Rimay János Az igaz keresztyén Religio ábrázatja, képének természeti tulajdonságiból való igaz magyarázatja címû költeménye Szenezi Molnár Albert Kálvin-fordításának, az 1624-ben megjelent Institutionak a címlapján, bal oldalán látható Religio-ábrázoláson és az ehhez tarto zó kérdés-felelet formában megírt Szenezi-versen alapul. A két vers, az Institutio-fordítás cím lapja és Cennerné feltételezése - amely szerint Crispijn de Passe készíthette a képet -, illetve a feltételezés igazának kétségbevonása (Kovács Sándor Iván) nyomán - tanári késztetésre a címlap és azon belül a Religio-ábrázolás német vagy németalföldi képkészítõjét kerestem. A Dutch and Flemish Etchings, Engravings and Woodcuts holland katalógus-könyvsoroza tot átlapozva egy lehetséges részmegoldás kínálkozott. PIETER BALTENS (CUSTODIS) (1520-1598) antwerpeni képkészítõ mester Religio-ábrázolása (az elsõ kötet 84. lapjának képe illusztrációként mellékelve - V. K. G.) nagyon sok szempontból hasonlít az Institutio fordítás címlapjának Religio-alakjára. Bár biztos, hogy nem ez a mester készítette a háromhasábos címlapot (halála dátuma miatt nem készíthette), az lehetséges, hogy Baltens képe mintaként szolgált a címlap készítõjének a Religio-alak megformázásában.

A két Religio-ábrázolás összehasonlításában segítséget nyújtanak a korabeli Cesare RIPA ikonológiai elõírásai: "Az igaz keresztény vallás: Sugaraktól körülvett szép külsejû nõ, födetlen fehér kebellel, vállán szárnyakkal. Tépett és hitvány ruhát viseljen, s oldalán kereszt álljon. Az ég felé nyújtott jobbjában könyvet tartson, olyan módon kinyitva, mintha magát szemlélné benne. A könyvben ez álljon: szeresd Uradat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl. Ez az elsõ és legnagyobb parancsolat. A második hasonló ehhez: szeresd fele barátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. Balját oly módon tartsa, mintha a kereszt jobb ágára támaszkodnék; a kereszt bal ágáról pedig kötõfék függjön. Lábával a földön elnyúlt csontvázon tapodjon, amelynek koponyája a kereszt lábánál legyen." (Gábor, tessék hivatkozni a Sajó Tamás-fordításra! - K. S. L)

A két kép hasonló vonásai: azonos testtartás; azonos helyen a hasonló ruha (derék); jobb kézben a könyv, azonos bejegyzéssel; bal kar alatt a kereszt bal ága; bal kézben a kötõfék (elõ írástól egységesen eltérve!); azonos hétcsillagú korona (elõírástól egységesen eltérve!); azo nos fonatú haj; nagyon hasonló arc (orr-, szemöldök vonal); mindketten a fölre néznek; azonos formájú mellek; szárnyak; mindkettõ bal lábbal tapossa a csontvázat; a csontváz mindkét ké pen ugyanúgy helyezkedik el (jobb karjára támaszkodik, bal karját emeli a feje fölé).

A két kép fõ eltérései: a Baltens-féle képen az elõírásnak megfelelõen fénykoszorú van a nõ feje körül. A címlapképen (talán a helyszûke miatt) nincs fénykoszorú, de a Szenczi-vers tar talmazza a fényt ("Miért vagy illy fényességgel?"). A Baltens-féle ábrázoláson Ripa elõírása itól eltérõen nagy had és felfordulás van a háttérben. A címlapkép Religio-ábrázolásán (szin tén valószínûleg helyszûke miatt) nincs ilyesmi, de a Szenczi-szöveg mégis tartalmazza ("Mit kell érteni ez hadon / Környüled ez zûrzavaron?").