Kiss Csilla-Molnár András-Nádas Tímea
Közös szemináriumi feladatul kapott dolgozatunk Tinódi Sebestyén Krónikájában igyekszik számba venni és értelmezni (Szenczi Molnár Albert szótárának segítségével) a hadászattal, végvárakkal kapcsolatos szavakat, valamint azokat a kifejezéseket, amelyek mást jelentenek a végvárak (a Krónika) nyelvezetében, mint a hétköznapokban. A teljes szövegkorpuszból körülbelül 180 szót dolgozunk fel.
Az alábbi szövegek voltak a forrásaink: TINÓDI Sebestyén, Krónika, kiad. SUGÁR István, bev. SZAKÁLY Ferenc, Bp., 1984; Régi Magyar Költők Tára, III, kiad. SZILÁDY Áron, Bp., 1883; SZENCZI MOLNÁR Albert, Lexicon Latino-graeco-hungaricum, Hanau, 1611.
Arra törekedtünk, hogy lehetőleg valóban a hadászattal, végvárakkal kapcsolatos szavak kerüljenek rá a listára. A szavak között kétfajta jelentésbeli különbséget tehetünk. Különbözhet a szó Szenczi Molnár által adott jelentése a Tinódiétól - ilyenkor általában valamely magyar jellegzetességről van szó, például drabant -, vagy a szó köznapi jelentése tér el a katonai szóhasználattól, ami szintén megjelenhet (nem minden esetben) kettejük nyelvezetének különbségében is - például száll, por, kiugrott, veszedelem, ígér, gyalog, falka, szárny stb.
Érdemes egy pár szóban összegezni a "kanonizált" szavak csoportosításának lehetőségeit. Az első csoportba a török katonai szakszavak tartoznak, melyeknek szinte egyike sem került be a magyar nyelv szókincsébe (bég, aga, szandzsák, szubasa, szpahia, janicsár stb.). A második csoportot a hadászat szaknyelve adja (szakállas, lapta, palánk, emelcső, porkoláb, monstramestör, naszágy, ív, buzgán stb.). A harmadik csoport a katonai nyelvezet szókincséből áll, ami további három halmazra bontható. Az elsőbe a végvári nyelv belső keletkezésű szavai tartoznak (például pribék, hátat ad, gyakdos, akada fogságba, kótyavetye, el-kivakarodik stb.), a másodikba a hétköznapi nyelvtől eltérő jelentésben használt szavak találhatóak (például száll, ház, veszedelem stb.), a harmadikban a hétköznapi nyelvtől való eltérő gyakorisággal használt szavak kaptak helyet (például puskás stb.). Meg kell említenünk azt a csoportot, amely a mai nyelvérzék számára nehezen érthető szavakat tartalmazza (például képös kopja, níl, kurfirst stb.).
A kutatás következő teendője elővenni a XVI-XVII. század más szövegeit - vagy az ezekből készült szótárakat (például Zrínyi-szótár) -, s azokkal összevetve mérlegre tenni gyűjtésünk eredményeit.
aga • török katonai méltóság, hősT
ágyúság, ányúság • fortélyos hadiszerszámT
akada fogságba • fogságba esikT
akancsa, akancsgya, akangya • irreguláris török önkéntes lovasság egy fajtájaT
alafa • zsoldT; abrak, ételitalSz
aláméne • leszállás, lehágásSz
álgyú • ágyúT; puska, ágyú, hajító szerszámSz
állósereg • tartalék haderőT; álló sereg, erősítésSz
általnyomtata • keresztültörT; általmenésSz
aprópuska • kiselejtezett puska csövéből készült tüzelő alkalmatosságT; kis puskaSz
bán • várkapitány, hadvezérT; úr, gazda, uralkodóSz
barona • a palánk favázát alkotó gerenda, mely közé sövényt fontakT
beglerbég • a vilajet élén álló polgári és katonai irányítóT
begyagdos • bedöfköd, beszurkál, portyázikT
bék • szandzsákbég, vezér, hősT
béöt • beüt, betör, berontT
beslia • a török önkéntes, irreguláris lovasság egy fajtájaT
buzgán • buzogányT; fejes bot, furkó, buzogánySz
csáklya • csáklya, horogSz
csausz • hírnök, szultáni testőrT
csendesz • "mit sem sejtvén"T; csendes, nyugodtSz
cserbasa • a szpáhiknál a századosnak megfelelő rangT
dandár • hadi csapat, tartalékT; rendezett seregSz
deli • a török önkéntes, irreguláris lovasság egy fajtájaT; híres-neves, fő(vezér)Sz
derék • test, jóravalóT; test, tagSz
drabant • katonáskodó jobbágyT; a fejedelem testőreSz
dúl • elpusztít, rombol, rabolSz
egy falka nép • nem hadrendbe rendeződött katonák csoportja
T; egy falat, darab népSzelbamlák • szétverték (túlerővel)T
elbír • foglal, birtokába kerítT; örökös, bitokosSz
elenyészték magokat • elrejtőzködtekT; elvesztekSz
elfutamat • megfutamítT; elkerget, elűzSz
el-kivakarodik • elhordja magátT; dolgára megySz
ellép • elmegyT; elöl megy, elmegySz
elöljáró • felderítő (előhad)T; elöljáró, felderítőSz
elrontat • elbont, lerontSz
emelcső • felvonóhídT; függő kapuSz
faányúság • fából készült fortélyos hadiszerszámT; (vö. álgyú)
fegyverösként • harcoskéntT; felfegyverzettkéntSz
fellegvár • a vidék legmagasabb pontjára épült várT
felvetés • felrobbanásT
fok, bástya • a várfal, a bástya falának legmagasabb részeT; várta, erősítés, nyílás, palánk, zárt hely, nyugodalmas helySz
folnia • lovával sebesen futniaT
folyik, folyatni • lovaglás, nyargalásSz
forgódás • foglalatosság, megvétel, szorgalmatosságSz
főlegén • hadnagy, vezérT
főterek • török vezérT
furkó • rövid nyélre erősített aprópuska, melyet az ellenség közé hajigáltakT; hajítófegyverSz
gyakdos, gyagdos • szúr, bök, (öl)T; vájkál, gyakSz
gyaloggal • gyalogos katonávalT; gyaloglóval
gyöngyöstoll • díszes lószerszám a ló fejénT; drágaköves tollSz
halhaj, halhea, haja • páncélT, halhajat viselőSz
hanzsár, hangyár, hancsár, svancár • handzsárT; tőr, kard, dákóSz
haranbasa, haramia • török haramiák vezáreT
hátat ad • megfutamodik, elmenekülT
hátuljáró • katonai hátvédT
ház • végvárT; ház, templom, egyházSz
herdo • őrkiáltás (német 'wer da': 'ki van ott')T
holdoltat • kényszerít, megveszSz
hópénz • zsoldT; zsold, adó, fizetésSz
hóstág • külvárosT
huszár • lovas, vitéz katonaSz
ideg • az íj húrjaT, kötő, madzagSz
igazlátó • döntőbíróT, bíró, ítélőSz
ív • íjT; kézíj, bothajításSz
jancsár • janicsárT
járom • összefogó fa a palánkmű építményénT; hegy teteje, igaSz
kalács • szurokba mártott szalmafonatok, amit meggyújtottak és az ellenség közé dobáltakT; karika, abroncs, lepénySz
kapdosás, ragadozás, fogdosás, kóborlás • portyázásT; fogdosás, regadozásSz
karvas • karpáncél, alkarvédőT
kas • földdel töltött kosár, melyek az ágyú védelmére szolgáltakT; kosárSz
kastél • kicsiny várT; kastély, várSz
kavor • gyaurT
képös ív • festéssel díszített íjT; faragással, képpel díszített íjSz
képös kopja, dárda, fa, nyárs • festéssel díszített kopjaT
kézív, kézívös • kézíj, íjász katonaT; kézíjSz
kím, kémel, kímöl • kém, kémlelT; kísértő, kém, próbálóSz
kiostromlának • rohammal kitörnek a várbólT
kiöt • kiüt, kitör, kirontT
kocsi • szekérSz
kopját törni • bajvívás, viadalT
kótyavetye • hadizsákmánynak árverés útján való értékesítéseT
kölyő • a lőportörő malom zúzóműveT
könkő • kénkő, darabos kénT; kénkőSz
kuracsim • acélvért, páncélT
kuracsin • páncélos katonaSz
kurfirst • választófejedelemT
küszköd(ő) • gyakorol, bajnokSz
lakás • szállás, maradásT
lanc • zsoldoskatonaT; dárda, kopja, lándzsaSz
lanckenezfa • a lanc dárdájaT
lapta • robbanó agyagtartályT; láptaSz
legény • közkatonaT; ifjúSz
levág • megöl, mészárol, döf, öldökölSz
lohol • ver, ütT; megver, megütSz
lovag • lovas katonaT; lovasSz
lövés, lövő • hajító, lövőSz
martalóc • délszláv török segédkatonaságT; ember, aki embert, lovat vagy egyebet lop, eladSz
meghághatnák • felkapaszkodikT; felhágSz
megkísértöm • megkísértemT; kerülöm, próbálom, álnoksággal hozzáfogokSz
megkörnyíkezének • bekerítenekT; körülfognakSz
megmostrál • katonailag számba veszT
megszáll, megszállás • ostromgyűrűT; kitérés, eltérés, letelepedésSz
megvegye • csellel (lefizetéssel) megszerezni vagy katonákkal elfoglalni a váratT
megvesz • elfoglalT; megvesz, viadallal megveszSz
monstra • mustra, katonai szemleT
monstramestör • mustramesterT
mordál • nagy kaliberű puskaT; maró, harapó, csípős, rejtettSz
nabat • őrség, felváltás (az arab 'nevbet'-ből)T
naszágy • kisebb csapatszállító hajóT; folyón használatos hadihajóSz
níl, nyíl • nyílT; hajító fegyver, hajítódárda, nyíl, nyíl formájú vasas szerszámSz
nyakbavető • lószerszám részeT; szorongató, kínzó, gyötrő (eszköz)Sz
nyelvetfog • adatszolgáltató foglyot ejtT
odabasa • egy-egy janicsárcsapat parancsnokaT
ostor • ostor, cselT; marokvessző, ostor, korbácsSz
ostrom • roham vár ellenT
ostromnak gyakran mennek • sokszor rohanják meg a várat az ostromló katonákT
ostrompénz • a várostrom alatt, a zsoldon felül fizetett, hazánkban ismeretlen többletfizetésT
ostromtat • ostromoltatT
öreg álgyú • nagy kaliberű ostromágyúT; nagy, öreg ágyúSz
öszvelevágá • lemészároljaT
öszveszódulának • egymásnak mennekT
palánk • sövényfalú agyagfalT; kerítés, erősítés, sánc, árokSz
párkány • falon való deszkázat, ami távol tartja az ellenséget a faltólSz
pattanyúság • lovas katonaT; ellenségre lövő, falrontó szer
számSzpor • lőporT; szurkos gyanta. melyen a láng kapSz
porkoláb • várnagyT; kastélyba lakó, ajtón-
álló, tiszttartóSz
pribék • ellenséghez átpártolt, mindenre kapható elvetemült személyT; átpártolt átállt személySz
provizor • tiszttartó, egy birtok teljhatalmú intézője, kormányzójaT
puskahányás • maga a puskalövés vagy az általa kiadott hangT; pofával való pattantásSz
puskás • gyalogos katonaT
rapély • hosszú, egyenes, vékony pengéjű kardT
regyistrom • számadási lajstromT
rendelés, rendtartás • csatarendbe állítás, a hadvezér hadiparancsaT; végzés, szokás, helyeztetés, parancsSz
saccolás • sarcolásT
sereg • lovag, sereg, háború, zűrzavarSz
sérvés • sérülés, sebesülésT
strázsa • őr, álló hadseregT; vigyázó, virrasztóSz
strázsát vete • őrt állítT
szablya • tőr, perzsiai tőr, kard, handzsárSz
szablyára hányni • lemészárolniT
száguldó • fosztogató, török seregT; futó lóSz
szakállas • szakállas puskaT
száll • átvitt értelemben használatos, vagy hadsereggel való mozgást jelentT
szállás • megszáll, megszállásT; vendégfogadás, istállóSz
szállott ház • ostromlott várT
szamcsák • szandzsák, közigazgatási terület, vagy zászlóaljnyi katonaT
szárny • hadsereg oldalaT; szárnySz
szárnyul • a harcrend szárnyán, a szárnya gyanántT
szekernye • szekerce, baltaT
szertartásval • szokásos, megbízható hadiparancs, tervT; rendelés, végzés, szokás, dekrétumSz
szpahia • szpáhi, hűbéres lovas katonaT
szubasa • szubasi, a török rendfenntartó erők legelterjedtebb csoportja, katonai rang isT
táborhely járó • határozó, kimérőSz
tágul • távozik, visszavonul, elmegyT; bő, tágSz
taraszk • tarackT; kígyóhordozóSz
tárgy • deszkából készült védőtető, melynek oltalma alatt közeledtek a katonák a várfalhozT; deszkázott hadiszerszám, oltalomdeszkaSz
tiszttartó • várkapitányT; elöljáró, helytartó, gondviselő, fejedelem, oltalmazó, segítőSz
torom, torony • toronyT; szegletSz
tűz, tüzes • e szó szorosan kapcsolódik jelentésében a kén, kova, tűzkő szavakhozT
várat megigérék • várnak harc nélküli megadása, általában a jóindulat fejébenT
várból kiugrott • várból kitámadottT
várta • őrállóhelySz
végház • végvárT
végházak csúsztanak, elköltek • várakat elfoglaltákT; várakat elhurcoltákSz
végostrom • az utolsó roham a vár ellenT
veszedelem • várostromT; eset, viadal, öldöklés, vérontás, kísértésSz
vétete • elfoglalT
visszavenni • visszafoglalniT; visszavételSz
vívását • vívás, ostromT; viadal, harc, tusaSz