a Móricz Zsigmond Társaság által meghirdetett országos középiskolai prózamondó verseny szervezésében, zsûrizésében. Reméljük, hogy az elõzõ Móricz-versenyekhez hasonló lesz a részvétel és a színvonal - ez esetben Szarvas Rita, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára szívesen beszámolna róla Nyíregyházán, a magyartanárok találkozóján. Ugyanitt - ha lesz rá igény -, e sorok írója tarthatna egy nagyon gyakorlatias korreferátumot a Dunakanyar olyan irodalmi emlékeirõl, amelyek jól bekapcsolhatók az iskolai kirándulások programjába (az aktualitás miatt Móricz Zsigmonddal a középpontban). 1998. július 18-20-án részt vettünk az irodalmi társaságok gyergyószentmiklósi vándorgyûlésén, ahol Sin Edit beszámolt Pest megye irodalmi emlékeirõl és a Móricz Zsigmond Társaság munkájáról. Pest megye XX. századi történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik Szentendrén 2000-ben. Igyekszünk minél több szépirodalmi anyagot felhasználni a forgatókönyv elkészítéséhez (pl. Radnóti munkaszolgálatos naplójának szentendrei lapjai, Márai Sándor naplója Leányfalu második világháborús eseményeirõl).

SIN EDIT

Veszprém

Örömmel jelenthetem, hogy 1996. évi terveinket a Veszprém Megyei Mûvelõdési Központtal (Irodalmi Kávéház), a Lackó Dezsõ Múzeummal, a Krúdy Gyula Városi Könyvtárral (Várpalota) és a Megyei Honismereti Egyesülettel közösen túlteljesítettük. Veszprémi rendezvényeinken többnyire a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai is szerepeltek. Januárban: Pauer Antal papköltõ verseskötetének bemutatása (Vázsonyra visszanéz a nap); Nagy László szülõházának megkoszorúzása. Februárban: emlékmûsor Nagy László halálának 20. évfordulóján (A forró szél imádata). Márciusban: emlékülés Petõfi születésének 150. évfordulóján. Koszorúzás emléktáblájánál és szobránál. Májusban: Jókai-nap Balatonfüreden. Koszorúzás a Jókai-villánál. Batsányi-emlékülés Tapolcán. Koszorúzás. A veszprémi Gizella-napok keretében helytörténeti tudományos ülés. Júniusban: az Országos Petõfi Emlékbizottság szervezésében a Petõfi iskolái címû tudományos konferencia Pápán. Jubileumi ünnepség az Irodalmi Színpad fennállásának 40. évfordulója alkalmából. Augusztusban: Tímár József író halálának 40. évfordulóján emlékülés Csopakon. Sétahajózás, baráti beszélgetés az író házánál, unokája kiváló csopaki borát kóstolgatva. Szeptemberben: több tagunk részvétele a gyulai konferen-
cián. Kanyár Erika tagtársunk Sváb Golgota címû kisregényének bemutatása. Októberben: Babits-emlékmûsor („Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét", szerk. Kelevéz Ágnes); Szindbád-vacsora Várpalotán és megemlékezés Krúdy Gyula születésének 120. évfordulóján a városi könyvtárban, koszorúzás az író szobránál. Harmath István irodalomtörténész halálának 10. évfordulóján megemlékezés és koszorúzás sírjánál Pulán. Novemberben: Váradi Péter Pál és Löwey Lilla (tagozatunk titkára) Erdély - Székelyföld (Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke) címû irodalmi fotóalbumának bemutatása, amely a Petõfi-emlékévre készült. Decemberi rendezvényeink: Kapcsándy Sándor-emlékülés, születésének 100. évfordulóján Dákán, koszorúzás sírjánál. Irodalmi mûsor három megyei parasztköltõrõl. Emlékezés Madách Imrére éves közgyûlésünkön. Széki Patka László új verseskötetének bemutatása, amely tagozatunk támogatásával jelent meg. A Veszprém megyei önkormányzat 1998-ban is biztosította számunkra a rendezvényekhez szükséges pénzkeretet. A helyi sajtóban Toldi Éva tagtársunk, újságíró rendszeresen hírt adott rendezvényeinkrõl. A Városi Mûvelõdési Központtól minden támogatást megkaptunk a tagozat mûködéséhez. Az adminisztratív és gazdasági teendõket az õ munkatársaik végezték Ferencz Zsuzsanna tagtársunk irányításával. Elnökségünk négy alkalommal ülésezett.

BORBÁS LÁSZLÓ

1999. február 2-án Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán (Piarista köz 1.) a III. emeleti 66. szemináriumi szobában megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Budapesti Bölcsészhallgatói Tagozata. A kezdeményezés a kecskeméti Mátyási-konferencia (1999. január 15.) résztvevõié, akikhez hozzászámíttattak a Társaság eddigi bölcsészhallgató tagjai, illetve az új jelentkezõk. Név szerint:

Balázs Eszter, Benits Péter, Benkei Kovács Balázs, Bíbor Máté János, Deres Péter, Fábián Róbert, Gácsi Zsuzsanna, Herpai Péter, Jánosi Rita, Kiss Farkas Gábor, Kovács (Pászti) Nóra, Kulin Borbála, Laczházi Gyula, Magyary Ágnes, Nagy Beáta, Orosz Andrea, Ozsvár Andrea, Palkó Balázs, Pienták Attila, Rózsa Kinga, Ruttkay Veronika, Selmeczi Anna, Seregélyi Rita, Somogyi Gyula, Szõnyi Péter, Veres Bálint.

Az alapítók elnökké Kiss Farkas Gábort, titkárává Seregélyi Ritát és Benkei Kovács Balázst választották. Kiss Farkas Gábor magyar-latin szakos tanár, a Közép-Európai Egyetem ösztöndíjasa egyidejûleg az Irodalomismeret mb. szerkesztõje lett.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetõsége, az Irodalomtörténet és az Irodalomismeret szerkesztõsége õszinte köszönetet mond mindazoknak, akik 1998-ban befizetett adójuk 1%-át a Társaság 19007672-1-41 adószámán a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és folyóiratai gyámolítására utalták át.

Ez az összeg 1998-ban 155 000 Ft volt.

Tagtársaink nemes gesztusát rendezvényeink, folyóiratszámaink, kiadványaink gazdagításával, programjainknak még kollegiálisabb-barátibb légkörével igyekszünk viszonozni.