EMLÉKEK KINCS GYULÁRÓL

Szerencsés ember az a diák, akinek olyan tanára volt a középiskolában, mint Kincs Gyula, de szerencsés ember az a tanár is, akinek olyan tanítványa lehetett, mint Ady Endre. Ez a szerencsés találkozás, tanuló és tanár között Zilahon történt, ahol Ady Endre a gimnázium négy felső osztályát végezte, s 1896-ban, ebben az iskolában érettségizett.

Az akkori Zilahot így jellemzi Bölöni György Az igazi Ady című könyvében: “kálvinista csizmadiák gyártják a csizmát, kálvinista tímárok cserzik hozzá a bőrt. Szabad királyi város volt valaha. Iparos polgársága még ebből az időből alakult ki, és a város így őrizte meg civis jellegét.” Ebben a városban telepedett le a Szamosújlakról elindult Kincs Pál, s első gyermeke Kincs Gyula már Zilahon született 1859. augusztus 16-án. Kincs Gyula kapcsolata Szamosújlakkal, s ott élő rokonaival megmaradt. Ezt az is bizonyítja, hogy a fia, Kincs Elek 1897-ben Szamosújlakon született. (Kincs Elek tevékeny irodalomszervező volt: a debreceni Ady Társaság, a Szatmár megyei Kölcsey Társaság szervezője, majd a szombathelyi Faludi Társaság titkára volt. Több könyve is megjelent.)

Kincs Gyulát tanítójának szorgalmazására adták a kollégiumba, onnan került eminens diákként Kolozsvárra, ahol először történelem–földrajz szakból szerzett oklevelet. 1883-ban segédtanárként vállalt szolgálatot saját iskolájában. Rendes tanárnak csak úgy választották meg, ha latinból és görögből is képesítést szerez. 1889-ben diplomázott kiváló eredménnyel klasszika-filológia szakon. 1897-től a zilahi gimnázium igazgatója. A “Szilágy”-nak már alapításától (1883) munkatársa, majd a “Szilágyság” című lap munkatársa és szerkesztője. (Ezt a politikai és társadalmi hetilapot Dénes Lajos indította 1883-ban. 1910-ben a nevét “Szilágyság”-ra változtatta.) 1886–1889 között Kincs Gyula volt az egyik szerkesztője. Nevelői tevékenysége és szerkesztői munkája mellet szervezte és gyarapította a kollégium nagykönyvtárát. Összeállította a Szemelvények a görög lyra és a vele kapcsolatos magyar classicus költészet termékeiből című antológiát (1901). Megírta A Szilágy története című hírlapmonográfiát is* (1896). Ennek az évnek a termése A nagy Wesselényi és a zilahi gymnasium című tanulmánya is.

1897-ben választották meg iskolaigazgatónak. Vezetőként több lehetősége volt eszméinek megvalósítására. Erről az alábbiak olvashatók Bölöni György említett könyvében: “A gimnáziumban Kincs Gyula igazgató a haladottabb városiasságot képviselte a vármegyével, a megyei urak eléggé elmaradt politizáló hadával szemben […]. Megértően és gyűlölködéstől mentesen nevelte diákjait, de a tanításokban, melyekkel a magyar polgárok útjait egyengette ott tündökölt a nemzeti kultúra és a féltve őrzött nemzeti magyar állameszme”. Kincs Gyula haláláig igazgatója volt a gimnáziumnak. 1915. december 31-én hunyt el 56 éves korában. Temetése 1916. január 3-án volt, ahol a nagyon beteg Ady is ott volt feleségével együtt. Bécser István levele így írja le ezt: “Kincs Gyulát nemcsak verseiben s kijelentéseiben tett nyilatkozatai után tudom, hogy apjaként szerette, tisztelte, becsülte, de mint diák épp akkor voltam őrségben a ravatalnál, amikor Ady Bandi megérkezett, s jött búcsúzni. Azt a fájdalmat, ami lerítt Adyról – nekünk is fájt nézni.”

KINCS NIKOLETTA

gimnáziumi tanuló, Fehérgyarmat