A hipnózis és a hipnózisban előidézett életkor-regresszió egyik mérési lehetősége a kézírás tanulmányozása. Az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszékén 1996-1997-ben végzett kísérlet sorozatban négy hipnoterapeuta 32 vizsgálati személlyel folytatott kísérleti hipnózist. Az alanyok aláírásait a Grafológiai Intézet munkatársai különböző helyzetekben vizsgálták. Rendelkezésre állt az éber állapotban, hipnózisban életkor-regresszió előtt, valamint regresszióban két alkalommal leírt nevük.
A komputeres grafometriás vizsgálat kvantitatív adatain kívül elvégeztük a kvalitatív írásanalízist is. Az éber állapotban-hipnózisban, illetve hipnózisban regresszió nélkül-regresszióban elrendezés markánsan megkülönböztethető aláírásokat eredményezett az egyes kísérleti személyeknél. Vizsgálatunkban arra tettünk kísérletet, hogy a hipnózis előidézte motoros reakciók sorát egy új oldalról, a mikromozgások aspektusából is bemutassuk, valamint, hogy a jól vizualizálható életkor-regressziót kisérő írásváltozást grafometriás módszerekkel is leírjuk.
Elhangzott az 1997-es Lilafüredi Hipnózis konferencián
A szerzők húsz depressziós (DSM-III.-R) beteg írásmintáját értékelték grafometriás módszerrel. A vizsgálat célja harminc grafometriás paraméter összehasonlítása depressziós betegeknél és egészséges kontrollcsoportban, valamint a vizsgált paraméterek és a pszichopatológiai tünetek közötti összefüggés felderítése.
A depressziós betegek tíz írásparaméterben mutattak eltérést az egészségesekhez képest. Nem találtak összefüggést a vizsgált írásparaméterek és a Hamilton Depresszió Skála összpontszám és az alskálák pontszáma között.A Zung-féle Depresszió Önbecslő Skála összpontszáma négy írásparaméterrel mutatott összefüggést. Eredményeink csökkent írásmimikát és a mikromozgások gátoltságát feltételezik a depresszióban.
Megjelent a Psychiatria Hungarica c. folyóiratban
A szerzők a 24 szkizofrén és azonos számú egészséges kontroll íráskép egyes grafometriás paraméterei közötti eltéréseket, valamint az egyes grafometriás paraméterek és a pszichopatológiai tünetek közötti összefüggést vizsgálták.
Módszerek: A standard körülmények között felvett írásmintákat szkenner segítségével számítógépbe olvasták, majd a program egy gráfszerkezetben algoritmizálta az írásgörbét. Az így kapott komputeres grafometriai paraméterek a kézírás mennyiségi, minőségi, síkbeli tulajdonságait fejezték ki.
Eredmények: A szkizofrén betegek az egészséges kontrollcsoporthoz képest egy adott betűt, szót több első és másod fokú ponttal írtak le, magasabb volt a gráfpontok összege is. Az adott sorszélességben kevesebb betűt, szót helyeztek el. Egy-egy szót több komponensből építettek fel mint az egészségesek.
A Brief Psychiatric Rating Scale (BPRS) összpontszámának növekedése szignifikánsan összefüggött a kitöltöttség csökkenésével, egységnyi írásfelületen kevesebb szó és betű fért el. Az anergia alskála pontszáma kapcsolatban volt az egységnyi írásfelületen elhelyezkedő szavak és betűk számával, a függőleges vonalelemek vastagságával. A gondolkozás zavar alskála pontszáma kapcsolatban volt az egységnyi írásfelületen elhelyezkedő szavak és betűk számával, a teljes írásfelület y tengelyének hosszával, a szavakra eső függőleges vonalelemek számával. Az ellenségesség-gyanakvás alskála pontszáma kapcsolatban volt az egységnyi írásfelületen elhelyezkedő szavak és betűk számával, a margók méretével, az írásmező vizszintes-függőleges kiterjedésének arányával, a teljes írásfelület y tengelyének hosszával.
Következtetés: A szkizofrén betegek és az egészséges kontrollcsoport írásképe több vizsgált paraméterben jellegzetesen eltért. Az eredmények azt jelezhetik, hogy a szkizofrén betegek mozgáskoordinációja, téri, vizuális szervezőképessége alacsonyabb hatásfokon működik. A pszichotikus tünetek súlyossága az írásképben befolyásolta a térrel való gazdálkodást.
Megjelent a Psychiatria Hungarica c. folyóiratban