A Hódmezõvásárhelyi Gazdasági Egyesület

alapszabálya


I.

Egyesületünk alapítói felismerve a mai kor gazdasági viszonyai között - az összefogásban rejlõ erõt, úgy határoztak, hogy az:

1./ Egyéni magángazdálkodás
2./ Önkéntes szövetkezeti gazdálkodás
3./ Önképzés - kultúra terjesztés

hatékonyabbá tétele érdekében olyan gazdasági egyesületet hoznak létre, amely a benne tömörült tagok:
1./ társadalmi
2./ gazdasági
3./ kulturális
tevékenységét elõsegíti.

Közremûködik minden: hazafias ügyben, közügyben, de mûködésébõl, tevékenységébõl mindennemû olyan pártpolitikát kizár, mely a fentiekkel ellentétes.

Ez az egyesület az 1879. december 21. napján alakult és a diktatúra ideje alatt, 1949. június 29. hatállyal megszüntetett Hódmezõvásárhelyi Gazdasági Egyesület jogutódjának tekinti magát. A kártalanítás nélkül elvett vagyonra, illetve annak teljes értékére igényt tartunk, amit az újonnan tömörülõ tagok gazdasági tevékenységének elõsegítésére használunk fel.

Az egyesület mûködésére az alábbi alapszabályt állapítottuk meg:

1. Egyesületünk neve: Hódmezõvásárhelyi Gazdasági Egyesület

2. Székhelye: Hódmezõvásárhely

3.Müködési területe: Magyarország területe

4. Bélyegzõje: Hódmezõvásárhelyi Gazdasági Egyesület
1879-1991. Hódmezõvásárhely
középen összefonódott két kar:
egyikben gereblye, másikban kasza.

5. Az egyesület határozatlan idõre alakult.
Mûködését addig folytatja, mig tagjai olyan létszámmal vannak jelen, hogy azok az egyesület fenntartásáról gondoskodni tudnak, mig a jogszabályban megállapított legkisebb létszám alá csökken a tagok száma.

6. Hivatalos nyelve: magyar.
Szükség esetén külföldiekkel való érintkezései más nyelven is történhetnek.

7. Az egyesület elõnyomott, vagy gépelt fejrészes levélpapíron levelez.

8. Az egyesület jelvénye késõbb kerül megállapításra.


II.

GAZDASÁGI EGYESÜLET CÉLJA ÉS MÛKÖDÉSI KÖRE

1. A mezõgazdasági termékek, termények termelõit, elõállítóit termékeik és terményeinek célszerûbb, hasznosabb, hatékonyabb elõállítása - esetleg újra feldolgozása - értékesíthetõsége érdekében segíteni.

2. Célszerû termelési irányzatok megválasztása érdekében: bel és külföldi piacok igényeinek kutatása, felmérése. Szakirányu termelés feltételeinek biztosítása. A lehetõségek tudatosítása, szervezése, tanácsadás. Korszerû termelõeszközök, speciális gépek legkedvezõbb áron történõ beszerzése.
A piaci igények kielégítéséhez szükséges minõségû termények, termék, alapanyagának felkutatása, annak a tagokkal való megismertetése, igény szerinti mennyiség megvásárolhatóságának biztosítása.
Kiegészítõ tevékenység formájában a célok elérése érdekében a tagok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódva gazdasági tevékenység, mezõgazdasági termelés és mezõgazdasági termékek kereskedelme. A célok elérése érdekében a tagok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódva gazdasági tevékenység, mezõgazdasági termelés és mezõgazdasági termékek kereskedelme.

3. A nagyobb tömegû termékre való piaci igény esetén több tag önkéntes szövetkezésének megszervezése, segítése. Speciális adottságok, körülmények esetén, amennyiben több tag szövetkezik, vagy gazdasági társaságot alapit, az egyesület ezt a tevékenységet és a megalakított szervezetet támogatja úgy, mint az egyesület egy tagját.

4. A termék elõállítást elõsegítõ hitelek, elõlegek legkedvezõbb feltételek melletti igénybevételének felkutatása, megszerzési lehetõségeiben való közremûködés támogatása.

5. Elõsegíteni tagjainak önmûvelõdését, hogy azok a maguk javát és a közérdeket helyesen fogják fel és küzdjék ki a társadalomban azt a helyet, amely õket megilleti.

6. A tagok önsegélyezõ szervezetének létrehozása, mûködtetése. Az elõre meghatározott belsõszabályozások alapján.

7. Közremûködik a munkavállalók és munkáltatók érdekeinek összehangolásában.

8. Szervezi tagjai szakmai képzését, szakmai továbbképzésének igény szerinti szervezésében közremûködik.

9. Elõmozdítja, segíti a tagok kölcsönös mindennapi érintkezéseit, a céltudatos és hasznos együttmûködését.
Serkenti a tagokat, hogy a hasznos gazdasági lehetõségeket az egyesület utján, vagy közvetlenül egymás között, önszervezõdés utján is továbbítsák. Az egyesület saját helyiségeiben lehetõséget ad tagjainak eszmecserére. Termékeik, terményeik elõállítása, értékesítése, elraktározása vonatkozásában is, a napi kérdések megvitatására.

10. Serkenti a tagok önköltséges alapon történõ jogvédelem felállítását. Helyhatósági képviselõ tagjain keresztül a helyhatósággal való kapcsolatot, érdekvédelmet.
Törekedni kell az önálló, vagy legalább az egyesület tevékenységét érdekeit /képviselõ/ publikáló sajtó megnyerésére.
11. Törekedni kell:

a. Hitelszövetkezet megalakítására,
b. Mezõgazdasági bizottság, mint érdekképviselet megalakítására,
c. Egyéb, a szakos, termelõ és értékesítõ társulások, szakosztályok önszervezõdésének támogatására.

 

III.

GAZDASÁGI EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI,
BE- ÉS KILÉPÉS

1. Az egyesület alapító tagjai azok, akik ezt az alapszabályt az egyesület megalakulásakor aláírták és egyidejûleg az egyesületi alap javára az alapdíjat befizették, vagy annak 2 hónapon belül történõ befizetését vállalták és a rendes tagdíjat félévenként elõre befizetik.

2. Egyesületi tag szervezet is lehet, amely vagyonának nagyságrendjétõl függõen 4, vagy több fõre esõ alapdíjat és tagdíjat tartozik fizetni. Jogait tekintve ez a szervezet az egyesület egy tagjaként vehetõ figyelembe.

3. Tagja lehet - az alapítókon kívül - minden nagykorú, aki:
a. Nyilatkozatban elfogadja az alapszabályt,
b. az abban foglaltakat magára nézve kötelezõnek tartja,
c. az egyesületi alapdíjat,
d. rendes tagdíjat az elõírás szerint megfizeti.

4. Minden tag köteles félévenként elõre a tagsági díjat az egyesület pénztárába befizetni. Az alapdíjat és a rendes tagdíjat a közgyûlés állapítja meg idõszakonként.

5. Az alapitótagok egyesületi tagságát az alapszabály elfogadása - aláírása hitelesíti. Alapítás után belépni szándékozók nyilatkozattal fogadják el az alapszabályt.

6. Az egyesület minden tagja, aki természetes személy egyesületi tisztségre választó és választható a jogszabályi elõfeltételek mellett.
A szervezet, mely tagja az egyesületnek választói joggal rendelkezik.

7. A tagok joga és egyben kötelezettsége résztvenni az egyesület munkájában. Igénybe vehetik az egyesület mûködési körében, céljai megvalósításában elõirt tevékenység mindegyikét.

8. Az egyesületi tagság megszûnik:
a./ tag halálával,
b./ tag kilépésével,
c./ tag kizárásával.

9. A tag kizárásával és kilépésével kapcsolatos jogokat a közgyûlés az elnökségre ruházza. Ezekben az esetekben a tagsági viszony az elnökség által meghatározott idõpontban szûnik meg. Kilépés esetén ez az idõpont nem lehet a kilépési kérelemben írtnál egy nappal késõbbi. Az elnökség ebben a körben beszámolni tartozik a közgyûlésnek.

10. A tag kizárható az alábbi esetekben:
a./ Az alapszabály betartásának elmulasztása, annak megsértése,
b/ A tagsági díj befizetésének - felszólítás ellenére, 6 hónapon túl történõ - elmulasztása,
c./ Az egyesület életében bomlasztó tevékenység kifejtése,
d./ Bûncselekmény miatt jogerõs bírósági elitélés esetén.

 

IV.

GAZDASÁGI EGYESÜLET VAGYONA

1. Az egyesület vagyonát képezik mindazok az ingatlanok és ingóságok, amelyeket az egyesület jogügylet utján, vagy más módon megszerez.
Ez utóbbi alatt értendõ a jogelõdnek vallott ingó és ingatlanvagyonának természetbeni, vagy ennek hiányában kártalanításból származó értéke is.

2. Az egyesület fenntartásának, vagyoni gyarapításának forrásait képezik:
a./ az 1. pontjában foglaltak,
b./ az egyesületi alapdíja,
c./ az egyesületi tagsági díjak félévenként befizetett összege,
d./ rendezvények bevételei,
e./ a megszerzendõ értékpapírok hozadékai,
f./ a hasznosításra elhelyezett tõkék kamatai,
g./ létesítendõ, vagy megszerzendõ ingatlanok hasznosításának díjai.

 

V.

A GAZDASÁGI EGYESÜLET SZÁMADÁSAI

1. Az egyesület a közgyûlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján mûködik.
Bevételeit illetve kiadásait a költségvetés határozza meg.

2. A vagyonkezelésére, a jövedelem, az eredmény megállapítására a közgyûlés az általános mindenkor az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozások az irányadók.

3. Az egyesület számadásának ellenõrzését az ellenõrzõ bizottság végzi.

 

VI.

GAZDASÁGI EGYESÜLET SZERVEI

1. Az egyesület ügyeit:

a./ a közgyûlés /tagok összessége/,
b./ elnökség /vezetõség/,
c./ belsõ ellenõrzési szerv /bizottság/,
d./ választmány /minden 50 fõ taglétszám után egy választmányi tagot választ a közgyülés./
e./ alkalmazotti vagy tagsági viszony alapján mûködõ ügyintézõk végzik.
2. Az egyesület tevékenysége ellátása érdekében szakosztályokat szervez. Az erre vonatkozó feladatokat az elnökség végezi és szabályozza a szakosztályok mûködését, feladatait, jogkörét, létrehozza, megszünteti azokat.

 

VII.

GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZGYÛLÉSE

1. Közgyûlés:

Rendes: évente ül össze,
Rendkívüli: szükségszerûen ül össze.

2.Rendkivüli közgyûlés összehívható, ha:

a./ elnökség sürgõs ügyet akar megtárgyalni,
b./ ellenõrzõ bizottságszükségesnek ítéli,
c./ a tagság 1/3-ad része az ok megjelölésével kéri.

3. Közgyûlésre meghívót a napirend, a hely és idõpont pontos megjelölésével az ülés napját megelõzõen 8 nappal - rendkívüli ülés esetén 3 nappal - korábban kell küldeni.

4. A közgyûlést az elnök - aki egyben a közgyûlés elnöke is - vezeti, illetve hívja össze.

5. A közgyûlésen jegyzõkönyvet kell vezetni, abban minden felszólalást rögziteni kell, ami az ülésen történteket rögzíti. Határozatképesség megállapítása miatt jelenléti ivet kell vezetni a tagok aláírásával, ami a jegyzõkönyv melléklete. A jegyzõkönyvet két tag hitelesíti, akiket a közgyûlés kér fel.

6. A tárgyalandó ügyben az állásfoglalás történhet nyílt, vagy titkos szavazással.
A titkos szavazás szabályait a közgyûlés külön szabályozza.

7. A közgyûlés határozatképes, ha a tagok 50 %-ot meghaladó létszáma jelen van.
Ez esetben a közgyûlés szótöbbségi határozata érvényes.
Minõsített többségi szavazatra, a határozatképességhez szükséges jelenlévõk 2/3-a érvényes szavazatára van szükség:

a./ az alapszabály módosítása,
b./ az egyesület vagyoni ügyeit érintõ kérdések,
c./ más egyesülettel történõ fúzió,
d./ az egyesület feloszlását érintõ ügyekben.

8. Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ elnökség /vezetõség/, belsõ ellenõrzési szerv /bizottság/, választmány megválasztása,
b./ az egyesület évi költségvetésének megállapítása,
c,/ az alapszabály módositása.Általában a minõsített többségi szavazatot érintõ kérdések,
d./ mindaz, amit a jogszabály oda utal,
e./ mindaz, amit az alapszabály és annak késõbbi módosításai ide utalnak.

VIII.

GAZDASÁGI EGYESÜLET ELNÖKSÉGE /VEZETÕSÉGE/

1. Az egyesület elnöksége 8 választott elnökségi tagból, a választmányi tagokból és a szakosztályok vezetõibõl áll. Az elnökség a közgyûlések közötti idõszakban irányitja, vezeti az egyesület munkáját.
Az egyesület választott elnökségi tagjai a következõk:
egy elnök
egy ügyvezetõ elnök
egy elnökhelyettes
két alelnök
egy titkár
egy gazdasági ügyvivõ, gondnok
egy pénztáros.

2. Az elnök - akadályoztatása esetén az ügyvezetõ elnök - vezeti a közgyûlést. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ szavazata dönt.

3. A közgyûlés az elnökséget 2 évre választja.
Az elnökség tagjai megbízatásuk lejártát követõen újra választhatók.
Elnökségi ülést az elnök - akadályoztatása esetén az ügyvezetõ elnök - vezeti, szavazategyenlõség esetén a levezetõ szavazata dönt.

4. Az elnökség szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülésezik.
A felmerülõ szervezeti és gazdasági kérdésekben, a tagság érdekeit figyelembe véve konzultál, megoldást keres, kutat és tájékoztatja tagjait még a II. fejezet 9. pontja szerint is.
Az üléseirõl jegyzõkönyvet vezet, amit 2 elnökségi tag hitelesít.
Üléseire az ellenõrzõbizottság elnökét meghívja.

5. A belsõ mûködési igényeknek megfelelõen késõbb kerül pontosításra:

a./ a tevékenységrõl való tagi tájékoztatás módja, helye, ideje,
b./ pénz- és iratkezelés módjának meghatározása,
c./ betétek, hitellevelek, a IV. fejezet 1. pontjában emlitett vagyon kezelésének módja.

6.Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet és reprezentálja azt. Az egyesület ügyvezetõ elnöke irányítja az egyesület tevékenységét, gazdasági, szervezõ munkáját és ennek során képviseli is az egyesületet.
Az elnök és az ügyvezetõ elnök képviseleti joga egymástól független és korlátlan.
Az elnökhelyettes és az alelnökök feladatát, jogkörét az elnökség, az elnök, vagy az ügyvezetõ elnök határozza meg.


IX.

GAZDASÁGI EGYESÜLET BELSÕ-ELLENÕRZÉSI SZERVE

Az egyesület munkájának - különösen számviteli, pénzügyi, pénz- és értékpapír-kezelõ munkájának - folyamatos - idõközönként átfogó - belsõ ellenõrzésére ellenõrzõ bizottságot hoz létre.

1. Az ellenõrzõ bizottság 3 tagú:

1 fõ elnök
2 fõ bizottsági tag
Személyüket a közgyûlés választja meg.
Az ügyintézõ szervezet és az egyesület munkájában résztvevõk számára az ügyvezetõ elnök, vagy felhatalmazása alapján a szakosztályokvezetõi adják ki a konkrét munkaköri meghatározásokat.

2. A munkájukról jegyzõkönyvet készítenek. A közgyûlést és az elnökséget jogosultak és kötelesek írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményérõl.

 

X.

GAZDASÁGI EGYESÜLET ÜGYINTÉZÕ SZERVEZETE

1. Feladatát a közgyûlés külön felhatalmazása alapján az elnökség határozza meg.

 

XI.

GAZDASÁGI EGYESÜLET TAGJAI MAGATARTÁSÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁS

Az egyesület tagjainak kötelezettségeit és jogait az alapszabály határozza meg.

Az egyesület mûködése és megvalósítandó célja elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy tagjai - mind egymással szemben, mind a tagok által megválasztott vezetõkkel szemben - mindenkor megalapozott, tárgyilagos, toleráns magatartást tanúsítsanak.

Az egyesület mûködésének - céljai megvalósításának - elõfeltétele, hogy tagjai egymás erkölcsi, szellemi és - lehetõségéhez képest - anyagi javainak elõmozdítását - a közös cél érdekében - megvalósítani igyekezzenek.

 

XII.

GAZDASÁGI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYÁNAK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEI

1. A közgyûlés ezt az alapszabályt 50 % feletti tagjelenlét mellett 2/3 szótöbbséggel módosíthatja. A módosítást egyidejûleg az illetékes szerveknél át kell vezettetni.

2. Feloszlás esetében minden tekintetben a feloszlást kimondó közgyûlés jegyzõkönyvbe rögzített döntése - határozata - az irányadó.

3. Ezt az alapszabályt az egyesületnek Hódmezõvásárhelyen 1991. március hó 01. napján tartott alakuló közgyûlésen állapítottuk meg, fogadtuk el, amit aláírásunkkal, lakcímünkkel és személyi számunk feljegyzésével bizonyítjuk.

4. A III. rész 5. pontját az alapító tagok által megtartott közgyûlés 1991. április 5-én állapította meg és fogadta el, s ezt aláírásával is ellenjegyezte.

 

 

Hódmezõvásárhely, 1991. április 05.

 

 

A Gazdasági Egyesület Alapszabályában az 1992. március 9-én és az 1995 február 28-án tartott közgyûlések határozatai átvezetésre kerültek.

 

elnök

Vissza a nyitó lapra