Egyesületünk alapítói felismerve a mai kor gazdasági
viszonyai között - az összefogásban rejlõ erõt,
úgy határoztak, hogy az:
1./ Egyéni magángazdálkodás
2./ Önkéntes szövetkezeti gazdálkodás
3./ Önképzés - kultúra terjesztés
hatékonyabbá tétele érdekében olyan
gazdasági egyesületet hoznak létre, amely a benne tömörült
tagok:
1./ társadalmi
2./ gazdasági
3./ kulturális
tevékenységét elõsegíti.
Közremûködik minden: hazafias ügyben, közügyben,
de mûködésébõl, tevékenységébõl
mindennemû olyan pártpolitikát kizár, mely a
fentiekkel ellentétes.
Ez az egyesület az 1879. december 21. napján alakult és
a diktatúra ideje alatt, 1949. június 29. hatállyal
megszüntetett Hódmezõvásárhelyi Gazdasági
Egyesület jogutódjának tekinti magát. A kártalanítás
nélkül elvett vagyonra, illetve annak teljes értékére
igényt tartunk, amit az újonnan tömörülõ
tagok gazdasági tevékenységének elõsegítésére
használunk fel.
Az egyesület mûködésére az alábbi alapszabályt állapítottuk meg:
1. Egyesületünk neve: Hódmezõvásárhelyi Gazdasági Egyesület
2. Székhelye: Hódmezõvásárhely
3.Müködési területe: Magyarország területe
4. Bélyegzõje: Hódmezõvásárhelyi
Gazdasági Egyesület
1879-1991. Hódmezõvásárhely
középen összefonódott két kar:
egyikben gereblye, másikban kasza.
5. Az egyesület határozatlan idõre alakult.
Mûködését addig folytatja, mig tagjai olyan létszámmal
vannak jelen, hogy azok az egyesület fenntartásáról
gondoskodni tudnak, mig a jogszabályban megállapított
legkisebb létszám alá csökken a tagok száma.
6. Hivatalos nyelve: magyar.
Szükség esetén külföldiekkel való érintkezései
más nyelven is történhetnek.
7. Az egyesület elõnyomott, vagy gépelt fejrészes levélpapíron levelez.
8. Az egyesület jelvénye késõbb kerül megállapításra.
1. A mezõgazdasági termékek, termények termelõit, elõállítóit termékeik és terményeinek célszerûbb, hasznosabb, hatékonyabb elõállítása - esetleg újra feldolgozása - értékesíthetõsége érdekében segíteni.
2. Célszerû termelési irányzatok megválasztása
érdekében: bel és külföldi piacok igényeinek
kutatása, felmérése. Szakirányu termelés
feltételeinek biztosítása. A lehetõségek
tudatosítása, szervezése, tanácsadás.
Korszerû termelõeszközök, speciális gépek
legkedvezõbb áron történõ beszerzése.
A piaci igények kielégítéséhez szükséges
minõségû termények, termék, alapanyagának
felkutatása, annak a tagokkal való megismertetése,
igény szerinti mennyiség megvásárolhatóságának
biztosítása.
Kiegészítõ tevékenység formájában
a célok elérése érdekében a tagok gazdasági
tevékenységéhez kapcsolódva gazdasági
tevékenység, mezõgazdasági termelés és
mezõgazdasági termékek kereskedelme. A célok
elérése érdekében a tagok gazdasági tevékenységéhez
kapcsolódva gazdasági tevékenység, mezõgazdasági
termelés és mezõgazdasági termékek kereskedelme.
3. A nagyobb tömegû termékre való piaci igény esetén több tag önkéntes szövetkezésének megszervezése, segítése. Speciális adottságok, körülmények esetén, amennyiben több tag szövetkezik, vagy gazdasági társaságot alapit, az egyesület ezt a tevékenységet és a megalakított szervezetet támogatja úgy, mint az egyesület egy tagját.
4. A termék elõállítást elõsegítõ hitelek, elõlegek legkedvezõbb feltételek melletti igénybevételének felkutatása, megszerzési lehetõségeiben való közremûködés támogatása.
5. Elõsegíteni tagjainak önmûvelõdését, hogy azok a maguk javát és a közérdeket helyesen fogják fel és küzdjék ki a társadalomban azt a helyet, amely õket megilleti.
6. A tagok önsegélyezõ szervezetének létrehozása, mûködtetése. Az elõre meghatározott belsõszabályozások alapján.
7. Közremûködik a munkavállalók és munkáltatók érdekeinek összehangolásában.
8. Szervezi tagjai szakmai képzését, szakmai továbbképzésének igény szerinti szervezésében közremûködik.
9. Elõmozdítja, segíti a tagok kölcsönös
mindennapi érintkezéseit, a céltudatos és hasznos
együttmûködését.
Serkenti a tagokat, hogy a hasznos gazdasági lehetõségeket
az egyesület utján, vagy közvetlenül egymás
között, önszervezõdés utján is továbbítsák.
Az egyesület saját helyiségeiben lehetõséget
ad tagjainak eszmecserére. Termékeik, terményeik elõállítása,
értékesítése, elraktározása vonatkozásában
is, a napi kérdések megvitatására.
10. Serkenti a tagok önköltséges alapon történõ
jogvédelem felállítását. Helyhatósági
képviselõ tagjain keresztül a helyhatósággal
való kapcsolatot, érdekvédelmet.
Törekedni kell az önálló, vagy legalább az
egyesület tevékenységét érdekeit /képviselõ/
publikáló sajtó megnyerésére.
11. Törekedni kell:
a. Hitelszövetkezet megalakítására,
b. Mezõgazdasági bizottság, mint érdekképviselet
megalakítására,
c. Egyéb, a szakos, termelõ és értékesítõ
társulások, szakosztályok önszervezõdésének
támogatására.
1. Az egyesület alapító tagjai azok, akik ezt az alapszabályt az egyesület megalakulásakor aláírták és egyidejûleg az egyesületi alap javára az alapdíjat befizették, vagy annak 2 hónapon belül történõ befizetését vállalták és a rendes tagdíjat félévenként elõre befizetik.
2. Egyesületi tag szervezet is lehet, amely vagyonának nagyságrendjétõl függõen 4, vagy több fõre esõ alapdíjat és tagdíjat tartozik fizetni. Jogait tekintve ez a szervezet az egyesület egy tagjaként vehetõ figyelembe.
3. Tagja lehet - az alapítókon kívül - minden
nagykorú, aki:
a. Nyilatkozatban elfogadja az alapszabályt,
b. az abban foglaltakat magára nézve kötelezõnek
tartja,
c. az egyesületi alapdíjat,
d. rendes tagdíjat az elõírás szerint megfizeti.
4. Minden tag köteles félévenként elõre a tagsági díjat az egyesület pénztárába befizetni. Az alapdíjat és a rendes tagdíjat a közgyûlés állapítja meg idõszakonként.
5. Az alapitótagok egyesületi tagságát az alapszabály elfogadása - aláírása hitelesíti. Alapítás után belépni szándékozók nyilatkozattal fogadják el az alapszabályt.
6. Az egyesület minden tagja, aki természetes személy
egyesületi tisztségre választó és választható
a jogszabályi elõfeltételek mellett.
A szervezet, mely tagja az egyesületnek választói joggal
rendelkezik.
7. A tagok joga és egyben kötelezettsége résztvenni az egyesület munkájában. Igénybe vehetik az egyesület mûködési körében, céljai megvalósításában elõirt tevékenység mindegyikét.
8. Az egyesületi tagság megszûnik:
a./ tag halálával,
b./ tag kilépésével,
c./ tag kizárásával.
9. A tag kizárásával és kilépésével kapcsolatos jogokat a közgyûlés az elnökségre ruházza. Ezekben az esetekben a tagsági viszony az elnökség által meghatározott idõpontban szûnik meg. Kilépés esetén ez az idõpont nem lehet a kilépési kérelemben írtnál egy nappal késõbbi. Az elnökség ebben a körben beszámolni tartozik a közgyûlésnek.
10. A tag kizárható az alábbi esetekben:
a./ Az alapszabály betartásának elmulasztása,
annak megsértése,
b/ A tagsági díj befizetésének - felszólítás
ellenére, 6 hónapon túl történõ
- elmulasztása,
c./ Az egyesület életében bomlasztó tevékenység
kifejtése,
d./ Bûncselekmény miatt jogerõs bírósági
elitélés esetén.
1. Az egyesület vagyonát képezik mindazok az ingatlanok
és ingóságok, amelyeket az egyesület jogügylet
utján, vagy más módon megszerez.
Ez utóbbi alatt értendõ a jogelõdnek vallott
ingó és ingatlanvagyonának természetbeni, vagy
ennek hiányában kártalanításból
származó értéke is.
2. Az egyesület fenntartásának, vagyoni gyarapításának
forrásait képezik:
a./ az 1. pontjában foglaltak,
b./ az egyesületi alapdíja,
c./ az egyesületi tagsági díjak félévenként
befizetett összege,
d./ rendezvények bevételei,
e./ a megszerzendõ értékpapírok hozadékai,
f./ a hasznosításra elhelyezett tõkék kamatai,
g./ létesítendõ, vagy megszerzendõ ingatlanok
hasznosításának díjai.
1. Az egyesület a közgyûlés által jóváhagyott
éves költségvetés alapján mûködik.
Bevételeit illetve kiadásait a költségvetés
határozza meg.
2. A vagyonkezelésére, a jövedelem, az eredmény megállapítására a közgyûlés az általános mindenkor az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozások az irányadók.
3. Az egyesület számadásának ellenõrzését az ellenõrzõ bizottság végzi.
1. Az egyesület ügyeit:
a./ a közgyûlés /tagok összessége/,
b./ elnökség /vezetõség/,
c./ belsõ ellenõrzési szerv /bizottság/,
d./ választmány /minden 50 fõ taglétszám
után egy választmányi tagot választ a közgyülés./
e./ alkalmazotti vagy tagsági viszony alapján mûködõ
ügyintézõk végzik.
2. Az egyesület tevékenysége ellátása érdekében
szakosztályokat szervez. Az erre vonatkozó feladatokat az
elnökség végezi és szabályozza a szakosztályok
mûködését, feladatait, jogkörét, létrehozza,
megszünteti azokat.
1. Közgyûlés:
Rendes: évente ül össze,
Rendkívüli: szükségszerûen ül össze.
2.Rendkivüli közgyûlés összehívható, ha:
a./ elnökség sürgõs ügyet akar megtárgyalni,
b./ ellenõrzõ bizottságszükségesnek ítéli,
c./ a tagság 1/3-ad része az ok megjelölésével
kéri.
3. Közgyûlésre meghívót a napirend, a hely és idõpont pontos megjelölésével az ülés napját megelõzõen 8 nappal - rendkívüli ülés esetén 3 nappal - korábban kell küldeni.
4. A közgyûlést az elnök - aki egyben a közgyûlés elnöke is - vezeti, illetve hívja össze.
5. A közgyûlésen jegyzõkönyvet kell vezetni, abban minden felszólalást rögziteni kell, ami az ülésen történteket rögzíti. Határozatképesség megállapítása miatt jelenléti ivet kell vezetni a tagok aláírásával, ami a jegyzõkönyv melléklete. A jegyzõkönyvet két tag hitelesíti, akiket a közgyûlés kér fel.
6. A tárgyalandó ügyben az állásfoglalás
történhet nyílt, vagy titkos szavazással.
A titkos szavazás szabályait a közgyûlés
külön szabályozza.
7. A közgyûlés határozatképes, ha a tagok
50 %-ot meghaladó létszáma jelen van.
Ez esetben a közgyûlés szótöbbségi
határozata érvényes.
Minõsített többségi szavazatra, a határozatképességhez
szükséges jelenlévõk 2/3-a érvényes
szavazatára van szükség:
a./ az alapszabály módosítása,
b./ az egyesület vagyoni ügyeit érintõ kérdések,
c./ más egyesülettel történõ fúzió,
d./ az egyesület feloszlását érintõ ügyekben.
8. Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ elnökség /vezetõség/, belsõ ellenõrzési
szerv /bizottság/, választmány megválasztása,
b./ az egyesület évi költségvetésének
megállapítása,
c,/ az alapszabály módositása.Általában
a minõsített többségi szavazatot érintõ
kérdések,
d./ mindaz, amit a jogszabály oda utal,
e./ mindaz, amit az alapszabály és annak késõbbi
módosításai ide utalnak.
1. Az egyesület elnöksége 8 választott elnökségi
tagból, a választmányi tagokból és a
szakosztályok vezetõibõl áll. Az elnökség
a közgyûlések közötti idõszakban irányitja,
vezeti az egyesület munkáját.
Az egyesület választott elnökségi tagjai a következõk:
egy elnök
egy ügyvezetõ elnök
egy elnökhelyettes
két alelnök
egy titkár
egy gazdasági ügyvivõ, gondnok
egy pénztáros.
2. Az elnök - akadályoztatása esetén az ügyvezetõ elnök - vezeti a közgyûlést. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ szavazata dönt.
3. A közgyûlés az elnökséget 2 évre
választja.
Az elnökség tagjai megbízatásuk lejártát
követõen újra választhatók.
Elnökségi ülést az elnök - akadályoztatása
esetén az ügyvezetõ elnök - vezeti, szavazategyenlõség
esetén a levezetõ szavazata dönt.
4. Az elnökség szükség szerint, de legalább
évi 6 alkalommal ülésezik.
A felmerülõ szervezeti és gazdasági kérdésekben,
a tagság érdekeit figyelembe véve konzultál,
megoldást keres, kutat és tájékoztatja tagjait
még a II. fejezet 9. pontja szerint is.
Az üléseirõl jegyzõkönyvet vezet, amit 2
elnökségi tag hitelesít.
Üléseire az ellenõrzõbizottság elnökét
meghívja.
5. A belsõ mûködési igényeknek megfelelõen késõbb kerül pontosításra:
a./ a tevékenységrõl való tagi tájékoztatás
módja, helye, ideje,
b./ pénz- és iratkezelés módjának meghatározása,
c./ betétek, hitellevelek, a IV. fejezet 1. pontjában emlitett
vagyon kezelésének módja.
6.Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet
és reprezentálja azt. Az egyesület ügyvezetõ
elnöke irányítja az egyesület tevékenységét,
gazdasági, szervezõ munkáját és ennek
során képviseli is az egyesületet.
Az elnök és az ügyvezetõ elnök képviseleti
joga egymástól független és korlátlan.
Az elnökhelyettes és az alelnökök feladatát,
jogkörét az elnökség, az elnök, vagy az ügyvezetõ
elnök határozza meg.
Az egyesület munkájának - különösen számviteli, pénzügyi, pénz- és értékpapír-kezelõ munkájának - folyamatos - idõközönként átfogó - belsõ ellenõrzésére ellenõrzõ bizottságot hoz létre.
1. Az ellenõrzõ bizottság 3 tagú:
1 fõ elnök
2 fõ bizottsági tag
Személyüket a közgyûlés választja
meg.
Az ügyintézõ szervezet és az egyesület munkájában
résztvevõk számára az ügyvezetõ
elnök, vagy felhatalmazása alapján a szakosztályokvezetõi
adják ki a konkrét munkaköri meghatározásokat.
2. A munkájukról jegyzõkönyvet készítenek. A közgyûlést és az elnökséget jogosultak és kötelesek írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményérõl.
1. Feladatát a közgyûlés külön felhatalmazása alapján az elnökség határozza meg.
Az egyesület tagjainak kötelezettségeit és jogait az alapszabály határozza meg.
Az egyesület mûködése és megvalósítandó célja elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy tagjai - mind egymással szemben, mind a tagok által megválasztott vezetõkkel szemben - mindenkor megalapozott, tárgyilagos, toleráns magatartást tanúsítsanak.
Az egyesület mûködésének - céljai megvalósításának - elõfeltétele, hogy tagjai egymás erkölcsi, szellemi és - lehetõségéhez képest - anyagi javainak elõmozdítását - a közös cél érdekében - megvalósítani igyekezzenek.
1. A közgyûlés ezt az alapszabályt 50 % feletti tagjelenlét mellett 2/3 szótöbbséggel módosíthatja. A módosítást egyidejûleg az illetékes szerveknél át kell vezettetni.
2. Feloszlás esetében minden tekintetben a feloszlást kimondó közgyûlés jegyzõkönyvbe rögzített döntése - határozata - az irányadó.
3. Ezt az alapszabályt az egyesületnek Hódmezõvásárhelyen 1991. március hó 01. napján tartott alakuló közgyûlésen állapítottuk meg, fogadtuk el, amit aláírásunkkal, lakcímünkkel és személyi számunk feljegyzésével bizonyítjuk.
4. A III. rész 5. pontját az alapító tagok által megtartott közgyûlés 1991. április 5-én állapította meg és fogadta el, s ezt aláírásával is ellenjegyezte.
Hódmezõvásárhely, 1991. április 05.
A Gazdasági Egyesület Alapszabályában az 1992. március 9-én és az 1995 február 28-án tartott közgyûlések határozatai átvezetésre kerültek.
elnök